Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)

1947-10-25 / 1499. szám

6 oldai BÉRMUNKÁS 1947. október 25. Nemzetközi szemle Polgári egyének kerestetése (a.l) Mindazoknak figyelmébe, akik még mindig gáncsolói a mainál fejlettebb és igazságosabb társadalmi rendszer kialakulá­sának. Természetesen legjobb bizonyíték mindenki részére a vég­bemenő események. És ha ezekből igazságos véleményt akarunk megállapítani, akkor minden nagyítás vagy kertelés nélkül be kell vallanunk, hogy ahol a szocialista eszmék előtérbe kerülnek, az újjáépítés és a normális társadalmi élet sokkal hamarább bonta­kozik ki, még annak dacára is, hogy a múltban élősködő, gazda­ságilag kiiváltságos reakció mindent elkövet a fejlődés megaka­dályozására. Az egész földtekén ha a termelő munkások tudatára ébred­nek annak, hogy az életszínvonaluk emelése rohamos fejlődést mutat azonnal, ha a semittevő parazita osztályt kiközösítik a tár­sadalom javaiból. A nemzetközi szemle igen jó példát mutathat még azok részére is, akik elfogultan ragaszkodnak az elavult ka- kitalista termelési rendszerhez. Hiába hullatnak Amerikában kro- kodilus könnyeket azokért az országokért, ahol a munkásszerve­zeteknek irányitó szerepük van. És ha ténylegesen igazságosak akarnának lenni a világszemléletben, akkor ahelyett, hogy gyűlö­letet szítanak és még a kapitalizmus terhe alatt sínylődő országok feltörekvő proletáriátusát okolják a tarthatatlan viszonyokért, ahelyett minden segítséget meg kellene adni a demokrácia kiala­kulására. A mai válság közepette, ahol még a magántulajdon szentsége sérthetetlen, ott a köznép valósággal éhezik. Nem talán azért, mert az élelmiszerek fogytán vannak, mert hiszen a fekete piacon mindent lehet kapni, csak elegendő pénz legyen. Az amerikai új­ságírók meg a képviselők bizony nagyon sokszor elszólják magu­kat, amikor európai látogatásukból hazatérnek. Természetesen az előkelő szállodákban mindenfajta jó ételt szolgálnak föl. Ezzel kapcsolatban nem akarják megérteni, hogy igen is a kiváltságo­sok, még mindig dúskálnak az élet javaiban a köznép rovására. Vegyünk csak néhány tételt, hogy tulajdonképpen mit is ész­lelhetünk egyes országok gazdasági életében. Kínában a Chiang Khai Shek uralma alatt nyögő felében a népek nagy tömege éhe­zik a sok amerikai segítség dacára. Mi azonban nem is csodálko­zunk rajta, mert maga a kormány főrészese a fekete piacnak. Egy kínai generális, aki most jelenleg Amerikában tartózkodik, azt ál­lapította meg Chiang Khai Shek-ről, hogy sokkal félelmesebb gangszter még Hitlernél is. Ezzel szemben a kommunista terüle­ten a népek sokkal jobb viszonyok között élnek, az élethez szük­séges javakat egyenlően osztják szét. Furcsa, de az Egyesült Ál­lamok még is az előbbit támogatják. Koreába is hasonló a helyzet. Tudvalevő dolog, hogy az észa­ki részét az oroszok tartják megszállva. Néhány héttel ezelőtt egy amerikai laptudósitó azt irta észak Koreában sokkal jobb a népek helyzete, mint délen az amerikai megszállás alatt, mert északon az oroszok a nagybirtokokat a népek között szétosztották, az ipar­telepeket pedig a munkásszervezetek tartják üzemben. Ezzel szemben a déli részben, amelyet az amerikai hadseregek tartanak megszállva, a reakciósok uralma dühöng, a régi és a japánokkal összejátszó fasiszta banda tartja kezében az uralmat. A jelenté­sek szerint több mint 20 ezer radikális és liberális sínylődik bör­tönben. Ezek dacára az amerikai külügyi hivatal nem tartja he­lyesnek az oroszok javaslatát, hogy úgy az orosz, mnit az ameri­kai katonaság vonuljon ki ,s hagyja a koreai népre, hogy válasz­szák meg a saját kormányukat. A magyar választásokkal kapcsolatban, ha az amerikai sajtó és külügyi hivatal följajdulását és igazságtalan vélemény nyilvá­nítását közelebbről megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy csak egyetlen egy dolog van ínyükre, ha a kapitalista reakció teljhatalmi ural­ma marad nyeregben. Tovább kutatva a világszemlében az amerikai tőkés osztály nem veszi tudomásul és jogosnak a román, a jugoszláv és a bolgár választásokat, úgyszintén a lengyelekét sem. Azonban a görögor­szági válaszátsokat helyeslik, mert az angol katonaság és az ame­rikai hadihajók árnyékában zajlott le, amelyről ugyan senki rész­letes tudósítást nem kapott, csak annyit, hogy a reakciós király­pár a domináló. A kapitalisták szempontjából még azt Sem tartják jogosnak, ha a nép nagy többsége szavazással akarja eldönteni gazdasági berendezkedését. A nemzetközi szemlében nem szabad elfogultnak és igazságtalannak lenni. Minden történő eseményt csak akkor bíráljuk el igazságosan, ha azokat a nagy tömegek érdekeinek ja­vért billentsük el. A fentieket az olvasók bírálatára bízom, mert elfogulatlanul próbáltam néhány ország belviszonyaival foglalkozni, amelyből ha igazságosan akarnak bírálni, akkor megállapíthatják, hogy a kapitalista országok sohasem a nép érdekeit vagy a társadalmi fejlődést tartják elsősorban a legfontosabbnak, hanem minden te­kintetben a kiváltságos kapitalista osztály további uralmának a megmentését. Lehetnek a szocialista eszmék a legigazságosabbak és vég­eredményben egy teljesen demokratikus és minden tekintetben egy gazdaságilag egyenlő és igazságos társadalomnak képezhetik alapját, akkor is éppen úgy mint a kezdetleges kibontakozás ide­jén, minden eszközzel próbálják elgáncsolni fejlődésében. A mai uralkodó osztály nem akar tanulni és nem akarja belátni, hogy a társadalmi fejlődést nem lehet teljesen megakadályozni. Talán lehet mindenféle eszközökkel meglassítani eljövetelében, de az igazság mindig utat tör magának és amint valamikor Lincoln mondta, hogy “Ámíthattok népeket bizonyos ideig, de nem ámít­hassátok az egészet örökké.” A háború egyik következmé­nye, hogy sokan nem tudnak rokonaik és barátaik sorsáról, még arról sem, hogy vájjon élet­ben vannak-e. Három hivatal foglalkozik Amerikában ezzel a tevékenységgel. 1. az u.n. “Central Location Index”, amely amerikai megke­resésekre kikutatja a hontalan személyek tartózkodási helyét. 2. az amerikai külügyminisz­térium u. n. “Special Project Division”-ja, amely amerikai polgárok hollétét kutatja kül­földön, amerikai megkeresések­re. 3. az Amerikai Vörös Kereszt Egyesület, amely az egész világ Vörös Kereszt egyleteivel össze­köttetésben, ismét felvette a polgári egyének hollétének a felkutatását, ugyancsak ameri­kai megbízásból. Ez a cikkünk a Vörös Kereszt szolgálatait is­merteti. Az Amerikai Vörös Kereszt összes fiókjai elfogadnak meg­kereséseket polgári egyének fel­kutatására, bárhol a világon, Németországot kivéve. A megkereséseket az erre a célra szolgáló űrlapokon kell ki­állítani, amelyek a Vörös Ke­reszt fiókjainál mindenkinek a rendelkezésére állanak. Csak egyes egyénekre vonat­kozó kérelmeket vesznek figye­lembe. Társulatokat, szerveze­teket, vagy üzleti cégeket nem kutatnak. Mielőtt a Vörös Ke­reszthez fordulunk, meg kell kí­sérelnünk, hogy magunk jus­sunk érintkezésbe az illető sze­méllyel. Csak a sikertelen kísér­lettől számított három hónap eltelte után veszi át a Vörös Ke­reszt a megkeresést. Ha a kérdezősködő katonai személy, ajánlatos, hogy polgá­ri személy nevében nyújtsa be a tudakozódást, mert a katonák cime tudvalevőleg gyakran vál­tozik, ami a válasz kézbesítésé­ben késedelmet okozna. A kere­seti személyről minden ismert adatot közölni kell. A teljes ne­vét, címét, amely magába fog­lalja a házszámot, utcát, közsé­get, megyét és országot. Ha a község falu, vagy tanya, a leg­közelebbi nagyobb város nevét is adjuk meg. Ha a kérdezőskö­dő tudja a keresett ember utol­só polgári címét és esetleg egy gyüjtőtábor nevéti, ahol közben tartózkodott, mindkét adatot közölje és akkor a kerestetés két irányban fog megindulni. Ha a keresett egyén nevét nem írják latin betűkkel (ha­nem például görögül, kínaiul, japánul, oroszul, stb.) a nevet és a címet olyan valaki Írja le, (az eredeti betűjelzésekkel), aki azt a nyelvet Írásban is bírja. Az angol verziót is közölni kell, természetesen. A címet azonban nem kell lefordítani. A megkeresésnek nagy szá­ma ,a gyakori költözködések, a közlekedés lassúsága, mind hoz­zájárulnak ahhoz, hogy sürgős válaszra nem számíthatunk. A megkeresések elíntézésésének a gyorsasága attól is függ, hogy az illető államban milyen kiter­jedt a Vörös Kereszt szolgála­ta. Az amerikai Vörös Kereszt nem szavatol azért, hogy a ke­resett egyént meg is találják, vagy hogy felvilágosítást sze­reznek be róla. A megkeresést nem lehet megsürgetni. Ha vá­laszt nem kapunk, az azt jelenti, hogy a keresett személyt felku­tatni, vagy róla felvilágosítást kapni, nem sikerült. A kérvényhez rövid üzenetet csatolhatunk a magunk hollété­ről' A Vörös Kereszt azonban nem fogad el üzenetet olyan egyén részére, akinek a cime is­meretes. Az Amerikai Vörös Kereszt nem vállalja a következők fel­kutatását : 1. Amerikai állampolgárokat külföldön. 2. A tengely-hatalmak eltűnt katonáit. 3. A tengely-hatalmak hadi­foglyait. Common Council Truman elnök nem akar el­maradni Szenátor Taft mögött, aki tudvalevőleg azt a tanácsot adta az amerikai népnek az élel­miszer drágaság ellen, hogy ezentúl egyenek kevesebbet. Truman már sokkal okosabban azt ajánlotta, hogy az amerikai nép ne egyen húst kedden, csü­törtökön pedig ne nyúljon az aprólékhoz és a tojáshoz. Ezek- után már az sem lep meg, ha valamelyik elnöki aspiráns azt fogja tanácsolni, hogy szok­junk le egészen az evésről és akkor nem fog gondot okozni az élelmiszer drágaság. Az ily “kitűnő” tanácsokért már csak­ugyan megérdemlik a szavaza­tokat?! A háborúra uszító amerikai lapok már most bejelentik, hogy a külügyminiszterek novemberi konferenciája kudarcai fog vég­ződni. — Természetesen elkö­vetnek mindent, hogy igazuk le­gyen. ÉPITŐGÁRDA 1946-47-ik évre J. Bercsa, Los. Ang..........12.00 Birtalan L., Cleveland ..... 9.00 Buzay J., Cleveland _____12.00 L. Decsi, Akron.................12.00 Farkas J., Akron ..............12.00 Feczkó J., New York ....... 7.00 Fodor J., Cuy. Falls ____12.00 L. Gáncs, Carolina ...........12.00 Gáncs Lajosné, Carolina 12.00 Geréb J., Cleveland ........... 6.00 Hering P., Buffalo ...........12.00 Kollár J., Cleveland .........12.00 Kucher A., Pittsburgh ......12.00 Lelkó A., Pittsburgh ........12,00 Lefkovits L., Cleveland ....12.00 Mácsay J., Detroit ...„..„...12.00 Mogor J., Cleveland .........12.00 Mary Mayer, Pittsburgh 3.00 Molnár A., Cleveland .... 8.00 Munczi J., Cleveland ....... 2.00 J. Pataky, Brooklyn ........ 5.00 Pika P., Chicago ...............12.00 Páll L., Ambridge______12.00 J. Policsányi, Elm Grove ..12.00 J. Reppman, Detroit____12.00 Z. Revesz, Hollywood .......12.00 Szigeti E. New York ...... 3.00 A. Székely, Cleveland ___12.00 St. Visi, Detroit ...............12.00 Vizi J., Akron ...... 19.00 Zára J., Chicago ...............12.00

Next

/
Thumbnails
Contents