Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-12-20 / 1507. szám
1947. december 20. t u M li N K Á S 7 oldal A polgárháborúk terjedésének lehetőségei (Vi.) Most egyenlőre csak Kínában és Görögországban dühöng a polgárháború, azonban kis mértékben megkezdődött Francia és Olaszországokban is. És éppen a. munkásság veszíthet legtöbbet minden háborúban, igy a polgárháborúban is, melyben testvér-testvér ellen, fiú apja ellen harcol, mégis vannak helyzetek, amikor kikerülhetetlen a polgárháború. Mert ha a munkásság mindenáron kiakarja azt kerülni, akkor a fehér terror annak az ára, amint Chiang és Zarvasék megmutatták, még azokat is, akik megadják magukat a falnak állítják, vagy lefejeztetik. Mindkét helyen, ahol már folyik a polgárháború, csak is az amerikai tőkés osztály nagymérvű támogatásával képesek azt megtenni. Ugyanez van kilátásban Olasz és Franciaországok részére is. Először is, hogy megnyerjék az amerikai tőkések barátságát, segítségét, mindkét országban kidobták a vörösöket, Olaszországban még a szocialistákat is kitessékelték a kormányból és a kormány elnyomó eszközeit úgy igyekeztek átszervezni, hogy azokkal képesek legyenek a munkás lázadásoknak leverésére. Ugyanakkor mindkét országban, mint Kínában és Görögországban a külföldi pénzfolyó dacára is, hatalmas infláció van. Rémmagasak az árak és a munkabérekért nap-nap után harcolni kell a munkásoknak, akik soha nem érik utói a magasságba szökő árakat. így a Wall Street befolyása alatt, álló politikusok, szembe találják magukat a saját népeikkel. Két urat nem lehet szolgálni. Ugyan akkor csak azokat nyerik meg az ilyen hazaáruló munkák végzésére, akik megtudnak gazdagodni, vagy gazdagságaikat szaporítani, részben a fekete piac, részben más korrupciók folytán. Mentői nagyobb a veszedelem, vagy nyílt polgárháborúvá alakult a helyzet, annál nagyobb hasznot kívánnak azok, akik a népeik ellen külföldi szolgálatban állnak, amint a görög és kínai példák mutatják. Kínában csak egy egyén, T. V. Soong 40 millió amerikai dollárt vágott zsebre egy pár év alatt. Minden akció megszüli a reakciót, igy minden kormány még nagyobb elnyomatásra, terrorra készül, ha veszélyben látja magát. Ugyancsak a munkásság is kell, hogy készüljön a döntő hárcra, ha nem akarja, hogy újabb fehér, vagy fekete terror áldozata legyen. így alakul ki a helyzet, amikor a szakadás olyan nagymérvűvé válik, hogy nyílt polgárháborúvá alakul. Mindkét fél igyekszik szövetségeseket keresni, saját oldalát erősíteni és amely gyengébbnek bizonyul, annak pusztulnia kell. Persze mindez nem azért van, mert Moszkva, vagy a Comin- form igy akarja, hanem minden folyamatnak meg vannak a természetes tövényei és amint két osztály állandóan harcol egymással szemben, úgy az ilyen polgárháborúk annak a természetes folyamatai. Először csak propaganda, de amikor már a veszély nagy az uralkodó osztály részére, akkor terror, vagy polgárháború és még a polgárháború vagy forradalom után is a tisztogatás, takarítás jön, melyet mostan magyar, lengyel és más országokban szemlélhetünk. Minden esetben a kormányon, a hatalmon levő egyének szabják meg, hogy mikor látják időszerűnek kierőszakolni a döntő ütközetet. Úgy látszik francia, olasz országokban is most látják legcélszerűbbnek, amikor még a veszély fitogtatásával is, három-négyszáz millió dollárt dobnak oda nekik, mindamellett, még a nép nem ment keresztül egy éhséges télen. Mert ha nem mostan, hanem márciusba a választásokig várnak, akkor még nagyobb elkeseredés és elszántság lesz a nép részéről elkergetni őket. Mindkét országban a fasiszták nyílt szervezkedése, a kormányok által való hallgatólagos segítése, azok vérszemet kapva, a kommunisták elleni támadásai adták meg a gyújtó kanócot. Egyenlőre, csak azok helyiségei lapjaik és csoportjaik ellen, no meg a magas árak elleni tüntetésekkel, sztrájkokkal kezdték, de mivel a zavargások nagy mértéke még jobban megingatja a kormányban vetett bizalmat, igy az árak is szöknek felfelé, a kormánynak hitele, pénze mindég értéktelenebbé válik, mely viszont magasabb munkabérekért való harcok láncolatát indítja meg. Amint látjuk, a harcok kiinduló pontja majdnem minden esetben, a magasabb munkabérekért folyó sztrájkok. Melyeket viszont az árak gyors emelkedése tesz szükségessé és semmisíti meg az elért eredményeket egy pár nap, vagy hét alatt, igy újból és újból kell kezdeni a harcot és emiatt még inkább elmérgesedik és elkeseredettebbé válik. Hogy a polgárháború mikor lép át a sztrájkokban megnyilvánuló határon, az osztályharcba, nehéz lesz megállapítani, de oda vezet és kikerül- hetetlennek látom, legalább is ezen két említett országban, ahol már is megvannak a nagymértékű összecsapások. Ezt leginkább az is kierőszakolja, mivel egyik ország kormánya sem bírja a népesség többségének a pártolását. Minden amerikai lárma, dicséret és propaganda dacára is, a tény az, hogy úgy De Gasperi, mint Ra- madier csak a kisebbséget képviseli és csak is az amerikai jóváhagyás által maradhattak a kormányon. Ramadier pártja a sárga szocialisták Franciaországban csak 19 százalékát képviselik a szavazatoknak, mégis azokat ismeri el Amerika az igazi francia nép képviselőinek. Majdnem ez áll a De Gasperira is. Amig megengedték nekik, hogy három-négy legnagyobb pártokkal közösen kormányozzanak, addig volt kilátás békére, együttműködésre. De amikor a többséget kizárják a kormányból amerikai utasításra, akkor annak a kormánynak nincsen létjogosultsága, de ereje sincs magát megvédeni, ha csak terror eszközökhöz nem nyúl. A tél folyamán még nagyon sok lázadást, belső harcokat fognak jelenteni ezen két országból, nem azért mert akár a kommunisták, akár a szakszervezetek úgy akarják, hanem leginkább azért, hogy a kormányok most látják időszerűnek leverni a forradalmi munkásj ságot, vezéreiket összefogdosni, amint már Franciaországban meg is kezdték börtönbe dobni őket, hogy majd tavasszal mentői gyengébbeké tegyék a munkások lázadó tömegeit, könnyebben eltudjanak velük bánni. De hogy mennyire^ sikerül majd? A következő hónapokban sorsdöntő határozatokat, eseményeket fognak közölni a világ népével, melyeknek központja Francia és Olaszország munkássága lesz. Patent Medicinák Irta: ALBERT DEUTSCH Az amerikai közönség még mindig könnyen horogra akad és úgy kap a patent medicina után, mint ahogyan az éhes hal veti magát a gilisztára. Csak asztronómiai nagy számokkal lehetne kifejezni azt az összeget, amit az amerikai közönség még most is elkölt patent orvosságokra s ha abból következtetnénk a közegészségi állapotokra, akkor azt kellene hinnünk, hogy a lakosság egyik fele állandóan fejfájás elleni port szed, mig a többiek hashajtókért ostromolják a sarki gyógyszertárakat. A drugstorok hivatalos lapja a “Drug Topics” állítása szerint az amerikai közönség 1946-ban 541.601.000 dollárt költött “házi gyógyszerekre”, mint ahogy a patent medicinákat nevezik. De ide kell számítani a vitamin ^készítmények nagyrészét is, amelyekre 187,719,000 dollárt költöttek. Ezzel szemben az orvosok által receptre rendelt gyógyszerek árai csak 420,987,- 000 dollárt tettek ki. Megtudjuk továbbá abból a cikkből, hogy az amerikai nép a múlt évben 98,000,000 dollár ára hashajtót fogyasztott el a köhögés elleni szerek, beleértve a “cough-drops” cukorkákat is, 91 millió dollárba kerültek, hatvanöt millió dollárt fizettek a különböző “tonics” néven árult erősítő szerekért; a fejfájás enyhítése patent medicinák révén 96 millió dollárt vitt el és a gyomorsavak ellensúlyozására 38 millió értékű patent medicinára volt szükség. Az 541,601,- 000 teljes összeg többi részét fájdalomcsillapító linimentekre, flastromokra, kenőcsökre és hasonló egyéb szerekre költötték. TÚLZÓ HIRDETÉSEK A “Drug Topics” állítása szerint az amerikai nép a múlt évben mindenféle orvosságra 2,500.413.000 dollárt költött el. Az “American Public Health Association” elnöke, Dr. Edna M. Koch azt álhtja, hogy az amerikai közönséget a nagymérvű hirdetések veszik rá a patent medicinák használatára. Ez az egyesület nemrégen vizsgálatot folytatott Pennsylvania államban, ahol kitűnt, hogy az amerikai közönség 60 százaléka, mihelyt egészségében valami rendellenességet vesz észre, patent medicinát vásárol mielőtt orvoshoz menne. A vizsgálatot három főiskola végezte 1215 családnál kérdezősködtek s jutottak arra az eredményre, hogy az amerikaiak még mindig ily nagy számmal fordulnak a patent orvosságok felé, mielőtt orvossal vizsgáltatnák meg magukat. Ennek természetesen az oka elsősorban is az, hogy a patent medicina látszólag olcsóbb, mint az orvos. Látszólag olcsóbb, mert ha nem használ, akkor végre mégis csak orvoshoz mennek és a patent medicinákkal eltöltött idő alatt a betegség jóval tovább fejlődött. Sok ily esetben tehát a gyógyítás már sokkal költségesebb lesz, mint lett volna a betegségi tünetek jelentkezésének idején. Itt termé- jszetesen még számításba kell ' vennünk a betegség okozta fájdalmakat, kellemetlenségeket és egyéb veszteségeket is. így nyilvánvaló, hogy a patent medicinák végeredményben sokkal költségesebbek, mintha azonnal orvoshoz fordulnánk. Az átlagos ember azonban mindig igy gondolkozik: “Megpróbálom ezt a nagyon ismert és ajánlott X, Y, vagy Z nevű medicinát és ha nem használ, akkor majd elmegyek az orvoshoz.” A legtöbb ember arra nem gondol, hogy az X, Y, vagy Z orvosságok használatával nem csak bizonyos összeget vészit, hanem a betegségnek azt a kezdő időszakát is, amelyben a gyógyítás a legkönnyebb. CSODÁKAT ÍGÉRNEK De azonkívül a legtöbb ember nem gondol arra sem, hogy a patent medicinák azért annyira ismertek, mert az újságok és a folyóiratok tele .vannak a hirdetéseikkel. De azonkívül a rádió is állandóan kiabálja felénk. És ha megkérdezzük, hogy ki az aki annyira ajánlja ezen koty- valékokat, akkor megint csak azt tudjuk meg, hogy maguk a hirdetések, amelyekben az állítólagos használók csodás sikereket jelentenek. A pennsylvaniai vizsgálat adatai szerint a legtöbben a hirdetésekben adott ígéretek után mennek. Arra a kérdésre, hogy használt-e nekik a patent medicina, 40 százalék határozott nem-mel válaszolt, 2 százalék nem tudott választ adni, 58 százalék pedig ÚGY GONDOLTA, hogy volt valamilyen jó hatása az orvosságnak. Azonban ebből is csupán 10 közül egy^ vagyis az összes vásárlók közül kevesebb mint 1 százalék merte állítani határozottan, hogy a patent orvosság használt és meggyógyította. A pennsylvaniai vizsgálat fontosabb adatai a következők: A patent medicinák nagymérvű használatát első sorban is a