Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-08-02 / 1487. szám
1947. augusztus 2. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN------------------------(gb) ROVATA--------------------------Mint az emberi tevékenység sön a szóbanforgó ügyben. A mindenféle megnyilvánulásá- legtöbb esetben a vitázó felek ban, úgy a munkásmozgalom- előre megegyeznek abban, hogy ban is a fejlődés uj dolgokat, az ily döntést el fogják fogadni, uj fogalmakat hoz létre, ame- (lásd: Conciliiation) lyekre természetesen uj neve- Boycott — Midőn valamely két is kell alkalmazni. Más ese- gyárnak a tulajdonosai nem tekben viszont a régi fogalmak- hajlandók a kollektiv egyezség- nak adnak uj neveket, mert az re a munkások nem vásárolják uj név talán egy-egy árnyalat- annak a gyárnak a termelvénye- tal jobban kifejezi azt, amit it és a munkásságot arra kérik, meg akarnak vele jelölni. Az hogy ne használják, vagyis boj- iparok gyors fejlődése termé- kottálják a szóbanforgó gyári szetesen hasonló módon meg- terméket. Ugyanígy lehet boj- gyorsitotta a munkásmozgalom kottálni üzletet, színházat, ujsá- fejlődését is és ennek tudható got és sok mindenfélét. be, hogy az utóbbi években számos uj szó került be a munkás- mozgalomba is, avagy adtak uj neveket a régi fogalmaknak. De az uj szavak keletkezésére okot ád a tárgykör nagyobbodása is, amikor újabb és újabb részletekre akadnak, amelyeket valami módon emliteni kell, tehát uj nevek kerülnek forgalomba. így például vegyük csak az automobil ipart, amely úgyszólván a szemünk előtt fejlődött ki. Először csak annyit tudtunk, hogy feltaláltak egy olyan kocsit, amely önmagát hajtja és nem kell hozzá ló mindaddig, amig valami baja nem esik, vagy a sárgödörbe nem sülyed és hogy a jó utón, ha nem esik az eső, akkor még a legjobb lónál is gyorsabban tud szaladni. Ezt a csodálatos valamit akkor automobilnak nevezték el. Ma már az amerikai gyerek nem beszél automobilról, hanem azt mondja, hogy ha nagy lesz, venni fog egy roadstert, coup- ot, four-door sedant, truckot, vagy ki tudná elsorolni, hogy mit, hiszen ma már nagyon sokféle gépkocsit gyártanak. Igv vagyunk a munkásmozgalommal is. A fejlődés uj fogalmakat, uj szavakat keltett életre, amelyeket a bérmozgalmakra vonatkozó hírekben nagyon szabadon használnak az újságírók. Oly sok ilyen uj szó került már forgalomba, hogy azok szabatos értelmét sokan nem ismerik. Azért az alábbiakban felsorolok néhánv ilyen uj szót, vagy kifejezést és megmagyarázom az értelmét. Sietek kijelenteni, hogy az itt adott “szótár” koránt sem teljes. Csupán csak azon szavakat és kifejezéseket sorolom fel, amelyek éppen eszembe jutottak. Ezt inkább csak alapul használhatjuk a későbbi, teljesebb szótárnak. Miután ezen szavakat itt angolul halljuk, ebben a sorozatban is előbb az angol nevet említem és csak azután adom magyarul. A könv- nyebb áttenkités és szakszerűség kedvéért betűrendben sorolom fel a szavakat, igy az olvasó könnyen megtalálja azt az uj szót, vagy kifejezést, amelyről pontosabb fogalmat akar nyerni. Arbitration — Midőn bérkövetelések alkalmával a munkások és a munkáltató bizonyos ; kérdésekre vonatkozólag nem tudnak megegyezni, akkor egy : kívülálló egyénhez, vagy bízott- ; Sághoz fordulnak, hogy dönt- < Check-off — Midőn valamely munkásszervezetnek olyan szerződése van a munkáltatókkal, hogy a union dijakat a gyár vezetősége lefogja a munkabérekből és egy összegben adja át a union pénztárnokának. Ez némely esetben önkéntes, vagyis a munkások önként kérik; máskor kötelező, vagyis egyetlen munkás sem vonhatja ki magát alóla. Closed shop — Magyarul “zárt műhely”. Olyan műhely, vagy gyár, ahol a munkáltató csak a union tagjait alkalmazhatja. Ez is lehet kétféle: a) ahol a union irodájában veszik fel a munkást, vagyis az union küldi a munkást a gyárnak, ha újabb munkás szükséges; b) Ahol a gyár irodájában veszik fel a munkást, akinek azonban azonnal be kell lépni a unionba. Collective bargaining — Kollektive egyezkedés, ahol a munkás nem individuálisan alkuszik a munkáltatóval a bérére és a munkájára vonatkozólag, hanem a szervezete utján együttesen a union képviselőin keresztül. Conciliiation — Midőn bérharcok idején a munkások és a munkáltatók nem tudnak megegyezni elfogadják a rajtuk ki- vül álló egyén vagy bizottság egyeztető ajánlatát. Itt tehát az egyeztető segítségével még tovább folyik az alkudozás. Az ar- bitrációnál már mindkét fél elment az engedmények végső pontjáig és amig az arbitrator csak dönt, addig a concilliator alkudozik mindkét féllel, igyekszik közelebb hozni őket. Ezért bérharcoknál gyakori, hogy a feleket előbb a concilliatorhoz, majd az arbitratorhoz utasit- . jak. Fact-finding Committee — Bizottság arra a célra, hogy a bérekre és a munkaviszonyokra vonatkozó tényeket megállapítsa. Az ily adatokra nagy szükség van a concilliatorna.k és az arbitratornak. Ezen két utóbbi tisztséget rendesen a Department of Labor kebeléből választják, vagy nevezik ki. Cooling-off period — Legújabban a törvény megszabja, hogy midőn a munkásszervezet már elhatározta a sztrájkot szavazás utján, még bizonyos megszabott ideig, rendesen 30-50 napig, várniok kell a sztrájk megkezdésével. Free economy — Olyan termelési rendszer, melynél a szerszámokat és a termelés meg a szétosztás eszközeit magánemberek, vagy társulatok bírják. Ezzel szemben az olyan termelési rendszert, amelynél a termelőeszközöket az állam, vagy más közösség bírja, a “controlled economy, kontrolált gazdaságnak nevezik. Free enterprise — Lényegében ugyanazt jelenti, mint a “free economy”, csak az egyes üzleti ágakra vonatkozólag. A “free economy” tehát a “free enterprise”-ok összesége. Industrialist — Régebben az iparbáró vagy iparfejedelem szóval jelölték. Olyan tőkés, aki maga vezeti vagy vezette az iparvállalatát s akiről azt állítják, hogy része van azon ipar kifejlesztésében. Ily tipikus ‘industrialist” volt például Henry Ford. Industrial union — Ipari szervezet, ahol az ugyanazon ipartelepen dolgozó munkások egy szervezetbe tartoznak tekintet nélkül arra, hogy milyen munkát végeznek. Injunction — Bírói tiltóparancs, amelyet rendesen sztrájkolok ellen alkalmaznak. Industry-wide strike — Az egész iparra kiterjedő sztrájk, ha mindjárt több munkáltató kezében van is az ipar. Ilyen volt pédául a bányász sztrájk, amikor az összes bányákban abbamaradt a munka. Jurisdictional strike — Midőn valamely munkaalkalomra vonatkozólag két szervezet is magának követeli a kollektiv egyezkedés jogát s ezt a jogot sztrájkkal akarják érvényesíteni. Ilyen jurisdikcionális harc folyik például a kocsisok szak- szervezete és a sörgyári munkások unionja között, mert a kocsisok unionja magának követeli a sörgyári kocsisok szervezését is. Horizontal union — Szakszervezet, ahol külön unionba szervezik ugyanazon ipartelep különböző szakmát végző munkásait. (Lásd: vertical union) Labor-management Committee — A munkásszervezet és a munkáltatók közös bizottsága, amelyeket rendesen a termelés fokozására alakítottak. Labor monopoly — A kereskedelmi sajtó által használt kifejezés azon esetekre, amikor a munkásszervezet az egész iparra vonatkozó kollektiv szerződést köt. Lockout — A munkások kizárása valamely telepről, vagy akár az egész iparból is. Maintenance membership — Oly kollektív szerződés, amelynek értelmében az ipartelep mindazon alkalmazottai, akik tagjai a unionnak a szerződés aláírásánál, kötelesek tagok maradni a szerződés idejének tartamára. Vagyis aki a unionból kilép, vagy nem fizeti tagsági diját, az automatikusan elvesz- :i munkáját. Open shop — Nyílt műhely, ahol a munkások nem szervezkedtek s nincs kollektív egyezségük. Organizing strike — Midőn a munkások azért sztrájkolnak, iogy a szervezetüket elismer- :essék a munkáltatóval. Secondary boycott — Midőn /alamelv union'tagjai nem veszik kezükbe azon tárgyakat, amiket sztrájkban álló gyárakban sztrájktörők készítenek; vagy nem szállítanak anyagot a sztrájkban álló ipartelepre. Szóval bojkott alá veszik a sztrájk alatt álló céget, noha ők nem annak a cégnek az alkalmazottai. Sabotage — Gépek, árucikkek és egyéb dolgok tudatos megrongálása. Sit-down strike — A munkások benmaradnak a gyárban, de nem dolgoznak, ezért nevezik “ülő sztrájknak”. Slow-down strike — A munkások folytatják a munkát, de lasubb ütemben. Unfair labor practice — Arra a munkáltatóra mondják, aki törvényellenes eszközökkel igyekszik a munkásait megfélemlíteni a szervezkedéstől, avagy ily módon akarja profitját növelni. Trade union — Szakszervezet, amelynél a munkásokat szakmák szerint külön unionokba szervezik még akkor is, ha ugyanazon ipartelepen dolgoznak. Ma azonban használják ezt a kifejezést mindenféle munkásszervezetre is. Vertical union — Másképen ipari szervezet, ahol az ugyanazon ipartelep munkásait nem osztják el számos kisebb szervezetben, hanem egyesitik őket az egész iparra kiterjedő union- ban. Wildcat strike — Az olyan sztrjk, amit a tagság spontan- szerüleg határoz el a tisztviselők beleegyezése nélkül. Talán mondanom sem kell, hogy itt csak az egyes kifejezések szabatos magyarázatát kívántam adni tekintet nélkül arra, hogy az ily dolgok mennyiben hasznosak, vagy károsak a munkásságra. Az ily “szótár” közlésének a célja az, hogy az olvasók könnyebben megértsék a szóbanforgó tárgykörben felszínre vetődött újabb szavakat és kifejezéseket. A MARSHALL TERV ÉS A JÓ TERMÉS Az UNRRA bizottság amerikai vezetője Paul F. White amerikai bankár 16 hónapos útja után most érkezett vissza Oroszországból, főleg annak Ukrán részéből. White jelenti, hogy kivételesen gazdag termése van az idén az orosz mezőgazdaságnak. Ennek tulajdonítható az, hogy Oroszország és e vele tartó kis államok nem sietnek Pá- risba a Marshall-féle támogatásért, amit kedvezőbb feltételek mellett kapnak meg az oroszoktól. FRANCIA TILTAKOZÁS A NÉMET IPAR FELÉPÍTÉSE ELLEN Mig Amerika és Anelia megegyezésre jutott a zónájukba tartozó német ipar növelése ügyében. Franciaország komolv aggályait nyilvánítja és kéri a terv feladását, ezt nemzeti biztonságukra hivatkozással teszik. azonkívül nagyobb százalékot kívánnak a német szénbányák termeléséből.
