Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)
1948-03-06 / 1518. szám
1948. március 6. BÉRMUNKÁS 3 oldal Munka Közben _________________(gb) ROVATA________________ TERV GAZDASÁG (Befejező közlemény) Multheti rovatunkban ismertettem, hogy dacára a tervgazdaság termelési rendszer ifjú korának, máris legalább öt különböző válfaját ismerjük. Az első és legidősebb az oroszok által bevezetett kollektív, de autokratikus tervgazd a s á g, amelynek előnyeit ezen rendszer megalkotói eddig még következetesen a nagy néptömegek javára igyekeztek felhasználni. Ennek a rendszernek legnagyobb hibája az, hogy teljesen a kormányzó hatalmat gyakorló kis csoport ember személyi tulajdonságaitól függ, hogy vájjon az Uy rendszer előnyeit a nagy néptömegek, avagy a kiváltságos kisebbség élvezi-e. A tervgazdaságok másik fajtáját a fasiszta államok szolgáltatták. Ezen termelési rendszereknél csak azt az előnyt láttuk, hogy a termelés hatásfokát hatalmas mértékben növelte, azonban az igy elért eredményeket teljesen a rendszert kierőszakoló kisebbség foglalta le magának. A tervgazdaság harmadik formáját az Egyesült Államok és Anglia mutatták a háború alatt, amikor a háború sikere érdekében az ipari termelés irányítását központosították. A tervszerű termelés következtében itt is óriási mértékben felszaporodtak a javak, amelynek egy részét a háború emésztette fel, másik részét pedig meghagyták a termelőeszközök tulajdonosainak birtokában, illetőleg profit alakjában kárpótolták őket. Különbözött a fasiszta tervgazdaságtól abban, hogy bizonyos mértékben korlátolták a profitot. LEHET KIZSÁKMÁNYOLÓ IS Az amerikai tőkések most vissza akarják állítani a korlátlan profitszerzés rendszerét és azért azt követelik, hogy ők maguk formálják a tervgazdaságot a trösztjeik és karteljeik révén. A tervgazdaságnak ez a módja akkor áll be, ha a termelőeszközök tulajdonosa önkéntes szervezeteik révén állapodnak meg abban, hogy hol, mit és mennyit termeljenek, milyen árakért adják a termelt javakat és milyen béreket fizessenek a munkásoknak. Könnyen látható, hogy ez a tervgazdaság a kizsákmányolás jogának kiterjesztését és állandósítását jelenti. A közép-európai országok előtt az orosz példa és az orosz sikerek lebegnek, amikor a terv- gazdaság útjára lépnek. Nem képesek azonban teljes mértékben követni az orosz példát, mert igen nagy belső és külső erők ellenzik a termelőeszközök olyan teljes lefoglalását, mint amilyenen az oroszok 1917-ben keresztülestek. Ez a gyors, gyökeres változás Oroszországban is három évig tartó polgárháborút eredményezett, nem csoda, ha a kelet-európai országok ezt el akarják kerülni és a tervgazdaságot fokozatosan igyekeznek bevezetni. Az ily tervgazdaságnál az alapvető iparokat teljesen a kollektív (állami) kezelés alá fogják, a többi iparokat pedig a központosított tervgazdasági hivatal irányítása alá helyezik, de nem szüntetik meg azok magántulajdon jellegét, csupán ki- sebb-nagyobb mérvű korlátozás alá fogják. így az ilyen tervgazdaságnál a termelésben beálló előny egyik részét teljesen a közérdekek szolgálatába fogják másik részét azonban bizonyos korlátozó keretek mellett még mindig a termelőeszközök tulajdonosai élvezik. Vagyis az ily termelő rendszerben még mindig megmaradt a kizsákmányolás, habár csak nagymérvű ko- látozás mellett is. A MAGYAR TERVGAZDASÁG Magyarországon is a tervgazdaságnak ezt a formáját igyekeznek most bevezetni a “Hároméves terv” megvalósításával. Ezen tervet már 1945-ben szó- vátették a Szovjet Unionból hazatért kommunisták, de az infláció ideje alatt szó sem lehetett a megvalósításáról. Azonban a különböző politikai pártok valamint a szakszervezetek is, állandóan foglalkoztak ezzel a kérdéssel és a Gerő Ernő építésügyi miniszter vezetése alatt álló bizottság 1946 karácsonyára már el is készítette az általános tervet, amelven később már csak egyes részlet kérdésekben változtattak. Tekintettel arra, hogy Magyarország iparosodó agrár terület, a hároméves tervnek tekintettel kellett lenni úgy a földművelés, mint az iparok fokozására. A végleges terv szerint a mezőgazdasági termelés, amely a háború előtti 10 milliárd forint értékről 5.8 milliárdra csökkent, a három évben úgy fogják fokozni, hogy a harmadik év végén elérje a 9 milliárdot. A terv szerint a bányászati termelést 1.1 milliárdról, 1.5 milliárd értékre; a gyáripari energia termelést a háború utáni 8.8 milliárdról 17.2 milliárd értékre kívánják felemelni. Ha a mezőgazdaság, a bányászat és a gyáripar tiszta termelési értékét tekintjük, azaz csupán azt a többletértéket, amit az emberi munka hoz létre s amit nemzeti jövedelemnek neveznek, akkor ez Magyarországon a hároméves terv befejeztével 74 százalékkal fog emelkedni, vagyis a stabilizációs év 14.7 milliárdjá- val szemben 25.7 milliárd lesz. A BELFOGYASZTÄS EMELÉSE Ezt a nagy jövedelmet természetesen nem fogják mind szétosztani a termelők között, mert ebből fedezni kell az állami, a megyei, városi és mindenféle más közületek kiadásait. De azonkívül további beruházásokat is ebből kell eszközölni, hogy a termelést még tovább lehessen fejleszteni. És végül ebből kell fedezni a háborús jóvátételt is, ami szintén jelentékeny összeg. De mindezek dacára a belföldi fogyasztás céljaira megmarad az első évben 14, a másodikban 16.6 és a harmadikban 18.9 milliárd értékű áru. (A háború előtti utolsó évben 18.3 milliárdot tett ki a belfogyasz- tás). ' A terv készítői azt állítják, hogy számításuk nagyon konzervatív, a célkitűzés olyan, hogy minden vonalon nem csak elérhető, de könnyen meg is haladhatják. így nagyjából láthatjuk, hogy a hároméves terv milyen gyors ütemben fogja emelni a magyar nép életszínvonalát. A hároméves tervet a nemzet- gyűlés 1947 augusztus elsején fogadta el és a terv végrehajtására megalakította a Gazdasági Főtanácsot s az Országos Tervhivatalt. A Gazdasági Főtanács az ország gazdasági intézményeinek vezetőiből áll s hivatása, hogy a tervre vonatkozó általános elvi irányt szabjon az Országos tervhivatalnak. Ez az utóbbi a tervgazdálkodás legfontosabb szerve. Ez a gazdasági élet központi tervezője és irányítója. Itt dolgozzák ki a hároméves tervet úgy, hogy hó- napról-hónapra mit kell tenni minden egyes iparban, a mező- gazdaságban és a szétosztó üzemekben, stb. De ez a hivatal őrzi ellen azt is, hogy az érdekeltek mindenütt végrehajtsák a számukra kijelölt munkát. Az ilyen gazdálkodásnál elképzelhetetlen az, hogy különböző szervek, vagy intézmények egymástól eltérő intézkedéseket hozzanak. Az ilyesmi megzavarná az egész termelés ütemét olyanformán, mintha valami idegen kereket helyeznénk el valamely óraszerkezetben. Az ily termelési rendszerben, — ha zavartalanul működik, már nem találjuk meg a tőkés termelési rendszert jellemző anarchiát. És énen azért nevezzük TERV- GAZDASÁGNAK. ÖNTUDATOS EGYÜTTMŰKÖDÉS De bármily kitűnő is legyen a tervhivatal, amely a terveket kiszabja, sikerre csak akkor lehet dolgozza s az irányvonalat meg- számitani, ha minden egyes vállalat, üzem, intézmény, stb. beilleszkedik ebbe a tervbe, megalkotja a maga hároméves tervét és ily módon kapcsolódik be az országos tervbe. A magyar- országi hároméves terv olyan széles alapokon épült, hogy Magyarország összes munkaképes lakóit felöleli. A törvény értelmében a magyar gazdasági élet minden részében tervmegbizottakat neveztek ki, vagy választanak. A tervmegbizott feladata, hogy figyelje, mily mértékben teljesiti üzeme a hároméves tervből ráeső részt. Megfigyeléseiről, tapasztalatairól rendszeres jelentést kell tennie a Tervhivatalnak és felügyel arra, hogy a Tervhivatal utasításainak az egyes üzemekben, vállalatoknál, a bányákban, a mezőgazdaságban, stb. érvényt szereznek. A Markos György által irt kis FELHÍVÁS NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE MAGYARSÁGÁHOZ! A Magyar-Amerika 48-as bizottság nagy MÁRCIUSI SZABADSÁG ÜNNEPÉLYT rendez március 14-én vasárnap délután 2 órai kezdettel a Manhattan Center, hatalmas termében, 8th Ave. és 34th St., New York. Ezen az ünnepélyen azok a magyar tömegek vesznek részt, akik örömmel regisztrálják az ezeréves földesúri munkásnyuzó rendszer megszűnését és segíteni akarják azt a nagy harcot, mely a magyar népnek a modern idők szelleméhez képest Kossuth és Petőfi forradalmi szellemében igazi népszabadságot szándékszik kiépíteni. A magyar művészvilág szine- java szerepel a programon, többek között, Gaál Franciska, Gafni Miklós, Csabay László, Fodor Andrea, Schwalb Miklós, Tatár György, Dr. Here Ottó, Székely Mihály, Lukács Pál, Bíró Sári, Muray Ilonka, Albók Ilonka, Patócs Kató, Kozma Tibor és többen mások. Az ünnepi szónokok között van Dr. Vámbéry Rusztem, a magyar köztársaság követe. Helyárak $1.00, $1.50 és $2.50 adóval együtt. Jegyek kaphatók a bizottság tagjainál, a magyar üzletekben és ugyanazon árakban a pénztárnál a helyszínen. Az ünnepélyen fönmaradó minden tiszta jövedelem, a magyar nép segítésére lesz fordítva. munka, amelyből a fenti adatokat szedtem ezt mondja a terv- gazdálkodásról; “A tervgazdálkodás tehát öntudatos, szabad és felelőségteljes cselekvő emberek együttműködése, nem gépies, merev munka a ‘felsőbbségnek’ vagy a ‘hatóságnak’ való szolgai alárendelés, hanem uj lehetőség az egyéni kezdeményezés, a tehetség érvényesülésre, amelyben minden ember megtalálhatja a maga különleges feladatát. Nincsen munka, mely ne lenne fontos, nincsenek felesleges emberek. Mindenki egyformán része a közös nagy munkának s ezzel saját sorsa megjavításának s az ország gazdasági felemelkedésének.” SZENÁTOR TAYLOR WALLACE MELLETT. WASHINGTON — Szenátor Glen H. Taylor (Dem. Idaho) bejelentette, hogy kilép a demokrata pártból és hajlandó elfogadni az alelnök-jelölti tisztséget a Henry Wallace által vezetett harmadik párt listáján. Az újságírók megkérdezték tőle, hogy vissza fogja-e utasítani a kommunista támogatókat. Taylor azt felelte, hogy azt megteszi azonnal, mihelyt a republikánus és a demokrata jelöltek nyilvánosan vissza fogják utasítani a NAM (National Association of Manufacturers) tagjainak a támogatását. Nézze meg a lapot csomagoló előfizetése lejáratban van-e. Ha igen ne várja lapkezelőnket, hanem az önnél levő barna borítékban küldje el az előfizetését is.
