Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-10-02 / 1547. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1948. október 2. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL — KŐVÁRI MIHÁLY TUDÓSÍTÁSA — Szabad társadalom (a.l.) Amikor szabad emberi társadalomról beszélünk, alatta azt értjük, hogy senkinek ne adassék meg az a jog, hogy a többi embertársait kizsákmányolhassa. A kapitalista társadalom nevelt­jei el sem tudják képzelni egy olyan társadalmi rendszer eljöve­telét, ahol a magántulajdon rendszere, már csak a múlté. A magántulajdon rendszerére épült társadalom, soha nem volt igazságos és nem is lehet. Az a rendszer, ahol a vagyont fölé helyezik az emberi életnek, csak kapzsivá teszi az embereket. Egy igazán szabad emberi társadalom, csak a közösségen ala­pulhat. Hogy aztán hogyan valósíthatjuk meg, attól függ, milyen energiával dolgozunk annak érdekébe és milyen eszközöket hasz­nálunk annak keresztülvitelére. Első sorban állapítsuk meg, hogy mit is értünk egy szabad és minden tekintetben demokratikus tár­sadalom alatt. A magántulajdon rendszere egyáltalában nem lehet demokrati­kus, még akkor sem, ha holmi politikai jogokat adnak a lakosság­nak, ha ugyanakkor a lakosság különböző gazdasági rétegekbe osztályozódik. A politikai demokrácia sohasem fogja megszüntet­ni az osztályokat, mert az osztályellentétek mindig létezni fognak addig, amig az emberek különböző gazdasági viszonyok között él­nek. Az IWW által képviselt ipari szervezet erre a kérdésre adja a legmegfelelőbb megoldású lehetőséget. A föltörekvő emberiség azon csoportjának, a^ik a mainál egy jobb, egy igazságosabb társadalmi rendszert akarnak építeni, fel­tétlen tudatába kell legyenek annak, hogy a mai rendszer hibái gazdasági okokból erednek. Fizikai lehetetlenség tehát a bajokat ottan orvosolni, ha nem a tényleges okozatokat akarjuk elsősor­ban megszüntetni. Azért mi, IWW-isták amikor megállapítsuk azt, hogy a társadalom alapját a gazdasági berendezkedés képezi, ak­kor nem folytatunk harcot annak osztályintézményei ellen, mert lehetséges, hogy az intézményekbe bele tudunk helyezkedni, de ez még nem jelent társadalmi változást. Mi a társadalmi forradalom alatt gazdasági rendszer változást értünk. A szabad emberi társa­dalmat csak akkor fogjuk élvezni, ha az összes természeti kincse­ket és termelő eszközöket köztulajdonba helyezzük és a termelt javakat, a társadalom összes hasznos tagjai egyformán élvezik. Ez az úgynevezett ipari demokrácia. Hogy azután az ipari demokráciát hogyan valósíthatja meg az emberiség? Első sorban azoktól függ, akik már megunták a rabszolgasággal járó kizsák­mányolást. Az emberiségnek ez a csoportja a munkásosztály. A munkásosztályon kívül állóknak soha sem olyan égetően szükséges a bérrendszer megszüntetése. Minden más eszközt fon­tosabbnak és célravezetőbbnek tartanak, mint a megszervezett munkásoknak közvetlen cselekedetét. Az IWW mint egy forradalmi ipari szervezet, mindig csak a gazdaságilag megszervezett munkások ipari erejére támaszkodik, mert csak ezt az iparüag megszervezett erőt, a gazdasági erőt tartjuk a munkásosztály igazi erejének. Egy iparilag fejlett országban a szellemi munkások éppen oly tagjai a munkásosztálynak, mint a fizikai munkások, mert mind bérért- dolgoznak. Az ipari szervezkedéssel nem csak ledönteni, akarjuk azt a válaszfalat, amit a szakszervezetek építettek a mun­kások közöt, hanem a szellemi munkásokkal is megértetni akar­juk, hogy gazdasági érdekeik azonosak a fizikai munkásokéval. Elvitathatatlan, hogy az ipari szervezkedéssel megteremt­hetjük a munkásoknak az ipari szolidaritását a kapitalizmus elle­ni harcban. Végeredményben azonban, ha a munkásosztály tény­leg az ipari demokrácia megvalósítására törekszik, akkor föltét- len szükséges, hogy iparilag szervezkedjen. Magában az uj társadalomban a termelésben résztvevők kell, hogy képezzék a társadalom osztály intézményét is. Ennek a leg­tökéletesebb elrendezésére is legalkalmasabb az ipari szervezet, még pedig azért, mert szervezetein keresztül választhatja meg az ipari vezetőségbe azokat a szakembereket, akik annak az iparnak tökéletesen ismerik a munkakörét és ipari teljesítményét. Minda­zok, akik a múltban abba a hiszembe éltek, hogy a munkásosztály felszabadítására politikai pártok szükségesek, tanulmányozzák egy iparilag fejlett kapitalista országnak viszonyait, akkor fog­ják látni, hogy minden politikai párt a gazdaságilag hatalmas ka­pitalizmusnak csak cselédei. Nem egyszer vetődött fel és hangzott el már számtalanszor, hogy az Egyesült Államok kormánya ténylegesen nem a megvá­lasztott politikusok, akik Washingtonba lebzselnek, hanem ők várják az ország tényleges irányítóinak rendeletét, az iparbárók és bankárok központjából a Wall Streetről. Éppen mostan a közelgő választások előtt a jelöltek azt vag­dossák egymás fejéhez, hogy az iparbárók jelöltjei. Azért azt tart­juk, hogy a munkásosztály igazi képviselete, csak kizárólag a sa­ját osztályszervezetein keresztül valósulhat meg. Mi, akik egy forradalmi ipari szervezeten keresztül látjuk egy szabad emberi társadalom megvalósítását, fontosnak és elen­gedhetetlennek tartjuk a munkások iparilag való szervezkedését, ha tényleges végcéljuk az ipari demokrácia. ra ugrott fel, mig a hallgatók száma 30 ezerről 100 ezerre emelkedett. Erre a nagy tanu­lásra szükség is van, hogy az igy kiképzett munkások lehes­senek irányitói a termelésnek, az egész társadalomnak és hogy az itt szerzett tudásukat tovább adhassák az egész munkásosz­tálynak. Budapest élete A folyamatos ütemben haladó újjáépítés újabb eredményt pro­dukált. Budapest gazdagabb lett egy uj híddal, az alkotó munka újabb diadalt aratott. Elkészült a negyedik budapesti Duna-hid, a déli összekötő vasutihid. A hid 477 méter hosszú két sinpáros és most gyalogjárót is készítet­tek rája. A kitűzött idő előtt 1 hónappal hamarább készült el az uj hid, melyet ünnepélyes ke­retek között avattak fel és Ad­tak át rendeltetésének. A főváros iskoláiban a tanítá­sok megkezdődtek. A beiratko­zott tanulók száma 88.727, az előző tanévhez arányitva 25.270- nel több. Emiatt az osztályok számát 1336-ról 1650-re kellett felemelni. A szegénysorsu tanu­lók között az állam 300.000 tan­könyvet oszt ki ingyen. A főváros augusztus havi köz­egészségügyi helyzetéről kiadott jelentés szerint ebben a hónap­ban a születések száma 1279, a halálozások száma 708 volt. A fertőző megbetegedések száma csekély volt, abban 4 haláleset volt csupán, mig tüdővészben 45-en és rákos megbetegedés­ben 134-en haltak meg. A főváros közellátási helyze­te jó. A cukor és rizs árát csök­kentették. A jegyre adott cukor ára 6 forint, szabadcukor ára 7.20 forint kilónként, a rizs for­galmát teljesen szabaddá tették, ára az eddigi 12 forint helyett 8.60 forint kilónként. Jönnek a hadifoglyok Debrecenbe két hadifogoly szerelvény érkezett meg, me­lyen 155 tiszt, 317 tiszthelyettes, 1.450 honvéd, 18 munkaszolgá­latos, 89 polgári személy és egy nő tért haza. Bűn és bünhődés A Nitrokémia vezérigazgató­ját, Szabó Kornélt ipari kémke­dés és szabotázs miatt halálra Ítélték. Miután a köztársasági elnök kegyelmi kérvényét eluta­sította a halálos Ítéletet végre­hajtották. Ugyanúgy kivégezték Pintér József volt nyilas kormánybiz­tost, aki az üldözöttek százait adta át kivégzésre a nyilasok­nak. A halálra Ítélt Kőfalvi Kornó János volt őrmestert, aki Ukraj­nában a lakossággal kegyetlen- kedett szintén kivégezték. A budapesti Molnár uccai nyi­lasház pribékjei felett ítélkezett a budapesti népbiróság. A vád­lottak a nyilasház pincéjében az összeszedett ártatlan emberek százait kegyetlenül megkinoz- ták és utána a Dunaparton ki­végezték őket. A népbiróság Ammer István, Gerzsenyi Pált és Puza Aladárt halálra. Szomo- ray Gyulát életfogytiglani kény­szermunkára, Marosi Andrást 15 évi kényszermunkára, Szo- moray Gyulánét 5 évi f egy ház­ra, Danka Károlyt és Simon Jó­zsefet 8 évi, Kovács Emilt 10 évi, Koppány Bélát 15 évi kény­szermunkára, Szabó Mihályt 5 évi, ifj. Nagy Ferencet és Ha­rangozó Lajost 3 évi fegyházra ítélték. A budapesti népbiróság tár­gyalta Vértes Lajos népellenes bűnügyét, aki a horthyligeti uj- ságirótábornak volt a parancs­noka és legkegyetlenebbül bánt az ide hurcolt baloldali és faji újságírókkal, valamint a balol­dali munkásokkal. Mindezekért 10 évi kényszermunkára Ítélték. A budapesti népbiróság Nagy György orvost, aki 1944-ben be­lépett az SS-be, 2 évi börtönre Ítélte. A pécsi népbiróság Nádasdi Ferenc nyilas pártszolgálatost, aki résztvett az üldözöttek ki­végzésében életfogytig tartó kényszermunkára Ítélte. A szombathelyi népbiróság Kocsárdi Gyula nyilas vezetőt 5 évi fegyházra és vagyonának el­kobzására ítélte. A NOT tárgyalta a miskolci és mosonszentmiklósi nyilas tö- megvérenzés vádlottainak bűn­ügyét. Drótos Gyulát, Krajcsi Jánost, Csicsik Bélát és Czim- mer Józsefet halálra, Gergely Lajost pedig életfogytiglani kényszermunkára Ítélték. A ha­lálra ítéltek kegyelmet kértek. Ez történt Budapesten megrendezték a centenáris Nemzetközi Orvoshe­tet, melyen a Szovjet Unió és Magyarország orvosprofesszo­rain kívül, Anglia, Francia és Olaszország, Svájc és más szá­mos ország orvosai vettek részt. Budapesten szeptember 3 és 13-ika között megrendezték az Őszi Vásárt, melyen a magyar mezőgazdaság és ipar terménye­it mutatták be. Dániából 531 három hónapi üdültetésben részesült budapesti gyermek érkezett vissza. Kossuth Lajos képével ellá­tott uj 100 forintos papírpénzek kerültek bemutatásra. Balatonszárszón felavatták a József Attila emlékművet, mely­nek talapzatán a proletárköltő mondása olvasható: “Döntsd a tőkét, ne siránkozz!” József At­tila 1936-ban Balatonszárszónál lett öngyilkos. Szolnokon felavatták az or­szág legnagyobb tüdőbeteg kór­házát, amely 300 beteg befoga­dására alkalmas. Makón felavatták a háború alatt felrobbantott és most új­jáépített Maroshidat. EMIL LUDWIG A napokban Svájcban elhunyt történész utolsó találkozásakor Munzel amerikai újságíróval, ezt a kijelentést tette: “Csak azt nem tudom megérteni, hogy az amerikai folyóiratok és nagy napilapok, miért uszítanak há­borúra.” Felelet: Az itteni kapitaliz­musnak a háború létkérdése. Nézze meg a lapot csomagoló előfizetése lejáratban van-e. Ha igen ne várja lapkezelőnket, hanem az önnél levő barna bo­rítékban küldje el az előfizeté­sét is.

Next

/
Thumbnails
Contents