Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-11-15 / 1502. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio undor- the Act of March 3. 1879 VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1947 NOV. 15 NO. 1502 SZÁM HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI ; . . (f.) . . . Az a nagy fejnélküli kapkodás, mely a kapitalista osztály vezető férfiai részéről, mindig nagyobb és nagyobb méretekben nyilvánul meg, mindjobban csak azt bizonyltja, hogy nagy bajok vannak ottan. Itt volt pl. Molotov beszéde, melyet az orosz forradalom évfordulóján tartott és azt mondotta, hogy “nincs többé atomtitok” úgy megzavarta a nagy vezéreket, hogy egymással homlokegyenest ellentétes nyilatkozatokat adtak le a sajtóban. Ugyanazok a vezetők, akik azt mondották eddig, hogy az oroszok csak azért szeretnék az atombombát törvényteleniteni, mert nekik1 nincs meg, most azzal jöttek ki, látjátok már az oroszok az atombombával fenyegetőznek. Mások viszont azt mondották, akik eddig az Ural hegység tövében levő atom telepekről fecsegtek, hát ez már megint semmi más, mint egy Molotov hazugság. A sokfajta ellentétes nyilatkozatokból annyit könnyen kilehetett hámozni, hogy az atombombára épített kapitalista társadalmi rend alaposan megingott és azok akik hár holnap szerették volna az atombombás háborút megindítani, egy kissé gondolkozóba estek. Hátha még is az oroszoknak is van mondjuk olyan kisebb fajtájú atombombájuk, melyből esetleg egy darabbal ugyan New Yorkot nem lehetne a föld színéről eltüntetni, de egy olyan nagyságú városnak mint pl. Washington csak a helyét lehetne megtalálni egy atombomba támadás után. ilyesmire csak rá gondolni is, borsódzik a hátuk, a kapitalista urainknak, akik eddig az atombombáról úgy beszéltek, mint olyan amerikai divat találmányról, mely washingtoni patent engedély nélkül nem használható. A bomba szakértők látva a megzavart helyzetet, azonnal kijöttek megnyugtató nyilatkozatokkal a közvélemény lecsillapítására és kijelentették, hogy maga az atombomba összetétele, az lehetséges, hogy nem titok az oroszok előtt, de annak technikai előállítási módja, kizárólag Amerikának van meg, igy tehát nincs semmi alapja Molotov kijelentésének, olyan szempontból, mintha egy esetleges háború alkalmával, Amerika atombombás veszélyben lenne. Szóval oly nagy biztonságban vagyunk, hogy a vezető uraink a nagy biztonságba belezavarodtak és emiatt történtek olyan kijelentések; hogy úgy látszott mintha megijedtek volna. És amikor a vezetőinkről beszélünk akkor jól figyelmünkbe kell vésni, hogy nem az amerikai népről van szó. Az amerikai népnek, bármilyen sokat hangóztatott széles demokrácia van itt, egységes vezetői nincsennek. Mindegyik valamelyik párt, avagy különféle gazdasági érdekeltség szolgálatában áll és a saját pártja vagy üzleti megbízatása szerint cselekszik. És különösen akkor, ahikor háborúról van szó, népképviselet nincs, ha igazi népképviselet volna, akkor háború nem következhetne be. Az iparilag teljesen kifejlődött Amerikának több mint 80 százaléka a népnek, ipari munkás, ezeknek az érdeke közvetlenül az iparokon belül és nem kívül van. Ezek részére az iparokon kívül álló képviselet nem népképviseletet, hanem inkább népellenes képviseletet jelent. Nem akarjuk azt mondani, hogy minden tekintetben ez áll Oroszországra is, de valahogy Molotov beszéde, inkább pártérdeket szolgáló beszédnek nevezhető, mint az orosz nép általános érdekét képviselő beszédnek. Eltekintve attól, hogy a végletekig túlzásba menő öndicséret és önimádás, az orosz forradalom eredményeit illetőleg, ami nagyon sok oldalról inkább vita tárgyát képezhetné, ha ugyan vitatkozási jogról szó lehetne akkor, ha valamelyik orosz pártvezér beszél. Én nem akarom az orosz kommunisták érdemeit legkevésbbé lekicsinyelni, de ugyanakkor a hibáikat sem szeretném mint nagy eredményeket elkönyvelni. Ami nem valami jó szint vet az orosz kommunista párt működésére és inkább a szomorú múlt emlékeit tükrözik vissza, hogy ott bizony a más országokra annyira üdvösnek nyilvánult munkás koalíciónak a nyomait sem találjuk. Nem láttuk Molotov beszédében egyetlen egy kitételt sem arra, hogy az orosz szocialisták, vagy mondjuk az ipari szervezkedésben hivő, orosz munkások részéről, milyen koalíciós működések voltak, az orosz nép általános érdekeit illetőleg. Mert az biztos és még Oroszország ellen a legelfogultabb egyénnek is el kell ismernie, hogy az orosz ipar rövid időn belül olyan fejlődést ért el; hogy csaknem utolérte az évszázados kapitalista ipari fejlődést. Hát az is biztos, hogy hatalmas és a kommunista párt tagságot többszörösen felülmúló ipari munkástábor kw;,--' alakult ott ki. Ezeknek a tevékenységét és az ipari munkásság vezetőinek gigászi harcát, alig látjuk, vagy legfeljebb csak olyan kitételben, mely harmadrendű vagy még annál is lejebb- re degradált szerepben találhatjuk meg őket. A magam részéről ezt súlyos hibának tartom és nem hiszem, hogy továbbra is az egypárt uralmi rendszer dicsőségére való hivatkozás, a világ dolgozó osztályának egységesítését illetőleg eredményes szolgálatot tenne. Egy ország és az egész nemzetközi világ jövője, jóléte vagy leromlása, az ipari termelésen nyugszik, ennek az erőnek kell mindig nagyobb és nagyobb hi- í vatást megalapozni, úgy az egyes országok, mint az egész világ jólétének szempontjából. Ha, jó a kommunista pártok részére a koalíciós együttműködés kifelé, akkor annál inkább kellene erre jó példát mutatni befelé. A múltak szomorú tapasztalatai vagy észretéritik a munkásosztály harci irányítóit, vagy még jobban elvakitják őket. Ha az észretérités idejéhez ért, akkor jaj az uralkodó osztálynak és nincs az az atombomba, mely megmenteni volna képes. Viszont ha az elvakulás módszerét folytatják tovább, a kapitalista rendszer tovább is atombomba nélkül is győzedelmeskedni fog. Nincs az az erő, mely a nemzetközi munkásosztály egységét megdönteni tudná, különösen akkor ha a munkás- osztály ipari erejével van alátámasztva. Ezt kellene fölismerje a nemzetközi munkásság, mielőtt még nem késő. GENERAL DEFENSE COMMITTEE Az IWW kebelében dolgozó segélybizottság 40-ik esztendeje, hogy végzi munkáját. Nevezetesen a munkásharcokból kifolyólag jogi segélyre szorulók támogatását. A GDC nem csak az IWW harcosai ügyét karolták fel, de minden munkás segítségére készen állt, valamint a kenyérkeresetétől megfosztott családot is anyagi segélyekben részesítette. Ez a tervékenysége, különösen Karácsonykor sok börtönben levő munkáshoz juttatott jobb ebédet, mig a családjaiknak melegebb ruhát és alkalmat szükségleteik beszerzésére. A General Defense Committee ezirányu tevékenységét az osztálytudatos munkások és a Bérmunkás olvasói minden esztendőben anyagi hozzájárulásukkal segítették. Ezt a segítséget kéri a bizottság most is, hogy működésének 40-ik esztendejében is elvigye a munkások szolidaritási megnyilatkozását oda, ahol azt legjobban megértik, ahol azt igazán értékelik. Minden adomány General Defense Committee, 2422 N. Halsted St., Chicago 14, 111. küldendő vagy a Bérmunkáshoz, ahonnan az összegeket átutaljuk. AZ ÚJABB HÁBORÚT ELŐKÉSZÍTŐK ZÁSZLAJÁRA AMI NEM IS OKOZ MEGLE PETÉST Az elmúlt háborúban meglepetést nyújtott a hadseregnek uj kiképzése, amellyel az ellenség hátamögé kerülve két tűz között igyekezett azt elpusztítani. A repülőgépekből leereszkedő ejtőernyősök seregére gondolunk. De most látva az amerikai reakció túlsúlyba kerülését, senkit sem lephet meg az amerikai hadseregnek uj kiképzése arra, hogy Európában a népi demokráciát ellenző politikusokat miként szöktessék ki az illető országokból. Ennek a csoportnak a létezése magyarázatul szolgál arra a kérdésre is, hogy miként jöhet Nagy Ferenc, Mik olajozik s más bukott politikus negyvennyolc óra alatt Amerikába, amikor itteni polgárok esztendőkkel ezelőtt küldték el az affidavitet vérrokonaiknak, akik még nem jutottak a bevándorlás lehetőségéhez. George C. Marshall, az Egyesült Államok külügyminisztere egy jelentést hozott nyilvánosságra, amely szerint az elmúlt háborúban Í5 millió katona és tengerész vesztette életét. A jelentés szerint az Egyesült Államok 295.904 halottat veszített, vagyis minden 500 lakosra esik egy halott. Az angolok háborús halottainak száma 315.770. Minden 150 lakosra esik egy halott. A Szovjet unió halottainak száma 7.500.000. Minden 22 lakosra esik egy halott. Franciaország halottainak a száma 200.000. Minden 200 lakosra esik egy halott. Németország 2,800.000 embert veszített, minden 25 emberre esik egy halott. Olaszország halottainak száma 300.000, Kínáé 2,200.000, Japáné 1,006.000. A jelentés nem tesz említést a polgári egyének pusztulásáról, ami bizonyára túl haladja a katonai személyek veszteségét. És ha tudjuk, hogy minden nagyhatalom a gyilkoló fegyverek tökéletesítésén dolgozik, minden túlzás nélkül ideirhat- hatjuk, hogy a következő háborúban mindannyian elpusztulunk.
