Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)

1948-01-10 / 1510. szám

6 oldai BÉRMUNKÁS 1948. január 10. Jegyezd meG _______________Ajánlja: St. Visi. ROKONLELKEK (a.l.) A társadalmi fejlődést minden tekintetben ellenzők, nyiltan egymásra találtak. Milliók fizettek életükkel a fasiszta járvány alatt. Talán nevetségesnek tűnik fel, ha azt állitjuk, hogy nagyon sokszor a rokonlelkek is fegyverrel törnek egymásra, mert egyik a másikban tolvajt lát. A mai nemzetközi kérdés nagyon hasonlit két alvilági ellenté­tes rablóbanda esetéhez. A kapitalizmus és fasizmus a második világháborúban látszólag ellenségek voltak, de csak abból a szem­pontból, mert a fasizmus leple alatt egy csoport saját részére akarta kisajátítani a kapitalisták törvényes nemzetközi rablását. Most, hogy a tényleges főbb csatatereken ideiglenesen fegyver- szünet állt be, rájöttek arra, hogy tulajdonképpen a kapitalizmus és fasizmus egy anyának gyermekei és mindkettő farkastejen nevelkedett. A fenti állításaim bizonyítására a New York Herald-Tribune munkatársa igen jó bizonyitékokkal szolgál. Hogy azután hogyan került Wüliam L. Shirer Írása minden cenzúra nélkül egy kapita­lista lapba ? Lehet, hogy csak véletlenségből. Shirer ezt Írja: “A fasizmus újjászületése Olaszországban csak az Egyesült Államok hozzájárulásával történhetett meg. A nácizmus Német­országban nem pusztult el Hitler halálával, úgyszintén a fasizmus Olaszországban sem szűnt meg Mussolini elpusztulásával. Az igazság az, hogy a fasizmus megint magas szárnyakon repül.” Akár hogy áll a helyzet, mi mindig a fasizmust úgy tekintet­tük, mint a kapitalizmus utolsó mentsvárát. “Az amerikai sajtó vagy a rádió, sőt még az itteni külügyi hivatal emberei sem mu­tattak semmilyen izgatottságot a fasizmus újjászervezésével kap­csolatban” — írja W. L. Shirer. Természetesen mi tudjuk, hogy az Egyesült Államok maga­tartása nagyban elősegíti a nácizmus és fasizmus ujjáébredését. “Truman elnök és Dewey New York állam kormányzója meg­egyeznek abban, hogy mindenkit támogatni kell, aki orosz ellenes, ezért Hitler és Mussolini követői mindig számítanak az Egyesült Államok segítségére, amig Moszkva ellenesek.” Kiváncsiak vagyunk arra, hogy tulajdonképpen igy miért is folyt a háború? Vagy kik voltak a nyertesek? Amint a mai ese­ményekből láthatjuk, hogy bizony a kapitalizmusnak a fasizmus egyáltalán nem ellensége. Erre nagyon jó példa a mai görögor­szági eset. Azokat üldözik ottan, akik hősiesen harcoltak a német nácik ellen. Az amerikai kapitalizmus meg azokat támogatja, akik a német nácikkal közösen gyilkolták a görög népet. Mindezek da­cára Görögország északi részében Gén. Markas Vifiades függet­len kommunista államot proklamált. Bizonyára újabb kapitalista támogatásra számíthatnak a görög fasizták. Úgy néz ki, hogy 1948 megint a harcok közepette lesz éppen úgy, mint 100 évvel ezelőtt csak azzal a külömbséggel, hogy most nem a feudalisták harcolnak uralmuk további megtartásáért, ha­nem a kapitalisták üzentek harcot minden társadalmi fejlődés ellen. Azok az osztályintézmények, amelyek mindig nagyon hüen- szolgálták az uralkodó osztályokat a múltban, most is nagyképű­séggel a kapitalizmus támogatására sietnek. Ebben az irányban nyilatkozott a római pápa, aki karácsonyi beszédében ezt mon­dotta: “Az igazi béke még nagyon messze van”. Ebben teljesen igaza van, mert addig, amig a kapitalizmus létezni fog és amely­nek következtében állandóan milliók éheznek, nem lehet béke. Ennek a rendszernek oszlopos támogatója minden vallásfe­lekezet, mert ahelyett, hogy arra törekednének, hogy mindenki­nek boldog életet biztosítanak életében, tulvilági boldogságot jö­vendőinek azok számára, akik még vakon hisznek az ő dogmájuk­ban. Az úgynevezett szent karácsony leple alatt milliókat hará­csolnak össze a mi istenfélő üzletembereink. A templomok pénzes zsákjai duzzadnak a hívők karácsonyi üdvösségének bőkezű ado­mányaitól. Nem hiába mondja többek között a római pápa, ’’min­denkinek vissza kell térni a valláshoz”. Közel 2000 éve tanítják a keresztény vallást és még minig csak ott tartunk, hogy mindenki földi vagyont akar gyűjteni, köztük az egyházak és azoknak pap­jai is. A kapitalista rendszernek az alapja magántulajdonon nyug­szik, igy ők is rokonlelkek magukkal az egyházakkal. Természete­sen tehát a világbéke mindaddig késni fog, amig a vagyonharácso- lás meg nem fog szűnni az emberi társadalomban. A hábörus szörnyű katasztrófa mindig fagja az emberi tár­sadalmat kisémi, amig az emberiség nem a tényekre, hanem az elavult dogmákra bízza magát. AMIRŐL EDDIG NEM BE­SZÉLTEK New York állam kormányzó­ja a törvényhozás előtt azt sür­gette, hogy hozzanak törvényt a faji és felekezeti megkülön­böztetés ellen az egyetemekre. A kormányzó szerint ezentúl ügyelni fognak, hogy színe vagy vallása miatt senkit se utasítsa­nak el az iskolák. Eddig ez meg­történt a demokrácia hazájá­ban. SZÓRAKOZNAK A POLITI­KUSOK A mexicoi határmentén levő Guatemale Cityben lefolyt vá­lasztásoknál annyi csalást lát­tak a polgárok, hogy az újon­nan megválasztott polgármes­tert megtámadták botokkal, kö­vekkel és agyonverték. Mr. Austin, az Egyesült Álla­mok delegátusa az Egyesült Nemzetek tanácsában, nagy böl­csen megállapítja, hogy az oro­szok nem bíznak az Egyesült Nemzetek tanácsában. Neki és Mr. Dullesnak igen nagy része van abban, hogy nem bizhatnak a tanácsban és azokban, akik azt uralják. Shanghaiból jelentik, hogy 48 óra alatt 140 éhségtől meghalt egyént, ezek között 131 gyerme­ket szedtek össze az utcákon Chiang Khai Shek nagy dicsősé­gére. A pápa csak azt sajnálja, hogy osztályharc, osztálygyülö- let van, nem azt, hogy osztályok vannak és egyik osztály kizsák­mányolja a másikat és minden terror, erőszak segítségével igyekszik ezen kizsákmányolási osztály jogait fentartani. — « A spanyol diktátor nem ma­rad hátra a görög diktátorok mögött. Ott is tömegesen vég­zik ki a vörösöket. Legújabban kettőt végeztek ki és 23 van még vád alatt. Ezt szeretnék a francia és olasz urak is meg­tenni. Furcsa, de úgy van, hogy az amerikai urak először a nácikat, a fasisztákat segítették az oro­szok ellen, majd az oroszokat a nácik, fasiszták ellen. Most me­gint a nácikat, fasisztákat, az oroszok ellen. Ezt nevezik ők reális politikának. A panamai nép győzött, nem lesz hazájuk csatatérré változ­tatva az amerikai imperializmus hadibázisává átadva. Olaszország hivatalos köztár­sasággá lett. Elfogadták a trón­fosztó alkotmányt. A fekete fol­tot, a királyságot letépték a nemzet öltönyéről. Valamint elő­ször az alkotmány szerint a nők is egyen jogosultak a férfiakkal, úgyszintén a munkásoknak is jogokat biztosit az alkotmány, ha elég erős szervezeteik és aka­ratuk lesz azokért harcolni. Románia népe is megszaba­dult a királyságtól, az őskor ma­radványától, amely szégyenfolt­ja volt a vörösnek tartott ro­mán kormánynak. Európában a királyok csak heten maradtak, mint a gono­szok: angol, dán, görög, belga, holland, svéd és norvég. Azt hi­szem Angliában fogják felállí­tani részükre a múzeumot, mert odavalók. A legfontosabb élelmi cikkek árai, tej, vaj, kenyér, tojás 15- től 20 százalékig szökött fel a napokban Detroit vidékén. A mulatóhelyek tulajdonosai jelentik, hogy szilveszter éjjel sok asztal és hely maradt sza­badon a helyiségeikben, nem úgy mint a múlt évben, amikor nem volt hely az ilyen híresebb mulatóhelveken az újévre. Meg is mondják, hogy ä pénzhiány az oka annak. Mégis a politikusok azt har­sogják, hogy sok pénz van a nép kezeiben és azért emelked­nek az árak. Jaj de buták ezek a politikusok. Amig Truman elnök vizet prédikál, tüzet okádik az élel­miszer spekulánsok ellen, orvo­sának és barátjának védi ezen spekulációit. Mr. Pauley, Gra­ham, stb. jó spekulánsok, csak akik nem a barátai, azok rosz- szak. A szerszámkészítők megvan­nak ijedve, mert a szürkevas ön­téshez szükséges ócskavas ára 41 dollárról 60 dollárra szökött föl. Ugylátszik valaki, vagy va­lakik megszerezték a kontrolt az ócskavasak fölött is. Jóslás: Az újévben nagyobb drágaság, _ nagyobb nyomor, harc és még talán éhséglázadá­sok is lesznek. És ehez nem kell nagy bölcsnek, vagy jósnak len­ni, hogy meglássuk. Mindez nem az afrikai királyságokban, ha­nem itt a dicsőséges kapitalista Amerikában lesz. A munkások ellensége! (Folytatás az 1-ső oldalról) dásait, de az újságírók számítá­sa szerint jóval meghaladta a 3 millió dollárt). Parks jelentése szerint a há­ború befejezte után a “fejlődés” és “prosperitás” utjának három nagy akadálya volt, amit ez a bizottság sikeresen eltávolított. Ezen akadályokat igy sorolta fel: 1) Árszabályozás. 2) A Wagner törvények. 3) az adó­törvények. Parks ugyan megje- I gyezte, hogy ez utóbbi “road­block” eltakarítása még nem teljes, de folyamatban van. íme ez a legarcátlanabb beis­merése annak, hogy a NAM pa­rancsára törülték el az árszabá­lyozást és a NAM parancsára hozták a Taft-Hartley törvényt, amellyel a Wagner munkás jólé­ti törvényeket akarják teljesen likvidálni. És beismerik azt is, hogy az adózást úgy akarják re­formálni, hogy a teher teljesen a dolgozó munkásság vállaira essen. A NAGY PROFIT És teszik azt akkor, amikor a kereskedelmi minisztérium hi­teles kimutatása szerint a nagy iparok 17 és fél billió dollár pro­fitot harácsoltak, — sokkal töb­bet, mint bármelyik előző évben. A nagy publicitásnak éppen az az egyik hivatása, hogy a kö­zönség figyelmét eltereljék erről a szemérmetlen profitharácso- lásról. A “publicity” bizottság jelen­tése szerint a “nép nevelésére” 5.500 újság részére küldenek “ingyenes” információkat, ame­lyeket azonban elhelyeznek 2.500 gyári újságban is, amiket maguk a munkáltatók adnak ki és terjesztenek a munkások kö-

Next

/
Thumbnails
Contents