Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-11-15 / 1502. szám
1947. november 15. t> b ú .>i l IV A 7 oldal JEGYEZD MEG-------------------------— Ajánlja: St. Visi.—--------------------Az éghajlat befolyása az emberre A hollywoodi vizsgálati komédiánál egyéneket olyanokká festenek, mint amilyent éppen a vizsgálók akarnak és ugyan akkor a demokrácia nevében megtiltják nekik, hogy a festéket lekaparják — tisztázzák magukat. A “vasfüggönyt” az amerikai kormány és lapok is felállították, nem csak a Wedemeyer generális kínai jelentését, hanem sok amerikai újságíró középeurópai újjáépítésről, a gazdasági termelés fokozásáról való jelentéseket is eltemetik, letagadják, vagy elferdítik. Csak arról sírnak, hogy Olasz, Francia, Görög, Németországokban nem halad az újjáépítés, a termelés, dacára, hogy Franciaországban közel két billió dollárt és más országokban több mint egy billiót költöttek el. Most vezércikkben siratják azt a tényt, hogy például Franciaországban az 1,950,000.000 dollár segítség dacára, a kommunisták 3 százalékkal több szavazatot kaptak, mint a múlt évben. Olaszországban még nagyobb a vörös veszedelem. Ott a szocialisták és a kommunisták együtt, nem egymás ellen dolgoznak. Amikor Párisban 35,000 munkástömeg megtámadta az újból szervezkedő fasiszták 1,500-as csoportját, akkor azt az amerikai lapok vörös terrornak nevezték. De amikor egy pár száz amerikai reakciós gangszter szé- jelverte a philadelphiai liberálisok gyűlését, azt mint aktív demokráciát könyvelték el. Az amerikai kapitalisták egy része hajlandó volna az európai szociáldemokratákkal megegyezni, együttműködni, mert most is azt remélik, mint az első háború után, azokkal lehet legjobban elgáncsolni az igazi szocializmus kialakulását. A kormány jelentése szerint, az átlag fizetés heti 45.60 cent, mely Mr. Taft szerint igen nagy és emiatt vannak a magas árak. Shanghaibol azt jelentik a Chiang kormány emberei, hogy a néphadsereg kész a Yangtzi folyó déli részének megszállására. Ami viszont azt jelenti, hogy az északi részén a folyónak már elég biztonságban érzik magukat. A Wall Street Journal, egész biztosra veszi és nyíltan megmondja az olvasóinak, hogy semmi veszély nincs abban, hogy a magas árakat megfogják vizsgálni, vagy az esetleges bűnösöket megbüntetni, ami azt jelenti, hogy az árakat emelhetik minden félelem nélkül, senkinek nem lesz amiatt bántódása. A billió dolláros társulatok száma 1929-ben 20 volt, 1939- ben 28, ma 45-re emelkedett. Detroitban a háború előtt 1940-ben 181.000 ház volt melyet 30 dolláron vagy azon alul béreltek, ma csak 96.000 van. Ugyanakkor 1940-ben 31 ezer ház volt, melynek a bérlete 50 dollár vagy azon felül volt, ma már 52.000 ilyen magas bérle- tü ház van. Ámbár a házak ugyan azok, melyek a háború előtt voltak, csak a bérlet szökött fel. Nézd meg az acél, autó, szövő iparok haszon és osztalék jelentéseit. Hasonlítsuk össze az 1929-es évi haszonnal és megláthatjuk az összeomlás jeleit. A tudósok már régóta ismerik azt a tényt, hogy az éghajlati viszonyok nagy befolyással vannak minden élőlényre, tehát magára az emberre is. Az ember azonban nagymértékben alkalmazkodik az éghajlati viszonyokhoz, képes élni az egyenlítő menti forró égövben éppen úgy, mint a sarkvidékek fagyos tájain. Az is régismert dolog, hogy dacára az ember ily nagy alkalmazkodó képességé n e k, mégis a mérsékelt égöv a legalkalmasabb az ember tartózkodására. Dr. C. A. Mills azonban most azt bizonyítja, hogy az éghajlati viszonyok változásával nem csak az ember alakul át, hanem a társadalmi viszonyai is. Az emberi test valójában hőt fejlesztő és felhasználó gép. És mint minden ilyen gép, akkor működik legtökéletesebben, ha a termelt hőt bizonyos határok között gyorsan tudja elveszíteni. Ebben az esetben a termelt hőnek legnagyobb százaléka alakul át energiává. Ebből viszont az következik, hogy az a nép, amely ily kedvező éghajlati viszonyok alatt él, a legenergikusabb és igy a társadalmi fejlődés terén is vezető szerepet játszik. Dr. Mills okoskodása aztán itt meglepő fordulatot vesz. Felhívja figyelmünket az asztrono- mikusok azon állítására, hogy az utóbbi évszázadban a föld éghajlata a sarok felé melegebb és melegebb lesz. Ezzel az északi népek kedvezőbb éghajlati viszonyok közé jutnak és gyorsabb fejlődésnek indulnak. Dr. Mills ezzel magyarázza az orosz nép jelenlegi gyors előretörését. Biztosra vesszük, hogy a Bérmunkás olvasói mindannyian nagy érdeklődéssel fogják olvasni ezt a nagyszerű értekezést a Bérmunkás 1948-as naptárában, amelyben természetesen számos más, hasonlóan érdekes és értékes cikket adunk. Mint az előző években mondottuk, most újból megismételjük, hogy a Bérmunkás naptára nem egyszerű szezon munka, hanem állandó maradandó értékkel biró irodalmi mü, amelynél nagyszerűbb karácsonyi ajándékot aligha adhatnánk barátainknak. Kérjük olvasóinkat, hogy mint az előző években, úgy most is rendeljenek naptárakat karácsonyi ajándék céljára. DRÄGASÄGI PÓTLÉKKAL JÁRULTAK A BÉRMUNKÁS FENTARTÁSÁHOZ november 8-ig: M. Balázs, Detroit ........... 3.00 Bérm. olv. Brunswick......20.00 A. Kosár, Wheeling ......... 1.00 J. Lakatos, Vancouver .... 1.00 A. Hancz, Chicago _____ 1.00 S. Fábián, Chicago _____ 1.00 B. Szenczy, Cleveland .... 2.00 J. Berezsnyák, New York 2.00 J. Stéh, Windhamcentre .. 1.00 Ch. Kotzán, Chicago ____ 6.00 Sam. Ellis, Dearborn..... 5.00 A. Patchy, Sutter Creeck .. 1.00 J. Szoboszlay, Cleveland .... 1.00 A. Lachkó, E. Saugatuck 3.00 A. L. Szász, Chicago ....... 5.00 Mrs. A. Köhler, Chicago .. 2.00 Ch. Zsebik, Passaic •.......... 1.00 I. Márkusz, Pittsburgh .50 L. Hevesy, Cleveland ..... 3.00 Regina Habán, Los Angeles 2.00 Nézze meg a lapot csomagoló előfizetése lejáratban van-e. Ha igen ne várja lapkezelőnket, hanem az önnél levő barna borítékban küldje el az előfizetését is. Állat és emberi közösségek Irta: CARIL P. HASKINS Az élőlényeknek csak két nagyobb csoportja, mégpedig az emberek és a hangyák ismerik a szervezett hadviselést nagy hadseregtömegek bevetésével és oly nagy méretekben, hogy ezeknél a hadműveleteknél a föld földrajzi adottságai is szerepet játszanak. A voltaképpen az afrikai sivatagból származó kis aratóhangya, amikor világhódító útjára indult, hamarosan potyautasként kereskedelmi hajókon érte el a nagy Bermuda szigetet és ott Pizarossnak vagy Cortez- nek is dicsőségére váló tervszerűséggel fogott hozzá a helybeli hangyák kiirtásához. Ezek a hangyák először a part tengeri sótól átitatott korállszirtjeibe fészkelodtek be, ahol az ottani hangyák nem tudták volna tartani magukat és lassan-lassan zárt erőditménygvürüt építettek a sziget körül. Lépésről-lépésre, évről-évre szorosabbra vonták a gyűrűt és végül utat törtek maguknak a sziget belsejébe a cédrus ültetvényekhez és a füvei (benőtt dombokhoz. A bermudai hangyákat bolyonként irtották ki, úgyhogy Bermudában már ritkaságszámba megy a nagy, de primitív Odontomachus hangya és mindenütt az arató-hangya (Pheidole megazephata) él győztes hóditóként. A rabszolgaság is csak az embereknél és a hangyáknál honosodott meg nagymértékben. A rabszolgatartó Polyergus hangyáknál például az úrnők a rabszolgák segítsége nélkül táplálkozni is képtelenek. Bőséges élelmiszerkészletek mellett is egyszerűen éhenhalnak, ha rabszolgáikat elveszik. A hangyaboly megtervezése, felépítése az utánpótlásról való gondoskodás, egyszóval a hangya-állam minden fontosabb ügye a rabszolgák feladata. Az úrnők kizárólag a hadviselésre és fosztogatásra szorítkoznak, ebben viszont igen tökéletesítették magukat. Csak az ember és a hangya tart háziállatot használati célból, vagy amennyire lehet Ítélni, kizárólag szórakozásra is. A s hangyák levéltetüket, bizonyos j szöcske- és lepkehernyó-fajtá- kát az általuk kibocsájtott vála- I dék kedvéért gondosan etetik, sőt egy részüket tenyésztik is, mint ahogy mi szoktuk állatainkat. Éppen igy csak bizonyos hangya, méh, darázs és termita fajták viseltetnek fajuk egyes csoportjával szemben olyan alázatossággal, mint ahogy azt az abszolút monarchiák népei tették uralkodóházukkal szemben. A méh és hangya-királynékat, termita királyokat vagy királynékat életük minden egyes pillanatában etetik, tisztítják őket és vigyáznak rájuk. Első pillanatra elképesztő hasonlatosság tárul itt elénk a magasabb rendű rovarok és az emberek közössége között. A fejlődéstan értelmében csak nagyon távoli rokonság állhat fenn az ember és a hangya között, mert fejlődésük vonala már az őskorban el kellett térjen egymástól. E korai eltérés természetes folyománya az ember és a hangya testalkata között fennálló lényeges különbség. Ez a különbség nemcsak a test fe'énitésében (vérkeringés, agy, csontváz stb.) mutatkozik meg, hanem a fejlődésképességükben is. A rovar születésekor magával hozza élete fenntartá- I sához szükséges összes ösztönöket, míg az embernek mindent meg kell tanulnia. Ezzel szemben az ember folyton fejlődik (technika, életforma stb.) a rovar pedig nem. Az ember tehát fejlődik. Minden generáció a múlt hagyományain épit fel magának egy uj életet. Uj törvényt, szociális berendezést stb-t alkot. Ez tehát az alapvető különbség ember és rovar között. Helytelen tehát a megdöbbentő párhuzamok alapján az ember és a magasabbrendü rovar rokonságára következtetni, ámbár tagadhatatlan, hogy a rovarok élete több vonatkozásban meglepően hasonlít az ember őskori életéhez. A szerves elemek közösségi életének megfigyelésénél egy mérvadó tény ötlött a szemembe, bármily lény életét vizsgáltam is, mégpedig az, hogy minden szerves élet két különböző, sőt sokszor ellentétes erő hatása alatt áll. Az első a fejlődésre ösztökélő erő, mely egy uj módszer vagy forma megalkotására készteti az élőlényeket; a másik pedig a szociális közösség megteremtését sugalmazza. Ez
