Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-10-02 / 1547. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1948. október 2. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL — KŐVÁRI MIHÁLY TUDÓSÍTÁSA — Szabad társadalom (a.l.) Amikor szabad emberi társadalomról beszélünk, alatta azt értjük, hogy senkinek ne adassék meg az a jog, hogy a többi embertársait kizsákmányolhassa. A kapitalista társadalom neveltjei el sem tudják képzelni egy olyan társadalmi rendszer eljövetelét, ahol a magántulajdon rendszere, már csak a múlté. A magántulajdon rendszerére épült társadalom, soha nem volt igazságos és nem is lehet. Az a rendszer, ahol a vagyont fölé helyezik az emberi életnek, csak kapzsivá teszi az embereket. Egy igazán szabad emberi társadalom, csak a közösségen alapulhat. Hogy aztán hogyan valósíthatjuk meg, attól függ, milyen energiával dolgozunk annak érdekébe és milyen eszközöket használunk annak keresztülvitelére. Első sorban állapítsuk meg, hogy mit is értünk egy szabad és minden tekintetben demokratikus társadalom alatt. A magántulajdon rendszere egyáltalában nem lehet demokratikus, még akkor sem, ha holmi politikai jogokat adnak a lakosságnak, ha ugyanakkor a lakosság különböző gazdasági rétegekbe osztályozódik. A politikai demokrácia sohasem fogja megszüntetni az osztályokat, mert az osztályellentétek mindig létezni fognak addig, amig az emberek különböző gazdasági viszonyok között élnek. Az IWW által képviselt ipari szervezet erre a kérdésre adja a legmegfelelőbb megoldású lehetőséget. A föltörekvő emberiség azon csoportjának, a^ik a mainál egy jobb, egy igazságosabb társadalmi rendszert akarnak építeni, feltétlen tudatába kell legyenek annak, hogy a mai rendszer hibái gazdasági okokból erednek. Fizikai lehetetlenség tehát a bajokat ottan orvosolni, ha nem a tényleges okozatokat akarjuk elsősorban megszüntetni. Azért mi, IWW-isták amikor megállapítsuk azt, hogy a társadalom alapját a gazdasági berendezkedés képezi, akkor nem folytatunk harcot annak osztályintézményei ellen, mert lehetséges, hogy az intézményekbe bele tudunk helyezkedni, de ez még nem jelent társadalmi változást. Mi a társadalmi forradalom alatt gazdasági rendszer változást értünk. A szabad emberi társadalmat csak akkor fogjuk élvezni, ha az összes természeti kincseket és termelő eszközöket köztulajdonba helyezzük és a termelt javakat, a társadalom összes hasznos tagjai egyformán élvezik. Ez az úgynevezett ipari demokrácia. Hogy azután az ipari demokráciát hogyan valósíthatja meg az emberiség? Első sorban azoktól függ, akik már megunták a rabszolgasággal járó kizsákmányolást. Az emberiségnek ez a csoportja a munkásosztály. A munkásosztályon kívül állóknak soha sem olyan égetően szükséges a bérrendszer megszüntetése. Minden más eszközt fontosabbnak és célravezetőbbnek tartanak, mint a megszervezett munkásoknak közvetlen cselekedetét. Az IWW mint egy forradalmi ipari szervezet, mindig csak a gazdaságilag megszervezett munkások ipari erejére támaszkodik, mert csak ezt az iparüag megszervezett erőt, a gazdasági erőt tartjuk a munkásosztály igazi erejének. Egy iparilag fejlett országban a szellemi munkások éppen oly tagjai a munkásosztálynak, mint a fizikai munkások, mert mind bérért- dolgoznak. Az ipari szervezkedéssel nem csak ledönteni, akarjuk azt a válaszfalat, amit a szakszervezetek építettek a munkások közöt, hanem a szellemi munkásokkal is megértetni akarjuk, hogy gazdasági érdekeik azonosak a fizikai munkásokéval. Elvitathatatlan, hogy az ipari szervezkedéssel megteremthetjük a munkásoknak az ipari szolidaritását a kapitalizmus elleni harcban. Végeredményben azonban, ha a munkásosztály tényleg az ipari demokrácia megvalósítására törekszik, akkor föltét- len szükséges, hogy iparilag szervezkedjen. Magában az uj társadalomban a termelésben résztvevők kell, hogy képezzék a társadalom osztály intézményét is. Ennek a legtökéletesebb elrendezésére is legalkalmasabb az ipari szervezet, még pedig azért, mert szervezetein keresztül választhatja meg az ipari vezetőségbe azokat a szakembereket, akik annak az iparnak tökéletesen ismerik a munkakörét és ipari teljesítményét. Mindazok, akik a múltban abba a hiszembe éltek, hogy a munkásosztály felszabadítására politikai pártok szükségesek, tanulmányozzák egy iparilag fejlett kapitalista országnak viszonyait, akkor fogják látni, hogy minden politikai párt a gazdaságilag hatalmas kapitalizmusnak csak cselédei. Nem egyszer vetődött fel és hangzott el már számtalanszor, hogy az Egyesült Államok kormánya ténylegesen nem a megválasztott politikusok, akik Washingtonba lebzselnek, hanem ők várják az ország tényleges irányítóinak rendeletét, az iparbárók és bankárok központjából a Wall Streetről. Éppen mostan a közelgő választások előtt a jelöltek azt vagdossák egymás fejéhez, hogy az iparbárók jelöltjei. Azért azt tartjuk, hogy a munkásosztály igazi képviselete, csak kizárólag a saját osztályszervezetein keresztül valósulhat meg. Mi, akik egy forradalmi ipari szervezeten keresztül látjuk egy szabad emberi társadalom megvalósítását, fontosnak és elengedhetetlennek tartjuk a munkások iparilag való szervezkedését, ha tényleges végcéljuk az ipari demokrácia. ra ugrott fel, mig a hallgatók száma 30 ezerről 100 ezerre emelkedett. Erre a nagy tanulásra szükség is van, hogy az igy kiképzett munkások lehessenek irányitói a termelésnek, az egész társadalomnak és hogy az itt szerzett tudásukat tovább adhassák az egész munkásosztálynak. Budapest élete A folyamatos ütemben haladó újjáépítés újabb eredményt produkált. Budapest gazdagabb lett egy uj híddal, az alkotó munka újabb diadalt aratott. Elkészült a negyedik budapesti Duna-hid, a déli összekötő vasutihid. A hid 477 méter hosszú két sinpáros és most gyalogjárót is készítettek rája. A kitűzött idő előtt 1 hónappal hamarább készült el az uj hid, melyet ünnepélyes keretek között avattak fel és Adtak át rendeltetésének. A főváros iskoláiban a tanítások megkezdődtek. A beiratkozott tanulók száma 88.727, az előző tanévhez arányitva 25.270- nel több. Emiatt az osztályok számát 1336-ról 1650-re kellett felemelni. A szegénysorsu tanulók között az állam 300.000 tankönyvet oszt ki ingyen. A főváros augusztus havi közegészségügyi helyzetéről kiadott jelentés szerint ebben a hónapban a születések száma 1279, a halálozások száma 708 volt. A fertőző megbetegedések száma csekély volt, abban 4 haláleset volt csupán, mig tüdővészben 45-en és rákos megbetegedésben 134-en haltak meg. A főváros közellátási helyzete jó. A cukor és rizs árát csökkentették. A jegyre adott cukor ára 6 forint, szabadcukor ára 7.20 forint kilónként, a rizs forgalmát teljesen szabaddá tették, ára az eddigi 12 forint helyett 8.60 forint kilónként. Jönnek a hadifoglyok Debrecenbe két hadifogoly szerelvény érkezett meg, melyen 155 tiszt, 317 tiszthelyettes, 1.450 honvéd, 18 munkaszolgálatos, 89 polgári személy és egy nő tért haza. Bűn és bünhődés A Nitrokémia vezérigazgatóját, Szabó Kornélt ipari kémkedés és szabotázs miatt halálra Ítélték. Miután a köztársasági elnök kegyelmi kérvényét elutasította a halálos Ítéletet végrehajtották. Ugyanúgy kivégezték Pintér József volt nyilas kormánybiztost, aki az üldözöttek százait adta át kivégzésre a nyilasoknak. A halálra Ítélt Kőfalvi Kornó János volt őrmestert, aki Ukrajnában a lakossággal kegyetlen- kedett szintén kivégezték. A budapesti Molnár uccai nyilasház pribékjei felett ítélkezett a budapesti népbiróság. A vádlottak a nyilasház pincéjében az összeszedett ártatlan emberek százait kegyetlenül megkinoz- ták és utána a Dunaparton kivégezték őket. A népbiróság Ammer István, Gerzsenyi Pált és Puza Aladárt halálra. Szomo- ray Gyulát életfogytiglani kényszermunkára, Marosi Andrást 15 évi kényszermunkára, Szo- moray Gyulánét 5 évi f egy házra, Danka Károlyt és Simon Józsefet 8 évi, Kovács Emilt 10 évi, Koppány Bélát 15 évi kényszermunkára, Szabó Mihályt 5 évi, ifj. Nagy Ferencet és Harangozó Lajost 3 évi fegyházra ítélték. A budapesti népbiróság tárgyalta Vértes Lajos népellenes bűnügyét, aki a horthyligeti uj- ságirótábornak volt a parancsnoka és legkegyetlenebbül bánt az ide hurcolt baloldali és faji újságírókkal, valamint a baloldali munkásokkal. Mindezekért 10 évi kényszermunkára Ítélték. A budapesti népbiróság Nagy György orvost, aki 1944-ben belépett az SS-be, 2 évi börtönre Ítélte. A pécsi népbiróság Nádasdi Ferenc nyilas pártszolgálatost, aki résztvett az üldözöttek kivégzésében életfogytig tartó kényszermunkára Ítélte. A szombathelyi népbiróság Kocsárdi Gyula nyilas vezetőt 5 évi fegyházra és vagyonának elkobzására ítélte. A NOT tárgyalta a miskolci és mosonszentmiklósi nyilas tö- megvérenzés vádlottainak bűnügyét. Drótos Gyulát, Krajcsi Jánost, Csicsik Bélát és Czim- mer Józsefet halálra, Gergely Lajost pedig életfogytiglani kényszermunkára Ítélték. A halálra ítéltek kegyelmet kértek. Ez történt Budapesten megrendezték a centenáris Nemzetközi Orvoshetet, melyen a Szovjet Unió és Magyarország orvosprofesszorain kívül, Anglia, Francia és Olaszország, Svájc és más számos ország orvosai vettek részt. Budapesten szeptember 3 és 13-ika között megrendezték az Őszi Vásárt, melyen a magyar mezőgazdaság és ipar terményeit mutatták be. Dániából 531 három hónapi üdültetésben részesült budapesti gyermek érkezett vissza. Kossuth Lajos képével ellátott uj 100 forintos papírpénzek kerültek bemutatásra. Balatonszárszón felavatták a József Attila emlékművet, melynek talapzatán a proletárköltő mondása olvasható: “Döntsd a tőkét, ne siránkozz!” József Attila 1936-ban Balatonszárszónál lett öngyilkos. Szolnokon felavatták az ország legnagyobb tüdőbeteg kórházát, amely 300 beteg befogadására alkalmas. Makón felavatták a háború alatt felrobbantott és most újjáépített Maroshidat. EMIL LUDWIG A napokban Svájcban elhunyt történész utolsó találkozásakor Munzel amerikai újságíróval, ezt a kijelentést tette: “Csak azt nem tudom megérteni, hogy az amerikai folyóiratok és nagy napilapok, miért uszítanak háborúra.” Felelet: Az itteni kapitalizmusnak a háború létkérdése. Nézze meg a lapot csomagoló előfizetése lejáratban van-e. Ha igen ne várja lapkezelőnket, hanem az önnél levő barna borítékban küldje el az előfizetését is.
