Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-12-11 / 1557. szám
*> uiQ&i BÉRMUNKÁS 1948. december 11. MAGYARORSZÁGRÓL- AMERIKAI SZEMMEL Elmondja: VISI ISTVÁN Sok amerikai, de leginkább a szabadkereskedelem vakbuzgó hivei nehezen értik meg, hogy kétféle árat szabnak, illetve tűrnek meg egy országban, egy városban. Azonban a háborús hiány, feketézés és leginkább az infláció miatt, csakis ezzel véd- hették meg a városi ipari munkásságot az éhségtől. Nehezen értik meg, sőt amint láttuk, még a magyar kormány is elmulasztotta megérteni, hogy mire használják fel a beszolgáltatást. Pedig nagyon egyszerű és könnyen megérthető. Amint az előző cikkekben Írtam, kétféle ára van a kenyérnek. Egy forint és 2.50, az első árakat azon búzából tették lehetővé, melyeket 60 forintért szolgáltattak be. Ezt szállítják, megőrlik, megsütik és szétosztják a negyven filléres külömbö- zetért Még is vannak rossz szá- juak, leginkább a parasztok között, akik azzal vádolják a kormányt, hogy ezzel feketézik, vagy hogy ezt az oroszok részére szedi be. Ugyanez áll sok más beszolgáltatott terményre is. Ámbár már ez éven is sokkal közelebb a szabad ár, a megszabott ár, a megszabott árukhoz, igy lehetséges, hogy már jövőre nem lesz olyan nagy külömbség, hogy beszolgáltatásra bírják a termelőket. Amig a beszolgáltatott búzáért 60 forintot adott a kormány, a szabad piacon 120-130 forintot kaptak, ezzel szemben tavaly még kétszáz forintot és még többet is a szabad piacon, melyet helyesen feketézésnek neveznek. Ugyan ilyen az arány más dolgoknál is, például a zsírnak a szabad piaci ára 16 forint, a gyári és más ipari munkásoknak az ilyen beszolgáltatott zsírból 9 forintért adnak megrendelésre. Ez az ipari munkásságnak 85 százalékát teszi ki, akik ilyen szabott árakban kapják az élelmezéseik nagyobb részét. Persze ezt nem szívesen látja a parasztság, mert nem adhatja el magas áron a terményeit. Már a kukoricánál, krumplinál , a szabad piaci árak még a szabott árakon alul is került. Például októberban a beszolgáltatott kukoricáért csövesen és nyersen fizettek 25 forintot, a szabad piacon csak 35 forintért lehetett eladni nagy nehezen. A krumplinál is egyharmadára leszálltak az, árak, ami a megszabott áron is alul van, azaz 45-55 forint mázsája. Az eredmény bizonyítja az ilyen intézkedések helyességét, mert csak is igy tudták a városi munkásságot ellátni a jövedelméhez arányitva. így tudták az inflációt megakadályozni, megszüntetni és a forint értékét megrögziteni. így tudják az ipari cikkek árait is lejebb engedni, amint a raktárak, üzletek megtelnek árukkal, melyet már október havában is nagyban észre lehetett venni. Sok ellenőr, finánc kellett ezen ellnőrzést végezni, igy mind az csak fokozta az államháztartás költségeit. Ez mind egy-egy vörös folt volt a parasztság szemében, ezeket nem látták szükségesnek, de leginkább azért, mert ezektől nem mertek feke- tézni. Vita tárgyát képezheti, hogy volt-e ilyen sok ellenőrre szükség? De hogy sokra volt szükség, azt nem lehet elvitatni. Ha az árak sokkal közelebb kerülnek a szabott árakhoz, mely a főcélja az ilyen beszolgáltatásoknak, szabott áraknak, akkor sok ilyen ellenőrzés szükségtelenné válik és valószínűleg megszűnik. Ezzel nem csak az állam költségeit csökkentik, hanem az ellenforradalom egyik leghathatosabb érvelését, a beszolgáltatás és az ilyen ellenőrök elleni lázitási lehetőséget is minimumra csökkentik. Ezeket tudja a reakció legsikeresebben felhasználni, jelenleg a kormány ellen. Az lesz az igazi eredmény, bizonyíték arra, hogy a háborús kényszer megszűnése után az ilyen intézkedések is megszűnnek. % Példának érdemes megjegyezni, hogy amikor Hegyaljára érkeztünk, az a rémhír járta, hogy a bort is be kell szolgáltatni. Egy pár hétre kidoboltatták, hogy nem kell bort, illetve mustot beszolgáltatni. Akkor meg az lett a baj, hogy nem lesz elég hordójuk a bőséges termést hovátenni és bizony az árak leestek 1.50 fillérre, talán később még lejebb is literenként. A 60 forintos búzából a legszebbeket kiválasztják, átrostálják, becsávázzák és 82 forintjával adják mint vetőmagot visz- sza az arra szoruló gazdáknak. Most mindenki tudhatja, hogy az átrostálásánál legkevesebb 15 százalékos veszteség van a kétszeri szállítást is leszámítva, bizony azon sem keres a kormány, még is vannak szemtelen ellenforradalmárok, akik azt állítják, hogy a kormány a beszolgáltatott dolgokkal feketézik. A megtévesztő hírek igy kerülnek a sok magyarországi levelekbe. Mindenki arról ir, ami legjobban fáj neki. A földművelők a 60 forintos kenyérről, igy igazuk van, de az igazság legnagyobb részét elhallgatják. Mert bizony nagyon kevés kenyeret kell venni ilyen 2.50 filléres áron. Ámbár a földműveseket legjobban sújtotta ezen rendszabályozás, ellenőrzések, mert a szűkös években bizony azok árthattak volna. így terjesztik el azokat a hamis híreket, hogy ilyen olcsón, beszolgáltatási árakban szedik be a búzát az oroszoknak, sőt még azt is, hogy a palesztinai zsidóknak. Ez csak sugdosva, de nagyon gyorsan és széles körökben elterjedt. Ezzel agitálnak a kormány ellen, a bujdosó reakciósok. Először agyon ijesztik a földműveseket, hogy még több és mindenből lesz beszolgáltatás, mint a bornál is tették. Ha nem úgy van, akkor meg azt sugdossák, hogy a kormány megijedt a paraszt lázadástól és azért nem kellett nekik a bor. Sokan Írják, hogy mindent elszednek az oroszok, vagy az oroszoknak. Ezek a hírek mind hamisak, mert ha esetleg a magyar kormánynak kell azt az 5.000 oroszt élelmezni, akik még az ellenséges állítás szerint Magyarországon vannak, nem nagyon sokat kell nekik összeszedni, de nyilvánvaló, hogy marad a magyar népnek is elegendő ennivalója. Sokkal több, mint a francia-angol népnek. Ha még vannak oroszok Magyarországon, mi csak három orosz tisztet láttunk, mellyel szemben láttunk vagy 30 amerikai tisztet a Margit szigeti gyönyörű szállodában, sőt még a szerencsi állomáson is nem orosz, hanem amerikai tisztet láttunk, Tokaj felől jöttek. A magyarországi szabott árak szükségességének voltát, a legjobban igazolja az eredmény, azonban lehetne az amerikai ár- szabályozáshoz is hasonlítani, ha itten is a városi és nem a szavazat céljából a farmi munkásságot akarták volna megvédeni. így itten fiaskóval végződött és az árak még mostan is felfelé szöknek, amig Magyarországon rohamosan estek a jobb termés következtében. Azt is meg kell Írni és érteni, hogy Magyarországon a két előző év, aszályos év volt, azaz nagyon szűk termés volt az egész országban. Hogy ilyen körülmények között is megtudták az árakat szabályozni, letartani, az igazán nagy érdeme a kormánynak és az intézkedéseinek. Hogy mindenkit nem lehetett kielégíteni, az csak természetes. De ez az intézkedés a kenyeret, az élelmet a városi népnek biztosította. Ámbár még azok között is akadnak, akik felülnek az ellenforradalmi propagandának és nem értékelik az árszabályozás fontosságát. Ami fontos szintén, nem kellett az ipari munkásságnak béremelésekkel előállpi, esetleg sztrájkba lépni, a termelést zavarni azért, hogy az emelkedő árakkal arányban a munkabéreket is emeljék nekik, amint más országokban kellett. (Folytatjuk) A CIO KONVENCIÓ PORTLAND, Ore, — A Congress of Industrial Organization (CIO) ötnapos évi naeeyülése Phillip Murray elnök és a tisztikar többi tagjainak egyhangú megválasztásával végétért. Az egész konvenciót a “vörös hering” mutogatása uralta. Murray elnök a kommunisták elleni fenyegetéssel nyitotta meg és ugyancsak azzal zárta be a gyűlést, mutatva, hogy ennek a szakszervezetnek most ez a legfontosabb munkaköre. A kommunisták elleni harcra még az AFL-lel is hajlandók szövetkezni. VALLÁSTALAN VALLÁSOSAK MILWAUKEE, Wis. — A “United Council of Church Women” országos gyűlésén a St. Louis városból jött delegátus, Mrs. .1. D. Bragg nagy meglepetést okozott, amikor beszédében azt hangoztatta, hogy a jelenlegi összes egyházak a vállasta- lanságot képviselik, mert a vallás alapeszméje az emberszeretet s a jelenlegi egyházak válaszfalakat építenek az emberek közé s ezzel elősegítik a fajgyűlölet terjesztését. így az egyházak a vallás nevében a vallások alapeszméjével ellenkező erkölcsi felfogást szolgálank. EGY LAPKEZELŐ NAPLÓJÁBÓL Ha igaz, hogy beszélni ezüst, hallgatni pedig arany, akkor a jó munkásujság olvasása bizonyára gyémántot ér. Ide hallgass! A Bérmunkás minden uj előfizetője három nagy örömet okoz. Először is te örülsz, hogy szereztél egy uj előfizetőt; másodszor az uj előfizető örül, hogy ilyen jó munkáslapot olvashat. És harmadszor örülnek a szerkesztők, a kiadó és a lapbizottság tagjai, mert látják, hogy értékeljük a munkájukat. — Hogyan tudsz ellenállni ennek a háromszor nagy élvezetnek?! ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek birják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő' eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszitsák és ezáltal elősegitik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERKEL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét épitjük a régi társadalom keretein belül.
