Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-11-29 / 1504. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL, XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1947 NOV. 29 NO. 1504 SZÁM Az osztály harc rabjaiért AZ IWW EGYETEMES VÉDELMI BIZOTTSÁGÁNAK LEVELE A BÉRMUNKÁS OLVASÓIHOZ. — A HAAS-ÜGY ISMERTETÉSE Munkástársak: — Az Indu vezet Egyetemes Védelmi Bizc óta kérő szóval fordul az öntuc ezt még az első világháborút ki a tőkések szervezett hatalma s: tette börtönbe azon munkásokat, akikben volt elég bátorság a kizsákmányolás ellenzésére. Akkor kezdtük meg és azóta intézménnyé lett nálunk, hogy a karácsonyi ünnepekre, amikor a világ a “békét és jóakaratot” ünnepli, mi is némi vigasztalást, bátorítást nyújtsunk az osztályharc foglyainak, hogy biztosítsuk őket szolidaritásunkról és arról, hogy nem feledkeztünk meg azokról, akik értünk vannak a börtönökben. Bizonyos mérvű megnyugvás tölt el, amikor jelenthetjük, hogy tudomásunk szerint az Egyesült Államokban jelenleg igen kevés olyan fogoly van, akit az osztályharc rabjainak tekinthetünk. Ennek oka azonban nem az, mintha az uralkodó osztály engedékenyebbé lett volna, hanem inkább az, hogy most más módszereket használnak a szervezett munkásság erejének letörésére. Tudomásunk szerint Amerikában csak a baltimorei hajós sztrájkból kifolyólag bebörtönzött Haas és társait tekinthetjük az osztályharc foglyainak. Ezzel szemben azonban a világ többi országaiban a militáriz- mus vaspatkói alá kerültek szocialisták, anarchisták és más társadalmi és gazdasági eszméket valló egyének. Ezek közül ma igen nagy számmal szenved- nak börtönökben, vagy élnek igen nagy nyomorban, száműzetésben, közöttük külön kiemeljük a spanyol fasiszta diktátor, Franco által bebörtönzött vagy kiüldözött munkásokat és családjaikat, akik méltán várhatnak tőlünk támogatást. Úgy véljük, hogy szervezetünk tagjai és a velünk szimpatizálók, akik a karácsonyi alapot évről-évre összeadták, helyeselték azt a módot, amint mi azt elosztottuk s úgy tartjuk, hogy ezt a szokást továbbra is fel kell tartanunk. És most, miután az ilyfajta támogatásból jelenleg kevesebb teher esik reánk itt, Amerikában, segítsük azokat, akiket nagyon is meg- görnyeszt ez a teher, küljünk egy kis támogatást, küldjünk vigasztalást és bátorítást oda, ahol most arra igen nagy szükség van. Szétoszthatnánk a rendelkezésünkre álló kis összeget minden különösebb és fokozottabb mérvű gyűjtő kampány nélkül is. Azonban most, amidőn látjuk, hogy az erőszakos reakció miként emelkedik itt is napról- napra, arra is el kell készülve lennünk, hogy az osztályharc foglyai itt is megszaporodnak és akkor azoknak védelmet kell nyújtanunk. Kérésünk befejezése előtt pár szóval ismertetni akarjuk a “Haas ügyet” is. Ez az ügy a múlt év szeptember havában kezdődött, amikor Baltimore város kikötőjében sztrájkba mentek az AFL szervezethez tartozó hajósok. A hajóstársulatok sztrájktörőket toboroztak, akiket a Thomas Street egyik boarding-házában szállásoltak el. A szkebeket (sztrájktörőket) “védelem” alatt tartották, ami azt jelenti, hogy nemengedtek hozzájuk senkit és őket sem engedték ki. Október 31-én tűz ütött ki a tűzfészket alkotó boardingházban s a tűznek hat bennlakó esett áldozatul. A tüzért azonnal a sztrájkoló hajósokat okolták és Walter Haas, Ken Langham és Martin Vickos hajósokat vád alá helyezték, majd életfogytiglani börtönre Ítélték. Az elitéltek tagadják, hogy a tűzhöz bármi közük is lett volna, azonban Walter Haas, aki energikus union munkás, nyiltan bevallotta, hogy a tüzet megelőzőleg egy vasdarabra erősített levelet dobott be a ház ablakán. A levélben felszólította a sztrájktörőket, hogy hagyják abba osztályellenes munkájukat. Ezen nyilt beismerés alapján vannak, akik úgy vélik, hogy egy újabb McNamara esettel állunk szemben. (McNamara testvérek felrobbantották a Los Angeles Times épületét, amit később beismertek). Az Egyetemes Védelmi Bizottság azonban úgy véli, hogy az ilyfajta ügyeket még abban az esetben is az osztályharc fejleményeinek kell tekintenünk, ha nem helyeseljük azokat. Az Egyetemes Védelmi Bizottságnak nem az a hivatása, hogy mérlegelje, vájjon az áldozat meggondolt és helyes lépést tett-e a munkásosztály felszabadításának érdekében, hanem inkább az, hogy az illetőnek védelmet nyújtson, ha az osztályHETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . Sokszor úgy elgondolom magamban, hogy milyen jó azoknak, akik nem tudnak magyarul és nem kell foglalkozzanak magyar ügyekkel. Itt volt pl. a Magyar Szövetség chicagói konvenciója, mennyire semmit jelentő gyülekezet volt azok részére, akik magyar ügyekkel nem foglalkoznak. Az amerikai lapokban az angol királykisasz- szony esküvői készülődésének a papucsa, sokkal több publicitást kapott, mint az egész chicagói gyülevész társaság. Nekünk sem kellene a Magyar Szövetség levegő rontásának nagyobb fontosságot tulajdonítani, ha azoknak erőlködéseik nem kizárólag a magyar munkásság ellen irányulna, s mivel magyar nyelvű bérmunkások vagyunk, igy nekünk kell a levegőrontók ellen a villamos legyezőt megindítani, még pedig olyan erővel, hogy kipusztuljanak az amerikai magyar léghatár köréből. Az Amerikai Magyar Szövetség nem uj keletű alakulat, létezése visszanyúl az első háború előtti időkre, amikor még a régi harccal kapcsolatos aktivitásért börtönbe került. Hisszük, hogy úgy ez a felfogásunk, valamint az is, hogy az osztályharcnak más országokban börtönbevetett foglyai és családtagjainak szenvedéseit is enyhiteni akarjuk, találkozik az önök helyeslésével és őszinte szavainkra fokozottabb adakozással fognak felelni. A kampány bezárulásával minden adakozónak elküldjük a részletes kimutatást, hogy hová fordítottuk adományaikat. Úgy véljük, hogy az öntudatos munkás csak úgy élvezheti igazán a karácsonyi ünnepeket, csak úgy adhat kifejezést annak a karácsonyi szellemnek, amit a “béke a földön és jóakarat az emberek között” szólam fejez ki, ha nem feledkezik meg azokról, akik azért szenvednek, azért nélkülöznek és sínylődnek a börtönökben, hogy valóban egyszer csak békesség és jóakarat lehessen a földön. Munkástársi üdvözlettel egy jobb és szabadabb jövő reményében W. A. Unger Az Egyetemes Védelmi Bi- \ zottság titkára. Adományokat készséggel továbbit a Bérmunkás, vagy pedig egyenest erre a címre kell küldeni: General Defense Committee, IWW, 2422 N. Halsted Street, Chicago 14, Hl. Habsburg dinasztia hűséges kiszolgálói voltak. Nem egyszer utazgattak haza a magyar egyleti tagság pénzén az amerikai magyarság nevében tisztelegni a magyar népnyuzók előtt és fogadalmat tettek a magyar szent koronára, hogy az csak úgy csillog szépen, ha az osztráknémet fején díszeleg. Egyidő- ben erős hangulat volt a Magyar Szövetség körében aziránt, hogy Horthy Miklóst meg kell koronázni mint Magyarország királyát és csak aztán hagytak föl vele, amikor Ottó fickó közibük vágott Washingtonban, lejebb az agarakkal urak, hát hol vagyok én. Ottó fejéről a Magyar Szövetség vezetői vették a mértéket aztán, hogy pontosan hozzáillik a magyar koronához és állandóan házaltak érdekében a washingtoni körökben. Egyidőben állítólag magát az akkor külügyminisztert is megnyerték ilyen célokra és kidolgozott terv volt, hogy Ottó amerikai megszervezett hadsereggel vonul majd be Ausztria-Magyarországba. A Magyar Szövetség királyi ter- vezgetése dugába dőlt és amikor már látták, hogy itt Amerikában mozdulatlan maradt a királyi szikla, Ottót hazaküld- ték, hogy ott a határnál várja az alkalmas pillanatot a királyi trón beszékelésére. Állítólag már megvolt a teljes megegyezés ebben az időben Horthyval is, akinek odaígérték továbbra is Ottó királysága alatt a magyar kormányzói tisztséget. Ebben az időben már egyes magyar templomokban istentiszteleteket tartottak a jövendő király egészségére. Ez csak egy kis részlete az Amerikai Magyar Szövetség történelmi múltjának, ami azonban pontosan megmagyarázza azt, hogy mindennek úgy kellett történni a Szövetség chicagói konvencióján, ahogyan történt. Az ott résztvevő újonnan érkezett nagy magyarok pontosan hozzá illenek ehez a társasághoz, mint a magyar nép ellenségei foglalták el itten hivatásukat. Ezek most harcra hívják az amerikai magyarokat a mostani magyar helyzet ellen, de elfelejtik azt, hogy “madarat tolláról, embert barátjáról”. Az amerikai magyarság harcra képes rétege, nagy többségben már több mint harminc esztendeié van itt. ismeri a Magvar Szövetség jó firmáit tetőtől talpig, általuk kiadott erkölcsi (Folytatás a 3-ik oldalon) I
