Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-08-09 / 1488. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1947 AUG. 9 NO. 1488 SZÁM Részleteiben esik szét a Taft- Hartley unió ellenes törvény Az amerikai törvényhozás szégyenéül alkotott munkás és union ellenes törvény az automunkások uniójának a Ford üzemekkel kötött szerződésével kihullajtotta legmérgesebb fogát, amelynek rendeltetése az volt, hogy széttörje a munkások unióját az anyagilag való felelősség tételével. A bányász unió legutóbbi szerződésében és most az autómunkások Fordal kötött szerződésükben kikötötték, hogy az uniót a munkáltató NEM TEHETI felelőssé olyan sztrájkokért vagy más munkabeszüntetésekért, amelyeket hivatalosan nem az unió rendelt el. Bár a törvény éppen elenkezőleg minden munkazavarért anyagilag teszi felelőssé az uniont, a munkások és az unió bátor fellépésére Ford is aláírta, hogy figyelmen kívül hagyja e pontot. 107,000 Ford gyári munkás és legalább ugyanannyi munkás, akik a Ford üzemek részére dolgoznak más telepeken, maradtak a munkán a szerződés megkötésével. HÉT r K R O NIK A (Vi.) A munkásoknak kellene ezt leginkább megtanulni, mert a játék az ő rovásukra megyen és ők’fognak megszenvedni ezen kis lecke következtében is. A Security Exchange Commission jelentése szerint, három hónap alatt, 1,900,000.000 dollárral kellett pótolni a kisembereknek a keresetét, hogy megélhessenek. Annyit vontak ki a megspórolt pénzeikből. Ugyan akkor egy táblázatot mutatnak, mely igy beszél, jajgat. A kisemberek megspórolt pénze 1941-ben 2,700 millió dollár körül volt. 1945-ben 10 ezer millió. 1947 első negyedében csak 1,250.000, miután ezen negyed évben már vissza szedtek 1,900 millió dollárt, tehát ha a második negyedévben is kiszedtek ilyenforma nagy összegeket, akkor semmi megspórolt pénzük nem maradt, hanem hitelből kell pótolni a napi keresetet. Ezért vették le a szabályozást a hitelre való vásárlásokról. Ezen kormány jelentés szerint, ma sokkal kevesebb spórolt pénze van a népnek, mint 1941-ben, tehát a háború kezdetén volt. De ugyan akkor a napi kereset nem elegendő, a napi szükséglet beszerzésére. Tehát a különbözet negyedévenként 1,900 millió dollár, melyet eddig a megspórolt pénzéből pótolt a nép, mint adósság fog felszaporodni, a kereskedőnél, fűszeresnél, bútor áruházaknál. Megint jön az az aranykorszak, mint 1928-29-es években, amikor 50 centes lefizetés mellett, egy száz dolláros dolgot meglehetett venni, könnyű heti törlesztések mellett. Ugyan akkor fognak jönni az 1929 és harmincas évek csődtömegei is, amikor egy-egy kis füszerkereskedőnek ezrek vesztek oda a behajthatatlan kölcsönök fejében. Megint lesz mesterséges prosperitás, egyre-másra fogják eladni kis lefizetésre a dolgokat, csak amikor azt próbálják behajtani, akkor üt be megint a krach, az 1929-es csőd zuhany. Ezt nagyban elősegíti az a hideg tény, hogy a munkások ke- I resetéből mostan nagy jövedel- j mi adókat szednek el, mely még ! inkább csökkenti a vásárló ké- | pességét, mint 1929-ben. És az I a tény mostan még nagyobb mértékben fen áll, hogy egy 5.000 dolláros házért, vagy farmért 15.000 dollárokat kérnek. És ha felét ki is fizeti a boldog vevő, még akkor sem lesz az az értéke, mellyel még tartozni fog rá. Amikor a munkások nem bírják a napi szükségleteiket visz- szavásárolni, a napi keresetből, akkor kezdenek a raktárak megtelni, ezt akarják kis lefizetéses kötvényekkel megelőzni, de legkésőbb két éven belül azokkal is felsülnek és a fizetni nem bíró egyénektől szedik el az árukat, házakat, automobilokat, bútorokat, azáltal is gyorsabban megtöltik a raktárakat, lezárják a gyárakat. Erre nagyon jó példa volt, az 1930-as | évek. De a munkásság és a ka- ! pitalista osztály nem igen tud tanulni. Hiába vannak a példák sorozatai és hiába van a gazdasági törvény, nem lehet 15 dollárt kifizetni tízből. Vagy csak addig lehetett, amig volt meg- • spórolt pénz azt pótolni a há- ; borús évekből. Ez a kisembe- 1 rek megspórolt tartaléka ^ már eltűnt, most már csak adósság ; ÖSSZEGYŰJTI (f.) Majdnem elfelejtettem beszámolni arról, hogy Spanyolországban is megtörtént a hivatalos választás és julius 6-án a nép “szabad” akaratából, most már életfogytiglanig megválasztotta Francot mint diktátort. Ennek örömére nagy parádékat rendeztek a nép soraiban, mig Franco nagyhangon kijelentette, az ünnep jelentőségére kiengedi a börtönökben sínylődő politikai foglyokat. A múlt héten kiadott hivatalos jelentésből aztán meglátjuk, hogy mit ér az ilyen diktátoroknak a szava. Átnézve a hivatalos bulletint, mely a szabadon engedendő foglyok elengedett bűneit sorolja föl, hát nincs azok között egyetlen egy sem, akit a politikai bűne miatt a börtönből kiengednének. Olyan apró csirketolvajok és kisebb kaliberű betörők és zsebmetszők szabadulnak ki, akiknek az összbüntetése nem volt több két évnél. Ezek az elemek aztán nagyon hozzáillenek a Franco kormányzathoz és tükrét képezik a választási örömünnepnek. Azok közül a harcosok közül, akik a spanyol nép érdekét védelmezték Franco véres uralmával szemben, egyetlen egyet sem engednek ki. Ezek már 8 év óta sínylődnek Franco halálkamrácsinálással bírják a napi keresetet pótolni. De annak is van határa, a mai magas árak mellett nagyon is hamar elfogják ezt a határt érni. A kis lefizetéses és heti törlesztésre eladott árukat, nagyon is drágán adják el azáltal még lehetetlenebbé teszik azoknak a kifizetését. Mert a magas árak mellett meg kell fizetni az ügykezelést, a behajtási költségeket és azt a reszkért, amely az ilyen kevés lefizetéses eladással jár. Azt a különbséget, mely a munkások termelési mennyisége és a vásárlóképessége között volt, nagyban pótoiták az évente 18 billiós kiszállítással, mert az egész világot ők látták el a mindenben oly nagy szükségét csakis innen tudták eddig pótolni. De az is nagyban fog esni. Már is esett és nem lehet több mint 6 vagy 8 billió dolláros kivitelre számítani. így még hamarább megtelnek a raktárak, bejön a Hoover korszak. Ez egv olyan lecke, melyet mindenkinek tudni kellene, még is oly kevesen törődnek vele, vagy próbálnak megtanulni. iban akiknek egyetlen bünük az, hogy az igazi népszabadságért bátran kiálltak a síkra. Madrid város börtönében 1926 ilyen harcos munkás van bent, mig a vidéki börtönök legtöbbje még mindig zsúfolva van ezekkel a nép harcosokkal, de azért mégis “szabad választás” volt Spanyol- országban. Sőt az egyik jelentés szerint még mindig van 26 fogoly a madridi börtönben, akik ellen még nincs határozott vád, igy a 8 évet mint vizsgálati fogságot töltötték le. És erről úgy számol be a Franco féle hivatalos bulletin, mintha valami díszlet volna a humánus diktatórikus uralomban. Mintha csak azt mondaná Franco, látjátok itt van a legteljesebb demokrácia, mi az ellenségeinket nem spirituszban prezerváljuk, sőt hamuvá sem változtatjuk őket, mint ahogy Hitler szomszédaink tették, de megtartottuk őket, a legszabadabb börtöni evegőben és akik azt bírják még mai napig is élnek, ha meg nem haltak. És ez a diktátor aki a nagy főpapokkal körülvéve díszeleg a diktá- tori uralom trónján, a pápai áldással megkenve, szemrebbenés nélkül ejti ki a száján a szabad választás szót, mig a vallás szent hívei, szemrebbenés nélkül mondják rá az áment. Mi azonban ha ilyesmit látunk, még nagyobb gyűlölettel fordulunk a gyilkos fasiszta diktatúra ellen és nem felejtjük a munkásnép mártírjait, sőt inkább érzelmeink még jobban összefüződnek sorsukkal és jobban kiélezik azt a harcot, melyek előbb vagy utóbb, még a papi kenettel pácolt diktartóri- kus uralmakat is porba fogják sújtani. A spanyol nép a szabad választáson néma volt, csak Franco beszélt helyettük. Jön még idő, amikor ez éppen megfordítva fog történni, a spanyol nép fog beszélni és Franco lesz néma. És akkor az ámen bemondás is megfordítva lesz, a papok helyett mi fogjuk legáj- tatosabban megtérve az áment mondani. Mert mit tagadjuk, mi a néma diktátorokat nagyon szeretjük. Franco némasága lesz majd a biztos kulcs a spanyol börtönajtók kinyitásához. A némaságról beszélve pontosan meg kell magyaráznunk, hogy tulajdonképen mit is értünk a némaság alatt. Mert vegyük pl. az ide meglépett magyar miniszterelnököt Nagy FeEgy gazdasági lecke
