Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-12-25 / 1559. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1948. december 25. MAGYARORSZÁGRÓL- AMERIKAI SZEMMEL Elmondja: VISI ISTVÁN RÉMHÍREK Mikor elhagytuk Budapestet, már kezdtük a sok rémhírt hallani. Sokan sugdostak, hogy ők várják az amerikaiakat, hogy felszabadítják őket. Erre én megkérdeztem, hogy úgy amint a görögöket? Erre már csak bámultak ránk bambán, nem igen értettek meg, hogyan szabadultak fel a görögök. Augusztus 20-ikára, azaz István királyra várták és nagyon sokan el is hitték, hogy az angol-amerikai csapatok ejtőernyőkkel fogják, megszállni Magyarországot. Sokan a titkos rádió hírekre hivatkoztak, a hir megbízhatóságát illetőleg. Az ilyen rémhíreket, napról- napra, külömböző formákban lehetett hallani. Leginkább olyanoktól, akik újságot sem olvasnak, mert az mind csak propaganda, még kevésbé hallanak rádiót, mert ahoz meg nem is férhetnek hozzá — Magyarországon nagyon kevés van. Még is ezen rémhírek futótűzként terjednek a falusi nép között, amely Magyarország zömét képezi. Legbutább és leglehetetlenebb híreket, villámgyorsan terjesztik, ami legsajnosabb, általános hitelre is talál. Egyik nap már Nyíregyházát ágyuzták, szemtanuk állítása szerint. Másik nap, milliók meghaltak a földrengés miatt Oroszországban. Majd azt állították, hogy a diósgyőri gyárban már ágyukat, muníciót gyártanak. Majd azt, hogy Oroszországban több várost már atombombáztak az amerikaiak. Hol itt, hol ott, már összecsaptak az amerikai és orosz hadseregek. Még a bíróságok által hozott ítéleteket is megfordítva állítják be, amikor valamilyen reakciós egyént Ítélnek el, akkor ezen rémhír terjesztők szerint, ártatlan báránykának van beállítva. Az ilyen háborús hírek terjesztői tudják, hogy a nép nagyrésze legjobban retteg egy újabb háborútól, azért azzal ijesztgetik a népet leginkább. RÉMHÍREK TERJESZTŐI Leginkább a falvakon bujkáló volt fasiszta elemek, “B” listások, vólt katonatisztek, bukott hivatalnokok. Ezek közül nagyon sokan a falukra vonultak ki a városokból, ottan találnak legjobb meghallgatásra, ott tudnak megélhetést csinálni, ámbár sokan nehéz munkát is hajlandók, vagy kénytelenek végezni, de ott érzik magukat biztonságban. A szövetkezetek ellen azzal agitálnak, hogy azok “Kolhozok”. A fiatalsági mozgalom, műkedvelő körök ellen meg azzal, hogy azokat majd viszik Oroszországba, meg hogy a szabadszerelemre, vagyis a szent házasságon kívüli életre fogják kényszeríteni, stb. Nagyon sok helyen ezen rémhírek miatt nem sikerült a fiatalságot összehozni, megszervezni, kultur csoportokba. Ha másképen nem, akkor beállnak és belülről, a csoporton keresztül terjesztik ezen rémhíreket és azzal rombolják széjjel. A parasztságot, leginkább a jobbmóduakat, azzal ijesztgetik, hogy csak negyven holdat fognak nekik meghagyni, a többit elveszik majd tőlük és azt is felosztják. Ezek között találnak legjobb segítőtársakra, rokon- szenvre és azokon keresztül dolgoznak legsikeresebben. A kereskedőket meg azzal ijesztgetik, hogy még a korcsmákat is államosítani fogják, nagyon sok olyan látogatóban járt amerikai magyar is elhitte ezen mesét, akik azzal a szándékkal mentek haza, hogy otthon megvesznek egy korcsmát és élnek mint “Marci Hevesen”, de azt nem igen tudták, vagy mondták meg nekik, hogy Magyarországon minden ilyen kisebb önálló üzletet, elsősorban hadirokkantaknak, hadi özvegyeknek adnak és azokból is nagyon sokan vannak, mindegyiknek még azoknak sem jut. HARC A RÉMHÍREK ELLEN A rémhírek elleni harcot nagyon nehéz felvenni. Elsősorban is, azok között terjesztik legnagyobb sikerrel, akik egyáltalán nem olvasnak semmiféle újságot és gondolkodás nélkül elhiszik, hogy a népjóléti program csak a kormány és a kommunisták propagandája. Ugyan akkor napról-napra hallják a papjaikat, akik ugyancsak azt mondják nekik. így legjobb kifogást adnak a kezeikbe, hogy nem olvasnak újságot, melyet azelőtt is nagyon kis mértékben olvastak, no, meg a nyári munkálkodás idején nem is érnek rá. De végtelenül éhesek a hírekre, igy minden ilyen rémhírt, melyeket állandóan terjesztenek köztük, örömmel fogadják és igyekeznek tovább adni. Szinte meglepő volt, hogy egy pár óra alatt majdnem mindenki tudta, hogy Oroszországban milliók pusztultak el a földrengés következtében, de senki sem tudta, hogy milyen részén, azt nem is kérdezték, csak hogy a reakciósoknak valami kedves álrha mint valóság lett beállítva. Azt úgy a reakciósok, mint az öntudatos munkásság vezetői tudják, hogy csakis Amerika kezdene egy újabb háborút, ha lesz egy újabb háború. így a reakciósok is ezen az alapon terjesztik a híreket. A nép 90 százaléka retteg egy újabb háborútól. Sokan még azt a sokat emlegetett amerikai felszabadítást sem akarják egy újabb háború révén. Egyetlen egy, még reakciós sem merné azt állítani, hogy Oroszország akarna vagy kezdene háborút. így a rémhíreket is mindég úgy állítják össze, hogy Amerika kezdi, vagy már kezdte, azért talál hitelre nagyon sok jámbor hivő előtt. Mihozzánk is nagyon sokszor jöttek kérdezni, hogy még nem kaptunk táviratot az amerikai követségtől, hogy szaladj unk haza, mert a háború már köl örő félben van? Sőt még azt is hi- resztélték, hogy más helyen valahol, rendszerint messze, már kaptak az ilyen amerikai látogatók utasítást, hogy azonnal menjenek haza, stb. A falusi népnek nagyrésze valóságban hívők, pletykások, a leghihetetlenebb híreket gyor- san terjesztik és hitelre s talál köztük. Az sem ér semmit, hogy valaki azzal védekezik az ilyen rémhírek ellen, hogy sem az. újságban, sem a rádiókon nem hallottak semmit erről, vagy arról. Az a sablonos válasz, hogy azok nem merik megírni, nem mondják meg az igazat. Ők tudják, mert ez és ez a szomszéd mondotta, aki viszont egy komájától hallotta, aki valamelyik városban járt és ottan hallotta. Sok esetben a titkos rádiókra, röplapokra, újságokra és amerikai levelekre hivatkoznak. De mi nem láttunk egy ilyen röplapot, vagy amerikai levelet, nem hallottunk ilyen titkos rádió hirt sem, sőt olyannal sem találkoztunk, aki szemeivel látta, vagy hallotta volna, csak másoktól, esetleg tizedik hírforrásból hallotta. ROMBOLÓ HATÁSA az ilyen híreknek mindig meg van. Sokszor egész hisztérikus állapotokat keltenek vele, néha már annyira mennek, hogy a hatóságnak kell közbelépni és büntetni az ilyen rémhír terjesztőket, de olyan nagy mértél: ben van ez meg otthon, hogy ha nem csak a hirkitalálóit, hanem terjesztőit is akarnák büntetni akkor bizony a falvak felét be kellene börtönözni. Persze az ilyen rémhír terjesztők, kitalálók elfogatásakor meg van a jajgatás, szólás és egyéni szabadság megsértésének tartják. Azonban amerikai szemmel nézve is, nagyon enyhén kezelik az ilyen hírek terjesztőit, számításba véve azt a tényt, hogy otthon a kedélyeket nagyon is felzaklatják, nagy károkat okoznak az emberek lelkivilágában, nem tekintve az állam békéjét. Volt szerencsém olyan intelligens egyénekkel beszélgetni, akiknek minden gondolatát a háborútól való retteges tölti el, az irányítja a terveiket és minden ilyen rémhír, rettegésben tartja őket. Minden ilyen kiszámított és hamis hírrel, felborzolják az idegeket, ijesztik az ijedőseket, a hiszékenyeket, mely a falvaknak 80 százalékát teszi ki. A megtörtént eseményeket is elferdítik, másképpen állítják be és olyan dolgokat tulajdonítanak azoknak, mintha már holnap kitörne a háború és jönnének az amerikaiak, az angolok, meg az atombombák. A nyugatosokat várják sokan vissza, azért először is az angolamerikai ejtőernyős vitézeket várják, tudva, hogy azokkal majd jönnek a nyugatosok, a horthyisták a véres karddal. Minden rémhírnek az a célja, hogy a tömegben fentartsa annak a lehetőségnek a hitét, hogy még ezek visszajönnek és jaj lesz azoknak, akik a mostani kormányt támogatják. Azonban erre a szervezett munkásság készen áll, nem akarják, hogy ismét vérfürdőt rendezhessenek, esetleg újabb zavargásokkal, vagy ilyen ejtőernyős vitézek behozatalával. Azt jól tudja a szervezett munkásság, meg azon parasztoknak is nagyobb része, akik földet kaptak, hogy ha egyszer sikerülne ezeknek a nyugatosoknak, a bujkáló “B” listásoknák, hatalomra jutni, akkor bizony az 1919-1921-iki “fehér terror” évek eltörpülnének az újabbal szemben. Ha más hasznot nem is csinálnak ezen rémhírek terjesztői, de annyit elérnek, hogy állandóan figyelmeztetik a szervezett munkásságot, amely a kormánynak legjobb társa, védnöke, hogy el ne hanyagolja az önvédelmi szervezeteit, intézkedéseit, ne hogy sikerüljön ezen rémhír terjesztőknek az álmai, vágyai, melyeket hírek formájában terjesztenek a nép között. A SZAVAZÁSOK EREDMÉNYE WASHINGTON — A november 2-án tartott választásoknál 49,363,391 szavazatot adtak le az amerikai szavazók. Az elnökjelöltek azonban csak 38,680,009 szavazatot kaptak, vagyis 683,- 382 szavazó nem szavazott elnökre, csak alantasabb tisztségekre. Az elnökre adott szavazatok közül Truman kapott 24,104,548 szavazatot, ami 304 “elector”-t eredményezett; Dewey 21,969,- 625 szavazatot (189 electort); Thurmond 1,169,312 szavazatot (38 electort); Wallace 1,156,- 856 szavazatot, Norman Thomas 132,138; Watson (Prohibition) 103,343; Teichert (Socialist Labor) 27,921; Dobbs ( Socialist Workers) pedig 13,007 szavazatot kaptak. Bethlehemi királyok Irta: JÓZSEF ATTILA Adjonisten Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk Lángcsillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk, kis juhocska mondta — biztos itt lakik a Jézus Krisztus Menyhárt király a nevem Segíts, édes Istenem! Istenfia, jónapot, jónapot! Nem vagyunk mi vén papok. Úgy hallottuk, megszülettél szegények királya lettél. Benéztünk hát kicsit hozzád, üdvösségünk, égi ország! Gáspár volnék, afféle földi király személye. Adjonisten Megváltó, Megváltó! Jöttünk meleg országból. Főtt kolbászunk mind elfogyott, fényes csizmánk is megrogyott, hoztunk aranyat hat marékkai, tömjént egész vasfazékkal. Én vagyok a Boldizsár, aki szerecsen király. Irul-pirul Mária, Mária boldogságos kis mama. Hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját. A sok pásztor mind muzsikál. Meg is kéne szoptatni már. Kedves három királyok, jóéjszakát kivánok!
