Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-10-23 / 1550. szám
6 oldai B£BMlNKÁS 1948. október 23. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL — SZEMELVÉNYEK AZ Ó-HAZAI LAPOKBÓL — Legyen a népé az iskola Irta: KÄLLAY GYULA A nem állami jellegű iskolák államosítása a legtöbb iskola- fenntartóval szemben nem harci kérdés. Sok város és község maga kéri iskoláinak állami kezelésbe való vételét. A protestáns egyházak határozatilag kimondották, hogy készek iskoláik állami fenntartásába való vételét békés utón rendezni. Sajnos, nem ez a helyzet a katolikus egyháznál. A kultuszminiszternek a békés megegyezésre irányuló levelére a katolikus klérus demokráciaellenes, uszító körlevelei, majd a pócspetri rendőrgyilkosság volt a válasz. A katolikus egyház körében sajnos, akadnak olyanok, akiknek az iskolák államosítása ellen a rémhírterjesztéstől és demagógiától a fegyveres akcióig minden eszköz jó. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy az egyház egyes vezetői kezébe a provokáció fegyverét nem a jogos önvédelem adja. Mindenki tudja, hogy Magyarországon az egyház funkciójának szabad gyakorlását senki nem akadályozza, leg- kevésbbé a Függetlenségi Front pártjai. Minden józan gondolkozásu ember tudja azt is, hogy Mind- szenty uszítása. Asztalos plébános felelőtlen izgatása s Király- falvi-Kemper Miklós rendőrgyilkossága, nem a vallás védelmében történik. Mindszenty már akkor is hasonlószellemü körlevelet adott ki, s ennek hatása alatt Páter Kiss Szaléz akkor vetemedett gálád orgyilkosságokra, amikor nem az iskolák államosításáról, hanem a nagybirtokrendszer felszámolásáról volt szó. Mindenki megállapíthatja azt is, hogy a hercegprímás 1945-ben és 1948-ban kiadott körleveleiben legfeljebb csak a dátum más, a lényeg egy és ugyanaz. A gyilkosságra felbujtó gyöngyösi pap és a pócspetri plébános esetében is csak a felbujtó neve változott, az okok és a célok változatlanok maradtak. A FŐPAPI BIRTOK Köztudomású, hogy a katolikus egyház összes hitfelekezete- ink között a legszervesebben összenőtt a letűnt feudális társadalmi renddel. A legerősebb kapocs, ami a katolikus egyházat ehhez a rendszerhez fűzte, az érsekségek, püspökségek, apátságok és káptalanok közel egymillió hold föld- és erdőbirtoka. Ennek tulajdonítható az, hogy a nagybirtokrendszert felszámoló 1945-ös földreform végrehajtásával a katolikus egyház éppen olyan vesztesnek érezte magát, mint a gróf Festetichek, a herceg Eszterházyak és az őrgróf Pallaviciniek. És ezekhez hasonlóan készült a revansra is. Sőt: mintahogy az egyház évezredes hierarchiáját csorbitatlanul fenntartotta a demokráciában és hatalmas iskolarendszere is változatlanul megmaradt, ezt a szervezeti erőt teljes mértékben a politikai hatalmától megfosztott világi reakció rendelkezésére bocsátotta. A volt nagybirtokos katolikus egyház nemcsak a népelnyomás hosszú évszázadaiban, hanem a földreformmal bekövetkezett “próbatétel idején” is hűségesen kitartott és kitart még ma is szövetségesei mellett. Hogy ennek a szövetségnek a múltban mi volt a következménye, ismerjük. “Ezernyifajta népbetegség, szapora csecsemő- halál, sivárság, bűn — ahogy József Attila egyik utolsó versében mondotta. FELEKEZETI ISKOLÁK Ki az a vak, aki nem látja, hogy az egyház “lelkek fölött gyakorolt hatalma” és a demokráciával szembenálló reakciós politikai erők közötti szerves összefüggés van. Vájjon valóban egyszerű “hitbuzgalmi munka” s “valláserkölcsi nevelés”-e az, ami Vas megye 430, Zala megye 336, Veszprém megye 321, Szabolcs megye 399 és Somogy megye 416 felekezeti iskolájában folyik ? Ezért a hitbuzgalmi munkáért s valláserkölcsi nevelésért a magyar parasztsággal Mindszenty már az 1945-ös választáson, a földreform során juttatott földdel akarta megfizettetni a drága tandijat. Ezekben az iskolákban és az iskolákon keresztül a nép között Mindszenty úgy gyakorolta “istentől eredő jogait”, hogy azok a valóságban reakciós parlamenti és társadalmi erőkké alakulnak át, melyek komolyan veszélyeztették a köztársaság és annak védelméről szóló törvény beiktatását, a földreform vívmányainak biztosítását, a bányák, a nagyüzemek és bankok államosítását, a stabilizáció és a hároméves terv megvalósítását s közben még veszedelmes fegyveres összeesküvést is szőttek a magyar köztársaság ellen. És ugyanígy: az 1947-es országgyűlési képviselői választásokon a Pfeiffer és a Barankovics pártot nem azok a megyék tették-e az országgyűlés hatalmas tömegpártjává, melyekben nem utolsó sorban a túlnyomó többségben lévő felekezeti iskolákon keresztül Mindszenty szelleme uralkodott a nép között? Nem vitás, hogy a katolikus egyház reakciós vezetőinek és rajtuk keresztül a magyar reakció összes erőinek a demokrácia elleni harcukban ma egyik leghatalmasabb fegyvere: a felekezeti iskola. Nép- és általános iskoláink több mint 60 százaléka felekezeti jellegű. TANYAI ISKOLÁK A rossz iskolaépület, a hiányos felszerelés, a tankönyvhiány, a túlzsúfoltság, a magasabb képesítésű tanerők csaknem teljes hiánya, a felekezeti iskolákat a régi népiskola alacsony színvonalán tartja még ott is, ahol a népiskola cégtábláját az általános iskola cégtáblájával cserélték. Még sötétebb kép tárul elénk azokban az egykét tanitós falusi törpe és tanyai iskolákban, ahol ez a cégtáblafestés sem történt meg. Az ország 2600 falusi és tanyai iskolája a katolikus egyház merev és elutasító magatartása miatt máig sem alakulhatott át a magasabb műveltséget biztositó általános iskolává, s több mint kétszáezer iskolaköteles gyerek ma is meg van fosztva attól a lehetőségtől, hogy közép, és felsőfokú oktatásban részesüljön. A falu szellemi felemelkedésének legfőbb gátja kétségtelenül a felekezeti iskola. A klerikális reakció persze azt kereken tagadja. Mindszenty egyik legutóbbi körlevelében a következőket mondja: “Az egyház, amikor iskoláit védi, az általános emberi jogokat, köztük a tanítási és tanulási, a lelkiismereti szabadság jogait védi.” Ami e farizeuskodó kijelentés utóbbi részét illeti, azzal gyorsan végezhetünk. Minden tisz- tessséges magyar ember tudja, hogy a lelkiismereti szabadság biztosításáért Magyarországon nem kell senkinek kereszteshadjáratot hirdetnie, mert ezt az égvilágon senki nem veszélyezteti. • Ami az egyházi iskolák “színvonalát” illeti - - néhány gimnáziumtól eltekintve, melyekbe csak az “úri középosztály” kiváltságos gyermekei kerülhettek —- szakoktatás és népoktatás helyett inkább műveleti en- ség terjesztésével foglalkoztak Nevelési ideáljuk a szabadságot gyűlölő irjuság volt, mely vak eszköz lehetett háborúhoz és ellenforradalomhoz. Tanítási szabadságot követel Mendszenty az ellenforradalom szellemének? Nem! A reakciónak sem tanítási, sem cselekvési szabadsága nem lesz többé ebben az országban! Vegyünk most egy példát a “szaknevelési színvonalát” illetően. A Horthy-rendszer egyáltalán nem törekedett arra, hogy a magyar parasztság szakmai ismereteit növelje, a magyar mezőgazdaság termelési színvonalát emelje, mégis az idők folyamán az ellenforradalmi rendszer 141 gazdasági szakiskolát állított fel. Az egyház a múltban csak tizenöt mezőgazdasági iskolával rendelkezett és ebből is hét alsófoku szakiskola volt. A magyar demokrácia állama a régi rendszerből ittmaradt mező- gazdasági szakiskolák számát már is harmincnyolccal növelte, uj parasztfőiskolát állított fel s a régi mezőgazdasági főiskoláinkat átszervezte és egyetemi rangra emelte. A gazdasági szakiskolák mellett a mezőgazdasági szakoktatás és fejlesztésére a kormány a megyei és járási székhelyen állami gazdasági tanfolyamokat szervezett, amelyeken az 1945-46 iskolaévben 3751, az 1947-48-as iskolai évben viszont már 26,851 gazda kapott a mezőgazdasági szakismeretek elsajátításáról szóló bizonyítványt. Az állami mezőgazdasági szakoktatás még mindig nem kielégítő, de mégis jelentős fejlődésével szemben a katolikus egyház mezőgazdasági szakiskoláinak frontján a felszabadulással semmiféle változás nem történt, hacsak az nem, hogy meglévő iskolái is elnéptelenedtek. A PARASZTSÁG PANASZA A magyar parasztság súlyos vádja a katolikus egyház ellen, hogy a mezőgazdasági szakismeretek elsajátítására szolgáló középfokú gazdasági iskolák felállításával s a meglévők továbbfejlesztésével mitsem törődik, hanem azzal is, hogy az ország kétezerhatszáz népiskolájának több mint kétszázezer növendéke előtt lezár ja a középfokú gazdasági iskolák felé vezető utat, minthogy ezekben az iskolákban a tanulmányok folytatása általános iskolai vagy négy középiskolai végzettséghez van kötve. A klerikális reakció ezzel a parasztság széles tömegei számára lehetetlenné teszi azt is, hogy fiai a sajátmaguk iskoláiba bekerüljenek. A klerikális reakciónak a mezőgazdasági “szakoktatás” terén megnyilvánuló iskolapolitikája természetszerűleg következik abból az állásfoglalásból, melyet a katolikus egyház a földreformmal szemben elfoglalt. Tudjuk, hogy Mindszenty máig sem ismerte el a földreformot, lényegileg ma is a nagybirtok- rendszer visszaállítására törekszik és tudjuk azt is, hogy a szakmailag képzett, müveit és öntudatos parasztságra az erős egészséges kisbirtokrenszernek s nem a parasztnyuzó nagybirtoknak van szüksége. A felekezeti iskolák államosításával nagy lépést teszünk előre a magyar nép, különösen pedig a magyar falu kulturális fel- emelkedése terén. Ezzel a rendszabállyal a volt uralkodó osztályok művelődési monopóliuma egyszer és mindenkorra megszűnik és a tanítás színvonala az ország összes iskoláiban lényegesen magasabb fokra emelkedik. (Szabad Nép) 60 MÉRFÖLD 1 GALLON GAZOLINNAL PARIS — A francia autókiál- litás meglepetése egy kéteilinde- res törpe autó, amely 1 gallon gazolinnal 60 mérföldes utat képes megtenni. Citroen gyártja a kis autót, amely négy utast és száz font terhet tud magával vinni óránkénti 40 mérföldes sebességgel. Az ára mindössze 616 dollár. ELLOPOTT HID CHILLICOTHE, Mo. — Ismeretlen tettesek elloptak egv 30 láb hosszú acélhidat. Az acélgerendákat oxigénvágóval vágták el az alapzatról és elszállították. Henry Wallace szerint négy- sarkú tengelyhatalom van kialakulóban. Az uj tengelyhatalom sarkpontjai: .. London, Róma, Madrid és Wall Street. President Truman kortesbeszédeiben annyira támadja a Wall Streetet, mintha a pénzfejedelmektől nem kapott volna elegendő ellenszolgálatot a sok bankárnak magas kormányhivatalokba való beültetéséért. %
