Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)

1947-10-25 / 1499. szám

1947. október 25. BÉRMUNKÁS 5 oldal Mégegyszer a jégfüggöny mögött Láttuk a diplomáciai csatá­kat, amelyek a jégfüggöny mö­gött játszódnak le. Néhány szó­val azt is emlitettem, hogy me­lyek azok a gazdasági okok, amik ezen versengéseket kivál­tották, tehát emeljük feljebb a függönyt és nézzünk körül szé­lesebben a szinen. A múlt számban már említett expedíciók versengése és azon követelések mögött, amelyeket egyes hatalmak tettek föl, föl­fedezési történelem áll, amely visszanyulik 1772-dik évre, ami­kor egy angol kapitány, James Cook, keresztülvágott az An- tarktikai körön. Ezt követve 1819 évben egy orosz tiszt, Thaddeus von Bellinghausen ka­pitány, a déli sarkövben fölfe­dezte az első szárazföldet. Az Egyesült Államok tengerész­tisztje Commodore Wilkes pedig 1837-ben egy hatalmas területet kerített ki, amely megfelelt egy 70 fokos hatalmas kiterjedésű földterületnek, amit az Egyesült Államok követel. Az első ember, aki a déli sarkot elérte mégis a norvég Ronald Amundsen volt. Vagy négyszáz bálna és fóka vadászhajó kereste még fel 1840 után a déltengeri vizeket. Hogy milyen vegyes szinü nemzeti összetételekből álltak a fölfede­zések, eláruljak a délisarkkör helyeinek nevei. A nagy hatalmas délisark föl­det vagy tizenegy nemzet vallja magáénak, még pedig a követ­kező arányban: az Egyesült Ál­lamok két ötödét; Ausztrália egy harmadát; Nagy-Britania egy negyedét; Norvégia, egy ne­gyedét; Franciaország egy ötö­dét; Belgium egy ötödét, Hol­landia és Oroszország követelé­sének a nagyságát nem ismer­jük. Mármost, ha a fönt neve­zett törteket összeadjuk, akkor is két egész és egy harmaddal több területet tesz ki, mint ami rendelkezésükre áll, ami magá­ban foglalja mohó versengésük okát. Amint mondottam volt, bil­lentsük felre a függönyt es a következőket találjuk: A hatal­mas 6 millió négyzetmérföld te­rületen tökéletesen hiányzik az állati élet, de a növényeivel még rosszabbul állnak. A fölfedezők itt találták a világ leghidegebb éghajlatát, ötven fokkal hide­gebbet, mint ami az északi sar­kon általában van. Képzeljük még hozzá a hatalmas szél. és a vakító hóviharokat, amelyek­ben Byrd admirális az utolsó út­jában zéró alatt (Fahrenheit) 90 fokot is mért. A hat millió négyzetmérföld területből 4 milliót emberi szem még sohasem látott, amit majd­nem simán takar a rizskásához hasonló zúzmara, amelyet tudo­mányos hevén “névének” ne­veznek, ami egyhangúságot köl­csönöz a roppant kiterjedésű vi­déknek, ami megmagyarázza, hogy miért oly lassú a délisark - övön a földön való utazás. Miu­tán sem bokor, sem fa és sehol egy épület nem szolgál mérté­kül az emberi szemnek, az egész terület egy valótlan álomkép­nek tűnik föl. Ámbár, amikor a szél megáll, ez a világ leg­csöndesebb tája. Sok helyütt a fagyos hegy­láncolatok 15.000 láb magas­ságban kiállanak az örök jégből. A tengerészet egyik repülője nemrég fényképezett le egy csú­csot, amely magasabb mint az Egyesült Államok bármely hegycsúcsa. Az is lehet, hogy az Andes, délamerikai hegylán­colat legvégső nyúlványa, amely mégegyszer a magasba tört, mi­előtt az alacsonyabb Edsel Ford hegyláncolatokban halványulna el a Maria Byrd földön. A tudósoknak a véleményük az, hogy a jelen jégtakaró vi­szonylagosan uj keletű. Az a ha­talmas szénterület, amely közel a déli sarkkörben fekszik, arra enged következtetni, hogy ezen terület egyszer valamikor na­gyon régen, élet-dus növényvi­lággal birt, hogy az Antarktika valamikor melegebb éghajlat volt, — talán tropikus. Most ez a hatalmas vidék, vál­takozó magasságú hegyláncok és nagyon csekély nagyságú földdarabkák kivételével vagy 2000 láb átlag vastaságu jégta­karó alatt fekszik. A föld ami ezen örökös jég alatt van, átlag­ban a 6000 láb magasságot éri el. Tehát az ázsiainak dupláját. A déli sark a tengerszine fölött körülbelül 10.000 láb magasság­ban fekszik. Azok az időjárási viszonyok, amelyek a délisark övben ural­kodnak, kihatnak az egész vi­lágra. Az “Operation High Jump” emberei a délisarkkör éghajlatát a “nagy szelek labo­ratóriumának” nevezik, amely, állandóan okádja a szélrohamo­kat a világ minden tája felé. Fújva'a jéghideg levegőt a ten­ger irányába, amely jégövvé ala­kul át körülötte a partok menté­ben az idők végtelen özönében. Fújva a fagyos szélrohamokat a jégboritotta, dermedt puszták, ból, az egyenlítő irányába, a me­legebb régiókba, ahol a tropi­kus levegő magasba emelkedve, heves körforgásba kapva, rette­netes viharokat alkotva, iparko­dik vissza a dermedt zónákba. Ezen hatalmas hideg és meleg áramlatok kölcsönös váltakozá­sából, alakul földünk időjárása! Kevés kivétellel eső egyálta­lán nem esik, sőt az átlagos ha­vazás sem több két lábnál éven­ként. Radarok és más fölszere­lések segítségével a tengerészet időjóslói szintén tanulmányoz­ták e terület viharait, amely­nek rettenetes származási helye­it négy órával előbb megjósol­ni lehetetlen. Úgy gondolják, hogy ezen táriulmány eredmé­nyeképpen á világ többi időjó­sai is könnyebben fognak tájé­kozódni és feleletet kapnak ar­ra is, hogy mi előtt állnak azok, akik ott letelepedni akarnak. Egyelőre, állandó telepedési helyet Antarktika nem nyújt, csupán csak a partok mentén, ott is az örök jéggel küzdve. Ezen küzdelmek közepette ten­geti életét két élőlény él. Az egyik madár, a másik állat: a “skua gulls” és a fóka. Állandó lakhellyel csak a fehérhasu pen­guin bir, amelyik 90 fontra is megnő és életkora gyakran har­minc évet is elér. Fóka és bálna bőven van, de a bálna pároso- dás idején évenként melegebb vizekre költözik. Bár a kitartó megfigyelés azt igazolja, hogy van egyfajta értéktelen szőr­méi ü fóka faj, amely őszkor 1 nem vándorol el a melegebb északi vidékekre, habéin ott ma­rad és vállalja a tél elleni nehéz küzdelmet, ami azt jelenti, hogy a hosszú téli éjszakákon minden nyitott lék a jégen, két óra alatt tökéletesen tartóssá fagy. Te­hát, hogy a fóka a levegő hiá­nya folytán meg ne fulladjon, állandóan kénytelen a nyílás kö­rül a jeget rágni. (Kapitalistá­nak való munka) Különösen hangzik, de igaz, hogy a kibírhatatlan hidegben nincs hülés, vagyis nátha. Ez megcáfolja azt az általános né­pies hiedelmet, hogy az influen­zát a hidegtől származó hülés okozza. Antarktika szigorú ég­hajlatának dacára igen egészsé­ges. A légző szerveket sohasem, vagy nagyon ritkán támadja meg bacilus, mert alkalmatlan a baktériumok növekedésére. Ba­cilus csak úgy létezik, ha a lá­togatók megukkal hozták. Egyik érdekessége ezen vi­déknek a Byrd expedíciójának a fölfedezése, a jégmentes “oá­zis” sáros és zöld tavakkal, me­lyek ötszáz láb magasságú föld­hányásokkal vannak megpon­tozva, amely kézzelfoghatóan sötétbarna föld. Ez a sokat ígé­rő “Sangri-La” 40 mérföld szé­lességben veszi körül a tavakat a Knox partok közelében. Ezen fölfedezés felveti a kérdést, hogy elég meleg-e az éghajlat arra, hogy egész éven át embe­rek lakjanak rajta. Az “Operation High Jump” ugyan már megoldott néhány fogas mechanikai kérdést, köz­tük az Antarktik hó problémá­ját. Ugyanis az Antarktik hó sokkal könnyebb és portalanabb mint a mérsékelt zónabeli és a legkisebb szélroham elég arra, hogy az utast elvakitsa. Ha egy repülőgép leszálló földszallagot hótól tisztítunk meg, öt perc elégséges ahoz, hogy az újból tökéletesen eltemetve legyen. De annyira könnyű, hogy két véka havat kell megolvasztani, hogy egy csésze, ivóvizünk legyen. Föltaláltak a Byrd expedíció mérnökei egy különleges hóol­vasztó készüléket, amellyel a hó elleni küzdelmüket megoldot­ták. Ma még nem volna képes az ember megélni az Antarktik- ben, de megfelelő előkészületek­kel képessé tudná magát tenni arra, hogy hosszabb idő alatt a mélyen fagy alatt levő titkokból kiolvasszon valamit. Például megvalósíthatná a tudósok azon álmát, hogy egy óriási "magát etető atomerő-telep létesüljön a délisarkon, amely fölolvosztaná a természet csinálta jégszek­rényt és hozzájuttatná az embe­riséget az Antarktik kincseihez. De mire még ehez eljutunk, a jég és szél kérdésénél is nehe­zebb probléma megoldását kell elintézni: Ki fogja az Antarkti- kát kontrolálni? . . . tudja Pál . . . JEGYEZD MEG Ajánlja: St. Visi.­A római választásoknál az volt a kérdés, hogy az amerikai alamizsna és a kétkézzel szórt pápai áldás erősebb-e, vagy a szocialista tanítás és a katholi- kus párt, melynek Wall Street a kezese és a pápa a keresztap­ja. A válasz: az utóbbi 4 ezer szavazattal kevesebbet kapott, mint a szocialisták-kommunis- ták szövetsége.. A fasiszta tömeggyilkosság bevezetésében olyan nagy szere­pet játszó Kurt Schuschniggot megint, vagy még mindég mu­togatják Amerika szerte, mint minta demokratát. Most a na­pokban Detroitban beszéltették mint szakértőt, hogy kelf a vö­rösökkel elbánni. Példa a bécsi munkás szövetkezeti otthonok halomra lövetése. Wedemeyer generálist, az amerikai State Department ta­nulmányozni küldte a kínai kér­dést és viszonyokat. Visszajőve, még szeptember 18-ikán meg­tette a jelentését, melyet nem csak agyonhallgatnak, hanem mint legnagyobb titkot kezelik, még sugdosni sem szabad róla. Olyan ijesztő. A nagyhatalmak megegyez­tek, hogy a kicsi Palesztinát kettévágják, talán úgy köny- nyebben tudják kezelni. Egy da­rabon nem tudnak osztozkodni. Ezt bizonyítja a legújabb hir is: Shanghaiból jelentik, hogy olyan nagy a felfordulás, hogy statáriumot akarnak kihirdetni, a fekete piacosok elleni küzde­lemre, mert csak azok élhetnek ottan, a többi nép úgy is éhen- hal. Ezt legjobban bizonyítja, hogy a hivatalos árban egy ame­rikai dollárért 36.000 kínai dol­lárt adnak, a fekete piacon meg 80.000 és ez az arány az áraknál is. Azt hiszem legtöbben ismerik az amerikai üzletekben árult felfújt búzát (Puffed Wheat). Most megláthatjuk a felfújt árakat is, $3.05 bushelja. Na­gyon drága kenyér lesz az euró­pai népnek is, ha erre kell ne­kik támaszkodni. A szovjetek elleni harcban nap-nap után erősebb támadá­sokat intéznek a lapok, rádió szónokok. Nincsen olyan nap, hogy három-négy Szovjet elle­nes cikk ne lenne a lapokban. Megbízható jelentések szerint a Wall Street-i bankárok által dominált amerikai State Depart­ment annyira el van foglalva a kapitalizmus megmentésév e 1 Európában, hogy nincs idejük kedves barátjuk Chiang Khai Shek megmentésére. Pedig az is igazán nagy bajban van. Csak William Bullitt, a milliomos se- lyemfiu irkái, szónokol Chiang és bandája védelmében. Mivel a legfelsőbb tanács el­rendelte, hogy csütörtökön nem szabad baromfit enni, igy a sze­gény farmeroknak tovább kell azokat etetni, ezáltal több gabo­nát fognak fogyasztani, dacára, hogy ezt a gabona félék spóro­lására tervezték ki az egész dol­got. Most azt is jelentik, hogy a kormány 203 millió font barom­fit vásárol tössze és tartanak jégen, nehogy a kevesebb fo­gyasztás miatt az árak leesse­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents