Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-08-23 / 1490. szám
6 oldat BÉRMUNKÁS 1947. augusztus 23. Határkiigazitás az élet javára Irta: WENINGER ANTAL dr. Kétszáz évvel ezelőtt az ember átlagos életkora 35 év volt. E» természetesen nem azt jelenti, hogy akkoriban nem akadtak magaskoru egyének, — de az átlag mindenesetre mai pillantásunk számára megdöbbentően alacsony szinten mozgott. A XVIII. században az ember átlagos életkora 36, a XIX. században 40 év! Balzac regényeiben a 45 éves férfit mint “jó öreget”, “bon vileillard”-ot emlegetik. Mai értékviszonylatban a 45—50 éves férfi még feltétlenül fiatalnak számit! A mi századunk életkor statisztikája ugyanis hihetetlenül feljavult. Ma az átlagos életkor statisztikai számitások szerint kerek 60 év! A női átlagkor pedig ennél is magasabb. 2000-BEN: SZÁZÉVES ÁTLAGKOR Ha élesen megfigyeljük ezt a fokozatos emelkedést, egész bizonyosra vehető, hogy ebben az élet és a modern ember fejlődésének egy törvénye jut kifejezésre. A XX. század alaposabb, kiterjedtebb, pontosabb megfigyelései és számitásai alapján feltehető, hogy az életkor kilátásai szinte évtizedenként javulnak. Ilyen számitások alapján meglehetős valószinüséggel következtethetünk arra, hogy a második évezredben az ember már a százas átlag igényével lép be, ha ugyan az orovostudo- mány fejlődése meg nem csúfolja még ezt a szerény számítást is és a makrobiotika területén váratlan felfedezésekre nem bukkan. Mert ilyen felfedezésnek látszik Alexander A. Bogomolec szovjettudósnak az a módszere, amelyet “Az élet meghosszabbítása” cimü, most megjelent könyvében tár olvasói elé. Ha ezen az utón sikeresen haladnak tovább szellemi .utódai, akkor valóban megtalálják azt az “elixirt”, amely akár többszáz évre is elnyújthatja az élnivá- gyók földi szereplését. A történelem az igen magaskoru emberek egész légióját jegyzi fel. A nagy emberek között is számosán akadtak ilyenek. Goethe 83 éves korában tüdőgyulladásban halt meg, utolsó pillanatáig szellemi erőinek teljes birtokában volt és mindvégig érdekelték — a nők is! Victor Hugo ugyancsak teremtőerejének teljében, szintén 83 éves korban hunyt el. Tizian 99 évet élt és 95 éves korában festette hires képét, amely a töviskoronás Krisztust ábrázolja. Michael Angelo is 89 éves lett Auber 87 éves korában irta “Szerelmi álom” cimü operettjét. Nem a robot, a kényszermunka, a kedvetlen, sivár kenyérharc tesz boldoggá és hosszuéletüvé, hanem az a lelkes tevékenység, amely hajlamainknak, természetünknek megfelel. Helytelen tehát az ilyen általánosságok és áligazságok szélnekereszté s e, mint pl. “a szakadatlan munka, az erenyedetlen szorgalom” meghosszabbítják az életet. Csak az a munka képes rá, mely a szivünkből fakad, amelyre születtünk. A konklúzió önként adódik: a szociális államban mindenkit a hajlamának megfelelő pályára kell segíteni és arra kell törekedni, hogy kedvvel, szeretettel végezhesse kötelességét az egyén, mert csak igy virágozta thatjuk fel az államot is. A szeretettel végzett munka felvillanyoz, erősít, kiegyenesít, magunkhoz térit, megfiatalít. Mert mit érne a hosszú élet, ha csak a hosszú öregséget jelentené? Mit érne a magas évszám ifjonti tartalmak nélkül? Alexis Carrel, az amerikai orvostudós írja: “A hosszú élet csak akkor kívánatos, ha az ifjúságot, nem pedig az öregséget hosszabbítja meg.” És valóban: az embert jobban izgatja az örök ifjúság titka, mint a hosszú tartamú élet gondolata! Bogomolec kísérletei pedig erre irányulnak. Mig a régi francia orvosok szerint az ember olyan öreg mint amilyenek az erei, az orosz tudós a kötőszövet minőségétől teszi függővé életünk terjedelmét. A KÖTŐSZÖVET SZEREPE , szerübben: “jó kötőszövette f j születtek”,. Nos, Bogomolec e felismerési alapján rávetette magát a kö tőszövet feljavításának, meguji tásának, felfrissítésének a lehe tőségére. És ezzel kapcsolatbal érdekes megfigyelésekre jutott Az általa felfedezett ACS-szé | rum felfrissíti, felélénkíti a mái merev és feladatainak végzésé re tökéletlen kötőszövetet. A: újjáéledt kötőszövet pedig fiatalságot, fokozott életet jelent Érdekes, hogy ugyanez a szérum a rákbetegek kezelésében valamint a hasadtelméjüség (szkizofrénia) is váratlan sikerekre vezetett. Természetes, hogy a nagj probléma még távol áll a tökéletes megoldástól. Az eddigi kísérletek csupán csak biztatást, uj utat, nagyszerű lehetőségeket ígérhetnek. Ezt Bogomolec a megvesztegethetetlen tudós tárgyilagosságával el is ismeri. Ő is hangsúlyozza, hogy e természettudományos eredmény talán csak illusztrációja annak a ténynek, hogy az egész szervezet, sőt az egész, ember haimó- nikus működése nélkül nem is képzelhető el hosszuéletüség. Nem biztos, hogy az ACS-szé- rum egymagában segít. Kell, hogy minden irányban megtörténjék a helyes és célszerű: a táplálkozásban és életmódban, a bölcs mérsékletben, a lelki magatartásban. Ha ezek szerencsés összhangban folynak, akkor az ACS-szérumtól mindeneset r e több várható, mint akkor, ha valaki állandóan vétkezett az élet törvényei ellen és azután egyszerre csak egy szérumtól várja a halálmegváltás csodáját. AZ “OKOS SZENVEDÉLY” Az élettartamra döntő befolyással van a család minősége. Hosszuéletü elődök mellett valószínűbb a hosszú élet, mint korán elhalt szülők után. De lényeges pont a lelki magatartás. Bosszúság és nyomott kedély, aljas indulatok megkurtitják a földi napjainkat. A derűs nyugalom és bizalom ellenben pozitív erők, amelyekbe mindenkinek két kézzel kellene kapaszkodnia. Az “okos szenvedély”, ha az akár csak egy vesszőparipa vagy mánia is, életmeghosszab- bitólag hathat. Ami leköti az embert, ami érdekli és lelkesíti, ami tüzeli és serkenti, az mind nyújtja az ifjonti kedvet, a kitartást, az életet! A hosszú élet nem csupán tudományos, hanem lelki, tágabb értelemben erkölcsi probléma is! Az orvostudománytól természetesen sokat remélhetünk. Hiszen a mai életkoremelkedés nagyrészt az orvostudomány sikereként leküzdése, a járványok megfékezése, számos betegség gyógyszeres és műtéti gyógyítása, a higénia és a táplálkozástan felvilágosults ága, jelentékenyen hozzájárultak ahhoz, hogy egyre felfelé törhetünk, hogy életünk határának I kiigazítására, kitágítására jog- j gal számíthatunk. De ha tullá- j tunk a hormonok és vitaminok, a vérkurák és életrendek, a dié- * ták és az életritmus természet- tudományos keretein, ha az Ember hatalmas evolúciós kilátásaira függesztjük tekintetünket, még mélyebb értelmét is leljük a koremelkedésnek. TULKORÄN HALNAK MEG Bogomolec optimizmusa any- nyira megy, hogy még a 60—70 éves embert is fiatalnak tartja és azt állítja, hogy ez a kor csak fele a természetes élethossznak. A civilizációs öregséget egy sorba helyezi a betegségekkel, ami annyit jelent, hogy a megszokott öregségi tünetek ellen épp úgy lehet küzdeni tudományosan, mint a betegségek ellen. Az emberek általában tulko- rán halnak meg. Sok tudós véleménye szerint ez az egészségtelen életmód következménye, bizonyos tekintetben a civilizációé is. Ezt a felfogást azonban nem oszthatjuk teljes egészében. A borúlátó kulturfüozófusok mélyen lesajnálják az embert, aki állítólag tévedett a haladás utjának megválasztásá ban: megful zápos civilizációjában és elsorvad technikája mellett. Ily értelemben nyilatkozik meg Alexis Carrel “Ismeretlen ember” cimü könyvében. A kultur- filozófusok sirámaival szembeállíthatjuk a természettudománynak, az orvosi és történelmi tapasztalatnak számos ellenérvét. Hiszen az ember a látszólag egészségesebb életfeltételek között lezajlott kőkorszak óta egyre csak előre iramodik. Az életkor fokozatos emelkedése azt bizonyítja, hogy az emberi természet sok tekintetben más, mint az állati, vagyis élettörvényei nem vezethetők le pusztán biológiai meggondolások alapján. Az ember szellemi fölényének fokozatos kibontakozása egyben életét és -életkorát is megjavította. A civilizációnak vannak kimutatható kárai, de ez csak a fejlődési menet kísérője, velejárója. Az ember ősi rendeltetése az, hogy szellemileg egyre magasabbra hágjon és igy természetes, hogy ennek nem lehetnek végzetes hátrányai. Az emberi természet a Nagy természet törvényét követi akkor, amikor szellemi fejlődésével párhuzamosan testi értéke, időtállósága is növekszik. Az ember és a sors nagy békekonferenciáján tehát egyre jelentékenyebb határki- igazitásra számíthatunk a javunkra . . . (Uj Magyarország) A SZOCIÁLIS ÁLLAM FELADATA Ezek az alkotó zsenik állandóan tevékenykedtek. De ez a tevékenység kedvükre való volt! Ez a szövet keresztül-kasul hálózza egész szervezetünket. Kötőszöveti rostok fűzik egybe sejtjeinket szervekké, a kötőszövet cérnái, pamutjai, rojtjai, hálózatai sáncolják körül izmainkat, gyomrunkat, tüdőnket. Kötőszöveten, kötőszöveti hintákon függ az életünk! Kötőszöveti sövénnyel határolódnak el egymástól a szervbirodalmak, az élet szent köztársaságai, a dolgozó sejtek államai. A kötőszövetet a laikus úgy képzelje el, mint élő spárgát, élő madzagok és szalagok, pántlikák szövevényét, amely rendbe szedi a sok különböző karakterű sejtcsoportot. Az Élet nagy Építőmestere kötőszöve t b ő 1 horgol csodálatos hálózatokat és csipkéket, kötőszövetből fon rugalmas kosarakat, kasokat dédelgetett kedvencei, a' munkás sejtek számára. És ha a kötőszöveti védelem, a bölcső, a sejtek kis oázisai, ligetei s kertjei kellemesek, frissek, barátságosak, akkor a sejtek kedvvel dolgoznak. Akinek tehát jó a kötőszövete, az jól él, az sokáig él! Akinél a sejtek “angolszövetben” járnak, tartós, finom, pusztithatatlan burokban élnek, azok szerencsések. Nem azt kellene mondani róluk, hogy “burokban születtek”, hanem korA DOLLÁRNAK CSAK FELE AZ ÉRTÉKE WASHINGTONBÓL a Bureau of Labor Statistics most kiadott jelentése szerint a dollár 1939 évi vásárló erejéhez képest ma csak 50 centet ér, mert a leggyakoribb szükségleti cikkekért 50 százalékkal kell ma többet fizetni. A jelentés közli, hogy Chicagóban a hús ára magasabb, mint az ország bármely részében. A ruha, cipő, tojás, vaj, tej ára egyre magasabb. A húsárak 300 százalékkal lettek drágábbak.
