Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-10-02 / 1547. szám
1948. október 2. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI MÉG EGY HLYEN GYŐZELEM Pár héten keresztül nagy cikkekben harangozták be lapjaink azt, hogy a görög kormánycsapatok hatalmas offenzivát kezdtek a felkelők ellen. Azután nap- nap után jelentették a győzelmeket, hogy végül bejelenthessék, hogy a Markos felkelőit teljesen megsemmisítették, csak egy kis része tudott átmenekülni Albániába. Ezt az örömhírt nagyban kihasználták a lapok, a rádió, még- az elnökünk is örömének adott kifejezést, személyes érdeméül tudva be, hisz az ő Truman Doktrínája volt az, amely ezt a győzelmet lehetővé tette. A Truman Doktrína, nem valami elméletet jelentett, hanem pénzt, töméntelen pénzt, ágyút, repülőgépet, hadihajót, mindent ami ehez a fontos győzelemhez szükséges volt. A lapok veregették Uncle Sam vállát, hogy ime megmentettük a demokráciát, ünnepelték a hős hadsereget és a kitűnő amerikai szakértőket, kik a hadjárat terveit kidolgozták. Utána mély hallgatás következett, egy szót se írtak többet a “demokrácia győzelméről”. Mi nem nagyon hittünk a győzelem elsöprő voltában. Nagyon gyanúsnak találtuk a nagy hallgatást is, mig végre kiderült az ok, egy rövidke eldugott hírben amelyben szép csendesen tudtunkra adják, hogy a “szétvert” “megsemmisített” felkelők “hatalmas erőket vontak össze és áttörték a kormánycsapatok vonalát és gyors ütemben haladnak előre.” Mi, akik a legnagyobb szimpátiával figyeltük a görög nép szabadságharcát és megvetéssel a fasiszta-monarchista kormány tömeggyilkosságait, még egy ily győzelmet kívánunk a demokratikus görög uralkodó osztálynak és a korrupt királyának, azután majd rövidesen Amerika népének lesz szerencséje vendégül látni a görög királyt és a kormányát, kik majd belépnek abba a nemzetközi koalícióba, amelybe a Nagy Ferencék és a többi elkergetett fékerek tartoznak. Ez Amerikának is olcsóbb lenne, mert csak pár tucat lé- hiitőt kell eltartani, mig most az egész görög uralkodó osztály tartja Uncle Samet fejőstehenének, amelynek csak vöröst kell emlegetni, már folyósítva is van a sok millió dollár. SZOCIALIZMUS ANGOL SZÓSSZAL Angliába azért van nyomorúság, mert ott szocialista kormány van, a tőke nem érzi biztonságban magát és nem mer befektetéseket csinálni — mondja egy polgári közgazdasági “szakértő”. Angliában is munkás kormány van, ott is köztulajdonba vettek sok alap-ipart, de azért ott nem szabnak ki “normát”, hogy mennyit kell egy munkásnak termelni, nincs speed-up, ott sztrájkolhatnak a munkások, ha elégedetlenek a munkaviszonyokkal, nem úgy mint a népi demokráciának csúfolt államokban, ahol se sztrájk jog, se szabadság nincsen, ahol a munkást hajszolják, még arra is rákényszerítik, hogy vasárnap ingyen dolgozzon a roham brigádokban — mondja a “bal’’-oldali forradalmi szakértő. Természetes, hogy mind a két “szakértő” ostoba, tudatlan fajankó, kit nem a hozzáértés, hanem a feneketlen gyűlölet irányit. Angliában nincs szocializmus. “Őfelsége kormánya” ugyan munkáspárti tagokból áll, de akiknek annyi közük van a szocializmushoz, mint a két szakértőnek a társadalom tudományhoz. Francia és Olaszországban nincs szocializmus, nincs szocialista kormány, de éppen olyan mint Angliában. Ennek nem a “szocialista” kormány, nem az “államosítás”, hanem a magát túlélő kapitalizmus az oka, amely már nem bírja teljesíteni a hivatását és minden Marshall terv injekció dacára is, rohamléptekkel közeledik a pusztuláshoz. Bevinék nem köztulajdonba vették az iparok egy részét, hanem jó pénzen megvették a bányákat, a közlekedési és más közszükségleti vállalatokat. Az állam nem csinált “barga- in”-t a kisajátítással, mert a vásár tuldrága volt, a bányák rossz állapotban, maradi rabló- gazdálkodás miatt versenyképtelenek voltak, nem csak az európai, daraz amerikai szénnel is. A közlekedési vállalatok is a háborús lerongyolódás állapotában voltak. Nagy befektetésre lett volna szükség, hogy használható állapotba kerüljenek, így nagyon jól jártak a részvényesek, hogy a bizonytalan profit helyett, biztos értékű, jó kamatozású, állami bondokat kaptak, amelyeket eladhatnak, örökbe hagyhatnak, ugyan úgy, mint a részvényeket, vagy más állami bondokat. Az angol “szocialista” államban, csak a kormány és a parlament többsége “szocialista”, de a politikájuk éppen olyan, mint Churchillé, úgy bel- mint külpolitikában. Őfelsége és az egész pereputya a helyén van, éppen úgy, mint ahogy az egész adminisztráció és a végrehajtó hatalom, a rendőrség, katonaság is ugyanaz, amely Churchill alatt ült a helyén és éppen olyan ‘szocialista” kormányzatot ad, mint Churchill idején. Természetes, hogy az angol munkásság most is éppen úgy ki van zsákmányolva, mint annak előtte, csak az a külömbség, hogy most a tőkés, nem közvetlenül, hanem közvetve veszi el az értéktöbbletet. Természetes, hogy az angol munkás semmiféle közösséget nem érez Bevin- éjckel, természetes az is, hogy sztrájkol, amely sztrájkot viszont Attlee rendőrei, katonái kíméletlenül törik le, mint a konzervatív kormány tette, amelynek félni kellett az akkor még ellenzéki Munkáspárt kritikájától, de most az ellenzék helyesli a sztrájk letörést éppen úgy, mint az imperialista politikát, amely soha nem volt szégyenletesebb, mint éppen ma. Öntudatos munkás csak mosolyog a jobb és “bal” oldali tudálékosokon és tudja, hogy Angliában majd akkor lesz szocializmus, vagy a szocializmus felé való nagy lépés, ha a termelő eszközöket társadalmosit- ja, a régi rendszer államgépezetét széttöri és a termelés és szétosztás irányítását a dolgozó nép megbízottai fogják végezni. De amikor ezt a lépést megteszi az angol munkásosztály, akkor úgy a jobb, mint a “bal”-ol- dali szakértők is, mint az uj idők kerékkötői a rendszerrel együtt fognak megsemmisülni. EGÉSZSÉGÜGY Egy nép jólétét, biztonsági érzését, hogy nem kell rettegnie a holnap bizonytalanságától, kulturális nívóját legjobban kifejezi az egészségügyi állapota. Valamikor a “régi jóidőkben”, amikor még Ferenc Jóska uralkodott a magyar népen, az egész világon hiresek voltunk, hogy nálunk legnagyobb a halálozási, tudőbetegségi, halvaszületési arány. Ezt a kétes hírnevet a 25 éves Horthy uralom még fokozta. Most jelent meg Budapest Népmozgalmi Statisz t i k á j a, amely élénken illusztrálja azt a nagy külömbséget, ami a Ferenc Jóskás—Horthy éra és a Népi Demokrácia között van. A kimutatásból kitetszik, hogy Magyarország fővárosa egyike a világ legegészségesebb, legbiztonságosabb városainak. Ami Budapestre vonatkozik, az áll többé-kevésbé az egész országra. Figyeljük meg az alábbi számokat : NfiPMOZGALOM I. félév Lakosság filveszületés lélekszám ezrelék 1938 ...... 1,110.970 5.848 10.7 1945 ...... 907.774 8.241 19.2 1946 ...... 1,030.047 7.929 15.5 1947 ...... 1,053.787 8.695 16^3 1948 ...... 1,073.444 8.848 16.5 Természetes Halálozás szaporodás Csecsemő ezrelék ezrelék halandóság 6.707 12.3 — 1.6 486 10.4% 32.026 76.0 —56.8 2,386 28.9% 8.626 16.0 — 0.5 831 11.1% 6.006 11.2 — 5.1 813 9.3% 5.328 9.9 — 6.6 640 7.2% Ebből látjuk, hogy a Horthy éra béke esztendejébe minden ezer lakos közül 12.3 halt meg, ez a szám az 1945-ös borzalmas évben 76 halál esett 1000 lakosra, de 1948 első felében már csak 9.9, de ez a javulás mutatkozik az egész vonalon, amig 1929-től állandóan nagyobb volt a halálozás száma, mint a születéseké, tehát állandó fogyás volt, addig 1948 első felében 35.20-al volt nagyobb a születések száma, mint a halálozásoké. 1938-ban 12.779 volt a házasságok száma, 1948-ban 13.050. Nem csak több gyermek születik és kevesebb hal meg, mint 1938-ban, de sokkal több házasságban van 2 vagy több gyermek, mint a Horthy éra idején. Mig 1938-ban minden száz újszülöttből csak 23 volt a második gyermek, addig 1948-ban iriár 31, ez az egyke rendszer felszámolását jelenti. Még feltűnőbb a munkás kerületek egészségügyének a javulása, amelyet Horthyék elhanyagoltak, amig az átlagos javulás 25-30 százalékot mutat ki, addig a legelhanyagoltabb proli kerületekben 75-90 százalékos javulás mutatható ki. A rendszer fokozatos figyelme, hogy a nép egészégügyét és kultúráját emelje, nagy segítséget kap azzal, hogy a nép bízik a rendszer fenmaradásában és aktivan kapcsolódik be annak az intézkedéseibe. De a vidék sem az már ami a múltban volt. Az uj egészségügyi politika gyors ütemben mutatja az eredményeit. így példaképpen megemlítjük a tatai járást, ahol 1945-ben minden ezer csecsemő közül meghalt 19, 1946-ban 11, 1947-ben 8 és fél, mig 1948 első felében valamicskével több mint 5. Természetesen még rengeteg a tennivaló. Kevés a kórház, az orvos, az ápoló, de a régi grófi, földesúri kastélyok nagyon megfelelők kórházak, üdülők, gyermek otthonok céljaira és a kormányzat siet is azt igénybe venni. Az egyetemek, a kollégiumok, a tanfolyamok majd megoldják ezt a kérdést is. Akár tetszik az ellenforradalmi társaságnak akár nem, a magyar nép világosan látja a külömbséget a régi rendszer és az uj rendszer között, éppen ezért, nagyon reménytelen a fasiszta uraméknak az a reménye, hogy még visszakerülnek a magyar nép nyakára. TANDÍJ PROLI! Nekem az a gyengém, hogy tiszta szívből örülni tudok annak, ha egy munkás ember olvas, tanul, igyekszik helyrepótolni azt, amit az iskola nem adott meg. Fokozott ez az örömöm, ha azt látom, hogy egy munkás azért tanul, hogy másokat taníthasson. Sajnos itt Amerikában ritkán adódik alkalom arra, hogy ezt az örömet megszerezzem magamnak. Nagyon meglennék elégedve ha Amerika 60 millió dolgozója közül any- nyian tanulnának, mint a kis 10 millió lakosú Magyarországon, ahol nem csak a munkás intézmények, de az állam is elősegíti, hogy polgárai kiképezzék magukat a társadalomtudományokban. A múlt héten a falu ébredéséről írtam, ma egy pár sort a magyar városi dolgozók tanulási vágyáról. Nem beszélve a Népi Kollégiumokról, az egyetemekről, katonai akadémiáról, felsőbb ipari és mezőgazdasági tanfolyamokról, amelyeknek a hallgatói túlnyomó részben ipari és földműves ifjakból kerül ki. De ez a tanulási láz megvan a gyár robotosai között is, eltekintve a párt és szakszervezetek által rendszeresen tartott előadásoktól legjobban megmutatja ezt az állandó jellegű tanfolyamok, szemináriumok és azok hallgatói számának a folytonos emelkedése. Az elmúlt hónapokban megháromszorozódott a magasabb tanfolyamok, szemináriumok száma, 1638-ról 4936-