Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-07-24 / 1538. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1948. julius 24. Nagyon sok javítani való volna az “amerikai demokrácián”. Természetesen nagyon sok nevelésre volna szükség a fehérek részére, hogy megértsék a m ii rendszerben felsőbbségi joga tényleg csak a gazdaságilag kiváltságos osztálynak van. Az igaz, hogy a déli államok sokkal visszamaradottabbak a keleti államoknál. Mig a keleti ipari államokban bizonyos műveltségre van szükség, hogy a technika fejlődésével lépést tudjanak tartani, addig a délen a gyapot termeléshez és a földek megmunkálása nem nagy tudományt igényel. Az itteni déli “demokrácia” azonos a volt magyarországi földesúri demokráciával. Az olvasók pedig, akik valamennyire csak ismerték a magyar grófi demokráciát, azok nagyon könnyen megértik az itteni déli államok viszonyait. Csak annyi a különbség a kettő között, hogy itten azt mondják, hogy a néger nem ember, magyar földön is megvolt a grófoknak és földbirtokosoknak a mondása, hogy a paraszt nem ember. Az ilyen fajta demokrácián nagyon sok javítani való van. Ezt láttam Magyarországon... (Folytatás a 1-sö oldalról) Déli demokrácia (a.l.) Mindig azt tartjuk a legfontosabb bizonyítéknak, amiről személyesen meggyőződhetünk. A déli demokráciát azért választottam mostan tárgyul, mert a helyszínen, ténylegesen szerezhetek adatokat. Mindazok akik vizsgálódnak — akár benszü- lött amerikaiak, akár bevándoroltak — a primitiv amerikai életről csak akkor nyerhetnek igazi képet, ha a déli államokat beutazzák. Nagyon furcsa — de máskülönben érdekes is — hogy sokaknak ellviselhetetlen az úgynevezett amerikai “demokrácia” különösen akik még ma is rabszolga sorsban élnek. Utunkban sokszor megállva és tanulmányozva a déli viszonyokat, megállapíthatom, hogy itten délen, különösen Mississippi, Allabama és Louisiana államokban a fehér faj felsőbbségi szokásai és törvényei szerint uralkodnak a négerek fölött. A fönt nevezett államokban a gyapot termelés a legfőbb ipar. Ezeken a gyapottermelő földeken kizárólag csak feketéket lehet látni dolgozni. Apró gyermekektől egészen öregekig mind dolgoznak a legforróbb napon. Természetesen mindenhol egy-egy fehér embert is lehet látni, de csak mint felügyelőt — a rabszolgák fölött. Az utóbbi időben nagyon sokat hallottuk emlegetni a “civil right” törvényeket. Az Egyesült Államok keleti és északi ipari városaiban láthatjuk, hogy feketék fehérekkel együtt dolgoznak, joguk van a villamosokon vagy a vonatokon akárhol helyet foglalni. Délen azonban más a helyzet. Itt az úgynevezett Jim Crow törvények még mindig teljesen érvényben vannak. Nem csak a vonatokon vagy villamosokon nincsen joguk a fehérekkel egy fülkébe leniök, hanem még az üzletekbe sem mehetnek be, ahová fehérek járnak. Utunkba volt szerencsénk ilyesmiről meggyőződni. Megállva egy üzlet előtt, ahol fagylaltot árultak, bementünk és jó levegő hütéses, tágas terembe fogyasztottuk a rendelt fagylaltot. A terem egyik sarkába egy ablak nyílás volt, azzal a fölirással, hogy feketéket csak az ablakon keresztül szolgálunk ki. így aztán azok a feketék, akiknek talán telik, hogy a nagy forróságban valami ilyen hűsítőt vásároljanak, kint a forró napon állva kell nekik azt elfogyasztani. Azonban a konyhákban, ahol főzésről vagy mosogatásról van szó, ott mindenhol csak négereket láthatunk. A szállodába, ahol néhány napot töltöttünk, igen érdekes beszélgetést folytattam néhány felsőbbségi fajhoz tartozóval, értve alatta a fehérbörüeket. Az egyik például egy földbirtokos volt, aki igazi mintaképe a tipikus délieknek. Beszéd közben elmondta, hogy földbirtokos, a birtokán többnyire szarvasmarhákat tenyésztenek és most várja az árak emelkedését, hogy azután a piacra vihesse. Közben szó esett a néger kérdésről és nyíltan kijelentette, hogy a feketebörü az nem ember és nagyon csodálja az Egyesült Államok elnökét, hogy a feketéknek emberi jogot akar biztosítani. Szerinte az elnök csak politikai fogásból teszi, mert fehér ember nem akarhat ilyesmit. Nyíltan kijelentette, ha az ő útjába bármikor egy néger kerülne, annak egészen biztosan halott szaga lenne. Azt mondta, a nagyapja néger rabszolgákkal kereskedett és nagyon jól tudta, hogy kell azokkal bánni, de egy rabszolga azonban megunta a bánásmódot és egy késdöféssel halálosan megsebesítette a nagyapámat. A többek között azt is mondta, hogy mikor New Yorkban járt ott látta, hogy a négerek ugyan azon éttermekbe étkeztek és a városi parkokba és szórakozó helyeken mindenhol megengedik, hogy a feketék bemehessenek. Ezért gyűlölöm a keletet. Érdekes megismerni sokaknak a véleményét. Egy munkással kerültem össze egy parkban, ahol egy pádon ültünk. Természetesen néhány perc múlva beszédbe elegyedtünk. Elmondta, hogy a munkában sérvet kapott és a gyár nem hajlandó az operációt fizetni, hanem egyszerűen elbocsájtották a munkából. így azután beszédközbe belevegyültünk a politikába. Szegény munkás létére is a feketéket okozta minden bajért. Azután erősen kritizálta a civil right törvényt, ami most a négereknek is minden emberi jogokat akar biztosítani. Mindig demokrata voltam, de most nem szavazok Trumanra, mert ő is ilyen törvényeket akar életbeléptetni. Hosszú beszélgetés után végre megértettem vele, hogy ő sem sokkal külömb mint a fekete rabszolgák. Ezekben a déli államokban semilyen újításokat nem akarnak, mert csak a nagy földbirtokosok kárára volna, mert megszűnne az olcsó munkaerő. Természetesen ezekbe a déli államokba a feketék túlnyomó többségben vannak és ha minden jogot biztosítanak a négerek számára az is megtörténhetne, hogy a jól jövedelmező üzleti állásokra feketéket választanának. A kapitalizmus vagy a fél-feudális rendszer ami itten a déli államokban még meg van, a fehéreket sem — akik napszámos munkára vannak kényszerülve — tartja külömb helyzetben a négereknél. huspakoló cégek még inkább ki- élesitik a hiányt úgy, hogy elraktározzák a húst és csak bizonyos mennyiségűt engednek a piacra, hogy a kereslet mindig igen nagy legyen, mert akkor tetszésük szerint emelhetik az árakat. A húsvágó cégek a hosszú sztrájk után kénytelenek voltak némi béremelést adni a munkásoknak s erre hivatkozva emelték az árakat. Ugylátszik azonban, hogy most ezt a bértöbbletet sokszorosan akarják bevenni a fogyasztó közönségen és hogy ezt megtehessék, mesterséges husinséget teremtenek. utoljára voltunk Magyarországon. Mindenféle árucikk kapható, persze elég drága áron és különösen a nagyvárosi munkásoknak nehezebb a helyzetük, mint a kisebb városokban vagy falvakban. Hús, az még nincs elég, és bizonyos napokon egyáltalán nem kapható. Persze a kisebb városokban ezen úgy segítenek, hogy a kert alján tartanak baromfit és ilyenkor levágnak egy kacsát, vagy egy kövér libát. Általában a nép a megelégedés hangulatában él, el is képzelhető, hogy olyan borzalmak után, sikerült átmenniük az ilyen békés termelésr i. A bányász és az ipari munkás, mindig több és több beleszólást nyer az ipari vezetésbe, készen állnak minden harcra azok ellen, akik a régi rendszert akarnák visszaállítani. Milyen a földmunkások helyzete, mi igaz abból, hogy az állam veszi el a termést? A földmunkások helyzete is aránytalanul sokkal jobb, mint a régi időkben, amikor a földesurak és az egyházi nagybirtc lkokon robotoltak. Az tény, hogy a termést be kell szolgáltatni, de viszont minden földmunkás család részére évente 240 kiló búza és rozs van engedélyezve. A többit a kormány veszi meg és a megállapított árfolyam szerint lesz kifizetve. Krumplit, kukoricát és minden mást saját maga vihet a piacra és úgy adja el, ahogyan tudja. A búza és rozs fölötti intézkedés a fekete piac megakadályozásának céljából van igy. A falvakban amerre jártam, mindenütt tiszta fehér kenyeret eszik a föld népe, csak Pesten kaptam az amerikai “rye breadhez“ hasonló kenyere.. így folytathatnánk tovább, mert Gajdos munkástársunk csaknem reggeltől estig beszélt a magyarországi tapasztalt dolgokról és mindenkinek azt a tanácsot adta, hogy menjenek szintén haza és lássák saját szemeikkel, hogy mi van. Azt a kis országot, melyet a világtőke bojkotált és letörni számították, valóban csodákat müveitek ottan, hogy saját erejükből, a semmiből és a romokból, már eddig is olyan országot építettek, hogy bármelyik európai ország elbújhat mögötte. így telt el a Bérmunkás társas kirándulása, melyen mintegy 30 magyarországi Bérmunkás előfizetésre gyűlt be a pénz, amennyiben a tiszta anyagi haszon 75 dollár körül lesz. Ezt azonban a jelenlevők támogatása tette lehetővé, akiknek áldozatkészségük a legnagyobb elismerést érdemelte ki. Ehhez hozzájárultak, Feczkó és Pataky mtársak 10-10 dollárral, Gajdos mtárs egy üveg importált itallal, valamint Gajdos és Fishbein mtársak egy hordó sörrel. Haas munkástársnő egy értékes tárgyal, mely a helyszínen kilett játszva és külön két dollárra, Réfy mtárs levél utján két dollárral, Weiss és Wiener Gábor mtársak külön magyarországi előfizetéseket adtak és igy növelték az anyagi sikert. Jól esett viszont látni körünkben Passaicről Havel és Gecsó családokat. Késő esti órák voltak, amikor búcsút mondtunk egymásnak, valamint az Edenwald erdőnek, a közeli viszontlátás reményében. (f.) Franciaországban a kommunisták vezetése alatt levő szervezetekből kivált hivatalno- kocskák sem tudnak megélni a hazafiasságból, de szép könyörgésre nem adtak nekik bérjavi- tást. Hát hazafiasság ide, hazafiasság oda, sztrájkra mentek és közelebbi, fájdalmas tapasztalatokat szereztek a rendőrbotok és puskatusokat illetőleg, azokkal verték ki őket a hivatalokból és a picket vonalakról. ÉPITŐGÁRDA 1947-48-ik évre: J. Buzay, Cleveland ____12.00 L. Decsi, Akron _................ 4.00 Jimmy Farkas, Akron ___12.00 L. Fishbein, New York..... 5.00 J. Feczkó, New York ....... 6.00 J. Fodor, Cuy. Falls .........12.00 J. Gyurcsek, Columbus .... 8.00 L. Gáncs, Caroline ............12.00 Mrs. L. Gáncs, Carolina —.12.00 Paul Hering, Buffalo ....... 6.00 A. Kucher, Pittsburgh ___11.00 J. Kozsány, Saratoga Spr. 12.00 Jós. Kollár, Cleveland ........12.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 8.00 A. Lelkó, Pittsburgh ........10.00 J. Mácsay, Detroit ........... 1.00 J. Mogor, Cleveland ____ 5.00 A. Molnár, Celevend ____12.00 John Munczy, Cleveland .. 2.00 J. Pataky, Brooklyn .......... 5.00 Louis Páll, Ambridge ____12.00 Paul Pika, Chicago ........ 5.00 J. Policsányi, Elmgrove .... 6.00 J. Reppman, Detroit ____12.00 St. Visi, Lincoln Park ___ 5.00 Jos. Vizi, Akron ...............12.00 Ch. Udvamoky, Flint ....... 2.00 J. Zára, Chicago ............... 8.00
