Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-11-15 / 1502. szám
' oldal BÉRMUNKÁS 1947. november 15. Egyről-Másról _______ FI.MONDJ A: J. Z - EZ IS DEMOKRÁCIA? AMIÓTA a “boszorkány üldözés” vagy “vörös falás” kezdetét vette és Truman elnök egyenes felszóllitására a szövetségi vizsgáló osztály (FBI) akcióba lépett a kormányhivatalok alkalmazottai magánéletének felülvizsgálására, kiköszörülhetet- len csorba esett azon a bizonyos “amerikai demokrácián” amelyre sokan olyan büszkék s amely- lyel annyira szeretnek dicsekedni. A “Bill of Rights”, amely a legnyomatékosabb függeléke az ország alkotmányának, mindenki részére biztositja a törvény előtti egyenlőségét; a vár elleni védekezés jogát és kimondja, hogy senki sem nevezhető bűnösnek, amig a vád ellene bebi- zonyitást nem nyer. Ugylátszík azonban, hogy ez az “egyenlőség” csak papíron létezik, mert maga a kormány amelynek pedig az volna a hivatása hogy a törvényeket pártatlanul végrehajtsa legelsősorban rúgja fel ezen alkotmányos jogokat. Az utóbbi hónapok eseményei minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a “bill of rights” által biztosított jogok csak azokat illetik meg, akik az uralkodó osztályhoz tartoznak és módjukban van azokat a gyakorlatban is biztosítani saját részükre. Akik a nincstelenek osztályához tartoznak és nincs módjukban dollárokkal biztosítani ezen jogokat, a kormány nem csak, hogy nem biztositja részükre, hanem elől jár ezen jogok megvonásában. A JOGFOSZTÁS amelyet a kormánykörök alkalmaznak a kormányalkalmazottakkal szemben, sokkal messzebbre megy, mint amennyire a magánkapitalista vállalatok valaha is mertek menni az alkalmazott munkásaik magánéletének kifürké- szésében, pedig amint pár év előtt a szenátus “La Folette” bizottsága nyilvánosságra hozta, a nagy vállalatok valóságos kémrendszert tartottak'fenn erre a célra. A kormány spiclijeinek tevékenysége sokkal szélesebb térre terjed ki és sokkal felelőtlenebb. Amióta ez a hisztéria megszállta a kormányköröket a kormányhivatalok alkalmazottainak százait vágták ki, a legalávalóbb módon. A vizsgálat titokban folyik, az alkalmazott tudta nélkül és amikor a jelentés beérkezik az illetékes hivatalba, kirúgják az alkalmazottat anélkül, hogy megmondanák az okát. Az alkalmazott sem az okot nem ismeri, sem az ellene tanuskodókat és nem adnak alkalmat, hogy védekezzen az ellene felhozott vádak ellen. AZOK, akik ezen aljas eljárást elitélik és módjukban van az elbocsátott kormány, alkalmazottak ügyeit felülvizsgálni, határozottan állítják, hogy a kormány ilyirányu tevékenysége nagyon hasonlít a hitleri Németország eljárásához. Beható’ vizsgálat kiderítette, hogy az elbocsátott alkalmazottak 50 százaléka zsidó, vagy zsidók férje, vagy felesége. Számos esetben az elbocsátott ellen nincs más bizonyíték, mint hogy valamilyen liberális gyűlésen megjelent, ily lapot, folyóiratot, vagy könyvet olvasott. Ugyan ezen forrás határozottan állítja, hogy vannak az elbocsátottak között olyanok is, akiknek egyedüli bünük, hogy az ismerőseik között vannak, akik esetleg összeköttetésbe vannak szocialista, kommunista, vagy valamüyen radikális egyesülettel és ez elegendő ok, hogy a “kormány iránti hűségűkre” árnyat vessen. És mindez Amerikában történik, miután a “náci-fasizmus elleni háborút megnyertük”. “VAJÚDTAK A HEGYEK ÉS SZÜLTEK EGY EGERET” A UTÓBBI hetek nagy szenzációját a kongresszus alsó házának “un-american” bizottsága szolgáltatta a Hollywood-i vizsgálattal, mely azt igyekezett bizonyítani, hogy a film ipar központja a “kommunizmus melegágya”. A vizsgálat, illetve kihallgatás Washingtonban folyt és ha a helyzet nem volna halálosan komoly, azt mondhatnánk, hogy nagyszerű cirkuszi látványosságban volt részük azoknak, akiknek módjukban volt ott jelen lenni. Mert a kihallgatás lefolyása valóban cirkuszhoz hasonlított és a nézőtér tömve volt különösen amikor egy-egy nevesebb “sztár” kihallgatása volt esedékes, mint Adolph Menjou, Robert Taylor, vagy Gary Cooper, akiket annak bizonyítására idézett be az “un-american” bizottság elnöke Parnell Thomas, hogy Hollywood tele van “veszedelmes kommunistákkal” és ezt a “veszélyt a filmeken át” terjesztik. Azonban sem az említettek, sem a többi “vörösfaló” kihall- gatottak egyetlen filmet, vagy azokban csak egyetlen mondatot nem tudtak megnevezni, amely a “kommunizmus világfelforgató” elméletét hirdetné. Azon kérdésre, hogy miről lehet megismerni a kommunistát, Menjou többek között azt állítja, hogy aki megjelenik Paul Robeson, a kiváló néger baritonista koncenrtjén, arról feltételezhető, hogy “kommunista”. Cooper állította, hogy ő több filmben visszautasított szerepet, mert véleménye szerint azok “kommunista propagandát” tartalmaztak. Amikor azonban azt kérdezték tőle, hogy melyek azok a filmek, egyetlen egyet sem tudott megnevezni. Már ugylátszott, hogy az “un- american” bizottság minden fáradtsága kárbavész s senki sem tudja bizonyítani, hogy a filmek “kommunista propagandát” terjesztenek, amikor Lela Rogers megjelent a színen — aki ugyan nem film sztár, csak a mamája Ginger Rogers-nek — és megnevezett egy filmet, amely szerinte határozottan “kommunista propagandát” tartalmaz, a bizottság nagy megkönnyebbülésére. Rogers mama szerint a film: “None But the Lonely Hart” és abban a propaganda abból áll, hogy az anya egy használt áru üzlet tulajdonos és ráakarja venni a fiát, hogy dolgozzon neki, mire a fiú azt válaszolja, hogy: “Engem nem vehetsz rá, hogy itt dolgozzak és préseljem ki a peniket a kis emberekből, akik szegényebbek, mint én vagyok.” Nahát, ez már igazán veszedelmes “kommunista propaganda”. De még jó, hogy Rogers mama ily leleményes volt, mert különben a nagy szenzációnak felfújt Hollywood-i vizsgálat a közömbösségbe fulladt volna. A BIZOTTSÁG aljas munkálkodása azonban nem múlt el anélkül, hogy az nyomot ne hagyott volna minden gondolkodni tudó ember agyában. Ahogy a vizsgálatot levezették, már magában a legelitérendőbb, mert azok akik a bizottság szájaize szerint tanúskodtak a legalávalóbb rágalmakat mondhatták el minden korlátozás nélkül, mig akikről feltételezték, vagy álli- tották, hogy “kommunisták” csak a bizottság elnökének kérdéseire válaszolhattak és ha azt megtagadták “contempt of congress” (ellenszegülés) vádja alá kerültek és rendőrrel cibál- ták ki őket a tanuszékből. így legalább is egy fél tucat hollywoodi “kommunistasággal”j gyanúsított film irót helyeztek a “contempt of congress” vád alá, akik azon kérdésre, hogy “kommunista-e?” megtagadták a választ. Mielőtt azonban az “un-american” bizottság “ideiglenesen” beszüntette a további vizsgálatot és hogy eddigi aljas működését igazolja, nyilvánosságra hozta, hogy egy “kémszervezetet” fedezett fel, melynek célja volt az “atombomba titkát az oroszok részére megszerezni.” Ez az eset azonban még 1942- ben történt és akik állítólag felfedezték, jelentették azt az FBI- nak, amely megindította a vizsgálatot, de ugylátszik semmi alapot nem találtak és az ügyet mint “rémlátomást” elejtették. Bár Thomas szerint ez a kémkedés szoros összefüggésben van a hollywoodi vizsgálattal, azonban a kémkedéssel kapcsolatban megemlített nevek egyáltalán semmi összeköttetésben nincsenek a hollywoodi film iparral. Mivel ez is csak “kacsának” bizonyult, igy a bizottság erőlködésére nagyon ráülik az a közmondás, hogy “vajúdtak a hegyek és szültek egy egeret.” BOOMERANG AZOK KEDVÉÉRT, akik előtt ismeretlen ez a szó, leírjuk, hogy ez egy hajlított fából készült fegyver, amelyet auszt- rália őslakói használnak és az a tulajdonsága, hogy ha ügyesen kezelik, illetve ügyesen dobják el, visszatér oda, ahonnan eldobták. Az “un-american” bizottság hollywoodi vizsgálata ilyen boomerang lehet, amely nem csak visszatér, hanem alaposan meg is üti majd azokat, akik eldobták. A BIZOTTSÁG alávaló eljárása és a legelemibb polgári jogok A BÉRMUNKÁS CLEVELANDIpL VASÓI a lap javára 1947 DECEM- ber 7-ÉN, vasárnap délután 3 órai kezdettel a west sidei Munkás Dalárda első emeleti helyiségében, 4309 Lorain Ave. TÁRSAS ÖSSZEJÖVETELT tartanak. Részvételi jegy 75 cent, amiért szend- wich, kávé és sütemény lesz felszolgálva. megsértése általános felháborodást váltott ki szerte az országban és akcióba szólította azokat, akik a bizottság működését “amerikaiatlannak” tartják és felháborodtak azon, hogy a “bili of rights” által biztosított civil jogokat lábbal tiporják. A film ipar tulajdonosai jogtanácsosaik utján tiltakozásaikat jelentették be a bizottságnál és eljárásukat a leghatározottabban elitélték. Egy egész csomó filmszinész és színésznő, irók, rendezők repülőgépet béreltek és Washingtonba repültek és tömegesen tiltakoztak a bizottság szennyes rágalom hadjárata ellen és azon módszerek ellen, amelyekkel a vizsgálataikat végzik. Az utóbbi két vasárnap délután fél órás időt béreltek az ABC rádió hálózaton és a legismertebb film és színpadi színészek, színésznők, fűm és újságírók, rádió kommentátorok, ügyvédek sőt még politikusok is a levegő hullámain át ismertették véleményeiket a vizsgálattal kapcsolatban, amely ha ily mederben fog folytatódni, belátható időn belül a személyes szabadságot teljesen megsemmisítik és a hitleri rendszert honosítják meg Amerikában. NEM VALÓSZÍNŰ, hogy az “amerikaiatlan” bizottság a további vizsgálatot az általános felháborodás következt ében szüntette be “ideiglenesen” amig a felvert szenvedélyek lecsillapodnak, a jelek azonban arra mutatnak, hogy a veszély egyáltalán nem múlt el. Amint a vihar elcsendesül, a bizottság is- , mét akcióba fog lépni, ha nem is azon a területen ahol most, de mindenesetre éppen oly aljasul fogja a személyes szabadságot lábbal tiporni, mint tette eddig. A náci-fasizmus módszerei ezek. Rágalmazni, embert, ember ellen uszítani, gyűlöletet kelteni és aztán a zavarosba halászni. A kongresszus, a kormány és az “un-american” bizottság szakasztott azon az utón halad, amelyen Hitler Németországa haladt egy évtizeddel ezelőtt. Ma még talán csak a “vörösek” üldözése van napirenden, de holnap már a zsidók, négerek, bevándoroltak és igy tovább lehetnek majd vallási és más kissebbségek, hacsak a gondolkodó elemek tudatára nem ébrednek a tényeknek és szervezetten akcióba nem lépnek ezen náci módszerek gyakorlása ellen. Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forra- I dalom Forradalmi Ipari hadserpp-Áhe?
