Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-08-30 / 1491. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1947. augusztus 30. Egyről-Másról-ELMONDJA: J. Z. T. Szerkesztő Munkástái's: Egyik előbbi levelemben Írtam, hogy mivel ez a város gyógyfürdő és kizárólag az ide- özönlő turisták tartják fen, nagyban különbözik az utmen- tén látott vidékektől, amelyek bizony nagyon siralmasan néznek ki. Amit az első pár nap láttam a városból, azt a benyomást keltette bennem, hogy a város modem berendezésű, most azonban két heti itt tartózkodás után, miután módomban volt a felületes szemlélők szeme elől a sok fákkal eltakart városrészeket is látni, előbbi állításomat korrigálnom kell a valóságnak megfelelőig. Bár itt semmiféle gyáripar nincsen, az itteni munkások a kisszámú épület ipar kivételével a közszolgálati iparban vannak foglalkoztatva, mint a fürdőházak, szállodák, mosodák, üzletek, orvosi irodák, étkezdék és hasonló foglalkozások, ennek dacára úgy tapasztaltam, hogy itt sem hiányzik a középnyugati és keleti városokban ismert “slum district”, ahol a bérrab- i szolgák húzódnak meg a napi robot után. Mint emlitém, amikor ideértünk a város a legmodernebb berendezésűnek tűnt fel előttünk l és feltételeztük, hogy az a valódi kép, most azonban azt tapasztaltuk, hogy az optikai csalódás volt. Miután beszélgettünk itteni munkásokkal s megtudtuk, hogy milyen szégyenletes alacsony bérekért dolgoznak. Kutatni kezdtünk, hogy hol és hogyan laknak és élnek azok a munkások, akik heti 8- 10-15-20# dollárt keresnek és nem sok keresés után rá is találtunk az úgynevezett “slum districtre”, amely ha egyáltalán különbözik a chicagói, vagy clevelandi, vagy bármely nagy várostól, az az utóbbiak javára írandó. Mert itt nem csak rozoga kis kunyhók láthatók, amelyeket a gaz és szemét vesz körül és amelyek a legelemibb hygénikus szükségleteket is nélkülözik, hanem az utcák is közönséges agyagból vannak — egyáltalán nincsennek kővel vagy aszfalttal bélelve — legjobb esetben, törött kővel kiszórva és ily szárazság idején, amikor egy kocsi ott elhalad, olyan porfelhőt ver fel, hogy a kunyhqk és emberek teljesen láthatatlánná válnak percekig, amig a por leülepszik. Az igy felvert por természetesen mindent belep és az ember fuldoklik, hacsak nézi is ezt a vidéket. ‘ De nem is csodálkozhatunk látnám. Mert kérem, micsoda egy rendőrség az, mely több mint két év után megfog egy amerikai polgárt és csak annyira vigyáz rá, hogy fényes nappal kiszöktetik a rendőrség kezeiből. Az ilyen ügyetlen rendőrség nem érdemli meg, a rendrségi elnevezést és nem valami fényes bizonyítványt tanúsít az orosí rendőrségi specialitásról sem. A külügyi hivatalunknak nem tiltakozni kellett volna, hanem inkább gratulálni az ügyetlen magyar rendőrséget, hogy egy ily tökfilkó amerikai polgárt futni engedtek. Valóban nagy szégyent hozott a magyar rendőrség Magyarországra, de nem azáltal, hogy elfogták Thuráns- kyt, hanem azzal, hogy könnyűszerrel egérutat nyert. Ennyit hozzáfűzve a Thuráns- ky ügyhöz, nem szabad egy pillanatra sem elfelejteni, hogy az amerikai kormánykörök csak inkább ürügynek használták föl arra, hogy a régi kormányforma mellett állást foglaljanak. Utóvégre azért nem küldhetnek tiltakozó jegyzéket, mert a magyar kormány ezután csak 8 százalékig enged profitot harácsolni a Magyarországon levő amerikai olajérdekeltségeknek. A 8 százalékon felüli haszonra a kormány ráteszi a kezét. Ez az a terrorizmus, mely annyira fáj az amerikai tőkés urainknak és ezért karattyoltatják politikai cselédeiket rendőrségi terrorizmusról, olyan alkalommai, mikor a terrorizált áldozat hajszálgörbülés nélkül átsétál, az utca másik oldalán várakozó • autóba. így néz ki a Thuránsky ügy belseje és bármennyire igyekeznek annak más külsőt festeni, a lényeg az marad, ami különbséget mutat a mostani rendszer a régi rendszertől. És mint már számtalanszor megírtuk, ha bármennyire is, nem a mi elgondolásunk és meggyőződésünk szerint történnek az események Magyarországon, egy tény marad, hogy a régi királyi, földesúri, Horthy rendszer a múlt emléke. Ezt látva és félretéve minden elfogultságot az a kérdés tárul elénk, mit akarunk, segíteni vissza azt a régi rabszolga rendszert, melyből menekülni igyekeztünk, vagy pedig segítsük azt a harcot, hogy az többé a nyeregbe vissza ne kerülhessen. És mivel mi még királyi pecséttel ellátott Horthyizmust sem óhajtunk többé látni, ezért azon az oldalon állunk, mely tisztes távolságban tart bennünket az itteni amerikai és magyar reakciótól és ahol csak lehet harcolunk ellenük és minden erőnkkel próbáljuk mételyező propagandájukat leleplezni és megakadályozni. Csakis ezért szóltunk bele a Thuránsky ügybe, melyet mint kukacot tették a horogra, abban a nagy halászatban mellyel a régi reakció felé akarják szállítani a horogra akadt áldozatokat. A mi kötelességünk, hogy a nép ellenségeinek ilyenfajta üzérkedése ellen is írjunk és beszéljünk, mert ezzel is egyengetjük az utat azon cél felé, mely munkástömegek osztályhelyzetének teljes fölismerését fogja eredményezni. Az IWW magyar tagjai, a Bérmunkás fentartói AUGUSZTUS 31-én, VASÁRNAP D. E. 9 ÓRAI KEZDETTEL ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETET tartanak Cleveland, O.-ban 8637 Buckeye Roadon levő Verho- vay teremben. Kérjük a magyar nyelvű ipari unionistákat és a Bérmunkás olvasóit, hogy augusztus 31-én Clevelandon legyenek, hogy további irányát megszabják az ipari unionizmust hirdető Bérmunkásnak. Munkás társi üdvözlettel, a Bérmunkás Lapbizottsága. azon, hogy az itteni munkások ily szégyenletesen alacsony színvonalon tengődnek, mert semmiféle szervezetnek nyoma sincs a közszolgálati iparban. Amikor megkérdezi az ember az ilyen munkásokat, hogy miért nem szervezkednek és szervezetten igyekeznek emelni az életszínvonalukat, a megszokott választ kapja, hogy miért nem jön a szervezet ide és segít rajtuk. A nevelés hiányán nem tudják azt megérteni, hogy a szervezetet nekik kell itt megalakítani és fentart^ni. Az itteni munkások is abban a hitben élnek, hogy a szervezet valami privát vállalat, amely jön, felveszi őket és rendelkezik velük. Nem tudják megérteni, hogy a szervezetet a tagság alkotja és annak eredményessége a tagság aktivitásán alapszik. AMINT a hírekből értesülünk az amerikai külügyminisztérium úgy vélekedik, hogy “amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek” és azzal vádolja á magyarországi “kommunisták által kontrolált” köztársasági kormányt, hogy az általuk tervezett uj választási törvény “plain mockery” (közönséges csalás) mert az uj tervezet megvonja a szavazati jogot a náci- fasizta és mindazon reakciós elemektől, akik a köztársaság és annak intézkedései ellen beszélnek, vagy cselekednek. Az összeesküvő, de a következmények elől megszökött Nagy Ferencz volt magyar miniszterelnök is a “Voice of America” rádió hullámain át felhívást intézett a magyar néphez, hogy bojkottáiják az uj magyar választási tervezetet és az aug. 31-én megejtendő választásokban ne szavazzanak, mert az uj tervezet “minden csak nem demokratikus”. Hm! Ugyan mióta lett a Horthy fehérterroristákkal és nyilasokkal paktáló Nagy olyan borzasztóan “demokratikus” ? És mi jogon bélyegzi az amerikai külügyminisztérium a magyar választási tervezetet “plain mockery”-nek, amikor a görögországi hasonló körülmény ;k között levezetett választásokat, teljesen “iemekratikus”-nak ismerte el? Persze Görögországban, a magyarországinak a fordítottja volt. Ott a fasizták és reakciósok irányították a választásokat és az antifasiszták bojkot- tálták. De azért az “demokratikus” volt a külügyi hivatal szerint és az igy megválasztott fasiszta görög kormányt minden gyilkoló eszközzel ellátja Amerika, hogy az antifasisztákat mennél előbb és mennél sikeresebben kiirtsák. AZ UTÓBBI napok hírei között arról értesülünk, hogy közel 200 évi “angol rabság” után India végre “felszabadult” Churchill szerint India “a legfinomabb ékszer volt az angol koronában” és ez a legfinomabb drágakő, most kiesett abból. A “függetlenség” megünneplése “fényes keretek között” ment vébe, melynek több mint 200 ember áldozata lett az “ünneplők” közül. Nagyon szép lehet az ilyen “felszabadulás”, mi azonban még várunk az ovációval. Úgy véljük, hogy India lakossága “csöbörből, vederbe esett” és ha egyáltalán változás történt Indiában, az csak a kizsákmányolok javára történt. Az indiai rabszolgák továbbra is rabszolgák lesznek, talán csak annyi külömbséggel, hogy a korbácsot nem direkt az angol kapitalisták fogják suhogtatni felettük, hanem indiaiak az angol kizsákmányolok szolgálatában. Ezekután nem az angol tomyik fogják őket ólomgolyóval jóla- katni, ha nagyobb darab kenyér ért harcolnak, hanem a hinduk, vagy mozlemek, aszerint, hogy mely “független” részhez tartoznak és ezután már “hazaárulással” is vádolhatják a munkásokat, ha lázadni mernek a kizsákmányolás ellen. Egyébként, amint értesülünk az angol király Mountbattent — aki eddig India “viceroy”-a volt, most “earl” rangra léptette elő és kinevezte az India Dominion fő-kormányzójának. Ezzel India ugyan oly rangra emelkedett az angol birodalomban, mint Kanada, vagy Ausztrália. Ez bizony nem mondható valami nagy eredménynek 200 évi “függetlenségi” harc után, de reméljük, hogy a következő lépés — nem a “függetlenségért” — hanem a kizsákmányolás alóli felszabadulásért, már nem fog oly hosszú ideig tartani. Most pedig sorainkat zárva mindenkit szívélyesen üdvözölnek Záráék Nézze meg a lapot csomagoló előfizetése lejáratban van-e. Ha igen ne várja lapkezelőnket, hanem az önnél levő barna borítékban küldje el az előfizetésiét is.
