Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-12-11 / 1557. szám
5 oldaJ BÉRMUNKÁS TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI termelő erőknek, mind több és több jut az árukból. Ugylátszik, hogy a Népi Demokráciák erősen törekszenek nem csak arra, hogy a technikai előfeltételeket,' az ipar kiépítésével megteremtsék a szocializmusnak, hanem a hatalmas programjukkal, nagyságát és átl ét el sem tudjuk »lyan tömegeket Ini, amely képes i gy szocialista t er megteremtésér KTÖBBLET tán a munkás ne munkájának a te lvetődik az a kére a az egyéni gaz Unt, a profitot r zsebre a tőkés, he gy előállt érték te esen, vagy rosszai lkodók egyszerűé ogy azt a vezérek :ia használja fel. elületes, éppen ol; mert nagyon kön] azt, hogy a mur : értéktöbblet h el. Magyorországon például a háború után. úgyszólván nem maradt épen egyetlen hid sem, nem csak Budapest féltucat hidját robbantották fel a náci-nyilas banditák, hanem minden valamire való vasúti és folyami hid erre a sorsra jutott. A vasutak ilyen módon lettek tönkretéve. A gyárak berendezése elhurcolva, az épületek romokban, ez a sors jutott a lakóházak jó részének. Iskolák, kórházak, középületek romokba, az állatállomány és minden értéktárgy elhurcolva. Csak egyetlen érték maradt meg, a munkaerő. Erre kellett fektetni minden súlyt és a termelő munkából eredő értéktöbbletből termelődött meg mindaz, ami az egész világ csodálatát váltotta ki, hogy minden külső segítség nélkül, ma már felépültek a hidak, a vasutak, üzembe vannak a gyárak, kezdenek rendbejönni az épületek is, még dollárokban is sok száz millió kellett arra, hogy ezt a programot megvalósíthassák. A munkások verejtéke, a szájuktól elvont falat, tette ezt lehetővé és mennél jobban épülnek fel a romokból, mentői több és több uj gyár épül fel, mennél jobban gépesítik a mezőgazdaságot, annál jobban emelkedik a munkásság , életszivonala és közeledik az a . helyzet, ami az előfeltétele an- , nak, hogy a szocializmus megvalósulhasson. De addig még teljes erőfeszítéssel kell dolgozni, addig még nélkülözni is kell, mert a Népi Demokráciáknak nem, ad, Amerika a Marshall terv billióiból, de viszont nem is válnak Amerika gyarmatává. A SZAKSZERVEZETEK SZEREPE Tény az, hogy a Népi 'Demokráciában nem a szakszervezetek irányítsák a termelést és az elosztást. mert hisz ezek nem is az IWW elvei szerint épültek fel, viszont tény az, hogy mégis a szakszervezeti tagok azok, akik az élen állnak, miniszterek, gyárvezetők, bányaigazgat ó k MIÉRT? Ha az elmúlt héten irt beve- ; zetőt és Visi munkástárs által ; irt beszámolókat ellovassuk, figyelmesen tanulmányozzuk, akkor megkapjuk a válaszokat a sok miértre. Visi munkástársat mindenki úgy ismeri, ‘mint elfogulatlan, szókimondó, jó meglátásu munkás embert, ki a helyszínen figyelte meg a tényeket. Magam a legnagyobb figyelmet fordítom minden olyan írásra, amely az európai kérdésekkel foglalkozik, írták azt akár a legreakciósabb urak is, vagy csak óhazai levelek, amelyeket amerikai rokonoknak küldtek ki. De egyetlen sort sem fogadok el addig, amig azt meg nem vizsgálom, más jelentésekkel össze nem hasonlítottam. Természetesen az események bírálatánál nem az amerikai, hanem az ottani helyzetet kell figyelni, nem az amerikai, hanem az európai életstandardot kell szem előtt tartani. Főleg meg kell engedni az európai népeknek azt, hogy a kapitalista rendszer nyakát a saját metódusuk szerint csavarják ki, még ha a mi elméletünket jobbnak tartjuk is, mint az ő gyakorlatba átvitt módszerüket Mert a cselekvés többet ér a legszebben felépített elméletnél is. Le kell száll- nunk a szépen berendezett elmélet elefántcsont toronyból és beleélni magunkat abba a gigászi harcba, amelyet az európai testvéreink folytatnak. SZOCIALIZMUS? Nem, ami a Népi Demokráci- ; ában van ma, az nem szocializ- ! mus, csak ostoba, társadalmi 1 kérdésekben járatlan, elfogult 1 reakciós társaság nevezi kom- 1 munista rendszernek azt, ami ma odaát van. Ők maguk ezt sohasem teszik, hanem a mai rendszert egy átmenetnek tartják a! kapitalista termelési rendszerből a szocialista termelési rendszerbe. A mai rendszerben építik ki az előfeltételeit annak, amit előzőleg felsoroltunk mint előfeltételeket a kollektiv társadalmi rendszerhez, beleértve nem csak annak a technikai feltételeit, de a nem kevésbé fontos előfeltételt, a tömegeknek az elméleti felépítését is. Ez a felépítés sokkal köny- nyebb és simább, gyorsabb lenne, ha nem előzte volna meg egy háború, amely teljesen lerombolta, kifosztotta a Népi Demokráciákat és nem előzte volna meg egy 25 éves ellenforradalmi uralom, amely a lelkekbe vitt véghez hasonló rombolást. Mi a mai rendszerben óhajtjuk a tömegek elméleti kiképzését felépíteni, a munkás osztály többségét megnyerni az Ipari Demokrácia rendszerének, de hogy ez gyakorlatban, hogy fog megtörténni, azt nem tudjuk, de tisztába vagyunk _ azzal, hogy mozgalmunk veszélyt jelent a mai rendszernek, azért erős akadályokat alkalmaz annak a megvalósulása elé, igy lehetséges, hogy adott esetben hasonló problémáink lesznek mint az európai testvéreinknek. BÉRRENDSZER Tagadhatatlan, hogy ma a Népi Demokráciákban bérrendszer áll fen és valószínű, hogy az marad még jó ideig. Éppen ilyen tény az, hogy ez a bérrendszer nem is egyforma, hogy a bérek között erős külömbségek vannak, hogy ha nem is darabszám rendszer áll fen, de meg van állapítva a bizonyos minimum, amelynek a gyártását megkívánják és hogy megfizetik azt a többletet, amelyet a kerültek ki a szakszervezeti tagok közül, valamennyi bánya irányítását, illetve igazgatását, direkt a bányából hívták ki, a gyárak többségének a legfőbb irányitói a gyár munkásai közül kerültek ki. Otthon is tudják, hogy a szakszervezetek a mai formájában alkalmatlanok és főleg alkalmatlanok egy szocialista termelési rendszer irányítására és ezert folynak a szakmai szerve- zeteknek Ipari Szervezetekké való átépítése. Kétségtelen, hogy azután nagyobb szerepük lesz a termelés irányításában is. Ma a. gazdasági szervezetek dolgozzák ki a kollektiv szerződéseket, amelyek megszabják a munkások bér es egyébb munkaviszonyait, intézik a munkásság át- neveleset, szórakoztatását, üdülését, stb. De természetes az is hogy ma a munkásság szerveze- tei más szerepben állnak a munkáltató allammal mint a múltban a tőkéssel szemben. Ma a szakszervezet az illetékes hivatalokkal közösen állapítsa meg a termelés irányításának és a munkaviszonyoknak minden fázisát, a “munkaadó” az állam nem elnyomó, nem kizsákmányoló, a munkás ma részese, bir- tokosa az államnak, amellyel, tehat sajat magával szemben nem sztrájkolhat.. Nem a sztrájk rafiní Vették el mint az ellenforradalom jajgassa, hanem a sztrájk okai szűntek meg. Aki ma sztrájkol, vagy szabotál, az : ellenforradalmár, árulója a mun- . kasosztálynak. . A VASFÜGGÖNY , Egyike a szokott hazugságok’ mtttooeK^ÓnaP°b- ^b mint 200 külföldi újságíró for- t dúlt meg Magyarországon, mint t I?1 Vlsl„ munkástárs is megírta- Ezek közül háromnegyed része . f nyUgati államokhoz tartozott t Ja., atltak- minden cenzúra nél- 5 SÄ? Ománok eSen- eptek fel, akik az ellenforrada- e Iom szolgálatába álltak, össze k SLtottafk” kÜ,földi g utasítottak ki az országból. ó De ezeken kivül sok ezren for- L_ dúltak meg külföldiek, kik ha I- ZZ 1Sazerették a mai rendszert 1- 'a csak nem black marketoztak * SrhoialanUl fordulhattak meg 1. hadifoglyok ül g állandóan^fW hazaszáHitása a t f hZZZ hat hónan wnat futott í0§írkat szállitó ?- alfutott be Magyarország. 3g eternvi SZfteS’, h°gy a több z' « irT't hadifogoly hazaszállitárészt°aín£SZ *génybe’ mert egy- lk w \ k szet va°nak szórva s rv hatalmas szovjet birodalorr il- műiden részébe, másrészt nedű megteha babofus Pusztításokat meglehetősen korlátozott A ha SnSOr54ért"-a-v , keh ^okolnfnem t régi rendszer lk- lenküidöt;.amy a szov-’et el 6, két ahol t a ma?yar tömege ea jóhiszemüekhez tik ek’ ir-iZZ11 már Számtalanszor le 5 k mtunk. ma odaát egy forrada! “normán” felül termel a mun- kás. h Tény az, hogy a termelésbe e verseny van, amely fokozza a e munka tempót, vagyis elméletben ugyan az a bér és termelési b rendszer áll fen, mint a kapita- r; lista rendszerben. Ezek a leglényegesebb miér- £ tek ? Amelyekre viszont a válasz b kézenfekvő, ha figyelembe vesz- n szűk a következőket. Mindenki járuljon hozzá a termeléshez legjobb képessége sze- t rint és fogyasszon a szükséglete z szerint. Ez a tiszta szocialista * álláspont, de amely azonban a ^ technikai felkészültségen kivül * azt az előfeltételt szabja meg, 1 hogy a termelésbe résztvevők ■ tényleg adják oda a képességüket, ez azonban ma még sehol ’ sincs meg, mert ha a szakszervezetek tagsága — dacára, hogy ! nem kötelező a tagság — elérte az egymillió 600 ezret, de az sajnos nem jelenti, hogy ezek mind öntudatos, szocializmust épiteni akaró egyedek. Nem, sőt a termelésben résztvevők tekintélyes részének nevelése, a papi befolyás révén, ellensége nem csak a szocializmusnak, de az átmeneti rendszernek is és ahol I csak lehet szabotálja azt. Tény az is, hogy a háború után a munkafegyelem teljes összeomlott, amig az öntudatos munkások, éhesen, rongyosan, inuk szakadtáig dolgoztak, hogy a romokból megindítsák a termelést, addig a nagy tömeg közömbösen, sokszor ellenségesen állt szembe a termelés megindításának problémáival. Miután szocializmus még nincs, tehát természetes a bérrendszer, de a tömegek átneve- , liéséig, egészen addig, amig a termelésbe mindenki nem adja oda a legjobb képességét, addig egyenlő fizetésekről nem lehet szó, mert az csák a legöntuda- e tosabb, legodaadóbb termelő erők rovására történhetne meg. A szükség szerinti szétosztás •_ is egy elmélet, amely minden ne- ' hézség nélkül valósulhat meg Íj akkor, ha a raktárak telve van- e nak, ha a termelésbe mindenki a legnagyobb odaadással vesz [p részt, de a mai lehetőségek mel- „ lett ez csak elmélet marad, fl amely ugyan folyton javul és a
