Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)

1947-11-22 / 1503. szám

1947. november 22.

hatalmas anyagi áldozatokat szentel az egyetemek, valamint a műegyetemek újjáépítésére, fejlesztésére és korszerűsítésé- j re, továbbá négy uj műszaki kutatóintézet (Olajkutatási Intézet, Aluminimkutatási Intézet, Barnaszénkémiai Intézet és Mezőgazdasági Kísérleti Állomás) és négy társadalomtudományi kutatóintézet (Országos Társadalomtudományi Intézet, Általános Neveléstudományi Intézet, Országos Gazdaságkutató Intézet és végül Világpolitikai és Dunatáji Intézet) felállítására. A népi demokrácia kultúrpolitikájának gondoskodását a magas kultúráról szinte jelképezi a hároméves tervnek az az intézkedése, hogy Országos Tudományos Tanácsot kell létesíteni, melynek feladata a tudományos újjáépítés irányítása és a tudományos intézetek egységes vezetése.

Nem fejezhetem be a hároméves terv kultúrpolitikájának vázlatos ismertetését annak megemlítése nélkül, hogy ez a terv egyben a magyar ifjúság ujjánevelésének harmoni k u s szellemi és testi fejlődésének terve. A hároméves terv ugyanis gondoskodik még a magyar ifjúság egységes testi fejlődéséről is azzal, hogy messzebbme- nően felkarolja a sportot, nem utolsó sorban a dolgozó rétegek sportmozgalmát. A hároméves terv Budapesten végre megvalósítja a magyar sportemberek régi álmát, a 60 ezer nézőt befogadó Nemzeti Sport-stadiont, és 160 vidéki sportpálya létesítését.

ÚJJÁÉPÍTI az ORSZÁGOT

A magyar demokrácia a nemzetvesztő félfeudális ellenforradalmi úri reakció rendszerétől teljes gazdasági pusztulást, ki- fosztottságot, szegénységet, zűrzavart, de ezen felbecsülhetetlen anyagi károkon kívül súlyos szellemi romokat, világnézeti és ideológiai fertőt kapott örökségbe. Ezért mindmáig alig vagv csak nagyon kevés gondot tudott fordítani a kultúra és tudomány intézményeire, a köznevelés és közoktatás munkásaira. Figyelmét a nemzeti és politikai lét elemi és anyagi feltételeinek biztosítására kellett fordítania. A demokrácia ellenségei, a kultúrpolitikai reakció ellene a hazug vádak és rágalmak özönét agyalták ki. A hároméves terv demokratikus kultúrpolitikája azonban döntő bizonyíték az ellenkezőjére. Elesett, tönkretett szegény ország vagyunk. de nem volt még uralkodó rendszer ebben az országban, mely ekkora szegénység mellett ennyi áldozatra lett volna kész a magyar kultúra, a dolgozó nép szellemi felemelkedésének érdekében, mint a magyar népi demokrácia.

A hároméves terv demokratikus kultúrpolitikája azt mutatja, hogy ez a terv nemcsak anyagilag, hanem szellemileg is újjá fogja építeni ezt az országot. Nemcsak uj országot, uj gazdaságot akar, hanem uj szellemű. uj arcú, demokratikus és müveit magyarságot is. El akarja juttatni a haladó magyar kultúra kincseit a dolgozó emberhez és meg akarja teremteni az igazi magvar nemzeti kultúra ui fellendülésének feltételeit. Megszünteti a müveitek elszigeteltségét és elzárkózását, felit K vi i

h A >

Béke vagy Háború?

A múlt század utolsó évtizedeinek egyik legismertebb irodalmi müve gróf Toltstoy Leó “Háború és Béke” cimü nagyszerű társadalmi regénye volt, amelyet csaknem minden nyelvre lefordítottak s az értelmiség körében igen népszerű olvasmánnyá lett. Ez a munka kétségkívül korának egyik “best seller”-je volt, mint ahogyan az amerikaiak elnevezték a leggyorsabban fogyó könyveket.

Tolstoy úgy ebben, mint minden más irodalmi müvében a róla elnevezett anarchista világnézetet igyekszik kifejezésre juttatni. A Tolstoy-féle anarchizmus lényege az, hogy ha önmagunkat tökéletesítjük és jók leszünk, akkor nincs semmi szükség arra, hogy kormányozzanak bennünket, mert kormányozni csak azokat kell, akik önmagukat nem tudják, vagy nem hajlandók kormányozni. Tolstoy tehát az abszolút jóság narchizmusának a képviselője.

Ennek az elméletnek megfelelőig Tolstoy és hívei nem lázadtak fel, nem fogtak fegyvert az elnyomatás, az igazságtalanság ellen, hanem azt hirdették, hogy a tűréssel, alázattal és szenevedéssel, — szóval példaadással kell legyőzni és megváltoztatni a társadalmi igazságtalanságokat. A történelem azonban hamar rájuk cáfolt és ma már azt is tudjuk, hogy Hitler, Horthy, Mussolini és az utóbbi évek más hasonló szadista lelkű fenevadjait semmiféle jóság sem akadályozta meg borzalmas rémtetteik elkövetésében.

Ma ismét előtérbe nyomult ez a kérdés: Háború, vagy Béke felé tartunk-e? Noha még jóformán be sem fejeztük a valóban borzalmas második világháborút, mégis már javában folyik az izgatás az újabb s minden bizonnyal még pusztitóbb, rettenetesebb harmadik világháborúért.

Mi lesz ennek a háború uszir tásnak a vége? Valóban bele- visznek-e még egy olyan katasztrófába, amely talán kipusztitja az emberiség nagyrészét? És ne ámítsuk magunkat, ha csakugyan megkezdik ezt a világpusz- titást, mi, akik ezen sorokat Írjuk s azok, akik olvassák, valószínűleg az áldozatok köze kerülünk.

Ezzel eleget mondottunk arra hogy ez a kérdés mennyire fontos. Nem akarunk nagyítani és nem állítjuk, hogy erre az életbevágó fontos kérdésre a rövid igen, vagy nem szócskával választ tudnánk adni. Ellenben állítjuk azt, hogy a Bérmunkás

1948-as naptárának vezető cikke nagyon lelkiismeretes módon sorakoztatja fel mindazon tényezőket, amelyek úgy az egyik, mint a másik oldalra szólnak. Felállítja a mérleget: egyik olszámolja a nép és az értelmiség ellentétét. Ujjáneveli a régi értelmiséget és uj népi értelmiséget nevel. Uj országot teremt: a népnek élő értelmiség és az értelmes nép országát: gazdagabb és műveltebb Magyarországot.

(A Debreceni Állami “Fazekas Mihály” Gimnázium 1946- 47 tanévi Évkönyvéből.)

I dalra helyezi a háború mellett | szóló faktorokat, a mérleg másik serpenyőjére rakja a békét mutató tényezőket. Csakis ezen tényezők pontos ismerete révén szólhatunk valóban értelmesen ahoz a nagy kérdéshez, amely Demokles kardjaként lebeg a fejünk felett.

Tudjuk jól, hogy az olvasók értékelni fogják ezt a kiváló tudományos értekezést, amely a többi cikkekkel, versekkel és szórakoztató elbeszélések kel együtt most is, mint az előző években, a Bérmunkás naptárát a legértékesebb amerikai magyar irodalmi munkává teszi.

AZT ELHISSZÜK

REKORDTERMELŐ

OCONOMOWOC, Wis. — Az itteni Pabst farm egyik Holstein tehene világrekordot ért el a tejtermelésben. Ez a tehán egy év (365 nap) alatt napi háromszori fejéssel 22,870 font tejet adott, amelyben 918 font tejföl volt. Átlagosan körülbelül négy jó tehén ád annyi tejet, mint ez az egy rekordtermelő.

NEW YORK — A Gallup Poll név alatt ismert véleménykutató intézet, amely valójában a munkáltatók propaganda terjesztő intézménye, most az amerikai nép legnagyobb gondját a folyton emelkedő drágasában látja. A legutóbbi Gallup próbaszavazás szerint arra a kérdésre, hogy mi ád legnagyobb gondot? vagy mi bántja legjobban? a kérdezettek 37 százaléka azt felelte, hogy a nagy drágaság.

Gallup urék természetesen ezt a kérdést is csak a propaganda kedvéért tették fel, mert második helyre, vagyis 30 százalékra azt tették, hogy a külügyek, vagyis az oroszok viselkedése bántja őket, amig az élelmiszerek hiánya miatt csak 12 százalék panaszkodott. Hogy a drágaság sok embert bánt, azt elhisszük, de hogy az oroszok oly sok embernek képeznék a legnagyobb problémáját, azt már csak Gallup propagandának tartjuk.

JEGYEZD MEG

.___________________Ajánlja: St. Visi,-------------------------A nyersolaj hordóként 40 cent volt ugyanakkor, amikor a Standard és Texas cég Arábiái néven 1.06 centet számítottak az amerikai kormánynak hordónként. Ez volt az ő hazafiságuk.

Az amerikai német zónákban megkezdték a vörösök elleni propaganda hadjáratot. Azonban az angolok a felszállítás dacára sem mertek ahoz csatlakozni. A hivatalos megokolás az, hogy a kommunisták elleni harc direkt az oroszok elleni harc is, amely a postdami egyezményt sérti.

Az aljasság legalacsonyabb fokára sülyedt le Walter Winched, amikor kétezer dolláros prémes bundát igér olyan nőnek, aki legjobban tudja gya- lázni, rágalmazni7 a kommunistákat.

Külügyminiszter Marshall a zsibárusoktól megtanult egy fogást, nem 600,000.000 hanem csak 597,000.000 dollárt kér, de azt már elég gyorsan, az európai ingadozó politikusok alátámasztására.

A “Gyárosok Nemzeti Szövetségének” elnöke, Earl Bunting, arra kéri az amerikai népet, hogy segítsenek az európai reakciósoknak, gyárosoknak, bankároknak megmenteni Európát a kommunistáktól. Ezen gyárosoknak naeyon is érdekük ez, de hogy miért volna egy az érdeke az amerikai munkásságnak ezekkel a gyárosokkal? az már a 64 dolláros kérdés.

Tokióból jelentik, hoey a kormányhivatalnokok tüntetéssel követelnek magasabb munkabéreket és a “nemzetközit” énekelve, vörös zászlók alatt vonultak fel az utcákon. Hát nem ijesztő dolog ez?!!

Michigannek van talán legtöbb reakciós kongresszusi tagja. Most Mr. Dondero, arra szólítja fel az amerikai kormányt, hogy szakítsa meg a diplomáciai összeköttetést az oroszokkal. De azért ő nem háborús uszító ...

Franco spanyol diktátor ellen újból megindult a támadás. Még az amerikai barátai sem igen képesek megvédeni az Egyesült Nemzetek többségével szemben abban, hogy Hitler- Mussolini fattyugyermekét meg ne paskolják.

Gwen Dew, amerikai újságíró jelenti Shanghaiból, hogy az egész Kínában nagyon erős Amerika ellenes propaganda folyik és azt még Chiang sem képes, vagy akarja megakadályozni. Ugyan akkor ezt a várost, mint Sodomát, a legbünösebb városként állítja be Dew.

Hazudni azt tudnak Chiang- ék. Egy város ostromával kapcsolatosan azt jelentették, hogy a kormánycsapatok emberfeletti munkát végeztek, a repülőgépekről nem csak megöltek Í0,- 000 vörös katonát, hanem még össze is tudták számolni a repülőgépről .. . Csodákat müveinek.

De Gaulle azon kijelentése, hogy ő egy angol-amerikai-fran- cia fegyverszövetséget akar az oroszok ellen, észre kell, hogy térítsen sok francia polgárt. Mert ez azt jelenti, hogy Franciaország lenne a következő háború csatatere, ha nem a polgárháború tüze égetné fel előbb.

Pfeiffer Zoltán és kedves társai nem csak a felesége, hanem hűséges fegyvertársa, Ácsay László is szerencsésen mfegér- keztek a dollárok forrásához. Pfeiffer azt állítja, hogy csak egy ingbe menekült, de az nem baj, a Wall Street gondoskodik hűséges cselédjeiről.