Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)

1947-12-13 / 1506. szám

> oidai BÉRMUNKÁS 1947. december 13. Egységes munkásmozgalom A hazugság, mint fegyver (a.l.) Szépenhangzó elgondolás, amikor egyszerűen kijelent­jük, hogy a munkásoknak egységes mozgalomra van szükségük, a sorozatos háborúkkal szemben, amelyet a piacokért küzdő kapita- lazimus zúdított mindig az emberiség nyakába, egységes mozga­lom nélkül az ipari fejlődés, napról-napra elviselhetetlenebbé te­szi a proletárok helyzetét. Nagyon sokan még a munkások közül is, lekicsinylőleg és úgyszólván ellenzői a munkásmozgalomnak. Az osztály tudatos munkásságnak nem csak a kapitalizmus túlkapásai ellen kell har­colni, hanem a tudatlan és félrevezetett munkások ellen is. A munkásmozgálom sem egy tökéletes alkotás, de sokkal na­gyobb hordereje volna, ha lehetséges lenne az egész világ munkás- mozgalmát egy közös cél érdekében egy egységes tevékenységre tömöríteni. Sajnos, de magában minden országban a frakció harcok dúl­nak. A frakció harcokért legtöbbnyire csak a vezetőséget lehet okolni, mert mindenhol, a létért való küzdelem nagyon sok eset­ben megalkuvóvá teszi az egyéneket. A hivatalokhoz való görcsös ragaszkodás elfelejteti nagyon sokakkal a kitűzött célt. A munkásmozgalom hibáit a múltra kell visszavezetni. A szakszervezett mozgalom volt az, amely a munká­sokat nem mint egy osztályt, .hanem mint szerszámot szervezte. Mindenki abba a szervezetbe tartozott, amilyen szerszámmal dol­gozott. A szakszervezetek ahelyett, hogy egyesitették volna a mun­kásokat, inkább szétforgácsolták annyi felé, ahány szakmát kép­viseltek. Az IWW zászlóbontása 1905-ben, uj szellemet hozott a mun­kásmozgalomba, mely futótűzként hatott az amerikai munkások­ra. Mig azután a kapitalizmps az itteni szakszervezeti vezérekkel minden követ megmozgattak, hogy az IWW-t, amely minden szak­mai különbözetet lerombolt, hogy a munkásokat az Egy Nagy Szervezetbe tömörítse, — tönkretegyék. Senki sem tudott komoly érveket fölvonultatni egy forradalmi ipari szervezet ellen. A fontiek bizonyítják, hogy a szakszervezeti vezérek, nem & munkásság érdekeit szolgálták és nem szolgálják ma sem, amikor , saját egyéniségüket a munkásság közös érdekei főié helyezik. Az IWW, mint forradalmi ipari szervezet, igazi alapját ké­pezhetné egy ténylegesen egységes munkásmozgalomnak. Az osztályharcot gazdasági különbözetek hozták létre. Az osztályharc tehát a két gazdaságilag ellentétes osztály között dúl. Az uralmon levő kapitalizmusnak megvannak az ő saját osztály­intézményei. Természetesen hatalmukat kizárólag gazdasági ere­jük adja meg. A ténylegesen szocializmusért küzdő munkásoknak ezt a társadalmat fentartó és irányitó gazdasági erőt kell, hogy birtokukba vegyék. És mivel a munkásoknak termelő erejükön kí­vül más egyebük nincsen, ezt a termelő munkaerejüket kell egy egységes forradalmi munkásmozgalomba egyesítsék. Ilyen erők egyesítésére legakalmasabb az ipari szervezet. És ez elvitathatatlan tény. Lárma sokszor lehet hangos, de erőt még sem képvisel. A szocializmusért küzdőknek nem az a fontos, hogy kik és milyen taktika használatával valósíthatja meg a munkás- osztály célkitűzését. De föltétien kidolgozott tervezetnek kell len­ni, hogy tulajdonképpen mit is akarunk és hogyan hajthatjuk azt végre, hogy mennél kevesebb áldozatot hozzon a munkásosztály. Az átmeneti korszak még nem szocialista társadalom és nem is lehet mindaddig, amig nem a termelésbe résztvevők veszik át a termelő eszközöket és irányítják a termelést és szétosztást, mert csak akkor, részesülhetnek az általuk termelt összes javakból. ^ Mi, ipari unionisták mindig azt tartjuk, hogy nem a munkás- osztályon kivül állókkal kell megértetni a föltörekvő proletáriátus célját, hanem magukkal a kizsákmányolt munkásokkal. Tudatá­ban vagyunk annak is, hogy a munkásosztály tényleges felszaba­dulása csak maguknak a kizsákmányolt munkásoknak lehet cél­juk. i Távol áll tőlünk az a gyanúsítás, hogy talán nincsennek meg­bízható elemek a tényleges munkásokon kivül, de annyi bizonyos, hogy az egész társadalmi harc, alapjában a kapitalizmus meg­szüntetését kell, hogy eredményezze. Ami természetesen a mun­kások tényleges felszabadulását kell, hogy eredményezze a bér­rendszer alól. , Lehet, hogy sokan abban a téves elgondolásban élnék, hogy államszocializmus, vagy pártdik'tatura már a munkásság végle­ges fölszabadulását jelenti. Korántsem, mert a tényleges felszaba­dulást csak maga a megszervezett munkásosztály hozhatja létre. Hogy a munkásosztály ezt a funkcióját tényleg végre is tudja haj­tani, azért van azután föl tétlen szüksége egy igazán egyseges munkásmozgalomra. , Az egységes munkásmozgalom nem is jöhet másképpen letre, csak ha a munkások minden szakmai válaszfalat ledöntenek es minden politikai szószátyárkodást kiküszöbölnek magából a mun­kásmozgalomból. Tudjuk azt, hogy nem lehet minden munkás százszázalékos marxista, de mindegyikkel meg lehet ertetm azt, hogy jelenleg a kizsákmályolásra épült kapitalista rendszerben élünk és hogy ha ez alól felakarja szabadítani magát a munkás­osztály, okvetlen kell, hogy erre a célra szervezkedjünk és hogy erőnket a közös cél érdekében leghatasosabban érvényesíthessük, ha egv egységes munkásmozgalmat építünk. Egy ilyen egységes munkásmozgalomnak az alapj at csak egy forradalmi ipari szervezet képezheti. El sem tudunk képzelni egy igazán jól megszervezett szocialista társadalmat, amelyben a ter­melő hadsereg ne képezzen egységes egészet a társadalom föntar- tására és annak irányítására. (Vi.) Már sokszor irtuk, hogy ( a kenyeret mint fegyvert hasz- j nálják az amerikai urak, most! azt a régi, de kevésbé használt fegyvert vették elő, melyet Hit- lerék nagy sikerrel használtak évtizedeken keresztül. Nagy szenzációnak tüntették fel és annyira megkedvelték azt a hirt, hogy Oroszországban, nagy gazdasági válság van és a pénz értéket is meg fogják vál­toztatni. Ezt valami utazók, me­nekültek, talán éppen lengyelek, akik nem is voltak Oroszország­ban hiresztelik. De persze az amerikai propaganda gépezet annyira szegény a propaganda anyagban, hogy ezt a hirt, ami valószínűen hamis és az ameri­kai laptudósitók, valamint az orosz követség nem tudnak ró­la semmit, most megragadták és az egész világra szétkürtöl- ték, sőt itt Amerikában órák hosszat foglalkoztak vele a rá­diókon keresztül. Mindezt a hirt abból tették össze, hogy állítólagos utazók látták, hogy a nagy üzletek előtt sorbaálltak a népek, vásárolni akartak és hogy egyszerű mun­kások, kínai vázákat is vásárol­tak, ami csak nagy luxus, még az amerikai munkásoknak is. Ugyancsak ezek az amerikai szenzációt hajhászó lapok, rádió szónokok, többször hiresztelték, hogy Stalin meghalt, Stalin be­teg, minthogy vágyaiknak hir- szerü előadását lehetett azt is, mint ezt a legújabb híreket el­könyvelni. Ugyancsak hazug és megbot­ránkoztató hamis beállítás ké­pen most azt hiresztelik, hogy Olaszországban a vörösök meg­akarták semmisíteni az ameri­kai szenet, melyet odaszállítot­tak és a jó keresztény kormány, a katonasággal védte azt meg: Valószínűleg, hogy maguknak akartak abból szerezni, amint itten is teszik sok nagyobb vá­ros szegényei, hogy a vasúti ko­csikról ledobálják a szenet és mint huladékot összeszedik. De ezt úgy állítja be De Gasperi is és az amerikai urak, hogy ezek a szegény megtévesztett olasz vörösök, meg akarták azt sem­misíteni. Ezáltal remélik az ame­rikai nép gyűlöletét ellenük fo­kozni. A másik hazugság láncolata mellyel az amerikai népet az európai harcos szervezett mun­kásság ellen uszítják, az a hamis beállítás, hogy az olasz és fran­cia munkásság csak azért sztráj­kol, harcol, mert a vörösök uszítják őket. Nem említik meg hogy a megélhetési cikkek árai annyira felszökött mindkét or­szágban — leginkább a fekete piacozás és a pénz elértéktelene­dése miatt — hogy a heti kere­setükből fele annyit sem tudnak vásárolni, mint az előző hóna­pokban. így mindkét országban magasabb munkabéreket, vagy megélhetési pótlékot követel­nek. Mivel ezt a mostani kormá­nyoknak ott nem szabad meg- adni, az amerikai bankárok ti­lalma miatt, ugyanis ha meg­adnák a munkások követeléseit, akkor nem kapnák meg a beí­gért 600 millió dollárt. Mi emlékezhetünk arra, hogv itt is minden bérharcot a vörö­sökre fogtak. Még akkor is, ami­, kor a legelnyomottabb vas és í acélipari munkások kimentek ! sztrájkra és akik sajnos nagyon is reakciós vezetőkre hallgat­tak, mindjárt Moszkva kezeit látták a dologban. Ezt a takti­kát itt sikeresen használták, igy ezt használják az olasz és fran­cia munkások kenyérharcával kapcsolatosan is. Ezt terjesztik az amerikai propaganda »rádió leadásokon keresztül, amely csak megis­métli azon összes és nagy ha­zugságokat, melyeket már az amerikai népen kipróbáltak és hatásosnak találtak. Néha-né­ha egy újabb hazugsággal pó­tolva Stalinról vagy Oroszor­szágról. Amig az amerkiai nép nagyrésze minden gondolkozás nélkül elhiszi az ilyen hazug hí­reket, beállításokat, az öreg Európa népe, de leginkább az olasz, francia és más országok munkásai, akik a saját hasukon érzik a sztrájkok, béremelések szükségességét, nem hiszik el, hogy az oroszoknak kellett ne­kik megmondani, hogy éhesek és hogy több munkabérre van szükségük, hogy ha megakar­ják tölteni a gyomrukat, vagy ruhadarabokat akarnak venni a gyermekeik és saját testük le­takarására á téli szelek ellen. Mint minden sánta kutyát, úgy a hazugokat is hamar utol­érik és az amerikai propaganda gépezet rohamosan vészit a si­kereiből, mentői több és na­gyobb hazugságokkal próbálko­zik meg. ELKÉSZÜLT A NAGY REPÜLŐGÉP amely 400 embert lesz képes szállítani. Az óriásgép egy óra hosszat volt a levegőben 9 fő­nyi legénységével. A felszállás és leszállás a próbapilóta szerint bámulatos könnyedséggel tör­tént. Ezúttal nem erőltették a sebességet és a gép mindössze 220 mérföldes sebességgel re­pült, de néhány nap múlva a se­bességét is kipróbálják. A repü­lőgépgyár azonban még egy év­ig fog kísérletezni vele, mielőtt átadja a hadseregnek. Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse­regébe? ÉPITŐGÁRDA 1947-48-ik évre: Jimy Farkas, Akron ........ 1.00 L. Fishbein, New York__ 5.00 J. Gyurcsek, Columbus _ 2.00 Paul Hering, Buffalo....... 1.00 A. Kucher, Pittsburgh __ 3.00 Jós. Kollár, Cleveland ._..... 2.00 J. Kozsány, Saratoga Spr. 12.00 L. Lefkovits, Cleveland _ 3.00 A. Lelkó, Pittsburgh ....... 2.00 J. Mácsay, Detroit ........... 1.00 J. Mogor, Cleveland ......... 1.00 A. Molnár, Cleveland ....... 1.00 John Munczy, Cleveland 2.00 J. Pataky, Brooklyn ____ 5.00 Louis Páll, Ambridge ....... 2.00 Paul Pika, Chicago........... 1.00 J. Policsányi, Elmgrove .... 2.00 St. Visi, Lincoln Park ........ 3.00 Jos. Vizi, Akron _______ 4.00 Ch. Udvamoky, Flint ....... 2.00 J. Zára, Chicago ............... 1.00

Next

/
Thumbnails
Contents