Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-12-25 / 1559. szám
1948. december 25. BÉRMUNKÁS 7 oldal A százéves *48, AZ AMERIKAI TÖRTÉNELEM-TUDÓSOK KONVENCIÓJA AZ 1848-AS FORRADALMI ESZMÉK ÉRTÉKELÉSÉT FOGJA VITATNI. — A MARADI ÉS A LIBERÁLIS TUDÓSOK VITÁJA VÁRHATÓ. Végre az amerikai történelem-tudósok is felfedezték az 1848- as forradalmak és szabadságharcok nagymérvű történelmi világrengető jelentőségét. Ezt bizonyítja az a program, amit összeállítottak az “American Historical Association” ez évi kongresszusára, amit december 28-30 napjain fognak tartani Washingtonban. Ezen a kongresszuson a leg-^__________________________ inkább tanítók és tanárokból álló társulat az 1848-as forradalmak százéves évfordulóját fogja ünnepelni és ez alkalomból a legkiválóbb egyetemi tanárok fogják felolvasni a 48-as forradalmakra vonatkozó tanulmányaikat. Érdekes lesz megfigyelni, hogy vájjon ezen egyetemi tanárok ki fogják-e emelni a 48-as mozgalmak forradalmi jellegét és meghazudtolják-e a régi módi (inkább maradi, mint elmaradt) konzervatív, sőt reakciós magyar “történészeket”, akik megpróbálták elhitetni velünk, hogy az 1848-as magyar szabadságharc csak magábanálló, elszigetelt “rebellió”, vagyis sajnálatos lázadás volt a “fenséges királyi és császári ház ellen” és nem a magyar nép bekapcsolódása az egyetemes emberi halar dás újvilágot építő népi forradalmaiba. Érdekes lesz megfigyelni azt is, hogy milyen mélyre fog hatni az Amerikai Történelmi Társaság hivatalos programjában kifejezett álláspont a tudós professzorok előadásaiban is? Várakozó álláspontra kell helyezkednünk addig, amig meglátjuk, hogy valóban őszintén liberális és haladó szempontból fogják-e analizálni az amerikai történelem tanárok az 1848 forradalmak és szabadság mozgalmak nagy eseményeit. AKADÉMIAI SZABADSÁG Ezt a várakozó álláspontot azért említjük, mert láttuk a nagyon is konzervatív és sokszor liberális-ellenes “Life” cimü hetilap november 22-iki számában megjelent cikket az 1848-as forradalmakról, amelyben elég szimpatikusán, sőt barátságosan ir a szabadságharcok vezetőiről, — többek között Kossuth arcképét és egy Kossuth idézetet is hozott, — ugyanakkor Mattemich és Ferenc József elnyomó uralmát elég élesen ítéli el. Sőt mi több, ez a cikk elég tisztességesen foglalkozik, a szocialista mozgalmak akkori vezetőivel, köztük Marx Károllyal is. Talán ez a meglepő uj hang az elnökválasztások eredményének tudható be, hogy ez a lap is libe- rálisabbnak tűnjön fel. Éppen azért érdeklődéssel várjuk, hogy a Történelmi Társaság tudós professzorainak mennyiben fog sikerülni a liberális és demokrata hurok pengetése? Mert ha szabadon és őszintén nyilváníthatják véleményeiket, akkor a logika törvényei szerint csakis jóindulattal és elismerően beszélhetnek az 1848-as forradalmakról. De sajnos, túl sok amerikai egyetemen a liberális Roosevelt elnök halála óta megfélemlítik és elhallgattatják az olyan liberális professzorokat, akik élni is akarnak az “akadémikus szabadsággal”. Miután sok ilyen bátor, szókimondó, liberális-demokrata tanárt csaptak már el, valószínű, hogy az előadásokat tartó professzorok talán inkább a konzervatív álláspontot fogják képviselni. De éles és élénk vitákat várhatunk az egy-egy előadást követő kritikai hozzászólások, viták alatt, mert akkor az ellenkező vélemények nyilvánítására is alkalmat adnak. Ezen viták fogják képezni az Amerikai Történelmi Társaság kongresszusa legérdekesebb részét, mert akkor a tudós urak sokszor elég erélyesen “kapnak hajba”, ha ugyan akad egy-két professzor, akinek még van elegendő haja. if j. Borsody-Bevilaqua Béla tanár A bibliai Jézus egyik helytartója megszökött A “Mi Lapunk” cimü sajtószemét Mihálovics Zsigmond, a magyarországi Actio Catholica volt országos igazgatójával kapcsolatban a következőket írja, Mihálovics mosakodásául: “Nem a magam szándékából jöttem el Magyarországból. Ma is az a véleményem, hogy maradjon mindenki ameddig lehetséges. Magam elvoltam szánva, hogy szembeállok börtönnel, sőt halállal. Nem készültem menekülésre, előkészületeket sem tettem. Váratlanul úgy alakult a helyzet, hogy nagyobb érdekeket mérlegelve s percek, platt eldöntve, minden búcsú nélkül, hirtelen a bujdosók útjára léptem.” Szerintem Mihálovics a gyávaságot jellemezte és nem bátorsággal az igazság tudatában a megjelenését a törvény itélő- széke előtt, mert tudta, érezte, hogy nem volt Jézus követője, nem képviselte mint helytartója, szabadság, egyenlőség e két- nagyjelentőségü szónak az értelmét a gyakorlatban elrejtette. Már pedig maga Jézus többször kihangsúlyozta a követői előtt a gyakorlati értékét és az abból származható lelki nyugalmat, a békét és szeretetet. Ez utóbbi két szónak az értelmét soha nem lehetett és nem fog lehetni a gyakorlatba átvinni a szabadság és egyenlőség gyakorlati értéke nélkül. Mióta két emberhez hasonlatos törzs megjelent a földön és az élethez szükséges lehetőségekért harcba keveredtek egymással, mely már abban az időben volt anyaginak nevezhető és az erősebb törzs legyőzte a gyengébbeket és az élve maradottakat rabszolgává tették, azóta a szabadság és egyenlőség rejtett fogalmán megegyezve a mindenkori gazdasági hatalommal rendelkező osztállyal mint kártékony rovarok dőzsöltek az évezredek folyamán a rabszolgák által termelt javakon. A nyilatkozat további részében mondja Mihálovics: “Vaksötét erdőben botorkáltam a határon túl és éjféli időben zörgettem ismeretlen ajtón, befogadást kérve. Később is úgy bujdostam, mint minden bujdo só. De igy volt ez jó. Láttam és tapasztaltam a hontalanok szomorú útját.” E szerint csak most jutott el olyan tapasztalathoz, melyeket mi már több százezren 30-40-50 évvel előbb megtapasztaltunk a kényszer folytán, abból az országból, ahol mi is születtünk és minden jog és élet lehetőség nélkül az előttünk ismeretlen külföldre vándoroltunk. És azok is, akik ma azon a földön a bíróság elé állítják az osztályellenséget az ők előbbi elszenvedett sérelmeikért. Egy másik szakaszban ezt írja: “Váratlanul napirendre tűzték és keresztül erászakolták az iskolák állami monopóliumba vételét, helyesebben mondva párt-monopóliumba vételét. Ezzel ledöntötték a keresztény humanista szellemiség utolsó hatalmas keleti erődjét.” A keleti alatt ők a barbárságot értik, mert a tisztitó vihar véletlenül arról indult el előbb, amely vihar az ő brutális humanizmusukat sepri el és helyébe igyekszik a kornak megfelelőt tenni. Egy más helyen igy beszél: “Rákosi junius 13-án a Hősök Terén, a királyok szobrai előtt, a magasban a koronát tartó an- tüzték és keresztül erőszakolták' gyal szárnyai alatt kijelentette, hogy a marxisták előtt már nincsen akadály s a népi demokrácia most indul el a szocializmus irányában”. Nagyszerű történelmi helyen, talán véglegesen pontot tettek a történelmek elé. Nem áll minden bizonyíték az egyház történelmi múltjából a rendelkezésemre és csak egy pár eleven Ízelítővel szolgálok csupán, de akik keresni akarják a múltat, ezen humanistának, olvassák el a pápák bűneit és a mi időnkből a papok tükrét azon keresztül meglátható a humanizmusuk. 1302-ben, mikor a pápai hatalom meghódította Olaszországot, nem a nép szellemi vezetésére és erkölcsi tisztítására tőre kedtek, sőt azt a mozgalmat, amely a francia Dante vezetése alatt volt, megfojtották, mert az újításokra és a nép helyzetének javítására törekedett. Dan- tet magát száműzték és meg kezdték a fényes kolostorok építését, ahol olyan tivornyákat és orgiákat rendeztek, melyek hasonlatosak a mai kapitalista rendszer alatti bordélyházakhoz. Dante az ő idejének két pápáját a pokolba kívánta, akik Szent Ppter szavai szerint síromat vér és szenny mocsarává változtatták és tetteik miatt az egek is elpirultak. Nem is kell nagyon visszanyúlni a történelmi múltba azért, hogy megállapítsuk az ő humanizmusukat 1945 december hava a megváltó születésének a hónapjában, Budapesten a gyermek menhelyeken a halál angyala hordta naponta a Kálmán és más terekről elnevezett kitett kis Kálmán Máriákat és a nagyobbakat is, az éhség, a hideg a füttetlen fagyos termek, a hiányos ruha és táplálkozás volt az okozat. A feketézőknek, a jó bundás hölgyeknek, a jól öltözött romlott lelkű ficsuraknak jól ment akkor és még milliókat kerestek. Valószínű Esztergomban az érseki kamarában is volt még a javakból bőven. Az is valószínű, hogy tudtak az ottani állapotok felől, mert hisz a nővérek fátyolos és könnyes szemeik előtt és karjaik között némultak el a rövid életű, szomorú pályafutásu kis baba ajkak. Most karácsony van, Jézus a megváltó születésnapja, aki szabadságról és egyenlőségről beszélt és ti érseki harangok ott Esztergomban zúgjátok kórusban a falusi kis harangokkal, a munka diadalát és vele a szabadság hajnalát. Siket Gyula HALÁLBA ÍTÉLTÉK PAPP SIMONT BUDAPEST — A magyar népbiróság halálra Ítélte Dr. Papp Simont, a Magyar Amerikai Olaj Részvénytársaság (MAORT) magyar vezérigazgatóját, aki a bebizonyítást nyert vád szerint, szabotálta az olaj- termelést. A több hétig tartó szenzációs pör végével a magyar kormány kiutasította a vállalat két amerikai vezetőjét, az olaj termelést állami kezelésbe vették s a bíróság a most kimondott ítéletben Papp Simont halálra, alantasabb tisztviselői közül többet börtönbüntetésre Ítélt. MEHET A NÉV IS PRÁGA — A “Svobodne Slo- vo” nevű cseh újság jelenti, hogy az államosított Bata cipőgyárak újév után más nevet kapnak, a magántulajdonra emlékeztető “Bata” nevet egészen törülni fogják. Ezen gyárakat ugyan már 1945-ben lefoglalták, de a Bata nevet egészen mostanáig meghagyták. Hogy mi lesz a vállalat uj neve, egyenlőre titokban tartják, de egyes műhelyekben már nagy cimtáblákat akasztanak ki, amelyeken az OGG betűk, vagy Obuv-Kuze- Guma (cipő-bőr-gumi) szavak láthatók. A Bata cipőket egész Európában ismerik. Mégis csak nagy ember az a Whittaker Chambers, hiszen egyetlen tökkel jólakatott több millió embert.
