Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)

1948-05-22 / 1529. szám

1948. május 22. BÉRMU NKÄ S 7 oldal MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL — SZEMELVÉNYEK AZ Ó-HAZAI LAPOKBÓL — SZÁMOK ÉS TÉNYEK A szovjetunió mezőgazdasága fenállásának 30 éve alatt a fej­lődés hatalmas útját futotta be. A kis parasztgazdaságok orszá­gából a világ legnagyobb mező- gazdasági államává alakult át, ahol korszerű gépi technikával, szilárd tudományos alapon dol­goznak. A kollektiv munka, a technika és a tudomány, a mun­kateljesítmény eddig még soha nem tapasztalt perspektíváit nyitotta meg a mezőgazdaság terén. Nagyban emelték a ter­melékenységet és lényegesen megjavították a parasztság mil­liónyi tömegeinek anyagi és kul­turális jólétét. Alább felsorolt tények és számok azokról a vál­tozásokról tesznek tanúságot, amelyek a Szovjetunió mező- gazdaságában az elmúlt 30 év alatt végbementek. 1917 október hó 26-án (az uj időszámítás szerint november hó 8-án) a Tanácsok II. összo- roszországi Kongresszusa fo­gadta el a Lenin által megfo­galmazott földbirtok rendeletet. E rendelet szerint több mint 150 millió deszjatyn (mintegy 164 millió hektár) föld került a pa­rasztság birtokába, amely eddig a földesurak, a tőkések, a cári család, a kolostorok és az egy­ház birtokát képezte. 1941-ig a kolchozparasztság ingyen és örök időkre 488 millió hektár föld tulajdonosává lett. 127 MILLIÓ TONNA GABONA A háború előtt, 1941-ben, a Szovjetunióban 151 millió hek­tár föld volt bevetve, az 1913-as év 105 millió hektárjával szem­ben. A forradalomelőtti Oroszor­szág évenként nem több, mint négy-öt milliárd pud (1 púd egyenlő 16.38 kg.) gabonát ter­melt. A Szovjetunióban 1940- ben 7.3 milliárd púd gabona ter­mett. A Szovjetunió kommunis­ta pártja központi bizottságá­nak 1947 februári ülésszakán a háboruutáni mezőgazdasági fej­lődés méreteinek vizsgálata al­kalmával elhatározták, hogy az 1947—1948—1949-es évek fo­lyamán az össztermés háború- előtti színvonalát kell elérni, az ötéves terv végén pedig, vagyis 1950-ben, jelentékenyen túl is kell azt szárnyalni. Ennek elé­réséhez azonban feltétlen szük­séges a háboruutáni ötéves terv­ben kitűzött feladatoknak nem csak egyszerű, hanem az előirt normán felüli végrehajtása, hogy a gabonatermés összered- ménye 1950-ben elérje a 127 millió tonnát. 87 MEZŐGAZDASÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET A Szovjetunió mezőgazdasá­gának 30 éve alatt ötvenhárom szorosára emelkedett a képzett gazdászok száma. A forradalom előtt számuk mindössze kétezer­egyszázat tett ki. 1941-ben azonban ez a szám már 107.000- nél magasabbra emelkedett. 1913-ban Oroszországban egy tudományos mezőgaz d a s á g i tanintézet sem volt, de a Szov­jetunióban 1938-ban már 87 ily intézet működött. A szovjet hatalom éveiben teljesen megváltozott az ország mezőgazdasági térképe is. Uj vetésterületek keletkeztek, ahol búzát, ipari és egyéb növénye­ket termesztettek. Uj gabona­tárházak épültek Szibériában és Kazachasztánban, ahol csupán a második sztálini ötéves terv ide­jében (1933-1938) 7 millió hek­tár szűz földet szántottak fel. Búza terem most a moszkvai, leningrádi, gorkij, kalinini és más központi kerületekben is, ahol az a forradalomelőtti idők­ben nem termett. Középázsia és a Kaukázus vol­tak a forradalom előtt a gyapot és rizstermesztés vidékei. Most rizst és gyapotot vetnek az asz- tracháni sztyeppéken, Kubán- ban és Dél-Ukrajnában is. A ré­pa, amelyet a forradalom előtt főleg Ukrajnában, a voronyezsi és kurszki kormányzóságokban vetettek, most sikeresen terem és bő termést hoz Szibériában, Kirgiziában, Kazachasztánban, Üzbégisztánban és Kaukázus­ban. A messze északra tolódtak ki a kertészet határai is. A Mi- csurinfajtáju déligyümölcsök si­keresen megteremnek Szovjet- Uraiban és Szibériában. Szibéri­ában nagyon elterjedtek a pom­pás gyümölcsöskertek, amelye­ket Micsurin követője, Kiztrin létesített. FAEKE HELYETT TRAK­TOR ÉS KOMBÁJN A vetésterületek struktúrája is lényeges változáson ment ke­resztül. Összehasonlítva az 1913- as évvel, az iparitermények át­laga 1940-ben 4.5 százalékról, 8 százalékra emelkedett, a főze­lékféléké 3.6 százalékról 6.9 szá­zalékra, a takarmányféléké 2 százalékról 10.3 százalékra. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a szovjet mezőgazdaság egyre képzettebbé és termelőké­pesebbé válik. Több mint 2 millió hektár mocsarat csapoltak le Waréliá- ban, a leningrádi kerületben, a bjelorussz erdővidéken Észak- Kaukázusban és a Dél-Kauká- zus vidékén. A Dél-kaukázusi maláriás kolhidai mocsaras vi­déken bőtermésü mandarin, tea, szőlő és dohányültetvényeket létesítettek. Az 1940 évi összeírás adatai szerint Oroszország parasztgaz­daságaiban volt 7.3 millió faeke és 17.7 millió faborona. A gép ritkaságszámba ment faluhe­lyen. 1917-ig Ukrajnában min­den ezer parasztgazdasága kö­zül 449-nek semmiféle mező- gazdasági felszerelése nem volt. 1933-ban az ukrán szovjet köz­társaság kolchozainak és szov- chozainak földjein 87.200 trak­tor, 28.900 “kombájn” és 46.700 teherautó dolgozott. Tisztelt Munkástársak: Itt küldök 3 dollárt azon Bér­munkásért, amelyet kérésemre Magyarországba küldtek, de amelyért én tévedésből csak egy dollárt küldtem be 3 havi előfizetésre. A lapot szívesked­jenek egész évre küldeni, mert azt írják, hogy nagyon szeretik, mindenki elolvassa a faluban, de különösen a szakszervezetek tagjai. Szpolyár István Chicago, 111. Tisztelt Munkástársak: Ezen levelemben küldök öt dollárt: 2 dollárt előfizetés, 1 dollár a naptárért 3 pedig drá­gasági pótlékra. Köszön, hogy a naptárt előzetes rendelés nélkül is elküldték a számomra, mert igen jó, sokat tanulhatok belőle. St. Kóta Triadelphia, W. Va. Tisztelt Lefkovits Mt.: Legyen szives a lapot megin­dítani a mellékelt címre. Úgy tu­A Szovjetunió a gépesített mezőgazdaság terén, vezető ál­lammá lett. 1940-ben földjein már 523.000 traktor, 182.000 kombájn volt üzemben. A har­madik ötéves terv kezdetén a Szovjetunióban a tarktor-állo- mány felülmúlta Európa összes kapitalista országainak együt­tes tartorállományát. 1941 kezdetén 7020 gép- és traktorállomás működött. Ezek végezték el a kolchozok szántási munkálatainak 82 százalékát, a vetés 52 százalékát és a betaka­rítás 34 százalékát. Egy hektár föld, faekével va­ló felszántásához a forradalom előtti időkben egy földmivesnek ereje minden megfeszítésével 2- 3 napra volt szüksége. A szov­jet traktorvezető egy nap alatt 10-15 hektárt tud felszántani, egy métermázsa gabona ter­mesztésében 1940-ben feleannyi fizika munkára volt szükség, mint 1933-ban. A kollektív munka és a gép­technika széleskörű alkalmazá­sa révén jelentékenyen emelke­dett a mezőgazdasági munka teljesítő képessége. Már 1937- ben 315 százalékkal magasabb volt a munka termékenysége a kolchozok gabonatermelő gaz­daságában, sőt a vezető kolcho- zokban 585 százalékkal volt ma­gasabb, mint a magán paraszt- gazdaságokban. Az árutermelés 1938-39-ben az 1926-28 évekhez viszonyítva számos termények­ben 354 százalékkal, gyapotban 503 százalékkal, lenben 239 szá­zalékkal, cukorrépában 267 szá­zalékkal volt magasabb — és igy tovább. 27.6 MILLIÓ FALUSI TANULÓ A mezőgazdasági villamosfel­szerelések száma száztizenötszö­rösére emelkedett 1937-ben, az 1916-os évhez viszonyítva. A háboruutáni években a mező- gazdaság villamosítása különö­dom, hogy a lap az egy dolláros naptár alapon pár hétig járt nekik Romániába. Most értesít, hogy küldjük tovább, mert na­gyon megszerette, sőt már mu­tatta is valamelyik újságírónak, akinek azt ajánlotta, hogy ők is olyan lapot adjanak ki. A. Székely Cleveland, O. Tisztelt Szerkesztőség: Mellékelten küldök négy dol­lárról szóló money-ordert a Bér­munkás egy évi előfizetésére és és 2 dollárt a naptárért, amely­ért még külön is fogadják hálás köszönetemet. Mike Markus Martin Ferry, O. Tisztelt Lefkovits Mt.: Mellékelten küldök négy dol­lár a Bérmunkás újságra. Iga­munkás naptárért és három dol­lárt a Bérmunkás újságra. Iga­zán mondhatom, hogy nagyon élvezem a munkájukat. Wendel Carl Lakewood, Ohio sen nagy lendületet vett. A forradalom kitöréséig az orosz falu sötét és Írástudatlan volt. A szovjet hatalom győzel­me valóságos kulturforradal- mat idézett fel a falun. Már 1939-ben a falusi tanulók szá­ma 27.6 millióra rúgott. Ebben az évben 61.636 népkönyvtár, 95.274 klub, 18.802 filmvetítő berendezés, 7.227 kórház és szü­lőotthon, 14.372 orvosi ambu- latórium, 26.791 elsősegély állo­más működött. Jelenleg ezek a számok jelentékenyen emelked­tek. Igen nagy számú falusi fi­atalság végzi tanulmányait az ország főiskoláin. (Uj Magyarország) HIVATALOSAN IS MEGALA­KULT A ZSIDÓK ORSZÁGA PALESZTINA — A zsidók május 14-én, amikorra az Egye­sült Nemzetek határozata sze­rint az angolok kivonulnak Pa­lesztinából átadva a zsidóknak a terület intézkedési jogát, ki­mondották országuk megalaku­lását. Izráel lett a zsidó ország ne­ve. Meglepetést jelentett külö­nösen az arabok részére, hogy Amerika az első órákban beje­lentette Izráel megalakulásának az elismerését. Más nemzetek hasonló bejelentéseket tettek. Az arabok beígért támadását a megalakult zsidó ország ellen együttes erővel kezdték meg, de már a kezdetben súlyos veresé­get szenvedtek. Az amerikai belügyminisztéri­um visszautasította azt a kér­vényt, amelyben két fiatalem­ber a holdra vonatkozó tulaj­donjoguk törvényesitését kérte. Ez csak elég bizonyíték, hogy az Egyesült Államok kormányának nincsenek imperialista törekvé­sei. A Hold, a Mars és egyéb égitestek “kiaknázását” átenge­di az oroszoknak.

Next

/
Thumbnails
Contents