Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)

1947-12-20 / 1507. szám

o oldai ti E K AI L A i\ a 1947. december 20. Helytelen szervezkedés (a.l.) A munkásmozgalom közérdeket kell, hogy szolgáljon. Bárhogyan is próbáljuk elkerülni a kritika gyakorlását, de azt tartjuk, hogy a közérdeket szolgáló kritikát mindig jogosan tesz- szük. A legutóbbi napi szenzációt megint John L. Lewis önkényes­kedése hozta létre. Nem először foglalkozunk John L. Lewis sze­mélyével, a bányász szervezet elnökével, aki tényleg teljhatalmú ura a bányászok szervezetének. Azért tartjuk a legfontosabbnak vele foglalkozni, hogy bebizonyitsuk, milyen helytelen szervezke­dési forma a munkások részére egy olyan, amelyet egy ember ké- nye-kedve szerint rángathat ahová éppen kedve telik. Lewisnak az egész tevékenysége abban nyilvánul meg, hogy tényleg diktatórikus hatalommal rendelkezik a bányászok szerve­zete fölött, ami osztálytudatos munkások részéről nem csak kri­tikára ad jogot, hanem valósággal elítélendő. Egy osztályharc alapján álló szervezet nem szolgálhatja egyes személyek hiúságát. Ami pedig a bányászok szervezetében történik, arra hagy következtetni, hogy minden csak az ő rende­letére történik. Lewis pályafutása a munkásmozgalomban tisztán kimutatja, hogy állandóan saját egyéni hiúságát akarja legyezgetni.. Az egész ügy csak oda vezethető vissza, hogy már régen nem válasz­tották őt meg az AFL elnökének. A legutóbbi cselekedete, talán sokaknak tetszetős és megint bálványozni fogják. Ugyanis ez év októberében tartott AFL konvención a főmo­gulok elfogadták, hogy a Taft-Hartley rabszolga törvény azon pontjának eleget tesznek, amely szerint a szervezet tisztviselői hüségnyüatkozatot tesznek, hogy nem kommunisták vagy azok­kal szimpatizálók. Lewis már a törvény elfogadása után rögtön kijelentette, hogy ő nem kommunista, de mindannak dacára ő semilyen hűségnyilatkozatot nem hajlandó aláírni. A múlt évi bányász sztrájk nagyon fölbőszitette az itteni ipar­bárókat úgy, hogy megparancsolták a politikai cselédeiknek, oly törvények életbeléptetését, ami guzsbaköti a munkásokat. A tör­vényjavaslat tárgyalásánál állandóan a bányászok sztrájkja ké­pezte a döntő argumentumot. A sztrájkra visszatérve, tudjuk, hogy hogyan végződött, a szövetségi bíróság tilfóparancsot adott ki Lewis és a bányászok szervezete ellen, aminek következményeképen Lewis visszaren­delte a munkásokat munkába. Ebben látjuk mi IWW-isták a hely­telen szervezkedést. Azért sohasem tudunk olyan munkásszerve­zeteknek behódolni, amelynek minden cselekedtük csak a vezérek önkényes rendeletétől függ. Most, hogy Lewis megint kirángatta a bányászokat az AFL- ből, nem tekintjük őt valami nagy forradalmárnak, mint azt a CIO megalakulásakor az “elvtársak” tették. Mi akkor éppen olyan véleménnyel voltunk vele szemben mint most. Azt tartjuk? aki hiúságát akarja legyezgetni ám tegye, de ne a közérdek ellenére. Az amerikai munkásmozgalmat a legkönnyebben lehet rán­gatni jobbra vagy balra, vagy ha ugytetszik akármerre. Ugyanis, mert az itteni munkások sohasem kaptak szocialista nevelést, sem az AFL-ben, sem pedig a CIO-ban. Azért azután nem is lehet csodálkozni, hogy az amerikai munkások nagy többsége nem osz­tálytudatos. Csak éppen annyi fogalmuk van az igazi demokráciá­ról, mint magáról az osztályharcról. Mindkettőt a munkások ellen­ségeitől tanulták meg. Nem tulajdonítunk nagy jelentőséget annak, hogy Lewis ki­vitte a bányászokat a sztrájktörésről hírhedt AFL-ből. Mi csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy az amerikai munkások mikor fog­nak már osztálytudatra ébredni és faképnél hagyni az AFL-t. Ma már különösen idejétmulta a szakmánként való széttagolása a munkásoknak az Egyesült Államokban, ahol a gyári tömegterme­lés úgyszólván teljesen kiszorítja a szakképzettséget és ahogyan a termelésben a munkások viszonyai annyira összehozza őket egy szétválaszthatatlan egésszé, hogy a helytelen szakmánkénti szer­vezkedés, nem hogy előnyére, hanem kárára van a munkásoknak. Annál is inkább, mert a már beszervezett munkásokat sokkal ne­hezebb rábírni arra, hogy hagyják ott régi szervezetüket, mint a teljesen szervezetlen munkásokat meggyőzni arról, hogy gazda­sági érdekeik javítására, szervezetekbe kell tömörülniök. Azért mi ipari unionisták sohasem hittünk sem a szocialista pártoknak, sem a kommunistáknak, hogy egy korhadt szervezet­be, mint az AFL, vagy akár a CIO, a belülről való fúrással újjá­építhessék azokat. Egy forradalmi- szervezetnek, forradalmi alap­ja kell, hogy legyen. Helytelen szervezkedési formával csak sem­mit jelentő eredményeket érhetünk el. Nagyon nehéz az elavult és korrupt munkásszervezeteket átformálni, mert azoknak vezetősé­ge már tudja jóelőre, hogy lehet a tagokat lekötni. Egy forradal­mi szervezet összetétele mindenben különbözik az üzleti alapra épített munkásmozgalomtól. Az a megállapítás mindig megállja a helyét, hogy a nincstelen proletár lehet csak az igazi harcos elem. Azok, akiknek nincs mit veszteniök. Úgy az AFL, mint a CIO egy bekerítő falat épit a szervezetei köré, amivel arra kényszeríti a munkásokat, hogy kitartsanak mellette. Például betegsegélyek fizetése, életbiztosítási kötvények kiadása, mind csak arra valók, hogy ha másért nem, de ezen ked­vezmények már biztosítják a vezetőséget arról, hogy a tagok ne egykönnyen hagyják ott őket. Különösen az öregedő tagok leke- nyerezve vannak ez által. A bányászok szervezete is ilyen előnyökért küzd és a tagság­nak még annyi fogalma sincs, hogy megértse, hogy ezeket a biz­tosítási föltételeket nem Lewis adja a számukra, hanem csak a saját szervezett erejük. Lewisnak csak azért van olyan nagy ha­talma, mert a bányászok valóságban nem osztálytudatosak, mert ha azok volnának, ők szabnák meg Lewisnak, hogy mit kell ten­nie, nem pedig ellenkezőleg. Helytelen szervezkedés sohasem fogja a munkásokat fölszabadítani a rabszolgaság járma alól. A legértékesebb ajándék Néhány napon belül szét fog­juk küldeni a Bérmunkás 1948- as naptárát. Mint már az előző cikkeinkben is jeleztük, idei naptárunk a sok érdekes és ér­tékes cikk mellett hosszas sta­tisztikai ismertetést közöl az UJ MAGYARORSZÁGRÓL. Körül­belül 500 olyan kérdésre adunk autentikus választ, melyek min-' den amerikai magyart érdekel­nek. Ezen kérdések felölelik Ma­gyarország földrajzi-és népraj­zi adatait, az éghajlati viszonyo­kat, a közigazgatási felosztást, megyék és városok lakóinak szá­mát a legutolsó adatok szerint, a népmozgalmi eredményeket, egészségügyi viszonyokat, a me­zőgazdaság, az ipar és a keres­kedelem adatait, a közoktatást, a háborús károkat, stb. stb. Csak az, aki ezen adatokat gon­dosan tanulmányozza, mondhat­ja, hogy ismeri a jelenlegi Ma­gyarországot. Ugyancsak ilyen, mindenkit érdeklő adatokat szolgáltatunk a közel 300 kiváló ember életraj­zi adataival, amit az előző nap­tárak történelmi dátumai he­lyén “Ki, mikor, hol, miért?” cim alatt hozunk. így tehát ezen kiváló egyénekről, akiknek nagy szerepük van a civilizáció fej­lesztésében, pár szóval elmond­juk, hogy kik voltak? mikor él­tek, hol éltek és miért lettek ne­vezetesekké. Az intelligens mun­kások örömmel veszik az ily adatok gyűjteményét. Ezen statisztika jellegű részen kívül az alábbi kiváló cikkeket és tárcákat kapja az olvasó a Bérmunkás ez évi naptárában: Geréb József: Béke vagy há­ború? (vezércikk). A cim meg­adja, hogy miről van szó. — Dr. James B. McCord: Zulu szü­lészeti viszonyokról. — O. Hen­ry: Szerelempor (tárca). O. Hen­ry tárcáit nem kell külön dicsér­ni a Bérmunkás naptár olvasói­nak. — A. I. Gold: Gorilla ka­land. Érdekes tudományos cikk az erdők rémjéről. — Zára Já­nos: Az ipari demokrácia útja. Az IWW elvinyilatkozatának a magyarázata. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy mindezek eredeti cikkek, vagy fordítások, amelyek magyar nyelven itt látnak először nap­világot. Ugyancsak ilyen eredeti dolgok a következők. Dr. C. A. Mills: Éghajlat befolyása az em­berre. Ez a kiváló tudós az ég­hajlat változásában látja a Szov­jet Union gyors fejlődésének az okát. Pika Pál: Nemzetközi bo­nyodalom. A jelenlegi külpoliti­kai viszonyok bírálata. — A vil­lámlás tanulmányozása. Ismer­tetése azon kísérleteknek amik­kel a tudósok a villámlás miszté­riumát akarják tisztázni. ■— Vi- si István: Thomas Paine. A mo­dern demokrácia atyjának mél­tatása. — O. Henry: Városi je­lentés (tárca). — Dr. Robert Marshak: A Nap energia forrá­sa. Tudományos bírálata azon kérdésnek, hogy vájjon kifogy­hat-e a nap melege? Ugyancsak ilyen érdekfeszitő tudományos cikkek a követke­zők: J. D. Lawrence: A jövő féméi. Ismertetése az uránium, thorium és hasonló fémeknek, amelyek a közel jövőben igen nagy befolyást foghak gyako­rolni az összemberiség sorsára. — Willard Shelton: Bérek és termelőképesség. Ez a cikk meg­magyarázza/ hogy az amerikai munkás adja a legolcsóbb mun­kaerőt, mert legtöbbet termel. Hasonlóan érdekes informáci­ókat adnak: Amerika nemzeti jövedelme, — Az Egyesült Álla­mok lakossága, — Rekordtörő hideg, — A hosszú élet titka, — A háború költségei, — Plank- ton-kon-tiki, — A nők öltözkö­déséről, stb. szóló rövidebb cik­keink is. Ezeket kiegészítik Jó­zsef Attila, Petőfi Sándor, Var­ga József, Endrődi Béla, Kővári Mihály, Biró András és mások versei, humor és számos érdek­feszitő kép. Nem üres dicsekvés tehát mi­dőn azt mondjuk, hogy a Bér­munkás naptára messze-messze felette áll a megszokott naptár­irodalomnak. Nem akar ez a többi naptárak lekicsinylése len­ni, hanem csak annak ü kifeje­zése, hogy mi a naptárunkban maradandó értékű, nagybecsű munkát kívánunk adni és azért rendkívüli nagy gonddal Írjuk és szerkesztjük. Bevalljuk az az ambíciónk, hogy midőn ezen naptárból a Bérmunkás olvasó­ja a rokonának vagy barátjá­nak ad egy példányt, akkor az­ért csak dicséretet és köszöne­tét kapjon attól, akinek az aján­dékot adta. Ez igy volt az előző években is és aki átnézi a fenti tartalom- jegyzéket, beláthatja, hogy még fokozottabb mértékben igy lesz ezzel a naptárral. Most már csak a Bérmunkás olvasóin áll, hogy ezt a köszöne­tét és dicséretet minél nagyobb számmal megkapják. Aki csak teheti, ajándékozzon legalább egy példányt ebből a naptárból valamelyik rokonának, vagy is­merősének, akár itt, akár az óhazában. Beküldött rendelés esetén a kiadóhivatal mindjárt elküldi a naptárt az adott cím­re. Mint a körlevélben is jelez­tük, a naptár árát kénytelenek voltunk 75 centre emelni. Azon­ban aki a tartalmat veszi figye­lembe, látni fogja, hogy még az ily ár mellett is a Bérmunkás 1948-as naptára a legértékesebb karácsonyi vagy újévi ajándék. ÚJJÁÉPÍTÉS A németek 1944-ben felrob­bantották a tiszaugi Tisza-hidat is. Ennek a hídnak az újjáépíté­se már hónapok óta folyt. A hid most elkészülvén, átadták a for­galomnak és ez az újjáépített hid most újra lehetővé teszi a Tiszán való közlekedést és ev­vel a két országrészt újra egy­beköti. *

Next

/
Thumbnails
Contents