Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-12-13 / 1506. szám
1947. december 13. BÉKMLNKáS 3 olda Uj hirdetési területek Az amerikai közönség általában igen keveset hall egy nagyon fontos szövetségi intézménynek, a Federal Trade Commission nevű irodának a működéséről, mert a kereskedelmi újságok, a folyóiratok és a rádió csak igen ritkán tesz róla említést. Pedig ez az iroda a nagy- közönséget érdeklő igeit fontos dolgokról tudósítja a közönséget informáló intézményeket, amelyeket azonban azok a papírkosárba dobnak ahelyett, hogy továbbítanák az olvasóhoz és a hallgatókhoz. A Federal Trade Commission hatáskörébe tartozik annak a megvizsgálása, hogy az egyes cégek hirdetései, a hirdetésekben adott ígéretek mennyiben felelnek meg a valóságnak. Ez az iroda csaknem minden héten meginti a nagy hirdető cégek valamelyikét, kimutatja, hogy milyen csaláson alapszik a hirdetés és egyben büntetés terhe alatt rendeli el a hirdetés beszüntetését, vagy megváltoztatását. Minden ilyen rendeletről értesítést kapnak a lapok és a rádió állomások is, de azok elhallgatják, mert hiszen jövedelmeik legnagyobb részét a hirdetőktől kapják s mintahogyan már a rómaiak is mondták, a pénznek nincs szaga, úgy itt is elfogadják a hirdetéseket, bármilyen félrevezetést, nagyítást vagy csalást tartalmaznak is azok. A Federal Trade Commission egyik legutóbbi jelentésében azt is közzétette, hogy az amerikai hirdetésekben azért van annyi túlzó, félrevezető és csaló állítás, mert azokat nem a hirdető cégek, vagy a saját irodáik, hanem az erre a célra alakult speciális hirdetési ügynökségek (advertising agencies) készítik. Ezek az irodák már mesteri tökélyre fejlesztették a hirdetések utján való népámitást. Valóságos versenyt folytatnak egymással a nagymondó, megkapó hangzású szavak és kifejezések kitalálásában, amelyeket azonkívül még nagyon feltűnő képekkel is illusztrálnak. Az utóbbi évtizedek alatt a hirdetési üzlet, amely tulajdonképpen semmivel sem gyarapítja a nemzeti vagyont, billiós üzletté lett. És mint a nagyipar kifejlődésénél történni szokott, úgy a “hirdetési iparban” is*a nagyok felfalták a kissebbeket olyany- nyira, hogy az országos hirdetőket, — vagyis a nagyhirdetőket, — csaknem teljesen csak 'négy hirdető cég: J. Walter Thompson; Batten, Burton, Durstine and Osborne, Young and Rubicam és a negyedik, Ruthrauff és Ryan kezelik. Amint a hirdetési “business” emelkedett, úgy nőtt a hirdető ügynökségek gazdasági és politikai hatalma is. Az átlagos ember csodálkozva kérdezi: hát mi köze van a hirdetéseknek a politikához? Jelenleg igen sok köze van hozzá, mert ma már igen jelentékeny a politikai hirdetések száma is. Igv például időközönként oldalas hirdetéseket látunk a napilapokban egyszer a munkásszervezetek, máskor pedig mondjuk a kommunisták ellen. Leggyakoribbak az ilv hirdetések a sztrájkok esetén. A hazafias maszlaggal fűszerezett munkásellenes és vörösfaló hirdetéseket is az említett négy hirdető cég irodájában gyártják és adják el a kiváltságaikat féltő iparbáróknak és bankároknak, akik úgy vélik, hogy az ily hirdetésekkel félrevezethetik az amerikai népet. Ezen hirdető ügynökségek politikai elismertsége már olyan nagy, hogy előadókat küldenek a gyárosok, kereskedők és bankárok gyűléseire, ahol “gazda- ságtani” előadásokat tartanak. Irányelveket adnak arra, hogyan lehet a profitot emelni tekintet nélkül arra, hogy milyen magas ma. Máskor viszont elárasztják az ország sajtóját a hirdetési ügynökség irodáiban készült “vezércikkekkel”, amelyeket a hirdetésekből élő lapok szolgalelküen közölnek. így erkölcsi oktatást kapunk azoktól, akikről a szövetségi hivatalok egyike hivatalosan megállapítja, hogy a félrevezetésnek és a nagybani népámitásnak a nagymesterei. Mindezek dacára a napokban a lapok elsőoldalas nagy hírben hozták, hogy az adófizetők egy bizottsága szakértők vezetése alatt uj adótervezetet dolgozott ki. Megállapították, hogy már a következő évben a szövetségi adót le lehet szállítani hat billió dollárral s ezt a leszállítást igy lehet fokozatosan továbbvinni amig 15 billió dollárt takarítanak meg az adófizetők részére. “Az üzletemberek hat billió dollár addleszállitást ajánlanak”, — mondják ezen adóreform fejeimében. Kíváncsian néztük tehát, hogy milyen is lenne az “üzletemberek” által ajánlott adóleszállitás ? Hamarosan megtudtuk, hogy az üzletemberek ajánlata szerint meg kellene szüntetni a túlságos profitra (excise taxes) kiszabott adót, alkalmat kell adni a gyárosoknak és a kereskedőknek arra, hogy a jövőbeni veszteségekre valamit félretegyenek és végre a mai adórátát fokozatosan akarják levágatni úgy, hogy a 2,000 dollárt kereső munkás adójából 4 százalékot engedjenek el s ez a százalék fokozatosan emelkedjen úgy, hogy a 100,000 dollár jövedelmű embernél már 20 százalék legyen. Eszerint a kiskeresetű munkás évenként 8 dollárral, a százezer dollár jövedelmű pedig 17,350 dollárral lenne gazdagabb. Kíváncsian vizsgáltuk, hogy kik azok a jólelkü egyének, akik ilyen adóreformot ajánlanak. Talán már sejti is az olvasó? Igen, a nagy hirdető ügynökségek, élükön Raymond Rubicam- mal, a Young and Rubicam hirdetőügynökség vezetőjével. Tekintettel arra, hogy a hirdetőügynökségek mögött ott állnak a Gyárosok Országos Szövetsége és a kereskedelmi kamarák is, valószínű, hogy a jelenlegi szolgalelkü kongresz- szus tekintetbe veszi ezt az adóreform ajánlatot. És itt még arra sem számíthatunk, hogy a Federal Trade Commission beleavatkozik és kimutatja a nagy csalást, amit ez az adótervezet nyújt. Mert ennek a lényege az, hogy a terheket még inkább a dolgozókra nyomják és a bankárok, a gyárosok meg a kereskedők profitját még a mai magas színvonalon is túl felemeljék. * A félrevezetés nagymesterei igy avatkoznak bele az amerikai nép életébe mindaddig, amig a kiuzsorázott, elámított néptömegek véget nem vetnek az egész csaló rendszernek. KI TUDJA? A napokban az egyik munkástárstól megkérdeztük, hogy hány megyéje van most Magyarországnak? Ez a munkástárs, aki a legtöbbünkkel egyetemben már szintén az “öreg amerikások” közé tartozik, gyorsan ezt felelte: “Valamikor 64 megyéje volt”/. De mi nem azt kérdeztük, hogy mennyi volt, hanem hogy mennyi megyéje van most? Erre az egyszerű kérdésre ez a munkástársunk már nem tudott választ adni. Nos, ki tudja a választ? És ki tud határozott választ adni az ilyen kérdésekre: Menynyi a jelenlegi Magyarország területe? Milyen nagy területet veszített Magyarország a második világháborúban? Mi a Magyarország jelenlegi lakóinak a száma? Hány iskola van Magyarországon ? Milyen nagyok a vármegyék? Hány lakosa van minden vármegyének? Melyek a legnagyobb városok? Mennyi a lakosságuk ? És hány város, hány mezőváros és falu van Magyarországon ? Ki tud az ilyen kérdésekre válaszolni? Nagyon kevesen uwebár. Pedig illene, már csak azért is. mert Magyarországról nrmvi sok hamis adatot találunk az idegennyelvü információs könyvekben, hogy azokat időről-időre helyre kell igazítanunk. De azonkívül, végre is Magyarországon születtünk és minden hazafias felbuzdulást mellőzve is helyénvalónak tartjuk, hogy arról az országról helyes információink legyen és ne nevettessük ki magunkat, amikor Magyarországról beszélgetve nem tudunk a tárgyhoz szólni, vagy éppen valótlanságokat állítunk. Pedig ez könnyen megesik, mert hiszen csaknem mindany- nyian már évtizedek óta otthagytuk Magyarországot és azóta nagyon de nagyon sok változás történt, amelyek statisztikai eredményeit nem kísérhettük figyelemmel. Ezt akarjuk pótolni a Bérmunkás 1948-as naptárának “Magyarországi statisztikai adatok” cimü hosz- szu cikkével, amelyben az olvasó legalább is ötezer olyan kérdésre talál pontos feleletet, mint amilyeneket előbb felsoroltunk. Úgy tartjuk, hogy az amerikai magyar olvasóközönségnek valóban jó szolgálatot teszünk azzal, hogy a Magyar Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai alapján olyan kimerítő értesítést hozunk a most készülő naptárunkban, amely lehetővé teszi számunkra, hogy Magyarországról tiszta képet alkossunk. Hivatalos választ adnak ezen adatok Magyarország földrajzi, politikai, gazdasági és kulturális térre vonatkozó Ösz- szes fontosabb kérdésekre, továbbá a háborús károsodásra, közegészségre, iparra, kereskedelemre, stb. Bátran merjük mondani, hogy csupán ezen statisztikai adatok ismerete minden amerikai magyarnak megéri a naptár árát, mert jól tudjuk, hogy éveken át lapozgatni fogják, hogy bizonyos kérdésekre megkapják a pontos választ. Azonban megint csak hangsúlyozni kívánjuk, hogy ez csak egyik részét képezi a Bérmunkás 1948-as naptárának, mert a magyar statisztikai adatokon kívül számos igen érdekes cikket is hozunk, amelyekről már előbb irtunk. A cikkeket kitűnő elbeszélések és versek egészítik ki. Újból meg újból hangsúlyozzuk tehát, hogy a Bérmunkás naptáránál semmiféle értékesebb karácsonyi ajándékot sem küldhetünk ismerőseinknek és barátainknak. Jelen naptárunk éppen a magyarországi statisztikai adatok és a nagy emberekre vonatkozó rövid életrajzi adatok miatt nagyon alkalmas ajándék még az olyanok részére is ,akik társadalmi problémákkal nem igen törődnek. Ezért ezt a naptárt meg fogja köézönni mindenki, aki magyarul olvasni tud és bizonyos, hogy ha kap egyet, akkor éveken át féltő gonddal fogja őrizni és lapozgatni. Ezért ajánljuk olvasóinknak, hogy minél nagyobb számmal rendeljenek belőle ne csak az amerikai, hanem a magyarországi rokonaik részére is. KÖSZÖNET Azokat a nehéz órákat és napokat, amelybe férjem és több mint három évtizedes sorstársam BERCSA JÁNOS percek alatt történt elhalálozása sodort, talán csalj az tette elviselhetővé, hogy alig két esztendős ittlétünk dacára Los Angeles és környéke nagyszámú Bérmunkás olvasótáborát és nagyszámú barátainkat magunk mellett láttuk és minden ténykedésükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A munkástársak és barátok 32 koszorúja virágerdővé tette a ravatalt, amiért ezúton mondunk köszönetét, valamint azoknak, akik kocsijukat rendelkezésünkre bocsátották. Nemkülönben Geréb József mtársnak a harcost megillető búcsúztatásáért. Hallottvivők voltak: Dán és Tedy Tudor, Simon, Alakszay, Kish Gyula és Győrváry. Ugyancsak hálásak vagyunk a Bérmunkás Lapbizottságának gyönyörű koszorújáért és vigasztaló soraiért, valamint az ország különböző részeiből hozzánk érkező szeretettel telitett részvét nyilvánításokért. Los Angeles, 1947 dec. 8. Helen J. Bercsa, Arnold, Ernő, gyermekei
