Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-11-13 / 1553. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1948. november 13. Ma sokkal fontosabb (a.l.) A lapoknak vagy folyóiratoknak irányvonalát az ab­ban közölt cikkekből állapíthassuk meg. A “Bérmunkás” az IWW magyar nyelven megjelenő hivatalos lapja. A forradalmi ipari union eszméjét csak úgy tudjuk a munkás tömegekkel megértetni, ha legalább minden lapszámban szó esik arról. Ma különösen fontos, hogy a feltörekvő proletáriátus tuda­tába legyen annak, hogy a szocializmus végcélját, hogyan valósít­hatja meg. Amikor ma sokhelyen már elérkeztek az átmeneti kor­szakhoz, nagyon fontos, hogy a munkások nagytömege osztálytu- datosan haladjon az ipari demokrácia megvalósításához. Az IWW megalakulása óta mindig arra törekedett, hogy tagjait osztály- tudatra tanítsa. Mint ipari szervezet a társadalom összes hibáit a gazdasági berendezkedés helytelen voltának tulajdonítja. Addig, amig a kizsákmányolásra épült kapitalista rendszer lé­tezni fog, mindig nagyon fontos, hogy a forradalmi ipari szerve­zetet ismertessük a munkásokkal. A jelen körülmények között pe­dig kétszeresen fontos, hogy a szocializmusért, még csak lelkese­dő munkásokkal megértessük, hogy egy forradalmi ipari szerve­zet a legrövidebb és a legbiztosabb ut az igazi osztálynélküli ko- lektiv társadalmi rendszer megvalósítására. Mi, ipari unionisták, nagyon sok gyakorlati tapasztalattal lettünk gazdagabbá, különösen az első világháború óta. Az első vi­lágháború megtanított bennünket arra, amit már előbb elméletbe hirdettünk, hogy a gazdaságilag szervezett munkásokat önálló­ságra kell nevelni. Ami pedig a legfontosabb, a megszervezett munkásosztály maradjon a közvetlen cselekvés szinterén, mert, ha bármikor a munkásosztályon kívül állókra bízza osztályérdekeit a közvetett cselekvés révén, akkor csak mindig másodrendű szerepet fog be­tölteni. Milyen egyszerű dolog lett volna az első világháborút meg­akadályozni a munkásoknak, ha az a sok millió szervezett munkás közvetlen gazdasági szervezett erejét használta volna. Karba tett kézzel, minden háborús készülődést csirájában elfojthatott volna egy általános sztrájkkal. Természetesen a munkásokat osztálytudatos önállóságra kell nevelni. Ezen az utón indult el az IWW. De mivel az európai szak- szervezetek letértek az osztályharc egyenes útjáról és a politikai pártok közvetett irányítására bízták sorsukat, igy lett a világ munkássága az első világháború áldozata. Még ma is nagyon nehéz megértetni azokkal a munkásokkal a tényleges osztályharc előnyét, akik minden körülmények között a politikai pártokat fölé helyezik a gazdasági szervezeteknek. (Múlt heti cikkem 3-ik bekezdése helyesen ezen mondat szerint értelmezendő.) Hogy valaki politikai párt hivő legyen, föltétien hinnie kell abban, hogy mások éppen olyan energiával fognak küz­deni a munkásosztály fölszabadításáért, mint amilyen sürgősen szeretne a rabszolgaságba élő munkásosztály fölszabadulni a ki­zsákmányolás terhe alól. Az IWW által propagált ipari szervezet elméletét és annak gyakorlatba vitelét a legegyszerűbb megérteni, de csak azok ré­széről, akik politikai injekciót még nem kaptak. A jelen körülmé­nyek között nagyon fontos, hogy az IWW által hirdetett ipari szervezetet a világ összes dolgozói megismerjék. Azért ma nagyon fontos a forradalmi ipari szervezet elméleti és gyakorlati prog­ramját fokozatosan ismertessük a feltörekvő proletáriátussal. Tudnivaló dolog, hogy a szocialista célok elérésére megfelelő harcieszközökre van szüksége a munkásosztálynak. Vájjon ho­gyan tanulhassa meg saját célravezető harcieszközét, ha állandó­an azt nem ismertessük. Azért ma még sokkal többet kell írjunk a forradalmi ipari szervezetről, amelyet az IWW képvisel, mint bármikor a múltban: A “Bérmunkás” írógárdája szempontjából ma sokkal fontosabb az IWW propagálása, mint régen volt. Az IWW szervezet fennállása óta sok irodalmat adott ki. Ezek a sajtótermékek kizárólag mind az ipari szervezetnek tanítá­sával foglalkoztak. Ezek az IWW kiadványok minden oldalról megvilágították az IWW előnyét az összes létező munkásszerve­zetekkel és politikai pártokkal szemben, a társadalmi átalakulás­ra vonatkozóan. Az IWW propagálását csak akkor fogjuk beszüntetni, ha a munkásosztály már elérkezett a kizsákmányolás nélküli társadal­mi rendszerbe. Soha a múltban nem volt nagyobb szükség az Író­gárda részéről, hogy lapunkon a “Bérmunkáson” keresztül meg­nyerjük azokat a munkásokat, akik jóhiszemüleg, de mégis hely­telen utón haladnak a cél elérésére. A helytelen ut követése na­gyon kitolhatja a munkásosztály végleges felszabadulását a bér­rendszer alól. Akik már ismerik az IWW elméletét, azoknak talán unalmas a vele való foglalkozásunk, de bizony, akik más utakon haladtak, egészen uj nekik és időbe került, amig ténylegesen, a maga valóságában azt meg is értik. A szocializmusért nem elég- gesés csak lelkesedni, mert a szocializmus maga társadalmi tudo­mány. És bizony nagyon sokan nem akarják megérteni, hogy egy egységes ipari szervezet nélkül, a munkásosztály sohasem valósít­hatja meg osztályok nélküli szabad ipari társadalmát. A “Bér­munkás” abból a célból indult útjára; hogy propagálja az ipari unionizmust mindaddig, amig a munkásosztály birtokába nem ve­szi a földet és termelő eszközöket. Az IWW tanítása szerint az uj társadalom a mainál egy sok­kal jobban megszervezett rendszer kell, hogy legyen. Azért már magában a kapitalista rendszerben a munkásoknak szervezkedni kell, hogy a kapitalista rendszer összeomlásakor szervezett ere­jükkel átvehessék a földet és a termelő eszközöket és ami ugyan olyan fontos, folytassák tovább a termelést az összesség közös használatára. A “Bérmunkás” hivatása még nem ért befejezést, mert a világ munkássága meg mindig a bérrendszer járma alatt sínylődik az egész világon. Hány millió magyar munkás még nem tudja, hogy egy ipari szervezetre van szüksége a munkásosztálynak, hogy maga a mun­kásosztály legyen a társadalom irányitója a szabad ipari társa­dalomban. A “Bérmunkás” írógárdájának nagyon fontos, hogy állandó­an napirenden tartsa a forradalmi ipari szervezet ismertetését. Előítéletek a gyermekek világából Az ötéves néger fiúcska tud­ja, hogy alig van eshetőség ar­ra, hogy egyszer majd a fehér gyerekek hívják meg játszani. Az első elemibe járó zsidó kis­lány pedig megmagyarázza, hogy azért megy héber iskolába, hogy “zsidóul” tudjon beszélni. A protestáns gyerek azzal kér­kedik, hogy “amerikai” temp­lomba jár, nem pedig katolikus­ba. Ez a három eset csak kis tö­redéke annak a rengetek hason­ló történetnek, amelyekről a Phi­ladelphiában működő bizottság legutóbb beszámolt. Mire a gye­rekek 5-6 éves korukat elérik, már többnyire ismerik a határ­vonalat, amelyek a különböző fajú, vallásu vagy nemzetiségű csoportokat egymástól elválaszt­ják. Már megalkották vélemé­nyüket arról, hogy egyes '.‘sö­pörtök “jók”, másik “rosszak”. A tanulmányt a “Philadelphi­an Eearly Childhood Project” kezdte meg 1945-ben Mrs. He­len C. Träger vezetése alatt, aki a Bureau for Intercultural Edu­cation igazgatója. Segítő társa volt a munkában Marian Radke, a Massachusetts Institute of Technology volt igazgatója. A philadelphiai nyilvános elemi is­kolák szervezete és a Philadel­phia Fellowship Commission járt a kezükre, hogy az akadá­lyokat elhárítsák. Két kérdésre kerestek feleletet. Milyen előíté­leteik vannak a kis gyerekek­nek és mit lehet tenni-ellenük ? Négyszáz gyermeket figyeltek meg, négereket, fehéreket, sár­gákat, katolikusokat, zsidókat és protestánsokat, olaszokat, középeurópaiakat, skótokat, an­golokat és íreket. Az osztályta­nítókat kiképezték arra, hogy megfigyelhessék a gyermekeket játék, vagy veszekedés közben, amikor uj barátokat szereznek, vagy barátságokat visszautasí­tanak, az iskolateremben, vagy a játszótéren. Ugyanaz a tanító a szülőkkel is érintkezésbe lé­pett, hogy a gyermekek otthoni légkörét is megismerje. Senkisem született előítéle­tekkel terhelten. Honnan veszik hát a kis gyermekek azt a gon­dolatot, hogy az embereket “ ió” és “rossz” csoportokba osztá­lyozzák? Igen gyakran otthon “világosítják” őket fel. A gye­rekek sok rosszat elsajátítanak, amit nem kellene. Egy-egy elle­sett párbeszéd, meggondolatlan cselekedet, sőt néha egy-egy ha­ragos tekintet is elegendő ahoz, hogy a gyerek átlássa, hogyan gondolkodik apjuk vagy anyjuk bizonyos fajta szomszédokról, így aztán a szülők öntudatlanul is befolyásolják a gyermekeket, hogy a négereket alacsony i bb rangú embereknek tekintsék, a I zsidóval vagy katolikussal szem­ben bizalmatlankodjanak. Ha az előítéleteket őszintén le akarják küzdeni, a szülőknek be kell látniok, hogy elsősorban a saját viselkedésük befolyásolja a gyermekeiket. A kis gyermek állandóan szülei befolyása alatt áll. Majdnem minden első tudo­mányát szüleitől lesi el, akiket öntudatlanul utánoz és várja jó­váhagyásukat és elismerésüket. A gyermek mindent utánoz, be­széde első szótagjaitól az előíté­letek kialakulásáig. A gyermek lelkének kialaku­lására azonban tágabb környe­zete is befolyással van. A fiatal lélek érzékenyebb, mintsem gon­dolnék. Hamar észreveszi, hogy a négerek, a zsidók, vagy az ide­gen nyelven beszélők, a város más részében laknak, más temp­lomba járnak, vagy nem láto­gatják őket. Leszürődik bennük a tapasztalat, hogy az a csoport, amelybe ők beleszülettek, más csoportokkal szemben előítélete­ket érez. Nagy baj, ha a gyermek elő­ítéletet táplál korabeli gyerme­kekkel szemben, kik ma a szom­szédai és később polgártársai lesznek. Tragikus dolog, ha a kis gyermek belátja, hogy elhú­zódnak tőle, csúfolják, vagy megverik, mert zsidó, katolikus, néger, vagy bevándorolt szülők gyermeke. Common Council DRÁGASÁGI PÓTLÉKKAL JÁRULTAK A BÉRMUNKÁS FENTARTÁSÁHOZ 1946 november 6-ig: Ch. Ruttkay, Phila _____ 3.00 M. Huszka, Detroit_____ 3.00 Los Angelesi lapolvasók ....24,25 A. Gross, Trenton............. 3.00 A. L. Szász, Chicago .......... 3.00 J. Szoboszlay, Cleveland .... 2.00 Mrs. A. Köhler, Chicago .... 2.00 A. Bukovszky, Berwyn .... 2.00 S. Weiss, Jackson Heights 3.00 St. Detky, Phila ......... 3.00 J. A. King, Lombard ...... 3.00 L. Lakatos, Vancouver__ 1.50 St. Bukovszky, Cicero....... 3.00 New Yorki lapolvasók __ 7.65 Julia Bécsi, Phila. _____ 12.50 J. Katrincsák, Homestead 1.00 A. Szedlacsek, Astoria __ 1.00 Elizabeth Lappi, Astoria .. 1.00 G. Pallagi, Newark ___ .50 Yetti Révész, L. Angeles .. 3.00 J. Weidinger, Easton ___ 2.00 A. Remenár, Bethlehem .... 1.00 A. Heim, Los Angeles ....... 3.00 Jos. Kollár. Cleveland___ 2.00 J. Korén, Los Angeles ...... 5.00 J. Dénes, Detroit .......... 1.00 Sam Ellis, Dearborn ____ 3.00 Délcalifornia lapolvasók 120.00 I. Márkusz, E. Pittsburgh 1.00 P. Pozsgai, Connorsville ... 1.00 J. Hosszú, E. Chicago___ 2.00 J. Schneider, Detroit ___ 3.00 St. Bukovits, Cleveland .... 3.00 M. Pilcsuk, Cleveland ___ 1.00

Next

/
Thumbnails
Contents