Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-08-30 / 1491. szám
c 4 oldal BÉRMUNKÁS 1947. augusztus 30. BÉRMUNKÁS Testvéri kézszoritásomat (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ........................$2.00 One Year .......... $2.00 Félévre ............................. 1-00 Six Months ...................... 1.00 Egyes szám ára ......... 5e Single Copy ............... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ________ 3c Elöfizfetés külföldre vagy Kanadába egész évre ................ $2.50 “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta., Cleveland 20, Ohio Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás nivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE *@►42 A fegyvergyárosok bűnössége A németországi Nuremberg városból közreadott hírek szerint az amerikai katonai kormányzat végre megindította a bírósági eljárást Alfred Krupp municiógyáros és 11 társa ellen is. A vád szerint a Krupp érdekeltség, amelyet jelenleg a még csak 40 éves Alfred Krupp képvisel, aki 1939-ben vette át az óriási ipar- vállalat vezetését, éppen úgy felelős az egész világot lángbaboritó második világháború felidézésében, mint a német Nemzeti Szocialista (Náci) Párt, az S.S. erőszakszervezetek, vagy hasonló alakulatok. A vádirat egyébiránt Alfred Krupp és 11 társának a bűnösségét az alábbi 4 pontban foglalja össze: (a) összeesküdtek támadó háború felidézésére, (b) Háborús bűntényeket követtek el. (c) Kifosztották a megszállt országok ipartelepeit, (d) Rabszolga munkára kényszeritették a munkások ezreit. A vádirat megemlíti, hogy a Krupp cég, amely már a második világháborút megelőzőleg is a világ legnagyobb fegyvergyári érdekeltsége volt, már 1926-ban megkezdte a haditankok gyártását, noha az első világháború békeszerződése azt eltiltotta. Később ugyancsak a békeszerződés megszegésével a “Big Bertha” tipusu óriási ágyukat, majd szubmarinokat és egyéb hadifelszereléseket készítettek. Mint minden hasonló esetben, úgy itt is úgy tüntettek fel a dolgot, mintha a Krupp család csak a “hazafias érzelmektől hajtva” tette volna meg azt a merész lépést, hogy a békeszerződés megszegésével hozzákezdjen Németország újbóli felfegyverzéséhez. Mint azonban később kitűnt, ezt a hazafias nagy felbuzdulást tulajdonképpen az óriási profitlehetőség keltette életre, amelyet hadüparok tulajdonosai zsebre raknak hazafias érzelmeik élesztősére. Ebből a roppant nagy profitból jutott bőven Hitler náci pártjának is. Az ipari meg a politikai hazafiak szépen ^megértették egymást, testvériesen osztozkodtak a profiton. Mint a vádiratból megtudjuk, a Krupp érdekeltség nagy összegekkel támogatta Hitler politikai kampányait. Ez azonban nagyon jó befektetésnek bizonyult, mert később, mikor az általuk felfegyverzett német hadsereg letiporta a környező országokat, leszerelték az ott talált fegyvergyárakat és a gépeket Kruppék kapták meg. És hogy a profitjuk még nagyobb legyen, a náci hordák által elfogott 18,000 hadifoglyot és 500 koncentrációs tábor válogatott munkásait robszolga munkára kényszeritették, akik még több ágyút, tankot és repülőgépeket készítettek és igy akaratuk ellenére is segítették elpusztítani embertársaik millióit de ugyanakkor hihetetlen arányokban növelték á Krupp család vagyonát. Megtudjuk még a vádiratból azt is, hogy Kruppék hasonló tevékenységre ösztökéltek más iparvállalatokat is. De azonkívül külföldi összeköttetéseik révén terjesztették a fasiszta propagandát az egész világon és lényeges részük volt az úgynevezett “ötödik kolumnák’’ külföldi szervezetek kiépítésében. 'Nem tudjuk, hogy a vádlottakat el fogják-e Ítélni és követni fogják-e a jól kiérdemelt akasztófára azon fegyvertársaikat, akik már megkapták azt a büntetést. Azonban jól tudjuk azt, hogy ha abban a vádiratban küiuznánk a Krupp nevet és helyette beleírnánk bármelyik nagy muníció érdekeltség nevét, a vád éppen úgy fenállana, mint jelen esetben. Mert a fegyvergyártás mindenkor nagy profitot hajtó üzlet volt és mindenkor a hazafiság ál-jelszava alatt élesztgették. Megírhatják a békeszerződéseket, rátehetnek olyan pecséteket, mint a “holdnak karimája”, ellehetik múzeumokba az aláírásnál használt arany tollakat, de bizony az a szerződés csak egy darab “papir- rongy” marad mindaddig, amíg a fegyvergyártás magántulajdonban marad. Mint a múltban és mint már most, úgy a jövőben is a muníció érdekeltség állandóan dolgozik a háború felidézésén. És ha valaha, úgy most igazán tisztán láthattuk, hogy az ily muníció érdekeltség által felszínre vetett hazafias jelszavak csak a nagytömegek elnémitására szolgálnak, hogy ne lássák azt a határtalan nagy profitot, amit a hadigyárosok bezsebelnek. Krupp és 11 társának bűneiben osztóznak az összes muníció gyárosok és egyformán el kellene Ítélni őket, bármely nemzet kötelékébe tartoznak is. küldve a Bérmunkás harmincötödik évfordulóját ünneplők táborához, szeretném érzéseimet betűbe önteni. Ez az ünnep megérdemelne minden elképzelhető díszt és pompát, de valahogy az érzéseimnek nem ez volna a hü kifejezője. Keresem a legszebb virágszavakat, hogy azzal mondjam el ünnepi gondolataimat, az még amúgy sem lenne érzéseimnek hü tükre. Az ünnepi gondolat hatása alatt, hát csak szépen leülök a szürke kis írógépem elé és ahogyan szoktam vagy úgy harminc esztendeje, a munkában megedzett, vagy inkább mondhatom kifáradt újaimmal kopogtatom a billentyűket. Sok-sok minden törént ezen idő alatt és ha szemeink elé képzeljük a Bérmunkás és az időközönként az uralkodó osztály által ránk kényszeritett névváltozást, úgymint Védelem, Fel- szabadulás, Küzdelem stb. lapjaink példányszámúinak mintegy ezernyolcszáz heti kiadványát és 35. éven át vaskos köteteit, akkor látjuk meg annak a nagy energikus munkának lényegét, melyet 35 éven át folytattunk. Mert a 35 éven át kiadott Bérmunkásban lehettek sok olyan cikkek melyekkel, talán többen nem egyeztek meg, de azt a tényt megváltoztatni nem lehet, hogy a Bérmunkás minden sora, 35 éven keresztül, a kapitalista társadalmi rendszert ostorozta és minden betűjével arra ösztökélte, az amerikai magyar munkások tömegeit, hogy legyenek aktív részesei annak a harcnak, melyet az IWW folytat az uj ipari társadalmi rendszer létrehozásáért. Mindkét háború ezalatt az idő alatt történt, mindkettő az imperializmus szolgálatában, az utóbbi annyi különbséggel, hogy hozzá tehetjük a fasiszta szót. A fasizmus ezeréves hatalmi uralomra törekedett és uralmi törekvésének egyik főcélja volt a világ összes munkásmozgalmainak a kiirtása, a legcsekélyebb munkás megmozdulásnál^ a teljes letörése. Ez azonban egyenlőre nem sikerült nekik es most törekszenek uj életre kelni és, azt a náci-fasiszta tervet, amely nem sikerült nekik a második, a harmadik világháború - ban végrehajtani. A 35 esztendős áldozatos nagy munkánk tehát nem fejeződött be, hanem inkább azt mondhatjuk, hogy csak most kezdődik. Azok az öntudatos munkások, akik a Bérmunkás mögé csoportosultak jól tudják azt, hogy a társadalmi harcokban nem az évek számítanak, sőt még a pillanatnyilag elért eredmények sem, hanem az a fejlődési útmutató, mely hol gyorsabban vagy lassabban, de a biztos cél, a társadalmi változás felé törekszik. Ezen az utón hatalmas lépést tett a munkásosztály, bármilyen sötétnek is néz ki a jelen helyzet. A munkástömegek bizalma mindig jobban és jobban megedződik a szervezkedési erőben és ma már nyugodtan állapíthatjuk meg, hogy nincs többé olyan hatalom az uralkodó osztály kezében, mellyel a munkás/ , osztály szervezkedési törekvését megakadályozni tudná. És közeleg az idő, amikor a munkástömegek a helyes szervezkedési utat is megtalálják, melyre mint fényszóró szüntelenül világit rá magyar nyelven a mi kis Bérmunkásunk. Az a kis tábor, akik mint ünneplő vendégsereg ott ülnek a Bérmunkás asztalánál, jó asztalhoz ültek le. Ahhoz az asztalhoz melynél az ünnepi vacsora után, a munkásosztály harcának a továbbviteléről lesz szó. És ez a harc nem nehezebb, sőt inkább könnyebb mint a múlt évek harcai voltak, csak annyiban érezzük mi nehezebbnek, amennyivel öregebbek lettünk és amennyivel gyorsabban közeledünk életünk alkonyához. Viszont azonban az, hogy fizikailag öregszünk, nem jelenti azt, hogy szellemi erőnk is csökken, a meggyőződésünk pedig ugyanaz mint volt 20 éves korunk lángtüzében. Ahogyan nem tántorodtunk meg egy pillanatra sem és nem engedtük meg soha sem a külső avagy belső ellenségeinktől, hogy kicsavarják harci fegyverünket a Bérmunkást a kezünkből, ugyanúgy maradunk tovább amig bírjuk és ameddig az a harcos tábor, mely mellettünk áll továbbra is velünk lesz. A mi részünkre a legnagyobb ünnep az, hogy azt mondhatjuk a világ magyar dolgozóinak, látjátok 35 évi nehéz és küzdelmes harci munka után, itt vagyunk! És itt leszünk tovább, mert sziklaszilárd a meggyőződésünk, mely szerint, “a munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert”. Fishbein László NEW YORK KIKÖTŐBEN VESZTEGELNEK A NAGY HAJÓK Több mint négyezer rakodómunkás szüntette be a munkát az elmúlt héten New York nagy kikötőiben, tiltakozásul a Lone- "horemen’s Association 791-es localja elnöke Joe Ryan ellen, aki a munkások bőrére a 25 centes órabér javítás helyett 10 centes bér javítást kötött a hajótársulatokkal. Azonkívül több oly engedményt tett Ryan, amelyeket a munkások sérelmesnek tartanak. Több nagy hajó, köztük a United States Line, legnagyobb hajója az “Amerika’’ a sztrájk miatt nem indulhatott el. A szakszervezetek tagságai egyre sűrűbben tapasztalják, hogy az unionok tisztviselői, vezérei a tagság sérelmére, a tagság megkérdezése nélkül, kötnek szerződéseket a munkáltatókkal. Ezek a meglátások kell, hogy utat nyissanak az unionok tagsága közt az osztályharcos ipari szervezet eszméjének, tanításának. MOST SZOMBATON EGÉSZ NAP NYITVA LESZ A BÉRMUNKÁS IRODÁJA, 8618 BUCKEYE ROADON
