Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-07-26 / 1486. szám
1947. julius 26. BÉRMUNKÁS 7 oldal MOZGALMI HÍREK Egyről-Másról I.W.W. GYŐZELEM A HAJÓZÁSI IPARBAN (Folytatás a 2-ik oldalról) HOUSTON, Texas — Az 510- es Marine Transport Workers Industrial Union (IWW) szervezet már régebb idő óta intenziven szervezi a Mexicoi öbölben dolgozó vontató hajók és bárkák alkalmazottait. Miután az érdekelt munkások nagyrésze már régebben kiváltotta az IWW vöröskártyát, a Marine Transport Workers Industrial Union szavazás elrendelését kérte a National Labor Relation Boardtól, hogy igy állapítsák meg, melyik szervezet jogosult a bárkák és vontató hajók munkásainak a képviseletére. Miután a hajótulajdonosok látták, hogy a szavazásból az IWW szervezet kerül ki győztesen, mindenáron meg akarták akadályozni a szavazást, vagy legalább is el akarták odázni, számítva arra, hogy később esetleg rájuk nézve lesz kedvezőbb az alkalom. A munkások sürgetésére azonban a NLRB végre is julius 7-et jelölte ki a szavazás napjául. A szavazás helyét pedig Houston, Texas városba tette. A kijelölt julius 7-ikére azonban Houstonban nem mutatkozott az NLRB képviselője. Amikor a munkások a Forth Worth városban székelő kerületi iroda vezetőjét, Dr. Elliottot megkérdezték telefonon, hogy miért nem jött az iroda megbízottja, Dr. Elliott azt felelte, hogy az iroda nagyon el van foglalva és senkit sem küldhet. Ugyanezt mondotta 8-ikára meg 9-ikére vonatkozólag is. Sőt mi több, a munkások ugyanezt a választ kapták a new orleansi irodától is. DIREKT AKCIÓ A hajómunkások végre is megunták a huzavonát és tudatták a munkáltatókkal, hogy ha záros határidőn belül nem adnak határozott dátumot a szavazásra, akkor a munkások abbahagyják a munkát és nem dolgoznak mindaddig, amig el nem rendelik a szavazást. Ez a bátor fellépés aztán használt. A szavazást kitűzték julius 10-ére, New Orleans székhellyel. Az eredmény az IWW szervezet százszázalékos győzelme lett. A munkáltatók gyors intézkedéséhez bizonyára hozzájárult az, hogy a hajómunkások már előzőleg érintkezésbbe léptek az AFL-hez tartozó rakparti munkásokkal, valamint a CIO-hoz tartozó olajmunkásokkal. Mindkét szervezet megígérte, hogy szolidáris lesz a hajósokkal és ha piketvonalat állítanak fel, akkor azt nem lépik át. I.W.W. VESZTESÉG Amig a Mexcoi öbölből a győzelem és a szolidaritás hírét jelenthetjük, addig Cleveland városban éppen az ellenkező történt. A Republic Brass Company ipartelepét, amelynek munkásai az IWW-ban voltak szervezve, eladták egy nagyobb cégnek, amelynél CIO munkások dolgoznak. A United Automobil Workers Union (CIO) szervezői ellepték a megvásárolt gyárat és eget- földet ígértek a munkásoknak arra az esetre, ha szavazást kémek és a CIO szervezetre szavaznak. Noha ez az úgynevezett “raid” a munkásszolidaritás csúnya arculcsapása volt, a CIO szervezők a végletekig mentek és annyira befolyásolták a Republic Brass munkásait, hogy a szavazásnál ők kaptak többséget. A szavazás után azonban a munkások hiába vártak a beígért nagy béremelésekre. Ehelyett azt mondották nekik, hogy már úgyis a legmagasabb bért kapják, — amit az IWW kebelében vívtak ki maguknak, — most tehát várniok kell a legközelebbi általános béremelésig. A munkások tekintélyes része megtartotta az IWW tagságát is és igy ez az ügy még nem nyert végleges elintézést. ÜZEN A SZERKESZTŐ: Julius Siket, East Chicago, Ind. — Miután Siket munkástárshoz hasonlóan többen is kérdezték ugyanazt a dolgot, itt adjuk meg a feleletet, hogy mindenki olvashassa. Ha valamelyik munkástársunk beküld két és fél dollárt azzal az utasítással, hogy azért valamely hazai munkásszervezetnek küldjük a Bérmunkást 1 évig, de nem tudja a szervezet biztos címét, avagy nem is választott ki szervezetet, hanem csak a várost, ahová küldeni szeretné lapunkat, mint Siket mt. is teszi jelen levelében, akkor mi azonnal értesítjük erről légiposta utján a budapesti képviselőnket, aki nyomban megindítja a lapot a hozzáérkezett csomagos küldeményből s minket is azonnal értesít a pontos címről. Miután legtöbbünk már régen eljött Magyarországról, innen mi sem ismerjük sem a címeket, sem a jelenlegi munkásszervezeteket, azonbban a fent említett módszert kielégítőnek találtuk. Miután Csepelre már megyen Bérmunkás, ha a munkástárs megírja, hogy az ön által említett városok közül melyikbe akarja küldetni lapunkat azonnal intézkedni fogunk. Az eddig hozzánk beérkezett magyarországi levelek bizonyítják, hogy minden munkásszervezet nagy érdeklődéssel olvassa és köszönettel fogadja a Bérmunkást. Egy másik munkástárs pedig azt kérdezi, hogy ha az általa kiolvasott Bérmunkást haza akarja küldeni, mennyi bélyeget tegyen rá? Ha úgy csomagolja a lapot, hogy két vége nyitva van, vagyis látszik, hogy az újság, akkor a Bérmunkás egyes számaira másfél centes bélyeg kell, amiért elviszik Európa bármely országába. ni megbízható vélemények szerint ilyesminek semmi nyoma nem volt és a “kommunista puccsot” maga a fasiszta görög kormány találta ki, hogy azzal leplezze korruptságát, hogy mikor Truman személyes megbízottja megérkezik Görögországba az ottani viszonyok megvizsgálására, legyen mit felmutatni és egyben megszabadulni néhány ezer, vagy tízezer anti- fasiztától, akik kétségtelenül veszélyeztetik a fasiszta görög kormány fenállását és a “Truman doktrína” sikerét. így tehát szükséges volt, hogy ha nem voltak “kommunisták“ Görögországban, hogy teremtsenek, mert nyúl nélkül nem lehet nyulat lőni. EZER DOLLÁR 111 BÁNYÁSZ ÉLETÉÉRT MÉG élénk emlékezetben van az elmúlt márciusi dél-illinoisi bányarobbanás, amelynek 111 bányász esett áldozatul. A robbanás a Centrália Mine 5-ös számú tárnájában történt, amelyről a bányafelügyelő és az utólagos hivatalos vizsgálatok is megállapították, hogy a tárna poros és száraz volt, valamint minden szükséges óvókészülék hiányzott. A vizsgáló bizottságok megállapították, hogy a robbanásért és a 111 bányász haláláért első sorban a bányatulajdonosok — a Centralia Coal Co. — és annak igazgatói, másodsorban az Illinois állami bányafelügyelőség igazgatója és annak helyettese, Robert M. Medill és Robert Weir, felelősek. Az egyik tárgyalás a közelmúlt napokban zajlott le Nash- villeben (111.) és a tárgyalást vezető biró két rendbeli vétségben találta bűnösnek a vállalatot és egyenként 500 dollár pénzbüntetésre Ítélte a vádlott vállalatot, tehát összesen EGY EZER (1.000) dollárra. EGY EZER dollárra mulasztásért, amely 111 bányász életét oltotta ki. A társulat ügyvéde szerint a vállalat ugyan nem ismeri el a bűnösségét, “de hogy a hosszadalmas és költséges törvényes eljárásnak véget vessenek” nem fellebbezik meg a döntést és inkább megfizetik az l.QpO dollár büntetést. Ugyan akkor a másik 2 vádlott — a bányafelügyelők — kérték a tárgyalásnak más városba való elhelyezését, amit a biró teljesített, mert “ha figyelembe vesszük, hogy ebben a megyében 111 bányász veszítette életét és a nagyszámú tömeg, akik összegyűltek ott és látták amint az ambuláncok hordták el az áldozatokat, beismerem, hogy megvan az eshetőség az elfogultságra azon egyének ellen, akik azért felelősek” mondotta a biró. Amikor a borzalmas szerencsétlenségről beszámol tunk, megírtuk, hogy a vizsgálatok ] több irányból megindultak, de j a 111 bányászt feltámasztani i már nem lehet és ismerve a múltból hasonló vizsgálatok eredményét, még arra sem számíthatunk, hogy a jövőbeni hasonló szerencsétlenségeknek elejét veszik. A fenti bírói döntés kétségte- lenü igazolja akkori állításunkat, mert amikor 111 bányász életéért egy ezer dollárra büntetik azok halálának okozóit, az sokkal olcsóbb, mint a biztonsági készülékek beállítása. Ez ismét figyelmeztetésül kell szolgáljon a bányászoknak és általában a munkásságnak, hogy saját életük biztonságát csakis szervezett erejükkel védhetik meg. JUGOSZLÁVA ÉRVELÉSE BELGRAD — A jugoszláv kormány azzal indokolta meg az International Labor Organization (ILO) szervezetből való kilépését, hogy ennek a szervezetnek az összetétele “ellenszenves” a Jugoszláv Szövetséges Népköztársaság társadalmi és gazdasági céljaival. Az ILO szervezetben jelenleg egyforma arányban képviseltetik magukat a csatlakozott országok kormányai, a munkaadói és a szervezett munkások. Vagyis éppen a szervezetben egyforma erővel foglalnak helyet a munkáltatók, a szervezett munkások és a kormányok. A jugoszlávok szerint a Nemzetközi Munkás Irodában a munkáltatóknak semmi keresnivalójuk sincs, ha ez az intézmény a munkásokat akarja szolgálni. Az ILO szabálya szerint a szervezetből való kilépést két évvel előzőleg kell bejelenteni, így Jugoszlávia kilépése csak 2 év múltán lesz esedékes, ha addig meg nem változtatja a jelenlegi határozatát. Ebben a szervezetben az amerikai munkásságot csak az AFL delegátussai képviselik. Az ILO szervezet központi irodája Genf városban van, ahol most aggodalommal figyelik, hogy vájjon a többi, úgynevezett “orosz or- bitba” eső országok követni fogják-e Jugoszlávia példáját? A BÉRMUNKÁS 35 ÉVES A Bérmunkás közeledik 35 évfolyamának a befejezéséhez. Harmincöt év még egy ember életében is hosszú idő, de annál inkább az az erős küzdelmeket, vérzivatarokat átélt munkáslap életében. Azért a Bérmunkás hívei ezt az évfordulót a Labor Day napján rendezett évi konvenciónk előestéjén, Szombat este, Augusztus 31-én fényes műsorral összekötött nagy banket keretében fogják megünnepelni. Az ünnepség részleteiről további lapszámainkban majd bővebb információt adunk. Ezúttal csak arra kérjük a Bérmunkás Cleveland és környéken lakó barátait, hogy azt az estét tartsák fenn ezen ünnepély részére. A Bérmunkás Lapbizottsága
