Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-07-10 / 1536. szám
6 oldat BÉRMUNKÁS 1948. julius 10. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL — SZEMELVÉNYEK AZ Ó-HAZAI LAPOKBÓL — A szikes talaj javitása Ha Magyarország talajtani térképét nézzük, nagy lila foltok tűnnek a szemünkbe. Ha elolvassuk a jelmagyarázatot, kitűnik, hogy ezek a szikes talajok jelölésére szolgálnak. Csúnya, nagy foltok ezek. A legutóbbi talaj térképezés alapján az országban egymillió katasztrális hold a szikes terület vagy teljesen terméketlen, vagy pedig csak kis termést ad. Mintegy félmillió hold ebből azonban mésszel, vagy meszes talajjal sikeresen javitható. A szikesnek az a változata ez, amelyik nem tartalmaz meszet, ellentétben a meszes-szódás szikkel, amely mésszel nem javitható. Szászötven évvel ezelőtt élt Tessedik Sámuel, Magyarország és az akkori világ egyik legnagyobb mezőgazdasági szaktudósa. Éppen Szarvas és Békés- szentandrás vidékén végezte tudományos és gyakorlati kisérleteit, többek között éppen a szik- javitással kapcsolatban. Kutatásainak, kisérleteinek egyik eredménye volt a meszes-márgá- val, az n. n. “digó-földdel” való szik javítás, amely szerencsére az itteni szikes alatt nagy meny- nyiségben és jó minőségben megtalálható. Kisérleteinek tudományos eredményét gyakorlatban is értékesített. Az ő útmutatásai alapján megjavított területek még ma is jól teremnek. Békésszentandrás nagyközség, 6388 lélekszámmal, 12.000 katasztrális hold határral. Ebből azonban 3500 hold szikes terület, amely vagy egyáltalán nem terem, vagy csak nagyon keveset. Ez volt a helyzet egészen mostanáig. Most azonban négy hatalmas gép végzi összefüggően a szikes területek megjavítását. Az egész talajjavításnak léMUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI Tisztelt Munkástársak: . Tudatom, hogy rövidesen ut- rakelek, megyek az óhazába, így a lapot ne küldjék tovább a régi cimemre, hanem küldjék el a fiamnak, Jugoszláviába a mellékelt cimre. “Kelet”-ről majd bővebben irok és ' egyben az anyagiakról is gondoskodni fogok. Távozásom alkalmából őszinte üdvözletemet és köszönete- met küldöm a Bérmunkás Írógárdájának és olvasótáborának, akik közé 18 évvel ezelőtt Cora, Pa. városban álltam be. Nekem azóta a Bérmunkás nagyon sok érdekes és tanulmányos olvasmányt nyújtott. John Nemes Waskatenon, Alta, Canada T. Lefkovits Munkástárs: Mellékelten küldünk két óhazai előfizetést és felülfizetést. Úgy mi, mint a Bérmunkás ösz- szes olvasói örömmel halljuk, hogy lapunkat milyen örömmel olvassák Magyarországon és reméljük, hogy ott mély gyökeret fog verni. Laczkóék Sagatuck, Mich. Tisztelt Munkástársak: Nagyon szomorú levelet kaptunk az óhazából. Kérem szíveskedjenek beszüntetni az általam T . . . . cimre rendelt Bérmunkás küldését, mert őt, százhetven személlyel együtt kitelepítették. A hozzám küldött panaszos levélben azt írják, hogy csak azért telepitik ki őket, mert sváb származásúak és sváb nevük van. Az én rokonaim már régen elmagyarosodtak, csak a nevük sváb. Ezek nehezen dolgozó földmives munkások, akiket | erőszakkal vittek el anak idején Hitler katonáknak. Ezeket most összeszedik, de akik önként mentek, nincs bajuk s azok most a markukba röhögnek. Én nagyon csodálkozom azon, hogy valakit már a sváb neve miatt is üldözhetnek. Mi itt a különböző nyelvek dacára is megértjük egymást, mert a munkások csak egy nemzetet ismernek, — a munkásosztályt. És a Bérmunkásnak is van igen sok sváb nevű olvasója, akik hűséges tagjai a munkásosztálynak. Nem értem tehát, milyen munkás demokrácia az, ahol a “főnácikat” futni hagyják, de összefogdossák azon földhözragadt szegényeket, akik éjjelnappal dolgoznak a megélhetésért. G. Rauch A szerkesztő megjegyzése: Egyik régi, jó R. G. munkástársunktól kaptuk ezt a levelet, amit leközöltünk abban a reményben, hogy majd részletesebb információt is nyerünk arra vonatkozólag, hogy milyen előzetes vizsgálat alapján állítják össze a kitelepülésre kény- szeritettek névsorát. Mert nem tudjuk elhinni, hogy egyeseket csupán csak német (sváb) hangzású neveik miatt üldöznének. A tény az, hogy mi, akik 3-4 évtizeddel azelőtt hagytuk el Magyarországot, nem tudhatjuk, hogy otthonmaradt rokonaik milyen politikai felfogású emberekké lettek. Az ilyen levelek állításait tehát tüzetesebb vizsgálat tárgyává kell tenni s reméljük, hogy a svábok kitelepítésére vonatkozólag megkapjuk a részletesebb felvilágosításokat. nyege az, hogy a szikes terméketlen feltalaj színére hat-nyolc centiméteres vastagságban meszes altalajt tereget a gép és a kettőt szántással összekeverik. Később vegyi folyamat következtében a feltalajban a szik helyett mész kerül, a szik lúgos hatása közömbösödik és ízzel együtt a talaj szerkezeti tulajdonságai is megváltoznak. Szárazságban nem annyira tömött, repedezett, eső után nem folyó- sodik el hig masszává, hanem apró-morzsás lesz. Olyan lesz a talaj vegyi és szerkezeti tulajdonsága, amilyen a növényeknek a legmefelelőbb. A hatalmas, erős gépek igazán jól dolgoznak, egy nap alatt hat-hét holdot is megcsinálnak. November hónapban kb. 70 holdat javítottak meg. Kölcsön formájában dolgoznak a gépek. Tizenkét mázsa búza árat kell fizetni a gazdának 12 év leforgása alatt. Az első két év alatt nem kell fizetni .semmit, tehát 10 éven át kell fizetni évente 120 kilogramm búza árát, a mindenkori hatósági áron. De megéri, mert az idén is a már előbb megjavított földön 8—9 mázsás termés volt, mig a szikesen 3 is alig. Átlagban 5 mázsa holdan- kénti termésemelkedést lehet számítani. A kopár szik helyén rövidesen zöld vetések, virágzó fák lesznek és talán könnyebb, jobb lesz ott az élet . . . (Dózsa Népe) Pesti Humor SZIVES ÉRDEKLŐDÉS Még egyre előfordul, most is, amikor a magyar demokrácia mihamarább élete negyedik évébe fordul, hogy hatósági űrlapok, melyeket ki kell töltenem, a göthei Margaréta szavaival megkérdezi tőlem: Mondd és a vallás dolgáoan, hogy álsz? Legtágabbra akkor nyitom a szememet, amikor az adóhivatal teszi föl ezt a kérdést. Hogy miként játszódik le a jelenet közöttünk, azt hadd irom ide versben. ADÓFIZETŐ ....: . ... Mindd, tisztelt adóhivatal, E kérdés tőlem mit akar? S mi szándék rejtezik mögö’.te? Hiszen most az adóalanyt, Vagyonosat s vagyontalant, Nem vallás szerint üldözöd te! Avagy csupán kiváncsi volnál S világnézetet szimatolnál, Hogy bő koszttól dali Adóhivatali Tisztviselőknek érdekes Olvasmányuk legyen, Melytől szivük repes? ADÓHIVATAL: Ne piszkáld föl begyem', S ügyünket ne vadítsd el! Én: Akkor világosíts fel! Ő: Azért vagyok fürkésze hitednek, Mert felekezeti adód', A törvénnyel behajhatót, Föltétlenül meg kell fizetned. Éní S ha nem fizetném, ó sovány alak? Ő: Akkor, mint állam, végrehajtalak. Én: De hiszen azt nem te veted ki . . . Ő:Elég! elég! tessék fizetni! Én: Hogy' jössz ahhoz, hogy végrehajtsd ? Ő:A szád azért van, hogy betartsd ! Én: Semmi közöd ahhoz neked, Hogy én vallás-illetéket Fizetek-e vagy nem-e? Megtiltja ezt, kérlek szépen, Harmincháromféleképpen Az uj idők szelleme. Ő:Azt élvezze ivadékod, Most még vannak maradékok, Elfelejtett rubrikák És egyéb kisded hibák . . . Én: Ez mint jelenség, Képtelenség . . . És most prózában tovább: a hit nem keverhető össze az adó- rizetéssel. Az egyik lelki funkciója az állampolgárnak, a másik anyagi. Lehet, hogy én hiszek, de nem fizetem meg még az állami adómat sem. S akkor az állam nem veszi tekintetbe a hitemet. És lehet, hogy nem hiszek, de mégis megfizetem még a felekezeti adómat is. De ehhez sincs köze az államnak. Ez is az én dolgom és az egyházamé. Az állam ne dugja se az orrát, se a végrehajtóját közénk. Mit szólna az állam ahhoz, ha felszólítanám, hogy hajtsa be az én hátralékos honoráriumaimat? Polgári perre utasítana. Pedig én lelkesebb hive vagyok a mai Államnak, mint a mái Egyház. Gábor Andor Dewey kijelentette, hogy ha megválasztják elnöknek, akkor az állam pénzén többé nem élhetnek “vörösek”. Ezt a kijelentést az állami csirketenyészto telepen olyan komolyan veszik, hogy máris kezdik kiirtani a “Rhode Island Red” csirkéket. Az amerikai honatyák azzal mutatták ki a munkások iránti szeretetüket, hogy olyan bíróságokat állítottak fel, amelyekben csupán csak munkásokat ítélnek el. Most aztán építeni fognak olyan börtönöket, amelyekbe csak munkásokat fognak zárni. — Hát kell ennél nagyobb szeretet?! Európában nagy sztrájkhullám vonul végig. A munkáltatók az amerikai példát utánozva a “vörös hering” mutogatással próbálják meg a hullám elsimítását. A “BÉRMUNKÁST” A MAGYARORSZÁGIAKNAK A bányászok tíz napi vakációját GÁNCS LAJOS munkástárs, aki Carolina, W. Va. bányáiban dolgozik arra használta fel, hogy megkereste clevelandi munkástársait és barátait. Elsősorban a Bérmunkás kiadó- hivatalát, hogy ő is helyesli az akciót, hogy minél több Bérmunkás menjen az óhazába. Ezért a Vas megyei Kőszeg, Szombathely, Sárvár, Körmend, Cel- dömök, Duka, Jánosháza, Vasvár, Gérce és a Jugoszláviához tartozó Muraszombat községek részére egy-egy évre megrendelte a lapot. “Hiszem, hogy a Bérmunkás olvasása a megyében hozzá fog járulni ahoz, hogy jobb gondol- kozásu embereket fogok találni, ha egyszer visszakerülök” — mondotta Gáncs munkástárs.
