Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-12-11 / 1557. szám

6 oldat BÉRMUNKÁS 1948. december 11. Az amerikai szakszervezetek keresztmetszete Megtörtént Omahában a Uni­ted Rubber Workers konvenció­ján. Megtörtént Cincinnattiban a AFL és legutóbb pedig a CIO konvencióján Portlandban az, amitől már régen tartottunk, hogy az amerikai munkásszer­vezetek, a reakciós vezetőség se­gítségével, teljesen a nagytőke szolgálatába lesz terelve. Ha si­kerül azokban a harcias, a mun­kásosztályt szolgáló, osztálytu- datosabb elemeket elhallgattat­ni vagy eltávolítani, akkor már nem kell félniök még attól sem, ha esetleg a szervezett munkás­ság száma csökkenés helyett emelkedik is. Mert a konvenció határozata folytán erőteljes szervezési kampányt indítanak, hogy beszervezzék a fehérgallé­rosokat és a még szervezetlen iparágakat is. De dacára ennek a nagy akciónak, a Hitler mun­kásfrontjának mintájára lesz le- züllesztve a szervezett munkás­ság. És ha mégis a fokozatos ki­zsákmányolás itt-ott valamilyen ellenállást, harcot provokálna ki és a munkások arra gondol­nának, hogy a sztrájk fegyverét veszik igénybe, azt az ő végre­hajtó testületük által hozott tör­vények segítségével próbálják letörni, amüyen most az érvény­ben levő hírhedt Taft-Hartley rabszolgatörvény, melynek még a szigorítása is tervbe volt véve, egy republikánus győzelem ese­tében. De mivel a választásoknál a demokraták kerültek ki győz­tesen, igy elhatározták, hogy a visszavonást követelik, de ne na­gyon örvendjünk előre, mert hozzáteszik, hogy nem lehet az országot munkás törvény nél­kül hagyni, tehát kell, hogy egy másik foglalja el a helyét. En­mi átalakulás van, a kapitalista termelési rendszert felszámol­ták, egy uj forradalmi rendszer alapjait rakják le, nagyon ne­héz viszonyok között. Nem minden megy talán úgy, ahogy mi elképzeljük, de ők nem elméleteket építenek, hanem a gyakorlatba viszik át azt, amit a modern munkásmozgalom egy évszázada hirdet, úgy, ahogy azt a viszonyok és lehetőségek megengedik. Ezekkel szemben öntudatos forradalmárnak a legnagyobb odaadással, szeretettel és elis­meréssel kell lenni. Nem szabad felfMni se panaszkodó levelek­nek, se hazug, ellenséges jelen­téseknek és nem szabad az ő nagy nehézségeiket, harcos küz­delmeiket, fölényes elméleti kri­tikával elintézni. Ezt át kell en­gedni Kudlik elvtársnak, aki el sem tudja képzelni azt, hogy az ők patentirozott elméletük nélkül is megdönthető a tőkés termelési rendszer. Mi nem hisszük azt, hogy más ország munkásmozgalma Írja elő nekünk a taktikánkat, vi­szont mi sem akarjuk rájuk erő­szakolni a mi elméletünket, fő­leg nem akkor, amikor azok oly hatalmas léptekkel mennek elő­re a szocializmushoz vezető gö- föngyös utón. nek az uj törvénynek a tervezete előre kell ,hogy elkészüljön. So­kan azt hiszik, hogy egy újabb törvény a munkások érdekeit fogja szolgálni, de ezek nem is­merik a törvényhozó testületet. Ha volna is közöttük aki őszin­tén akarná szolgálni a nép érde­keit, a NAM, vagyis a munkál­tatók szövetsége, gondoskodni fog arról, hogy ezek nézetét megváltoztassa. Az a vád a kutyaszövetség el­len, hogy az utolsó 2 évben, kö­rülbelül 20 millió dollárt költöt­tek az úgynevezett lobbyizmus- ra és most még sokkal több van nekik előjegyezve a 81-ik kong­resszus idejére, a törvényhozók megvesztegetésére. Mivel e sorok írója gumi mun­kás, érdeklődéssel figyelte, hogy tulajdonképen mit is végeznek a gumi munkások (URWA) konvencióján. Milyen terveket dolgoznak ki a tagság helyzeté­nek javítására, jogainak meg­védésére, a már elviselhetetlen speed-up korlátozására. Megüt­közéssel láttuk, hogy ezekről alig volt szó. Ehelyett az egész értekezlet idejét lefoglalta az afelett való veszekedés, hogy ki a baloldali, ki a kommunista és ezeket ki kell pucolni a szerve­zetből, mert amerikaiatlanok. Egymás torkának estek és szégyenletes zűrzavar volt az egész konvenció. Undorral ol­vastuk az onnan jövő jelentése­ket és milyen örömmel közölték ezeket a tőkés, polgári lapok, nagybetűkkel az első oldalon. Megelégedéssel látták, hogy az elhintett konkoly már kezdi te­remni a gyümölcsét. A vörös mumus használatával beoltott rákfene már megkezdte rombo­ló munkáját. Mert hogyan le­het egészséges, eredményes, ha­ladó munka ott, ahol az össze­tartás, egységes munka helyét felváltotta a széthúzás és gyű­lölködés ? Mivel a tőkés osztály létérde­ke, hogy ilyen módszereket be­csempésszen a munkás szerveze­tekbe, hogy azokat gyengítse, hatástalanná tegye, vagy meg­semmisítse, ez csak természetes és nem is meglepő. Ellenben a legrosszabb az a tény, hogy a munkások igy lóvá hagyták ma­gukat tenni és hogy a tagság milyen közömbös iránta. Azt láttuk,^ hogy amig ezek lefolytak Omahában, a tagok figyelemre sem méltatták. Ha az újságot kezükbe vették, egyenest fordí­tották a sport oldalra, megnéz­ni, hogyan megy a labdajáték, mert az nagyon érdekelte őket. Néróról azt jegyezte fel a tör­ténelem, hogy amig Róma égett, az idő alatt ő hegedült. A törté­nelem néha megismétli önön ma­gát. így viselkednek nem csak a gumigyári, de átlag az egész amerikai munkások (tisztelet a kivételnek). Csodálkozhatunk-e azon, hogy a munkáltatók, mivel gondolják, hogy már eléggé megrongálták a munkások ellenálló képessé­gét, megpróbáljuk rájuk erősza­kolni az ő fokozatosabb kizsák­mányoló módszereiket. Ezt ugy­látszik itt a gumigyárakban ál­talánosítják, mert az utóbbi idő­ben egyes departmentokban el­törlik a meglevő darabszám ára­kat, külömböző ürügyek alatt és újra mérik az időt, melyet igény­be vesz bizonyos munka elvég­zése. Az eredmény rendesen az, hogy a fizetést levágják, vagyis ha a munkás megakarja keres­ni a megszokott összeget, foko­zatosabb erővel kell dolgoznia. Ezen folyamat azután egyes munkában néhány embert feles­legessé tesz, akiket áthelyeznek más munkára vagy elbocsájta- nak és a megmaradtakkal akar­ják elvégeztetni az összes mun­kát. És mivel a munkások sok esetben ezt annyira terhes és el­viselhetetlennek találják, meg­tagadják a munka folytatását. Ilyen szórványos sztrájkok itt csaknem napi eseményei az utóbbi néhány hét alatt. Ilyen sztrájkok voltak a Goodrich és Firestone gyárakban, voltak esetek, amikor egyes osztályok­ban fennakadt munka a többit is érintette. Tehát ezer számra is voltak tétlenek napokig, mig végre ígéretek és a vezeti >ség unszolására ismét munkába áll­nak, ellenben az ügy elintézve nincs, csak húzódik továbl és eközben más osztályokban is ugyanez történik. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a taktika olyan, amelyet hasz­nálnak. hogy nem terjesztik ki az egész telepre, hanem szórvá­nyosan és igy gondolják kóny- nyebben eltudják intézni az esetleges ellenállást, ami ugylát- szik sikerül is nekik, mert a munkások nem ismerik azon szónak a definícióját, hogy “Egynek a sérelme valamennyi sérelme”. Pedig rajta van a unió újságján is, — mert ha ismer­nék, akkor egyöntetűen az egész gyárban, sőt az egész iparban, sikra szállnának a fokozatosabb elnyomatás ellen. De hát ezt ho- gyon is várjuk tőlük, mikor ott a munka terén összejönnek munkások és tárgyalják ezen dolgokat és hogy mitévők legye­nek, ha valaki szolidaritásról, osztályharcról, sztrájkról vagy bármiről szól, ami szükséges volna ahoz, hogy jogaikat és ke­nyerüket megvédjék azt ott rög­tön a saját mankástársai neve­zik kommunistának, Sztálin ?m- bereinek és deportálást emleget­nek. Megütközve látjuk, hogy a romboló tőkés propaganda mi­lyen hatásos a^ egyes munká­sokon, a nemzeti, vallási, faji gyűlölet magva már kezdi csirá­ját mutatni és ha a munkásság öntudatra nem ébred, csak idő kérdése, hogy annak virágja tel­jes mivoltában kibontakozzon. Ezen feltevések teljes igazo­lása történt az AFL és CIO kon­venciókon, ahol a baloldal nem is nyújthatott be javaslatot, el kellett hallgatniok azon munkás áruló, vörösfaló, tőkéseket védő beszédeket és ugyan ilyen indít­ványok elfogadását. Munkásér­dekek sutba dobva. A CIO elnö­ke Phillip Murray, különösen ki­tett magáért, olyan hatalmas, vörösfaló beszédet tartott, hogy a gondolkozni tudó ember agyá­ban előtérbe kerül azon gondo­lat, hogy mi is lehet ennek a dí­jazása. Nem érdektelen megemlíteni, hogy ezen úriemberek már jó előre gondolkodtak arról, hogy a konvenció milyen mederben folyjon le. Már ezt megelőző­leg a CIO végrehajtó bizottsága megvonta a Chartert a new yor- ki városi szervezeti bizottságtól azon a címen, hogy azok nem voltak hajlandók Wallace ellen fordulni és hogy nem indorszál- ták a Marshall tervet. Fontos megjegyezni, hogy a kizárás mellett 38 bizottsági tag, ellene pedig csak 5 szavazott, tehát láthatjuk kik irányítják ezen nagy szervezetet és hogy mit várhatunk tőlük a jövőben is. Rövid vázlata ez annak, hogy müyen stádiumban van ma az amerikai munkásmozgalom, te­hát nehéz munka vár azokra, akik megpróbálják felrázni a tömegeket, próbálják megértet­ni velük, hogy saját fejükkel kell gondolkozni, ne másokra bízzák. Nem lehet remény arra, hogy megértsék történelmi hi­vatásukat a társadalmi válto­zásokkal szemben, ennek felis­merése által valósíthatják csak meg a munkások társadalmát. Dacára a harc egyenlőtlenségé­nek van egy kis csoport ilyen öntudatos munkás, akik fárad­hatatlanul, önzetlenül ezen mun­kát folytatják a Bérmunkás kö­rül csoportosulva. Legyünk se­gítségükre munkástársak, áll­jon mindenki munkába. Akroni proli A “HIÁNYZÓ LÁNCSZEM” BERKEYEY, Cal. — Califor­nia Egyetem Afrikai Expedíció­ja jelenti, hogy november 10-én, a dél-afrikai Swartkans város közelében megtalálták azt a már régen keresett csontvázat, mely­nek hajdani tulajdonosa nem ember, de nem is állat, hanem a kettő között álló lény volt. Dr. Robert Broom az expedí­ció vezetőjének jelentése szerint a csontvázból Ítélve ez az állat­ember 9 vagy 10 láb magas, go­rilla tipusu lény lehetett, amely­nek fogai már teljesen az ember fogaira emlékeztetnek, ellenben a lábak és a kezek csontjai a majomra vallanak. Ez a csont­váz tehát az ősembert megelőző majom-embertől szár m a z i k, amelyet ezentúl a tudományos világban, a lakóhelyet figyelem­be véve — a “Swartkans-em- ber” néven fognak említeni. DRÁGASÁGI PÓTLÉKKAL JÁRULTAK A BÉRMUNKÁS FENTARTÄSAHOZ december 4-ig: P. Pozsgai, Connersville .... 1.00 J. Hosszú, E. Chicago___ 2.00 J. Schneider, Detroit____ 3.00 St. Bukovits, Cleveland .... 3.00 Geo. Sachkó, Granite City .75 S. Regensburger, Newark 2.00 L. Máté, Chicago ___ 2.00 A. Sipos, Madison ______ 2.00 Ch. Kotzán, Chicago ____ 3.00 J. Láng, Montana Mine ...... 2.00 M. Uhlean, Chicago .................50 F. Tóth, McKees Rocks .. . 2.00 St. Spoyár, Chicago ......... 2.00 E. Papp, Cleveland ___ 1.00 F. Kirilla, Chicago______ 2.00 F. Bleier, Bridgeport ___ .50 A. Tamás, Monrovia ____ 2.00 J. Váraljai, Bridgeport ...... 1.50 E. Soos, Newark __ 1.50 J. Hovantzi, Chicago ...... 2.00 S. Fábián, Chicago _____ 1.00

Next

/
Thumbnails
Contents