Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-12-20 / 1507. szám
o oldai ti E K AI L A i\ a 1947. december 20. Helytelen szervezkedés (a.l.) A munkásmozgalom közérdeket kell, hogy szolgáljon. Bárhogyan is próbáljuk elkerülni a kritika gyakorlását, de azt tartjuk, hogy a közérdeket szolgáló kritikát mindig jogosan tesz- szük. A legutóbbi napi szenzációt megint John L. Lewis önkényeskedése hozta létre. Nem először foglalkozunk John L. Lewis személyével, a bányász szervezet elnökével, aki tényleg teljhatalmú ura a bányászok szervezetének. Azért tartjuk a legfontosabbnak vele foglalkozni, hogy bebizonyitsuk, milyen helytelen szervezkedési forma a munkások részére egy olyan, amelyet egy ember ké- nye-kedve szerint rángathat ahová éppen kedve telik. Lewisnak az egész tevékenysége abban nyilvánul meg, hogy tényleg diktatórikus hatalommal rendelkezik a bányászok szervezete fölött, ami osztálytudatos munkások részéről nem csak kritikára ad jogot, hanem valósággal elítélendő. Egy osztályharc alapján álló szervezet nem szolgálhatja egyes személyek hiúságát. Ami pedig a bányászok szervezetében történik, arra hagy következtetni, hogy minden csak az ő rendeletére történik. Lewis pályafutása a munkásmozgalomban tisztán kimutatja, hogy állandóan saját egyéni hiúságát akarja legyezgetni.. Az egész ügy csak oda vezethető vissza, hogy már régen nem választották őt meg az AFL elnökének. A legutóbbi cselekedete, talán sokaknak tetszetős és megint bálványozni fogják. Ugyanis ez év októberében tartott AFL konvención a főmogulok elfogadták, hogy a Taft-Hartley rabszolga törvény azon pontjának eleget tesznek, amely szerint a szervezet tisztviselői hüségnyüatkozatot tesznek, hogy nem kommunisták vagy azokkal szimpatizálók. Lewis már a törvény elfogadása után rögtön kijelentette, hogy ő nem kommunista, de mindannak dacára ő semilyen hűségnyilatkozatot nem hajlandó aláírni. A múlt évi bányász sztrájk nagyon fölbőszitette az itteni iparbárókat úgy, hogy megparancsolták a politikai cselédeiknek, oly törvények életbeléptetését, ami guzsbaköti a munkásokat. A törvényjavaslat tárgyalásánál állandóan a bányászok sztrájkja képezte a döntő argumentumot. A sztrájkra visszatérve, tudjuk, hogy hogyan végződött, a szövetségi bíróság tilfóparancsot adott ki Lewis és a bányászok szervezete ellen, aminek következményeképen Lewis visszarendelte a munkásokat munkába. Ebben látjuk mi IWW-isták a helytelen szervezkedést. Azért sohasem tudunk olyan munkásszervezeteknek behódolni, amelynek minden cselekedtük csak a vezérek önkényes rendeletétől függ. Most, hogy Lewis megint kirángatta a bányászokat az AFL- ből, nem tekintjük őt valami nagy forradalmárnak, mint azt a CIO megalakulásakor az “elvtársak” tették. Mi akkor éppen olyan véleménnyel voltunk vele szemben mint most. Azt tartjuk? aki hiúságát akarja legyezgetni ám tegye, de ne a közérdek ellenére. Az amerikai munkásmozgalmat a legkönnyebben lehet rángatni jobbra vagy balra, vagy ha ugytetszik akármerre. Ugyanis, mert az itteni munkások sohasem kaptak szocialista nevelést, sem az AFL-ben, sem pedig a CIO-ban. Azért azután nem is lehet csodálkozni, hogy az amerikai munkások nagy többsége nem osztálytudatos. Csak éppen annyi fogalmuk van az igazi demokráciáról, mint magáról az osztályharcról. Mindkettőt a munkások ellenségeitől tanulták meg. Nem tulajdonítunk nagy jelentőséget annak, hogy Lewis kivitte a bányászokat a sztrájktörésről hírhedt AFL-ből. Mi csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy az amerikai munkások mikor fognak már osztálytudatra ébredni és faképnél hagyni az AFL-t. Ma már különösen idejétmulta a szakmánként való széttagolása a munkásoknak az Egyesült Államokban, ahol a gyári tömegtermelés úgyszólván teljesen kiszorítja a szakképzettséget és ahogyan a termelésben a munkások viszonyai annyira összehozza őket egy szétválaszthatatlan egésszé, hogy a helytelen szakmánkénti szervezkedés, nem hogy előnyére, hanem kárára van a munkásoknak. Annál is inkább, mert a már beszervezett munkásokat sokkal nehezebb rábírni arra, hogy hagyják ott régi szervezetüket, mint a teljesen szervezetlen munkásokat meggyőzni arról, hogy gazdasági érdekeik javítására, szervezetekbe kell tömörülniök. Azért mi ipari unionisták sohasem hittünk sem a szocialista pártoknak, sem a kommunistáknak, hogy egy korhadt szervezetbe, mint az AFL, vagy akár a CIO, a belülről való fúrással újjáépíthessék azokat. Egy forradalmi- szervezetnek, forradalmi alapja kell, hogy legyen. Helytelen szervezkedési formával csak semmit jelentő eredményeket érhetünk el. Nagyon nehéz az elavult és korrupt munkásszervezeteket átformálni, mert azoknak vezetősége már tudja jóelőre, hogy lehet a tagokat lekötni. Egy forradalmi szervezet összetétele mindenben különbözik az üzleti alapra épített munkásmozgalomtól. Az a megállapítás mindig megállja a helyét, hogy a nincstelen proletár lehet csak az igazi harcos elem. Azok, akiknek nincs mit veszteniök. Úgy az AFL, mint a CIO egy bekerítő falat épit a szervezetei köré, amivel arra kényszeríti a munkásokat, hogy kitartsanak mellette. Például betegsegélyek fizetése, életbiztosítási kötvények kiadása, mind csak arra valók, hogy ha másért nem, de ezen kedvezmények már biztosítják a vezetőséget arról, hogy a tagok ne egykönnyen hagyják ott őket. Különösen az öregedő tagok leke- nyerezve vannak ez által. A bányászok szervezete is ilyen előnyökért küzd és a tagságnak még annyi fogalma sincs, hogy megértse, hogy ezeket a biztosítási föltételeket nem Lewis adja a számukra, hanem csak a saját szervezett erejük. Lewisnak csak azért van olyan nagy hatalma, mert a bányászok valóságban nem osztálytudatosak, mert ha azok volnának, ők szabnák meg Lewisnak, hogy mit kell tennie, nem pedig ellenkezőleg. Helytelen szervezkedés sohasem fogja a munkásokat fölszabadítani a rabszolgaság járma alól. A legértékesebb ajándék Néhány napon belül szét fogjuk küldeni a Bérmunkás 1948- as naptárát. Mint már az előző cikkeinkben is jeleztük, idei naptárunk a sok érdekes és értékes cikk mellett hosszas statisztikai ismertetést közöl az UJ MAGYARORSZÁGRÓL. Körülbelül 500 olyan kérdésre adunk autentikus választ, melyek min-' den amerikai magyart érdekelnek. Ezen kérdések felölelik Magyarország földrajzi-és néprajzi adatait, az éghajlati viszonyokat, a közigazgatási felosztást, megyék és városok lakóinak számát a legutolsó adatok szerint, a népmozgalmi eredményeket, egészségügyi viszonyokat, a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem adatait, a közoktatást, a háborús károkat, stb. stb. Csak az, aki ezen adatokat gondosan tanulmányozza, mondhatja, hogy ismeri a jelenlegi Magyarországot. Ugyancsak ilyen, mindenkit érdeklő adatokat szolgáltatunk a közel 300 kiváló ember életrajzi adataival, amit az előző naptárak történelmi dátumai helyén “Ki, mikor, hol, miért?” cim alatt hozunk. így tehát ezen kiváló egyénekről, akiknek nagy szerepük van a civilizáció fejlesztésében, pár szóval elmondjuk, hogy kik voltak? mikor éltek, hol éltek és miért lettek nevezetesekké. Az intelligens munkások örömmel veszik az ily adatok gyűjteményét. Ezen statisztika jellegű részen kívül az alábbi kiváló cikkeket és tárcákat kapja az olvasó a Bérmunkás ez évi naptárában: Geréb József: Béke vagy háború? (vezércikk). A cim megadja, hogy miről van szó. — Dr. James B. McCord: Zulu szülészeti viszonyokról. — O. Henry: Szerelempor (tárca). O. Henry tárcáit nem kell külön dicsérni a Bérmunkás naptár olvasóinak. — A. I. Gold: Gorilla kaland. Érdekes tudományos cikk az erdők rémjéről. — Zára János: Az ipari demokrácia útja. Az IWW elvinyilatkozatának a magyarázata. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy mindezek eredeti cikkek, vagy fordítások, amelyek magyar nyelven itt látnak először napvilágot. Ugyancsak ilyen eredeti dolgok a következők. Dr. C. A. Mills: Éghajlat befolyása az emberre. Ez a kiváló tudós az éghajlat változásában látja a Szovjet Union gyors fejlődésének az okát. Pika Pál: Nemzetközi bonyodalom. A jelenlegi külpolitikai viszonyok bírálata. — A villámlás tanulmányozása. Ismertetése azon kísérleteknek amikkel a tudósok a villámlás misztériumát akarják tisztázni. ■— Vi- si István: Thomas Paine. A modern demokrácia atyjának méltatása. — O. Henry: Városi jelentés (tárca). — Dr. Robert Marshak: A Nap energia forrása. Tudományos bírálata azon kérdésnek, hogy vájjon kifogyhat-e a nap melege? Ugyancsak ilyen érdekfeszitő tudományos cikkek a következők: J. D. Lawrence: A jövő féméi. Ismertetése az uránium, thorium és hasonló fémeknek, amelyek a közel jövőben igen nagy befolyást foghak gyakorolni az összemberiség sorsára. — Willard Shelton: Bérek és termelőképesség. Ez a cikk megmagyarázza/ hogy az amerikai munkás adja a legolcsóbb munkaerőt, mert legtöbbet termel. Hasonlóan érdekes információkat adnak: Amerika nemzeti jövedelme, — Az Egyesült Államok lakossága, — Rekordtörő hideg, — A hosszú élet titka, — A háború költségei, — Plank- ton-kon-tiki, — A nők öltözködéséről, stb. szóló rövidebb cikkeink is. Ezeket kiegészítik József Attila, Petőfi Sándor, Varga József, Endrődi Béla, Kővári Mihály, Biró András és mások versei, humor és számos érdekfeszitő kép. Nem üres dicsekvés tehát midőn azt mondjuk, hogy a Bérmunkás naptára messze-messze felette áll a megszokott naptárirodalomnak. Nem akar ez a többi naptárak lekicsinylése lenni, hanem csak annak ü kifejezése, hogy mi a naptárunkban maradandó értékű, nagybecsű munkát kívánunk adni és azért rendkívüli nagy gonddal Írjuk és szerkesztjük. Bevalljuk az az ambíciónk, hogy midőn ezen naptárból a Bérmunkás olvasója a rokonának vagy barátjának ad egy példányt, akkor azért csak dicséretet és köszönetét kapjon attól, akinek az ajándékot adta. Ez igy volt az előző években is és aki átnézi a fenti tartalom- jegyzéket, beláthatja, hogy még fokozottabb mértékben igy lesz ezzel a naptárral. Most már csak a Bérmunkás olvasóin áll, hogy ezt a köszönetét és dicséretet minél nagyobb számmal megkapják. Aki csak teheti, ajándékozzon legalább egy példányt ebből a naptárból valamelyik rokonának, vagy ismerősének, akár itt, akár az óhazában. Beküldött rendelés esetén a kiadóhivatal mindjárt elküldi a naptárt az adott címre. Mint a körlevélben is jeleztük, a naptár árát kénytelenek voltunk 75 centre emelni. Azonban aki a tartalmat veszi figyelembe, látni fogja, hogy még az ily ár mellett is a Bérmunkás 1948-as naptára a legértékesebb karácsonyi vagy újévi ajándék. ÚJJÁÉPÍTÉS A németek 1944-ben felrobbantották a tiszaugi Tisza-hidat is. Ennek a hídnak az újjáépítése már hónapok óta folyt. A hid most elkészülvén, átadták a forgalomnak és ez az újjáépített hid most újra lehetővé teszi a Tiszán való közlekedést és evvel a két országrészt újra egybeköti. *
