Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-07-10 / 1536. szám
1948. julius 10 BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI NINCS SZÓ amivel eléggé meglehetne bélyegezni azt a förtelmesen gonosz hazugságot, melyet a brid- geporti magyar papok lapja újabban elkövetett. íme itt a tény, amely köztudomású, amelyet igy Írtak meg a magyar és a világlapok, amelyet igazoltak a tanuk és a vádlottak is. Pócspetrin, Szabolcs megyében a falus plébánosa hetek óta izgatta a falu népét az iskolák államosítása ellen. Mikor a községi elöljáróság gyűlése volt, amelyen az iskolák államosítása is a gyűlés tárgya volt, Asztalos plébános dobszóval, rendkívüli istentiszteletre hívta a falu népét, ahol újra felolvasta Mendszenty pásztorlevelét és egy “Szív” cimü vallási lápot, amelyek kiközösítéssel fenyegetik meg a híveket, ha nem foglalnak állást az iskolák államosítása ellen. A pap által felbujtott tömeg főleg asszonyok és gyerekek, egy féltucatnyi nyilas és egy volt Horthy tiszt vezérletével, a községházára akartak vonulni, hogy az elöljáróságot az államosítás elleni állásfoglalásra bírják. A községháza ajtajában a falu két rendőre állta útját a tömegnek, akiket a nyilasok és a volt Horthy tiszt, Királyfalyi Miklós mégtámadtak és elvették a fegyverüket. Királyfalvi az elvett fegyverrel agyonlőtte a falu egyik rendőrét. A gyilkosságtól megriadt tömeg szétfutott. Az elöljáróság jelentésére Nyíregyházából rendőr osztag szállt ki a faluba, amely letartóztatta a gyilkost és hat felbujtót, köztük a papot is. A statáriális bíróság a gyilkost halálra, a felbujtó papot életfogytiglani fegyházra, mig a tömeget vezető és bujtogató nyilasokat hosszabb-rövidebb börtönre Ítélte. Ez a tény, amely a szemtanuk és a vádlottak vallomásán alapul. A hazug bridgeporti újság igy hamisította meg: Rendőr sortüz Szabolcsban, huszonhat halottal “Pócspetri község hatszáz lakóját internálták, mert írásban kérvényezték, hogy ne kényszerítsenek kommunista tankönyveket a gyermekeikre.” Magát a történteket is hazug módon irja meg. Szerinte 120 rendőr akarta szétoszlatni a tömeget. Amikor 43 asszonyt és 13 férfit puskatussal jól helybehagytak, két asszonyát és egy fiatal fiút pedig agyonvertek. Ilyen előzmények után fogta a fegyverét a vezénylő rendőr őrmester egy 8 éves kis fiúra, akivel Királyfalvi Miklós dulakodni kezdett. Csak amikor a kis fiút tényleg agyonlőte, akkor dördült el az örmeterrel végző lövés. Ez a lényege annak, amit a reverend förtelem a lapjában leirt. A címben 26 halottas sortüz- ről ir, magában a cikkben már csak azt irja, hogy “Két asz- szonyt, egy fiatal fiút agyonvertek”. Később meg egy 8 éves fiút agyonlőttek. Ha igaz volna is a papi maszlag, mint ahogy nem igaz, akkor is 4 és nem 26 áldozata volna a rendőr sortüznek, amely meg sem történt. Sortüz egyáltalán nem volt, egyetlen lövés történt, amelynek egy rendőr őrmester lett az áldozata. Nyugodt tárgyilagossággal teszem fel az alábbi kérdéseket, a bridgeporti magyar papokhoz és a bridgeporti magyar munkásokhoz : 1. Tisztelendő és tiszteletes urak, összeegyeztethetőnek találják-e a vallásukkal, papi hivatásukkal azt, hogy tudatosan ilyen förtelmes hazugságokat írjanak le? 2. Ilyen alacsony nívón tartják a híveiket, hogy azok nem veszik észre azt, hogy az önök által kitalált sortüz 26 halottjából a cikkben már csak 4 maradt meg. Hogy van az, hogy az olvasóik közül nem akad egy sem, aki az önök “felkent” képükhöz vágná a hazusgágon felépülő lapjukat. Hogy se szóval, se ököllel nem kérik számon f.z elsikkasztott 22 “halottat”? 3. Bridgeport magyarjai, hogy tudjátok igénybe venni ilyen hazug papok, vallási szolgálatát? Hogy bizhassátok rá az ártatlan gyermekeiteket ilyen hazug “lelki vezetőkre”? Én még a kutyám nevelését sem bíznám rájuk, mert ilyen trénerek kezei közül csak sunyi, tolvaj kutya kerülne ki. Ezek a hazug papok mételye- zik itt és otthon a magyar népet tartják lent a tudatlanságban, teszik hozzáférhetetlenné minden haladásnak. Érthető és természetes, hogy a magyar nép képviselői tűrhetetlennek találják, hogy az isten önkinevezte ügynökei, odaát éppen olyan “cél szentesíti az eszközt” módon harcolnak a haladás, a nép jóléte, szabadsága ellen, mint a bridgeporti kollegáik. A magyar nemzet végre megelégedte azt .hogy az ártatlan gyermekeket mételyezzék és az állam kezébe teszik az oktatást még akkor is, ha százszor kiátkozással fenyegetik is meg őket. Intelligens ember nem hiszi el azt, ha bármennyire is istenhivő, hogy üyen hazug népellenes papoknak volna jussuk arra, hogy meghatározzák, kiknek van jussuk a mennyország- ra. Hogy is mondta Petőfi A pokolnak fele, sőt felénél többje, pappal van tele. Pedig ő nem is ismerte a bridgeporti papokat. ŐRMESTER TÁTRAI A régi K. und K. hadseregben — amelybe mi öreg ameriká- sok leszolgáltuk a “kis” két, három évünket, a legutáltabb, leggyülöltebb valami volt az őrmester ur. Ezt a fajtát az osztrák-magyar hadsereg, külön kitenyésztette. Ez már nem egy normális ember volt, hanem egy típus. Lusta munkakerülő, durva. A falurosszából nevelte ki a hadsereg, amely fokozta a durvaságot, spionkodó, zsaroló, szadista tetteivel, aki réme lett az újoncoknak. Lefelé durva, hatalmaskodó, felfelé alázatos, hízelgő, hitvány élősdi. Sok minden megváltozott azóta a magyar földön. Eltűnt a császári-királyi hadsereg, a császárjával, nyegle tudatlan tisztjeivel, a fent jellemzett őrmesterével együtt. Amogy minden vonalon, úgy a hadseregben is uj szellem, uj éra következett be. Az öntudatos munkás és parasztból lett, miniszteri hivatalnok és főispán, gyár és bánya igazgató mellett éppen olyan fontos az uj hadsereg, amelyre a népi demokrácia támaszkodhatik. Hogy milyen ez az uj hadsereg és annak az őrmestere, arról tanúskodjon az alábbi levél: Tata, 1948 jun. 5-én Bérmunkás szerkesztőségének Kedves magyar testvéreink! A minap kezünkbe került a “Bérmunkás” c. amerikai lap, amelynek nagyon megörültünk, mert mi is azok közül a munkások közül valók vagyunk, akik osztjuk véleményünket az újság tartalmával. Bár mi katonai szolgálatot teljesítünk, azonban ezen belül védjük a mi munkás érdekeinket. A mai Magyarországon nem csak lehetőség nyílik arra, hogy a munkásság képezze magát, tanuljon, olvasson, hanem ez kötelessége is. Mi nagyon örülnénk ha a “Bérmunkás” c. amerikai lapot rendszeresen olvashatnánk, mert igy azon keresztül közelebb vinnénk egymás sorsát, jobban tudnánk egymás bajáról és szélesebb körben feltárulnának előttünk olyan események is, amelyről csak a “Bérmunkás” lapon keresztül nyerhetünk értesítést. Kérjük a “Bérmunkás” szerkesztőségét velünk közölni, hogy lapjukra miként tudnánk előfizetni, illetve az összeget miként utaljuk át. Bajtársi üdvözlettel az “Ő- Hazából”: Tátrai Mihály őrm. Pál Lajos, szkv. A kiadóhivatalunk gondoskodott róla, hogy a Bérmunkás meginduljon Tatára, de nem mulaszthatom el, hogy egy pár sorral ne ismertessem a tatai bajtársakkal és a többi magyarországi olvasókkal azt a harcot, amelyet mi folytatunk, amely szervesen kapcsolódik be abba a küzdelembe, amelyet Magyarországon, vagy az egész világon folytat az öntudatos forradalmi munkásság. A Bérmunkás talán az egyetlen magyar nyelvű lap, amely tényleg elmondhassa, hogy “Munkások Írják, munkásoknak”. A Bérmunkásnak nincs fizetett szerkesztője, nincs semmiféle alkalmazottja. Szerkesztője, kiadóhivatal vezetője, az összes munkatársai, gyárba dolgozó munkások, kik a gyári munká juk után végzik el a vállait teendőket. A Bérmunkás nem fogad el fizetett hirdetést, azt a lap olvasói tartják fenn. A Bérmunkás 37 éve harcias hirdetője annak, hogy a prole- táriátus felszabadításának a legalkalmasabb eszköze az Ipari Unió, amely amikor napról-nap- ra harcol a munkásosztály jobb munkaviszonyaiért, egyben építi a jövő társadalmát, az Ipari Demokráciát. Az amerikai osztályharc vonala mellett elsőrangú fontosságúnak tartsuk mindenkor, hogy kíméletlen harcot folytassunk az amerikai magyar reakció ellen. Miként Budapest szemetét, a Cséry telepre szállították, úgy szállították a nagy Magyarország minden szemetét ide Amerikába. Minden kártyás, iszákos, nők után futó papot a püspökeik Amerikába küldték, ezek lettek az amerikai magyarság papjai “lelki vezetői”. A váltóhami- sitó, sikkasztó, hamiskártyás magyar ügyvédek, rendőrkapitányok, árvaatyák,, katonatisztek a börtön elől Amerikába szöktek. Ezekből kerültek ki a szerkesztők és egyleti vezetők többsége. Természetes, hogy ezek mindenkor hűséges kiszolgálói voltak a mindenkori magyarországi reakciónak és nagy többségük ma is a Mindszenty féle magyar reakció hűséges cselédei. Éhez a társasághoz csatlakoztak az általatok kiebrudalt, levitézlett politikusok, Nagy Ferenccel, Peyerrel, Pfeiferrel együtt. Ez az együttes ma a legaljasabb mocskolódást, uszítást folytassa a Ti népi demokráciátok ellen. Ez ellen a banditák módszerével harcoló árulók ellen a mi lapunk, a Bérmunkás a legélesebb, meg nem alkuvó harcot folytassa, minden, erejével igyekszik ellensúlyozni azt a lélekmérgezést, amelyet ez az egyesült fasiszta-liberális jobboldali sz'ocdem társaság folytat. Amikor testvéri szeretettel indítjuk hozzátok harcias lapunkat, Ígérjük, hogy a nagy társadalom alakitó harcotokban kitartó baj társaitok leszünk, de ugyan akkor nem feledkezünk meg a hivatásunkról; harc az amerikai imperialista tőke ellen. Harc a proletáriátus felszabadításáért, itt Amerikában és a föld minden részén, ahol kizsákmányolás és osztályuralom van. Azon United States repülők, akik bombát dobtak koreai halászbárkákra és 14 koreait megöltek, azzal védekeznek, hogy távcsöveiken keresztül szikláknak látták a halász bárkákat. Különös látcsövei lehetnek ezen amerikaiaknak, amikor a koreai halászok szabadszemmel is igen jól látták a bombázó gép amerikai jelvényeit. A National Broadcasting Company (NBC) megígérte, hogy ezentúl éppen olyan gondos ellenőrzés alá veszik az “Amerika Hangja” név alatt leadott anyagot, mint a kereskedelmi rádió jelentéseket. — így már biztos, hogy még véletleii- ségből sem kerül majd bele az igazság. ,
