Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-12-04 / 1556. szám
1948. december 4. BÉRMUNKÁS 7 oldal MAGYARORSZÁGRÓL- AMERIKAI SZEMMEL Elmondja: VISI ISTVÁN BÉREK ÉS ÁRAK Ezekről nehéz Írni, mert nagy külömbségek vannak, úgy az árak, mint a bérek között. Ha azt írjuk, hogy 1.500 forintot keresnek havonta, akkor hazugságnak mondják azok, akik csak 600-700 forintot keresnek. De ha azt írjuk, hogy egy kiló kenyeret egy forintért adnak, akkor a látogatóban ott járt magyarok is hazugnak mondhatnak, mert mi az úgynevezett szabad piacon 2.60 fillért fizettünk egy kiló kenyérért. Ezt lehetne sok minden más dologra is alkalmazni. Kétféle árak vannak, a megszabott árak és a szabad piaci árak. Amig a szabott árakat leginkább a városi munkásság élvezi, már amennyi ilyen szabott áron jut nekik, de a parasztság meg lázadozik ezen szabott árak ellen, mert eddig jóval nagyobb árak mellett tudta eladni a terményeit. Csak az örvendetes, hogy az árak nagyon gyorsan közelednek egymáshoz, például a krumpli, kukorica, bab, bor elérte a találkát, vagyis a szabad piaci árak nem haladják meg a szabott árakat. A MUNKABÉREK Az állandó alkalmazásban levő munkások napi munkabére 24-55 forint között váltakozik, vagy havonta számítva 600- 1.500 forint. A nagy fizetéseket leginkább a bányászok és az élmunkások kapják, akik a termelés terén a normán felüli termelést érték el. Hivatalnokoknak 1.000 forint körül van a havi fizetésük. Ámbár vannak falvakon olyan ideiglenes munkások akik csak 15-20 forintot kapnak naponta, de azok szervezetlenek, sőt gyűlölik a szervezeteket, még a szövetkezetei is. Szervezkedés helyett ,minden bajukért az oroszokat és a mostani kormányt okolják. Az árak szintén nagyon változók, kisebb városokban olcsóbb mint a fővárosban, de azért a fővárosi árakat fogjuk alapul venni, mert azok a hivatalosak. Krumpli amig tavaly 135, most csak 45-55 forint mázsája. Kukorica, csöves 25, morzsolt 35. Búza beszolgáltatási árak 60-66, szabad piacon 130, mely tavaly 200 forint volt. Zöldségfélék is nagy mértékben estek októberre. Hús árak. melyekből még aránylag kevés van Magyarországon, nem estek olyan sokat. Marhahús 8-9 forint, juhus 8-9, baromfi — kacsa liba csirke — 11-12 forint. Sertés karaj 18, sertés lapocka 15 forint kilója. A hús árakkal számításba kell venni, hogy 1945-ben Magyar- országon a békebeli állatállománynak csak 20 százaléka maradt. Valamint azt a tényt, hogy az utóbbi két évben nagyarányú dögvész járta az országot és sok sertést és baromfit elpusztított. Ruhaféléknél is estek az árak, ámbár még a keresethez arányitva magasak. Egy férfi öltöny, amely egy év előtt 600- 800 forint között váltakozott, most 350-500 forint között kapható. Férfi ingek 32-50 forint között van. Nehéz anyag női ruhához 26 forint méterje, köny- nyü háziruhákhoz 15-18 forint. Gyermekcipők 55-68 között van. Nőknek 90-140, férfiaknak 85-130 forint. A cipőknél a nyári hónapokban valami 30 százalékos árcsökkenés található. Az élelmiszereknél legnagyobb volt az áresés, a krumplinál 1.50-ről 48-55 fillérre esett kilónként egy év alatt. HÁZBÉREK Konyha-szoba havonta 40-60 forint között van, de ezek aztán szobák, az átlag nagyság 16x16 láb, azaz 5x5 méter. Kőbányán voltunk egy lakásban, ahol szemmérték szerint, lehetett valami 18x24 láb nagyságú a szoba. Ezen családnak Cleveland- ban van jómódúnak mondható bátyja, akinek a három szobás lakása könnyen beleférne ezen egy szobába, ráadásul adva még a konyhát. Aránylag a lakások a legolcsóbbak, két napi átlag kereset egy havi házbért kifizet. Nem hallani családokról, hogy hajlék nélkül volnának. Nem hallani kilakoltatásokat, vagy több gyermekes családoknak az utcára való kidobását, amik itt, ezen dúsgazdag országban napirenden vannak. ÖSSZEHASON LITÄS Nagyon sokan úgy Magyar- országon, mint itten, azon nagy tévedésbe esnek, hogy az amerikai viszonyokkal igyekeznek összehasonlítani az ottani viszonyokat. Ez öncsalás, megtévesztés. Európa egyetlen országát sem lehet Amerikával összehasonlítani. Soha nem is lehetett. De még itten is nagy a kü- lömbség a déli államok és az ipari északi államok között, igy azt is kérdezhetnénk az ilyen összehasonlítás esetén, hogy Amerikának melyik részét gondolják? Azonban leghelyesebb a magyarországi viszonyokat a győzelmes angol-francia életviszonyokkal összehasonlítani. A napi, vagy havi kereseteket és miket vehet abból a munkás. Mennyire van csökkentve a fejadagja, stb. Ázt is tudomásul kell venni, hogy Európának egyetlen országában sem dolgoznak olyan erősen a munkások, nem termelnek személyenként annyit, mint itt Amerikában, tehát nem is kaphatnak vissza annyit. Amig egy magyar paraszt 8-10 hold földön akar megélni, az amerikai farmer 80 holdon alul nem is mer megélhetést remélni. Negyven hold mellett csak úgy élhet meg, ha gyárban dolgozik, vagy pedig intenzív kertészkedést folytat, “bulgároskodik”, amint otthon szokták mondani. Vegyük Franciaországot, példának, mely megnyerte a háborút, gazdag gyarmatai vannak és több mint két billió amerikai dollár ajándékot kapott. Amig Magyarországon egy hivatalnok havi fizetése 1.000 forint, azaz 90 dollár, Franciaországban ugyan csak ilyen munkáért 54 dollárt fizetnek havonta. De az árak amerikai mértékben is magasabbak Franciaorsz ágban mint Magyarországon. Egy ebéd Magyarországon 80 cent, Franciaországban 1.05 cent. Ezt az arányt minden másra, de a házbérletre Magyarország számára nagyobb előnnyel lehet folytatni. Pedig az otthonok rombolása százszor is nagyobb volt Magyarországon, mint Franciaországban a háború következtében. Nem számítva az inflációt, azt a tényt, hogy augusztusban csak 310 frankot kellett fizetni olyan ebédért, mint október 29- ikén 460-ért adtak Párisban. Magyarországon egy forinttal kevesebbet kellett fizetni októ- berban, mint amikor megérkeztünk, vagyis mint augusztusban. Ezt kell szem előtt tartani, amikor a magyarországi viszonyokat akarjuk összehasonlítani. Melyik ország munkássága van jobb gazdasági helyzetben? A győztes és gazdag Franciaország, vagy a szegény legyőzött, lerombolt és kirabolt, de szocialista termelési versenyt folytató Magyarország? Angolországból is jöttek velünk olyanok, akikkel még Európában való utazásnál megismerkedtünk. Kérdezték és mi is kérdeztük a viszonyokat, valamint az amerikai lapokból is kilehet olvasni, hogy Angliában minden, még a gyümölcs is adagolva van és bizony nagyon szűkösen. Egy ounce zsiradék, egy személy után hetenként, egy- egy tojás hetenként, ruhafélék, minden, de minden adagolva és nagyon szűkösen. Magyarországon semmi nincsen adagolva, csak a szabott árakkal igyekeznek úgy a fogyasztást, mint az árak emelkedését megakadályozni, de még a szabad piacon is sokkal olcsóbban kaphatnak, korlátlan mennyiségben mindent, mint egy évvel ezelőtt. Magyarországon a cukor 6.50 az egy év előtti 12 forint helyett. Angliában alig látnak cukrot, vagy gyümölcsöt, mert még annyit sem kapnak, amennyire a ration-juk megvolna. Anglia is győztes, gyarmatokban dúsgazdag ország, melynek több mint 5 billió amerikai dollárt adtak szintén csak úgy ajándékba. Persze ne is beszéljünk Görögországról vagy Kínáról, melyeket már az amerikaiak jó néhány éve szabadítanak fel a szocializmus veszélye alól. Ne is beszéljünk az ausztriai és német viszonyokról, melyekhez legjobban, legigazságosabban lehetne Magyarországot hasonlít a n i, mint legyőzött, megszállt országot. Magyarországon jobb a megélhetés, mint a győztes Belga, Francia, Angol, Holland országokban. Ezt minden amerikai újságíró vagy látogató beismeri, vagy legalább is gazdasági jobblétét elfogadja, mint közismert tényt. Pedig több száz ilyen újságíró járt ottan, habár az igazat nem is Írták meg, sőt nem Írtak inkább semmit, mint az igazat, amely a fenti tényeket magában foglalta volna. (Folytatjuk) Hiányosak-e a a tápszereink? Az utóbbi években egyre többet hallunk arról, hogy a modern ember táplálkozása nem megfelelő s azért az emberek legnagyobb részén a fizikai és szellemi betegségek jelei mutatkoznak. Száz meg száz kiváló tudós foglalkozik ezzel a fontos kérdéssel. Meg akarják állapítani, hogy vájjon csakugyan hiányo- sak-e a tápszereink? És ha hiányosak, akkor mi hiányzik belőlük ? És miért hiányzik ? Kísérleteznek annak kimutatására, hogy mi igaz van azok állításában, akik a hiányos, vagy rossz tápszereknek tulajdonítják például a szívbetegségeket is, amelyek során sok embert ölnek meg. Ezek szerint bizonyos ásványok hiánya okozza, hogy egyik gyermek lassúbb gondolkozásu, mint a másik; hogy egyik ember veszekedő, a másik pedig békeszerető. Erről a kérdésről egy hosz- szabb cikket hozunk a Bérmunkás 1949-es naptárában, amely számos más hasonló érdekes cikkekkel együtt maradandó értékű olvasmányt nyújt. Ezért mint az előző években, úgy most is ez a naptár valóban értékes karácsonyi ajándékul szolgálj, noha csak 75 centbe kerül. Svédországban tiltakoznak az ellen, hogy az angol-német zónákból tömegesen szöknek át oda a németek. És ezt az amerikai lapok is megírták, csak azt nem teszik hozzá, hogy már nem bírják az éhséget, mivel az angol királyi demokrácia nem igen tölti meg a gyomrukat, sem az angol étel adag, mely csak 1500 kalóriát tartalmaz, a szükséges 2400 helyett. Fontos hir, mely legtöbb lapban első oldalon volt: “Smith Moszkvában”. Ez az a Smith, aki amerikai nagykövet volna Moszkvában, azonban olyan keveset tartózkodik ott, hogy első oldalra való hir, amikor ottan van, vagyis visszakerül más országokból. Truman elnök november 24- én meginvitálta az oroszokat is a világ éhségének csillapítására. — Régi amerikai szokás, hogy Thanksgiving Day előtti napon mindenkit ebédre hívjunk. Palesztinában a Negev homoksivatagon olajat találtak, — jelentik az újságok. — Az angolok bizonyára ennek az olajnak a szagát érezték, amikor a Negev területet minden áron el akarták szakítani Palesztinától. George Gallup, a felsült próbaszavazó intézet igazgatója jelenti, hogy a “tudományos” véleménykutatást uj, javított rendszer alapján fogja folytatni. — Értjük, értjük! Uj, javított rendszer alapján fogja folytatni a népbolonditást, miután az előzővel már csúnyán felsült.
