Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-11-13 / 1553. szám
1948. november 13. BÉRMUNKÁS 3 oldal M unka Közben __________________(gb) ROVATA_________________ TÖRVÉNYES TÖRVÉNYSZEGÉS Noha nincsenek rá történelmi adataink, de azért egészen bizonyos, hogy amikor az emberek elérték a civilizáció azon fokát, hogy már nagyobb tömegekben éltek együtt, törvényeket hoztak egymáshoz való viszonyaik megszabására. Tudjuk jól, hogy már a legkezdetlegesebb népeknek is vannak törvényei, sőt mi •több, szakértők azt állítják, hogy már az ősvadonban is találunk törvényeket, amelyeket a dzsungel lakói betartanak. Igaz, vagy nem igaz ez, nem tudom, de annyi bizonyos, hogy a modern társadalmakban törvények nélkül nem lehetne élni, mert az emberek a szó szoros értelmében felfalnák egymást. Hiszen még a törvények dacára is elég sok gyilkolásról, rablásról és egyéb gonoszságról hallunk. Szóval törvényekre szükség van. És azután a modem élet nagyon komplikált, a törvények is kiterjednek az élet száz meg száz különböző megnyilvánulására. Ezért ma már nem olyan könnyű üdvös törvényeket hozni, mint pár ezer évvel ezelőtt, amikor az élet sokkal egyszerűbb volt, — noha már akkor is hoztak elég sok káros törvényt is. De éppen azért, mert a modern társadalmi élet nagyon ösz- szetett, nincsen olyan törvény, amelyik a társadalom minden tagjának előnyére szolgálna. Sőt vannak oly törvények, amelyek csakis egy egy osztály, vagy csoport javára szólnak, mig a nagy többségnek károsak. Az átlagos ember úgy képzeli, hogy ily körülmények között nagyon de nagyon okos embereket kell kiválasztani ak életünk minden megnyilvánulását befolyásoló törvények hozására, hogy azok a nagytöbbség érdekeit szolgálják. A valóság azonban az, hogy a törvényhozók, — legalább is itt, Amerikában, — nem törődnek a többség érdekeivel, hanem csak azokéval, akik megválasztásukat lehetővé teszik. VERSENYEZNEK EGYMÁSSAL Most azonban nem erről akarok beszélni, hanem arra akarok rámutatni, hogy amikor egy csomó állítólag nagyon okos ember azon töri a fejét, hogy törvényeket hozzanak, mindjárt velük párhuzamosan egy másik csoport ember arra használja fel az eszét, hogy MIKÉNT LEHET EZEN TÖRVÉNYEKET KIJÁTSZANI. És miután a legtöbb esetben ez sikerül is nekik, igy kétségtelen, hogy ezen második csoport ember sokkal eszesebb, mint az első. Ennek megfelelőleg a gyakorlatban jóval többet is keresnek a törvények kijátszói, mint a törvények hozói, — figyelmen kívül hagyjuk természetesen a honatyák úgynevezett “mellékkeresetét”, mert azt nem mint törvényhozók, hanem inkább mint törvényszegők keresik. Szóval amire rá akarok mutatni az az a nagyon erkölcstelen dolog, hogy itt sokan élhetnek, — méghozzá jól élhetnek a törvényeknek'törvényes utón való kijátszásából. Itt nem arról van szó, hogy valaki egyszerűen megszegi a törvényeket, amiért esetleg börtönbe lehetne tenni, hanem igen is arról, hogy a törvényekben úgynevezett “loop hole”-t (kibúvót) keresnek, amely módon a törvényt hatástalanná teszik úgy, hogy valójában nem követnek el törvényszegést. A valóságban törvényes módon törik meg a törvényt, — ha szabad ilyen kifejezéssel élnünk. A TÖRVÉNYHOZÓK MEGVÁSÁRLÁSA Érdekes példát nyújt erre az a módszer, ahogyan a republikánus párt elkönyvelte a párt támogatására adott összegeket. Van ugyanis egy törvény (a Hatch Act), amely megszabja, hogy egy-egy támogató egyetlen jelölt, vagy párt részére sem adhat többet ötezer dollárnál. Ennek a törvénynek az volt a célja, hogy eltiltson néhány milliomost vagy nagy korporációt attól, hogy nagy pénzekkel a saját embereit választassa meg. Mindenki csak helyeselheti az ilyen törvényt, hiszen tudjuk, hogy ha egy-egy nagyon gazdag ember, vagy nagy korporáció fizeti a választási költségeket, akkor az a honatya annak a gazdag embernek, vagy korporációnak az érdekeit fogja szolgálni, olyan törvényeket fog támogatni, amelyek nagy profitot hoznak majd a támogatóknak, akik igy a választásokra adott összegeket csak egyszerű üzleti befektetéseknek tekintik. De mint mondottam azonnal összeült egy csomó ember, akik sokkal okosabbak a törvényhozóknál és kisütötték, hogy a nagy összegeket a támogtó család több tagjának a nevében kell adni s akkor már nem lesz “tilalmasán” nagy összeg. De azonkívül el lehet aprózni az adományt az országos iroda meg a külömböző állami, megyei és kongresszusi kerületi irodák között. Amig tehát a törvény eltiltja, hogy például egy korporáció mondjuk százezer dollárt adjon egy összegben a republikánus párt országos irodájának, addig feldarabolva számos adakozó neve alatt és számos irodának címezve akár egy milliót is adhatnak. A DU PONT ADOMÁNYOK A választási adományokról a törvény értelmében kimutatást kell adni. Az eddigi kimutatás szerint a Du Pont korporácia igen nagy összegeket adott a republikánusoknak, de nem egy összegben és nem egy adakozó név alatt, hanem ilyenformán: Az országos iroda részére La- mont Du Pont $2.000; Irene Du Pont Jr. $2.000; Irene Du Pont Sr. $2.000; Sophie Du Pont $2.000; Oktavia M. Du Pont Bredin $1.000; Mariana M. Du Pont $2.000; Lucille Du Pont Flint $2.000; R. R. Carpenter (Du Pont vő) $2.000; Pierre S. Du Pont 3rd $2.000. De ezen kívül a republikánus szenátorok megválasztásához adtak: Lamont Du Pont 82.000; júniusban ugvanő $2.000 és később újból $1.000; Irene Du Pont $2.000; Sophie Du Pont $2.000; juilus hóban újból ugyanez a Du Pont $2.000; Oktavia Du Pont Bredin $1.000; Silliman Du Pont $1.000; Lucille Du Pont, Flint $1.000. Republikánus kongressman választásra: Pierre S. Du Pont 3rd $1.000 júliusban, majd augusztusban újra $2.000. Ez a kimutatás csak augusztusig szól. Ki lesz olyan naiv, aki elhiszi, hogy a Du Pont banda nem játszotta ki a Hatch törvényt? Hiszen már eddig is 32,000 dollárt adott a Du Pont család a republikánus kampányra, noha ez a kimutatás csak augusztusig szól, tehát a kampány még jóformán meg sem kezdődött. És azonkívül ki tudja, hogy milyen más nevek alatt adtak és milyen más címeken és milyen republikánus csoportoknak? CSAK TÖRVÉNYESEN Tisztán látható, hogy itt a Du Pont család kijátszotta a Hatch törvényt, de csak úgy törvényesen, hogy azért semmi büntetés sem jár. De viszont az is bizonyos, hogy azon törvényhozók, akiket a Du Pontok, vagy más hasonló tőkés érdekeltség választat meg, igyekeznek meghálálni a választási kampányra adott adományokat. így az ily adományok valójában csak üzleti befektetések, amelyek busás kamatokat hoznak. Ezen a tényen mitsem változtat az, hogy a most lezajlott választásoknál a Du Pontok által támogatott republikánus elnökjelölt elbukott. A tény az, hogy a Du Pontok megszegték a törvényt, a szó szoros értelmében meg akartak vásárolni az elnöki tisztséget és néhány szenátori széket, hogy most nem sikerült, nem rajtuk mullott. Természetesen nem csak a Hatch törvényt játszák igy ki. hanem csaknem minden törvényt. Ezt csak azért hoztam fel példának, mert igen szépen mutatja, hogy az olyan társadalmi rendszerben, amely kiváltságos jogokat ad egyes osztályoknak, a törvényhozók mellett megtaláljuk azon törvényrombolókat is, akik a kiváltságosak érdekeit védve azt keresik, hogy miként lehet a törvényeket törvényes utón törvény- teleniteni. BIZTOS AKART LENNI HYDERABAD, India — Egy politikus, akinek üzelmeit Scho- ebullah Khan szerkesztő leleplezte, megtámadta az újságírót és karddal levágta a kezét, majd kétszer fejbelőtte. A bíróságon azt mondotta, hogy levágta a szerkesztő kezeit, mert azon kezek írták az őt sértő cikket, de lehet, hogy a fejnek is volt valami köze hozzá, tehát azt is meg kellett büntetni, azért használta a lőfegyvert is. California, Figyelem! LOS ANGELES FIGYELEM! Az IWW los angelesi csoportja Munkás Iskolát állít fel 223 W. 2nd Street, Room 202 alatt minden pénteken esti 7:30 kezdettel. Az előadások az Ipari Unionizmus tanításával és alkalmazásával fognak foglalkozni és teljesen díjmentes. Kérjük a munkások tömeges megjelenését. KATONAI TITOK AZ ULTRAFAX WASHINGTON — A Radio Corporation of America (RCA) nyilatkozatot adott ki, hogy a Szovjet Union ajánlatot tett a cégnek arra, hogy Oroszországba is vezesse be az “Ultrafax” rendszert. Az “ultrafax” név alatt azt az uj találmányt értik, amely segítségével a hangot a fény sebességével továbbítják. Ezt» az RCA mérnökei fedezték fel nemrégiben és eddig még titokban tartják. A nyilatkozat szerint az orosz kérelmet a cég átutalta a honvédelmi minisztériumhoz és Secretary Forrestal úgy döntött, hogy az ország katonai biztonsága megkívánja, hogy az “ultrafax” amerikai titok maradjon. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK 1948 november 6-ig: L. Rost, Philadelphia ........ ... 3 J. Zára, Chicago _________ 4 M. Huszka, Detroit ............ 1 J. Payter, Belleville ................ 1 J. Visi, Cleveland.................... 1 A. Juhász, Cleveland _______ 2 Gross-Krajnik, Trenton ____ 4 A. L. Szász, Chicago _______ 3 J. Szoboszlay, Cleveland ____ 1 F. Takács, Pittsburgh ......... 1 E. Szigety, New York .......... 2 J. Mogor, Cleveland.............. 1 St. Detky, Philadelphia...... . 1 J. A. King, Lombard ............ 1 J. Seidman, Berwick ............. 1 J. Siket, East Chicago _____ 2 L. Lakatos, Vancouver......... 3 St. Bukovszky, Cicero_____ 1 St. Gajdos, New York ______ 1 Janka Becker, New York ...... 3 A. Kucher, Pittsburgh ____ 3 J. Nagy, Terrace ................... 4 A. Szedlacsek, Astoria ........ 2 G. Pallagi, Newark ................ 2 L. Curtis, Belmar ............... 1 J. Geréb, Elsinore ................ 5 J. Dolgos, So. Bend________ 3 G. Bakos, Los Angeles_____ 1 Wm. Munkácsy, Bethlehem .. 2 A. Heim, Los Angeles ........... 1 P, Kóta, Joffre.....................,. 1 St. Radies, Cleveland ______ 1 Jos. Nagy, Akron.................. 1 P. Pika, Chicago ..................... 3 J. Koren, Los Angeles.......... 1 J. Dénes, Detroit .................. 2 A. Réfi, Lodi......................... 1 Julia Bécsi, Phila ________ 1 J. Szalay, Trenton ________ 1 J. Feczkó, New York ........... 2 Sam. Ellis, Dearborn ______ 3. J. Baksa, Phila.................... 1 I. Márkusz, Pittsburgh ____ 1 P. Pozsgai, Connorsville ___ 1 A. Buda, Cleveland _______ 1 J. Hosszú, East Chicago ___ 1 J. Vizi, Akron ____________ 2 P. Molnár, Los Angeles____ 2 A. Sever a, Berwyn................. 1 J. Schneider, Detroit ______ 1 St. Bukovits, Cleveland____ 1