Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-11-08 / 1501. szám
el oldal b É R M U N K Á-S 1947. november 8. TÁRCA FALUSI PANAMA Irta: CZIMER JÓZSEF Az egész úgy hanzik, mint valami novella. Formáját nézve hasonlíthatna is hozzá. Tegnap beszéltem valakivel a falumból, kérdeztem, mi újság, hogy mennek a dolgok. Hát, köszöni, valahogy mennek, jobban is mehetnének. Őszintén szólva “a demokrácia nem tett jót” a falu erkölcsének. És nevek nélkül elmondta nekem azt a történetet, amelyet én most — majd kiderül miért — nevekkel és a valóság teljes részletességével elmondok az olvasónak. Jancsiról és az Ács doktorról van szó. Az olvasók nem kötelesek ismerni annak a helynek a lakóit, ahol születtem és nevelkedtem, azért hadd mutassam be őket. Jancsi a Béla-utcában lakik és autószerelőgyerek a városban. Mindig hallom, hogy három szakma van, amelyik csalhatatlanul kiválasztja vagy kitenyészti a gazdasági élet brigántijait: az olaj, a film és az autó. Jancsi nem briganti, de kedves, amellett sunyi lényében határozottan benne van az a későbbi tanulékony, jószivü, hol hajlékony, hol kíméletlen “dörzsölt vagány” aki állítólag ebben a szakmában egyedül alkalmas az érvényesülésre. Az Ács doktor a községi orvos. Valamikor ő is ilyan izmos, zömök fiú lehetett, mint a Jancsi most, de persze ma, az ötvenedik év felé, köpcös, kemény hasa van. El nem puhult egészen, mert sportol. Persze nem futballozik, az a népnek való, ő az urakkal, a helybeli MOVE többi alapitó tagjával együtt tenniszezik. Amit most elmondtam róla, az kétségtelenül nem mutatja őt valami nagy demokratának. Hát ami igaz, az igaz, az emberek nem azért járnak hozzá, mert valami nagy demokrata, nem is azért, hogy meggyógyítsa őket. Soha életében még senkit meg nem gyógyított; aki beteg, az úgyis másik orvoshoz megy. Őhozzá csak az egészségesek és a halottak mennek. Ő ugyanis, mint említettem, a hatósági orvos és az egészségesek őhozzá mennek bizonyítványokért, hogy a gyerek már elmehet az iskolába megszűnt a kanyarója, vagy hogy a helyiség, amelyben a vajat meg a túrót kimérik, megfelel az illetékesek egészségügyi követelményeinek. A halottak pedig, mert a halottak is eljártak hozzá, azért mivel halottkém is. Különösen amikor még a Petőfi-utcá- ban lakott, szokásos volt, hogy a haláleset megállapításához szekérre kellett rakni a halottat és meg kellett vele állni a doktor ur ablaka alatt, a kerítésen kívül. A doktor ur aztán télen kinézett az ablaküvegen keresztül, nyáron még ki is hajolt és megállapította a halált. Persze ez a sok bizonyítvány mind pénzt jelentett, de nem ez volt az egyetlen jövedelmi forrása. Igen jó viszonyban volt a járási hatóságok vezetőivel, a főszolgabíró maga állandó ivótársa volt. Ezek az összeköttetések jó üzletek lebonyolítását tették lehetővé. Kupecek és különféle bizományosok ügyes üzletembernek ismerték. Ilyenkor még demokratikus hajlamok is kiütköztek belőle. Mindig nagyon tisztán, nyáridőben fehér nadrágban, fehér tenniszingben járt, mégis szívesen lekezelt akármilyen sötét parasztkupec- cal, sőt, ilyenkor az antiszemitizmusát is félre tudta tenni. Jancsi elment az Ács doktorhoz egy bizonyítványért. A várószobában sapkájával a kezében tisztelettudóan elmondta, hogy a szive betek és erről kérne egy orvosi bizonyítványt, mert máskülönben az Ájer főhadnagy ur nem akarja őt felmenteni a vasárnap reggeli kötelező tüzoltógyakorlat alól. — Nem azér mondom doktor ur kérem, de tegnap is próbariadó volt. A Pejcsik-kocsma égett — már a parancs szerint — és odáig kellett huzni a szerkocsit. Persze mire pdaértünk, már földig leégett — már a parancs szerint. Nem azért mondom doktor ur kérem, hiszen elmehetnék, időm van. Vasárnap ugy-e nem dolgozunk, a délután meg elég az embernek a többire. De tegnap is egész rosszul voltam utána. Gondoltam, kerüljön amibe kerül, eljövök a doktor úrhoz. Nem szeretném, ha valami baj lenne. És a nagyobb nyomaték kedvéért a szivére tette a kezét. A doktor ur némi szigorral és az üzletember fegyelmezettségével hallgatta. — Jöjjön be a rendelőbe. Bementek a rendelőbe. A doktor ur leült az íróasztalhoz, húsos kezével cigarettát dugott egy szipkába, rágyújtott és elővett egy blankettát. — Hány éves? — Huszonegy. — Mi a foglalkozása ? — Autószerelő. — Volt már a szivével kezelés alatt? — Igen doktor ur kérem, az iskolában is sokszor rosszul voltam és az iskolaorvos ur többször meg is vizsgált. —r Hát mindenesetre vigyázni kell. Ha a panaszai nein múlnának el, vagy komolyabbra fordulnának, menjen szakorvoshoz. A bizonyítványt mindenesetre kiadom. Azzal a cigarettát a fogaival a szája sarkában fogta és a szemöldökét fölemelve, a szemét — mintha a füst bántaná — összehúzva, igy félreforditott fejjel, vicsorítva megírta a bizonyítványt. — Mivel tartozom? — Húsz. Jancsi elővette a briftasniját és leszámolta a pénzt. A doktor ur felállt, kis kemény pocakja igy teljes terjedelmében érvényesült. — Hát tudod azért nagy svi- hák vagy te! Mert úgy látom annyira nem rossz a szived, hogy igy kimélni kellene. Ha nem volnál olyan nagy gazember, szépen eljárnál a tűzoltó- gyakorlatra. Jancsi szeme fölragyogott. — Jó, hogy mondja doktor ur. Ugy-e nem olyan rossz a szivem? — Nem bizony. De most már örülj, hogy a markodban a bizonyítvány és iszkolj. Mondd meg a főhadnagy urnák, hogy tiszteltetem. Avval indult az ajtó felé. Hát nem, nem ez az a panama, amit elöljáróban említettünk. Mert az ügy, hogy úgy mondjuk, csak most kezdett érdekes lenni. . Ha valaki ugyanis két perccel később benézett volna a rendelő ablakán, ott egy egész más, Ács doktor rendelőjében szinte egészen szokatlan jelenetet látott volna. Az asztal előtt ott állt a Jancsi meztelenre vetkőzött, izmos, barna bőrrel, előtte pedig egy stetoszkóppal a mellének hajolva a köpcös doktor ur. — Erre fordulj csak. És Jancsi arra fordul. — Sóhajtani . . . Jancsi sóhajt. A doktor ur pedig kopogtat. — Hm. Szóval nektek van elég benzintek? — Igenis, doktor ur kérem. — Aztán te is tudsz szerezni? — Ha kellene a doktor urnák. A doktor ur egy másik helyre teszi a stetoskópot. — És milyen árban? — Kilencvenért. A mai világban az ingyen. A doktor ur fölemeli a Jancsi könyökét. — Mennyit? — Mennyi kellene? — Egyelőre mondjuk — emeljed csak — harminc liter. — Azt lehet. — Havonta? —- Ha sofőr lennék. — Emeld csak. A Jancsi emeli, a doktor ur felegyenesedik és odamegy az íróasztalhoz. — Hát úgy látszik rendben van. öltözz fel. Addig én megírom a bizonyítványt. Miféle bizonyítványt? Mikor a doktor ur Jancsit útjára akarta bocsátani, az nem ment, hanem arra való hivatkozással, hogy a doktor ur szerint a szive úgysem komolyan beteg, egy másik bizonyítványt is kért, amely szerint a szivének semmi baja. Erre még Ács doktor is elképedt, de Jancsi megmagyarázta miről van szó. Sofőrvizsgát szeretne tenni, ehhez azonban hatósági orvossal kell igazolnia, hogy a szive egészséges. Neki most a vizsga nagyon fontos volna, mert a főnöke kocsiját vezethetné. A főnöke nagyon szereti őt, eddig is ő javította a kocsit és sohasem volt rá panasz. A helybeli patikus, a Vagaszky doktor ur is hogy meg van elégedve, tessék csak megkérdezni, neki is már régen ő tartja rendben a kocsi iát. ö ingyen megtenné a doktor urnák is, hiszen az neki semmiből áll. A főnöke nagyon ügyes ember, nem azért mondja, de tudja! hogy a doktor urék annyi benzint se kapnak, hogy néha Pestre menjenek vele, ők meg mindent meg tudnak szerezni. És ha vezetni fog, akkor meg pláne minden az ő kezében lesz. Az, hogy egy napon van a két különféle bizonyítvány kiállítva, azon lehet segíteni. Különben is más az egyik és más a másik. Az egyiket itt helyben fogja látni az Ájer főhadnagy ur, a másikat beviszi magával a városba a sofőrvizsgához. Nem is tudnak egymásról. De ha nem akarja a doktor ur, nem muszáj, ha bent a tisztiorvos megvizsgálja, úgyis kiállítja neki, mert végeredményben a szivének semmi betegsége nincs, a doktor ur is mondta és minek keressen egy idegen orvos. De ha a doktor ur biztos akar lenni benne, hogy tényleg nincs a szivének baja, akkor mielőtt a bizonyítványt kiállítja, mindenesetre meg lehetne őt visgálni. így került a sor a vizgálatra. A vizsgálat után pedig Jancsi átvette a bizonyítványt, a doktor ur meg a pénzt és ezzel az ügylet a törvény kötelező előírásai és az orvostudomány mai állása szerint elintéződött. A doktor ur, mikor eltette a pénzt, megszólalt: — Figyelj csak ide, János. Mikor tócsán hajtok keresztül, a kocsi nekem mindig leáll. Aztán ... no csak öltözz ... aztán később magától újra elindul. Mi a nyavalya lehet vele? Jancsi azt mondta, majd mindjárt megnézi. Felöltözött eltette a második bizonyítványt is, aztán mind a ketten elidul- tak a garázs felé. Hát idáig züllött a falu erkölcse . . . Az Írók általában azt teszik, hogy ha egy elbeszélhető történetet hallanak, azt a nevek elhallgatásával, vagy megmásitá- sával adják tovább a nyilvánosságnak. Nekem változtatnom kellett a szokáson. Én ugyanis a törénetet nem olyan távoli hallomásból ismerem, mint ahogyan nekem elmesélték, hanem én a magam szemével láttam a két ellentmondó, de azonos keletű bizonyítványt, nem “egy falubeli gyerek”, hanem a Jancsi kezében, sőt, a történetet odahaza magam szoktam mesélni, mint a kor jellemző társadalmi és emberi dokumentumát. Mindössze egy a bökkenő. És ezért határoztam el, hogy az egészet nevekkel és minden részletével együtt nyilvánosságra hozom. A történet ugyanis, amelyet most 1947-es dátummal mesélnek — 1941-ben történt. Semmiféle tanulságot nem akarok levonni. De szeretném megkérdezni az olvasót, valóban a demokrácia rontotta meg a falu erkölcsét? A posta-hatóság megkívánja, hogy ott, ahol a város zónákra van osztva, a lakosság a ZÓNA SZÁMÁT TÜNTESSE FEL A LEVELEIN hogy az ilyen helyekre MENŐ levelekre is nemcsak a hozzánk küldött leveleiken, de MINDEN LEVELÜKÖN jelezzék a város mellett a zóna számot. Ezzel gyorsítják a posta forgalmát. ÉPITŐGÁRDA 1947-48-ik évre: Jimy Farkas, Akron......... 1.00 L. Fishbein, New York..... 5.00 J. Gyurcsek, Columbus .... 2.00 Paul Hering, Buffalo ....... 1.00 A. Kucher, Pittsburgh __ 2.00 Jós. Kollár, Cleveland....... 2.00 L. Lefkivots, Cleveland .... 1.00 A. Lelkó, Pittsburgh ___ 2.00 J. Mácsay, Detroit ............ 1.00 J. Mogor, Cleveland .......... 1.00 A. Molnár, Cleveland ....... 1.00 John Munczy, Cleveland .. 2.00 Louis Páll,. Ambridge ^----- 2.00 Paul Pika, Chicago ........... 1.00 J. Policsányi, Elmgrove .... 2.00 St. Visi, Lincoln Park....... 1.00 Jos. Vizi, Akron ........ 2.00 Ch. Udvarnoky, Flint ....... 2.00 J. Zára, Chicago ............... 1.00
