Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-07-24 / 1538. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1948. julius 24. Nagyon sok javítani való volna az “amerikai demokrácián”. Természetesen nagyon sok nevelésre volna szükség a fehérek ré­szére, hogy megértsék a m ii rendszerben felsőbbségi joga tény­leg csak a gazdaságilag kiváltságos osztálynak van. Az igaz, hogy a déli államok sokkal visszamaradottabbak a keleti államoknál. Mig a keleti ipari államokban bizonyos művelt­ségre van szükség, hogy a technika fejlődésével lépést tudjanak tartani, addig a délen a gyapot termeléshez és a földek megmun­kálása nem nagy tudományt igényel. Az itteni déli “demokrácia” azonos a volt magyarországi földesúri demokráciával. Az olvasók pedig, akik valamennyire csak ismerték a magyar grófi de­mokráciát, azok nagyon könnyen megértik az itteni déli államok viszonyait. Csak annyi a különbség a kettő között, hogy itten azt mondják, hogy a néger nem ember, magyar földön is megvolt a grófoknak és földbirtokosoknak a mondása, hogy a paraszt nem ember. Az ilyen fajta demokrácián nagyon sok javítani való van. Ezt láttam Magyarországon... (Folytatás a 1-sö oldalról) Déli demokrácia (a.l.) Mindig azt tartjuk a legfontosabb bizonyítéknak, ami­ről személyesen meggyőződhetünk. A déli demokráciát azért vá­lasztottam mostan tárgyul, mert a helyszínen, ténylegesen sze­rezhetek adatokat. Mindazok akik vizsgálódnak — akár benszü- lött amerikaiak, akár bevándoroltak — a primitiv amerikai élet­ről csak akkor nyerhetnek igazi képet, ha a déli államokat beu­tazzák. Nagyon furcsa — de máskülönben érdekes is — hogy sokak­nak ellviselhetetlen az úgynevezett amerikai “demokrácia” külö­nösen akik még ma is rabszolga sorsban élnek. Utunkban sokszor megállva és tanulmányozva a déli viszonyokat, megállapíthatom, hogy itten délen, különösen Mississippi, Allabama és Louisiana államokban a fehér faj felsőbbségi szokásai és törvényei szerint uralkodnak a négerek fölött. A fönt nevezett államokban a gyapot termelés a legfőbb ipar. Ezeken a gyapottermelő földeken kizárólag csak feketéket lehet látni dolgozni. Apró gyermekektől egészen öregekig mind dolgoz­nak a legforróbb napon. Természetesen mindenhol egy-egy fehér embert is lehet látni, de csak mint felügyelőt — a rabszolgák fö­lött. Az utóbbi időben nagyon sokat hallottuk emlegetni a “civil right” törvényeket. Az Egyesült Államok keleti és északi ipari városaiban láthatjuk, hogy feketék fehérekkel együtt dolgoznak, joguk van a villamosokon vagy a vonatokon akárhol helyet fog­lalni. Délen azonban más a helyzet. Itt az úgynevezett Jim Crow törvények még mindig teljesen érvényben vannak. Nem csak a vo­natokon vagy villamosokon nincsen joguk a fehérekkel egy fülké­be leniök, hanem még az üzletekbe sem mehetnek be, ahová fehé­rek járnak. Utunkba volt szerencsénk ilyesmiről meggyőződni. Megállva egy üzlet előtt, ahol fagylaltot árultak, bementünk és jó levegő hütéses, tágas terembe fogyasztottuk a rendelt fagylaltot. A te­rem egyik sarkába egy ablak nyílás volt, azzal a fölirással, hogy feketéket csak az ablakon keresztül szolgálunk ki. így aztán azok a feketék, akiknek talán telik, hogy a nagy forróságban valami ilyen hűsítőt vásároljanak, kint a forró napon állva kell nekik azt elfogyasztani. Azonban a konyhákban, ahol főzésről vagy moso­gatásról van szó, ott mindenhol csak négereket láthatunk. A szállodába, ahol néhány napot töltöttünk, igen érdekes be­szélgetést folytattam néhány felsőbbségi fajhoz tartozóval, értve alatta a fehérbörüeket. Az egyik például egy földbirtokos volt, aki igazi mintaképe a tipikus délieknek. Beszéd közben elmondta, hogy földbirtokos, a birtokán többnyire szarvasmarhákat tenyésztenek és most vár­ja az árak emelkedését, hogy azután a piacra vihesse. Közben szó esett a néger kérdésről és nyíltan kijelentette, hogy a feketebörü az nem ember és nagyon csodálja az Egyesült Államok elnökét, hogy a feketéknek emberi jogot akar biztosítani. Szerinte az elnök csak politikai fogásból teszi, mert fehér ember nem akarhat ilyes­mit. Nyíltan kijelentette, ha az ő útjába bármikor egy néger ke­rülne, annak egészen biztosan halott szaga lenne. Azt mondta, a nagyapja néger rabszolgákkal kereskedett és nagyon jól tudta, hogy kell azokkal bánni, de egy rabszolga azonban megunta a bá­násmódot és egy késdöféssel halálosan megsebesítette a nagya­pámat. A többek között azt is mondta, hogy mikor New Yorkban járt ott látta, hogy a négerek ugyan azon éttermekbe étkeztek és a városi parkokba és szórakozó helyeken mindenhol megengedik, hogy a feketék bemehessenek. Ezért gyűlölöm a keletet. Érdekes megismerni sokaknak a véleményét. Egy munkás­sal kerültem össze egy parkban, ahol egy pádon ültünk. Termé­szetesen néhány perc múlva beszédbe elegyedtünk. Elmondta, hogy a munkában sérvet kapott és a gyár nem hajlandó az operá­ciót fizetni, hanem egyszerűen elbocsájtották a munkából. így azután beszédközbe belevegyültünk a politikába. Szegény mun­kás létére is a feketéket okozta minden bajért. Azután erősen kritizálta a civil right törvényt, ami most a négereknek is minden emberi jogokat akar biztosítani. Mindig demokrata voltam, de most nem szavazok Trumanra, mert ő is ilyen törvényeket akar életbeléptetni. Hosszú beszélgetés után végre megértettem vele, hogy ő sem sokkal külömb mint a fekete rabszolgák. Ezekben a déli államok­ban semilyen újításokat nem akarnak, mert csak a nagy földbir­tokosok kárára volna, mert megszűnne az olcsó munkaerő. Ter­mészetesen ezekbe a déli államokba a feketék túlnyomó többség­ben vannak és ha minden jogot biztosítanak a négerek számára az is megtörténhetne, hogy a jól jövedelmező üzleti állásokra fe­ketéket választanának. A kapitalizmus vagy a fél-feudális rend­szer ami itten a déli államokban még meg van, a fehéreket sem — akik napszámos munkára vannak kényszerülve — tartja kü­lömb helyzetben a négereknél. huspakoló cégek még inkább ki- élesitik a hiányt úgy, hogy el­raktározzák a húst és csak bizo­nyos mennyiségűt engednek a piacra, hogy a kereslet mindig igen nagy legyen, mert akkor tetszésük szerint emelhetik az árakat. A húsvágó cégek a hosszú sztrájk után kénytelenek voltak némi béremelést adni a munká­soknak s erre hivatkozva emel­ték az árakat. Ugylátszik azon­ban, hogy most ezt a bértöbble­tet sokszorosan akarják beven­ni a fogyasztó közönségen és hogy ezt megtehessék, mester­séges husinséget teremtenek. utoljára voltunk Magyarorszá­gon. Mindenféle árucikk kapha­tó, persze elég drága áron és különösen a nagyvárosi munká­soknak nehezebb a helyzetük, mint a kisebb városokban vagy falvakban. Hús, az még nincs elég, és bizonyos napokon egy­általán nem kapható. Persze a kisebb városokban ezen úgy se­gítenek, hogy a kert alján tar­tanak baromfit és ilyenkor le­vágnak egy kacsát, vagy egy kövér libát. Általában a nép a megelégedés hangulatában él, el is képzelhető, hogy olyan bor­zalmak után, sikerült átmenni­ük az ilyen békés termelésr i. A bányász és az ipari munkás, mindig több és több beleszólást nyer az ipari vezetésbe, készen állnak minden harcra azok ellen, akik a régi rendszert akarnák visszaállítani. Milyen a földmunkások hely­zete, mi igaz abból, hogy az ál­lam veszi el a termést? A földmunkások helyzete is aránytalanul sokkal jobb, mint a régi időkben, amikor a földes­urak és az egyházi nagybirtc lko­kon robotoltak. Az tény, hogy a termést be kell szolgáltatni, de viszont minden földmunkás család részére évente 240 kiló búza és rozs van engedélyezve. A többit a kormány veszi meg és a megállapított árfolyam sze­rint lesz kifizetve. Krumplit, ku­koricát és minden mást saját maga vihet a piacra és úgy ad­ja el, ahogyan tudja. A búza és rozs fölötti intézkedés a fekete piac megakadályozásának céljá­ból van igy. A falvakban amerre jártam, mindenütt tiszta fehér kenyeret eszik a föld népe, csak Pesten kaptam az amerikai “rye breadhez“ hasonló kenyere.. így folytathatnánk tovább, mert Gajdos munkástársunk csaknem reggeltől estig beszélt a magyarországi tapasztalt dol­gokról és mindenkinek azt a ta­nácsot adta, hogy menjenek szintén haza és lássák saját sze­meikkel, hogy mi van. Azt a kis országot, melyet a világtőke bojkotált és letörni számították, valóban csodákat müveitek ot­tan, hogy saját erejükből, a semmiből és a romokból, már eddig is olyan országot építet­tek, hogy bármelyik európai or­szág elbújhat mögötte. így telt el a Bérmunkás tár­sas kirándulása, melyen mint­egy 30 magyarországi Bérmun­kás előfizetésre gyűlt be a pénz, amennyiben a tiszta anyagi ha­szon 75 dollár körül lesz. Ezt azonban a jelenlevők támogatá­sa tette lehetővé, akiknek áldo­zatkészségük a legnagyobb elis­merést érdemelte ki. Ehhez hoz­zájárultak, Feczkó és Pataky mtársak 10-10 dollárral, Gajdos mtárs egy üveg importált itallal, valamint Gajdos és Fishbein mtársak egy hordó sörrel. Haas munkástársnő egy értékes tárgyal, mely a helyszínen ki­lett játszva és külön két dollár­ra, Réfy mtárs levél utján két dollárral, Weiss és Wiener Gá­bor mtársak külön magyaror­szági előfizetéseket adtak és igy növelték az anyagi sikert. Jól esett viszont látni körünkben Passaicről Havel és Gecsó csalá­dokat. Késő esti órák voltak, ami­kor búcsút mondtunk egymás­nak, valamint az Edenwald er­dőnek, a közeli viszontlátás re­ményében. (f.) Franciaországban a kommu­nisták vezetése alatt levő szer­vezetekből kivált hivatalno- kocskák sem tudnak megélni a hazafiasságból, de szép könyör­gésre nem adtak nekik bérjavi- tást. Hát hazafiasság ide, haza­fiasság oda, sztrájkra mentek és közelebbi, fájdalmas tapasz­talatokat szereztek a rendőrbo­tok és puskatusokat illetőleg, azokkal verték ki őket a hivata­lokból és a picket vonalakról. ÉPITŐGÁRDA 1947-48-ik évre: J. Buzay, Cleveland ____12.00 L. Decsi, Akron _................ 4.00 Jimmy Farkas, Akron ___12.00 L. Fishbein, New York..... 5.00 J. Feczkó, New York ....... 6.00 J. Fodor, Cuy. Falls .........12.00 J. Gyurcsek, Columbus .... 8.00 L. Gáncs, Caroline ............12.00 Mrs. L. Gáncs, Carolina —.12.00 Paul Hering, Buffalo ....... 6.00 A. Kucher, Pittsburgh ___11.00 J. Kozsány, Saratoga Spr. 12.00 Jós. Kollár, Cleveland ........12.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 8.00 A. Lelkó, Pittsburgh ........10.00 J. Mácsay, Detroit ........... 1.00 J. Mogor, Cleveland ____ 5.00 A. Molnár, Celevend ____12.00 John Munczy, Cleveland .. 2.00 J. Pataky, Brooklyn .......... 5.00 Louis Páll, Ambridge ____12.00 Paul Pika, Chicago ........ 5.00 J. Policsányi, Elmgrove .... 6.00 J. Reppman, Detroit ____12.00 St. Visi, Lincoln Park ___ 5.00 Jos. Vizi, Akron ...............12.00 Ch. Udvamoky, Flint ....... 2.00 J. Zára, Chicago ............... 8.00

Next

/
Thumbnails
Contents