Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-12-11 / 1557. szám

5 oldaJ BÉRMUNKÁS TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI termelő erőknek, mind több és több jut az árukból. Ugylátszik, hogy a Népi Demokráciák erősen töreksze­nek nem csak arra, hogy a tech­nikai előfeltételeket,' az ipar ki­építésével megteremtsék a szo­cializmusnak, hanem a hatalmas programjukkal, nagyságát és átl ét el sem tudjuk »lyan tömegeket Ini, amely képes i gy szocialista t er megteremtésér KTÖBBLET tán a munkás ne munkájának a te lvetődik az a kére a az egyéni gaz Unt, a profitot r zsebre a tőkés, he gy előállt érték te esen, vagy rosszai lkodók egyszerűé ogy azt a vezérek :ia használja fel. elületes, éppen ol; mert nagyon kön] azt, hogy a mur : értéktöbblet h el. Magyorországon például a há­ború után. úgyszólván nem ma­radt épen egyetlen hid sem, nem csak Budapest féltucat hidját robbantották fel a náci-nyilas banditák, hanem minden vala­mire való vasúti és folyami hid erre a sorsra jutott. A vasutak ilyen módon lettek tönkretéve. A gyárak berende­zése elhurcolva, az épületek ro­mokban, ez a sors jutott a la­kóházak jó részének. Iskolák, kórházak, középületek romokba, az állatállomány és minden ér­téktárgy elhurcolva. Csak egyetlen érték maradt meg, a munkaerő. Erre kellett fektetni minden súlyt és a ter­melő munkából eredő értéktöbb­letből termelődött meg mindaz, ami az egész világ csodálatát váltotta ki, hogy minden külső segítség nélkül, ma már felépül­tek a hidak, a vasutak, üzembe vannak a gyárak, kezdenek rendbejönni az épületek is, még dollárokban is sok száz millió kellett arra, hogy ezt a progra­mot megvalósíthassák. A mun­kások verejtéke, a szájuktól el­vont falat, tette ezt lehetővé és mennél jobban épülnek fel a ro­mokból, mentői több és több uj gyár épül fel, mennél jobban gé­pesítik a mezőgazdaságot, annál jobban emelkedik a munkásság , életszivonala és közeledik az a . helyzet, ami az előfeltétele an- , nak, hogy a szocializmus meg­valósulhasson. De addig még teljes erőfeszítéssel kell dolgoz­ni, addig még nélkülözni is kell, mert a Népi Demokráciáknak nem, ad, Amerika a Marshall terv billióiból, de viszont nem is vál­nak Amerika gyarmatává. A SZAKSZERVEZETEK SZEREPE Tény az, hogy a Népi 'Demok­ráciában nem a szakszervezetek irányítsák a termelést és az el­osztást. mert hisz ezek nem is az IWW elvei szerint épültek fel, viszont tény az, hogy mégis a szakszervezeti tagok azok, akik az élen állnak, miniszterek, gyárvezetők, bányaigazgat ó k MIÉRT? Ha az elmúlt héten irt beve- ; zetőt és Visi munkástárs által ; irt beszámolókat ellovassuk, fi­gyelmesen tanulmányozzuk, ak­kor megkapjuk a válaszokat a sok miértre. Visi munkástársat mindenki úgy ismeri, ‘mint elfogulatlan, szókimondó, jó meglátásu mun­kás embert, ki a helyszínen fi­gyelte meg a tényeket. Magam a legnagyobb figyel­met fordítom minden olyan írás­ra, amely az európai kérdések­kel foglalkozik, írták azt akár a legreakciósabb urak is, vagy csak óhazai levelek, amelyeket amerikai rokonoknak küldtek ki. De egyetlen sort sem foga­dok el addig, amig azt meg nem vizsgálom, más jelentésekkel össze nem hasonlítottam. Természetesen az események bírálatánál nem az amerikai, ha­nem az ottani helyzetet kell fi­gyelni, nem az amerikai, hanem az európai életstandardot kell szem előtt tartani. Főleg meg kell engedni az európai népek­nek azt, hogy a kapitalista rend­szer nyakát a saját metódusuk szerint csavarják ki, még ha a mi elméletünket jobbnak tart­juk is, mint az ő gyakorlatba át­vitt módszerüket Mert a cselek­vés többet ér a legszebben felé­pített elméletnél is. Le kell száll- nunk a szépen berendezett elmé­let elefántcsont toronyból és be­leélni magunkat abba a gigászi harcba, amelyet az európai test­véreink folytatnak. SZOCIALIZMUS? Nem, ami a Népi Demokráci- ; ában van ma, az nem szocializ- ! mus, csak ostoba, társadalmi 1 kérdésekben járatlan, elfogult 1 reakciós társaság nevezi kom- 1 munista rendszernek azt, ami ma odaát van. Ők maguk ezt so­hasem teszik, hanem a mai rend­szert egy átmenetnek tartják a! kapitalista termelési rendszer­ből a szocialista termelési rend­szerbe. A mai rendszerben építik ki az előfeltételeit annak, amit elő­zőleg felsoroltunk mint előfelté­teleket a kollektiv társadalmi rendszerhez, beleértve nem csak annak a technikai feltételeit, de a nem kevésbé fontos előfelté­telt, a tömegeknek az elméleti felépítését is. Ez a felépítés sokkal köny- nyebb és simább, gyorsabb len­ne, ha nem előzte volna meg egy háború, amely teljesen lerom­bolta, kifosztotta a Népi De­mokráciákat és nem előzte vol­na meg egy 25 éves ellenforra­dalmi uralom, amely a lelkekbe vitt véghez hasonló rombolást. Mi a mai rendszerben óhajt­juk a tömegek elméleti kiképzé­sét felépíteni, a munkás osztály többségét megnyerni az Ipari Demokrácia rendszerének, de hogy ez gyakorlatban, hogy fog megtörténni, azt nem tudjuk, de tisztába vagyunk _ azzal, hogy mozgalmunk veszélyt jelent a mai rendszernek, azért erős akadályokat alkalmaz annak a megvalósulása elé, igy lehetsé­ges, hogy adott esetben hasonló problémáink lesznek mint az európai testvéreinknek. BÉRRENDSZER Tagadhatatlan, hogy ma a Népi Demokráciákban bérrend­szer áll fen és valószínű, hogy az marad még jó ideig. Éppen ilyen tény az, hogy ez a bérrend­szer nem is egyforma, hogy a bérek között erős külömbségek vannak, hogy ha nem is darab­szám rendszer áll fen, de meg van állapítva a bizonyos mini­mum, amelynek a gyártását megkívánják és hogy megfize­tik azt a többletet, amelyet a kerültek ki a szakszervezeti ta­gok közül, valamennyi bánya irányítását, illetve igazgatását, direkt a bányából hívták ki, a gyárak többségének a legfőbb irányitói a gyár munkásai közül kerültek ki. Otthon is tudják, hogy a szakszervezetek a mai formájá­ban alkalmatlanok és főleg al­kalmatlanok egy szocialista ter­melési rendszer irányítására és ezert folynak a szakmai szerve- zeteknek Ipari Szervezetekké való átépítése. Kétségtelen, hogy azután nagyobb szerepük lesz a termelés irányításában is. Ma a. gazdasági szervezetek dolgozzák ki a kollektiv szerződéseket, amelyek megszabják a munká­sok bér es egyébb munkaviszo­nyait, intézik a munkásság át- neveleset, szórakoztatását, üdü­lését, stb. De természetes az is hogy ma a munkásság szerveze- tei más szerepben állnak a mun­káltató allammal mint a múlt­ban a tőkéssel szemben. Ma a szakszervezet az illetékes hiva­talokkal közösen állapítsa meg a termelés irányításának és a munkaviszonyoknak minden fá­zisát, a “munkaadó” az állam nem elnyomó, nem kizsákmá­nyoló, a munkás ma részese, bir- tokosa az államnak, amellyel, tehat sajat magával szemben nem sztrájkolhat.. Nem a sztrájk rafiní Vették el mint az ellenfor­radalom jajgassa, hanem a sztrájk okai szűntek meg. Aki ma sztrájkol, vagy szabotál, az : ellenforradalmár, árulója a mun- . kasosztálynak. . A VASFÜGGÖNY , Egyike a szokott hazugságok­’ mtttooeK^ÓnaP°b- ^b mint 200 külföldi újságíró for- t dúlt meg Magyarországon, mint t I?1 Vlsl„ munkástárs is megírta- Ezek közül háromnegyed része . f nyUgati államokhoz tartozott t Ja., atltak- minden cenzúra nél- 5 SÄ? Ománok eSen- eptek fel, akik az ellenforrada- e Iom szolgálatába álltak, össze k SLtottafk” kÜ,földi g utasítottak ki az országból. ó De ezeken kivül sok ezren for- L_ dúltak meg külföldiek, kik ha I- ZZ 1Sazerették a mai rendszert 1- 'a csak nem black marketoztak * SrhoialanUl fordulhattak meg 1. hadifoglyok ül g állandóan^fW hazaszáHitása a t f hZZZ hat hónan wnat futott í0§írkat szállitó ?- alfutott be Magyarország. 3g eternvi SZfteS’, h°gy a több z' « irT't hadifogoly hazaszállitá­részt°aín£SZ *génybe’ mert egy- lk w \ k szet va°nak szórva s rv hatalmas szovjet birodalorr il- műiden részébe, másrészt nedű megteha babofus Pusztításokat meglehetősen korlátozott A ha SnSOr54ért"-a-v , keh ^okolnfnem t régi rendszer lk- lenküidöt;.amy a szov-’et el 6, két ahol t a ma?yar tömege ea jóhiszemüekhez tik ek’ ir-iZZ11 már Számtalanszor le 5 k mtunk. ma odaát egy forrada! “normán” felül termel a mun- kás. h Tény az, hogy a termelésbe e verseny van, amely fokozza a e munka tempót, vagyis elmélet­ben ugyan az a bér és termelési b rendszer áll fen, mint a kapita- r; lista rendszerben. Ezek a leglényegesebb miér- £ tek ? Amelyekre viszont a válasz b kézenfekvő, ha figyelembe vesz- n szűk a következőket. Mindenki járuljon hozzá a ter­meléshez legjobb képessége sze- t rint és fogyasszon a szükséglete z szerint. Ez a tiszta szocialista * álláspont, de amely azonban a ^ technikai felkészültségen kivül * azt az előfeltételt szabja meg, 1 hogy a termelésbe résztvevők ■ tényleg adják oda a képességü­ket, ez azonban ma még sehol ’ sincs meg, mert ha a szakszer­vezetek tagsága — dacára, hogy ! nem kötelező a tagság — elérte az egymillió 600 ezret, de az sajnos nem jelenti, hogy ezek mind öntudatos, szocializmust épiteni akaró egyedek. Nem, sőt a termelésben résztvevők tekin­télyes részének nevelése, a papi befolyás révén, ellensége nem csak a szocializmusnak, de az átmeneti rendszernek is és ahol I csak lehet szabotálja azt. Tény az is, hogy a háború után a munkafegyelem teljes össze­omlott, amig az öntudatos mun­kások, éhesen, rongyosan, inuk szakadtáig dolgoztak, hogy a ro­mokból megindítsák a termelést, addig a nagy tömeg közömbö­sen, sokszor ellenségesen állt szembe a termelés megindításá­nak problémáival. Miután szocializmus még nincs, tehát természetes a bér­rendszer, de a tömegek átneve- , liéséig, egészen addig, amig a termelésbe mindenki nem adja oda a legjobb képességét, addig egyenlő fizetésekről nem lehet szó, mert az csák a legöntuda- e tosabb, legodaadóbb termelő erők rovására történhetne meg. A szükség szerinti szétosztás •_ is egy elmélet, amely minden ne- ' hézség nélkül valósulhat meg Íj akkor, ha a raktárak telve van- e nak, ha a termelésbe mindenki a legnagyobb odaadással vesz [p részt, de a mai lehetőségek mel- „ lett ez csak elmélet marad, fl amely ugyan folyton javul és a

Next

/
Thumbnails
Contents