Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-10-18 / 1498. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1947. október 18, élesztőse elsősorban a Szovjet Unió részéről fölkészülés minden eshetőségre. így tehát azt is mondhatjuk, hogy az újjászületett Intemacionale tulajdonképpen egyenlőre nem egyéb, mint propaganda, az atombombával kérkedő és Truman és Marshall doktrínával rendelkező amerikai imperialisták ellen. És itt aztán egy uj helyzet elé kerül az amerikai munkásosztály és elsősorban az öntudatos munkásság. Egy megfordított helyzetbe az elmúlt háborúban elfoglalt álláspontjával szemben. Mint tudjuk, hogy tekintettel a náci-fasizmus világhatalmi törekvésére és azon tényre, hogy mindenfajta munkásmozgalmat gyökerében kiirtani igyekezett, csak logikus és osztálytudatos kötelesség volt, a náci fasizmus letörése mellett foglalni állást még akkor is, amikor már a tőkés osztály háborúba keveredett a fasizmussal. Sok vád ért bennünket emiatt, azt mondották, hogy behódoltunk a kapitalizmusnak és a háború mellé álltunk, mi pedig azt mondottuk, hogy a nácizmus mellé álltak azok, akik mindenáron a nácizmus és a fasizmus letörése mellé nem álltak ki nyíltan. A mostani helyzetben csak természetes, hogy minden erőnkkel azon az állásponton kell legyünk, mely egy esetleges és amint tudjuk, főképpen a Szovjet Union ellen újabb háborút mindenáron megakadályozni kíván. Hja most ezért bennünket kommunistáknak fognak elnevezni, akkor az olyan munkásemberek, akik az elmúlt háborúban náciknak voltak bélyegezve, nagyobb kommunisták lesznek a legjobb párttagoknál, mert hát háború ellenes állás- potjukat bizonyára megtartani fogják és a Szovjet Unió elleni esetleges háborúban, ők fogják leghangosabban kiabálni, “Le a Háborúval”. Mert ahhoz nem férhet kétség, hogy egy esetleges uj háborúban, sőt már most a készülődésnél mindazok akik a háború ellen foglalnak állást, a Szovjet Unió érdekét és védelmét szolgálják, akár akarják, akár nem. Ha bármilyen uj helyzetet is teremtett az újjáépített Harmadik Internacionale, azt az egyet reméljük, hogy nem fog a régi és szomorú emlékein haladni, hanem az uj helyzethez alkalmazkodva a munkás egység kiépítésén fognak munkálkodni. Nekünk amerikai öntudatos munkásoknak most pedig még nagyobb kötelességünk az ipari erőnk fölépítése, hogy ha bármikor egy újabb háborús helyzet bekövetkezik, legyen módunk az ipari erőnkkel cselekedni. Egyről-Másról ■ ELMONDJA: J. Z. NE EGYÜNK SOKAT . . . ez a legújabb jelsző az elnöktől lefelé a politikusok kampányában. Ugyan akkor arról látunk kimutatást, hogy az élelmi cikkek egyik legfontosabbikát a krumplit nagy mennyiségben, mint felesleget elpusztítják. A jelentés szerint az utolsó nyolc hónap alatt 595,000 bushell krumplit semmisítettek meg, hogy az árakat fenntarthassák. A fogyasztónak hét centet kell a krumpli fontjáért fizetni. Ez történik a szabad-üzleti alkalom hazájában. KI PROVOKÁL ÉS KIT? A HÁBORÚ befejezése óta az ellentétek állandóan mélyülnek a két nagyhatalom között, melyek két világfelfogást vallanak és védelmeznek. Az egyik: az Egyesült Államok az az kapitalizmus, illetve a kapitalista rendszer tántoríthatatlan védelme-- zője, a másik: Szovjet Oroszország a kapitalizmus nélküli rendszer úttörője. Az a fülsiketítő lárma, amely alig két évvel ezelőtt még az egekig magasztalta a “dicső vörös I hadsereget” ma még fülsiketítőbb, de az ellenkező irányba és oly eszeveszett uszítás folyik Oroszország és a vele szövetséges országok ellen, amely példa7 nélkül áll. A kapitalista osztály érdekeit szolgáló rádió, napisajtó, folyóiratok, szószékek állandóan a “kommunista veszedelemről“ üvöltenek és a legjelentéktelenebb kísérletet Oroszország részéről saját biztonsága védelmére a végletekig felfújják úgy, hogy azt hihetné az ember, hogy a vörös hadsereg már készen áll az öldöklés megindítására. HA ELFOGULATLANUL bíráljuk az eseményeket, lehetetlen meg nem látni, hogy ez az eszeveszett uszítás honnan ered és mi a célja. Elképzelhető-e, hogy az öt éves háború után, amely Oroszországot a legsúlyosabban érintette úgy anyagi, mint ember áldozatban, háborút provokál? Pedig az amerikai hangadó körök nagy erőfeszítéssel ezt akarják elhitetni a közvéleménnyel. A hivatalos körök az elnöktől le a legkisebb kocapolitikusig, a rádió hálózatok hírmondói és magyarázói, a lapok szerkesztői és tintakulijai, állandóan ezt dörgik a füleinkbe, ami úgy tűnik föl, mint amikor a tolvaj “tolvajt” kiabál, hogy saját magáról elterelje a figyelmet. Tagadhatatlan az, hogy háborúra való provokáció van folyamatban, de a kérdés az, hogy ki provokál, kit? A két ellenkező világfelfogás védelmezői közül melyik fél csörteti a fegyvert, melyik fenyegetőzik az atombombával? Melyik látja el gyilkoló eszközökkel a fasiszta kormányokat, hogy a fasizmus ellen küzdő lakosságot legyilkolják? Melyik kényszeritette a kenyér nyomásával a francia és olasz kormányokat, hogy a nép által megválasztott kommunistákat kiebrudalják a kormányból, ellenkező esetben megvonják a támogatást tőlük? Vájjon melyik rendszer alatt sülyed a talaj és azt minden eszközzel próbálják kireperálni? A KAPITALISTA rendszer védelmezői kénytelenek elismerni, hogy a kapitalista rendszer csődbe került s azt csak erőszakkal képesek még ideig-órá- ig fenntartani. Nyíltan bevallják, hogy az európai országok választuthoz értek. A nyomor oly nagy és a tél közeledtével mind veszedelmesebbé válik, hogy azonnal tenni kell valamit, ellenkező esetben a “kommunizmus söpör végig” Európán. Ezzel egyben azt is elismerik, hogy a “kommunizmust” nem kell Oroszországnak fegyverrel kényszeríteni az európai országokra; azt elvégzi a nyomor, amelyben része van a lakosságnak és amelybe a kapitalista rendszer juttatta ezen országokat. Kell-e kézzelfoghatóbb bizonyíték annak igazolására, hogy a “kommunizmust” nem Oroszország kényszeríti az európai országokra, hanem az éhség, mint Marshall külügyminiszter, Anderson földművelésügyi, Har- riman belügyi, Charles Luck- man az uj élelmezési bizottság elnöke és maga Truman ' elnök beismerése a közelmúlt napokban a rádión, melyszerint Európát élelemmel kell ellátni rövid időn belül, ellenkező esetben menthetetlenül a “kommunizmus lesz úrrá egész Európában.” HOGY - AZON országokat, amelyek még amerikai muzsikára táncolnak, megmentsék a “kommunizmustól” elnöki rendeletre azonnali hatással nagy élelmiszer megtakarító intézkedéseket léptettek életbe, mely többek között elrendeli, hogy minden hét keddjén husnélküli nap legyen az egész országban. Minden csütörtökön tarózkodni kell baromfi és tojás éltelektől. Minden nap, minden ember legalább egy szelet kenyérrel kevesebbet fogyasszon el és mindenféle ételnemüből mindenki elégedjen meg egyszeri szedéssel; a második szedést hagyják az európaiaknak. Ezen rendeletek “önkéntes” végrehajtására kérik fel a lakosságot, mert csak igy lesznek képesek a kívánt mennyiségű élelmiszert szállítani Európába, azt megmenteni a “kommunizmustól”. EZEN BEISMERÉS után, nem-e arcátlanság azzal bolon- ditani a jóhiszemű lakosságot, hogy Oroszország erőszakkal kénvszeriti a kommunizmust az európai országokra és ezt minden eszközzel, ha kell fegyveres erővel is — és leginkább azzal szeretnék, de mennél előbb — megfékezni Oroszországot. Azt beismerik, hogy a kommunizmus terjedéséhez nem szükséges fegyveres erő; azt elvégzi maga a kapitalizmus által teremtett nyomor, de azért a legalávalóbb módon uszítanak Oroszország ellen, mintha az volna a felelős a káoszért, melybe az egész világ fetreng. Pedig józan ésszel bárki könnyen megértheti, hogy a kommunizmus nem okozója, hanem okozata az anarchiának, amelyet a kapitalizmus teremtett és egy újabb háború nem fogja megmenteni, hanem siettetni fogja a kapitalista rendszer pusztulását. IV-IK INTERNACIONÁLÉ (?) A KÖZELMÚLT napokban újabb “rémhírekkel” traktálta a közvéleményt az amerikai hírszolgálat, mely szerint Belgrád- ban megalakult a IV. Internacionálé, mely akció a hírek szerint szintén azt a célt szolgálja, hogy Oroszországot és általa kontrolált országokat közelebb hozza egymáshoz, hogy annál sikeresebben készülhessenek fel a kapitalizmus elleni háborúra. A tény, amit a sorok közül kilehet hámozni, hogy Belgrád- ban kilenc ország kommunista pártjainak küldöttei — közöttük az olasz és francia kommunista pártok küldöttei is megalakítottak egy “információs bürót”, az “amerikai imperializmus és háború” elleni agitáció irányítására. Nem valószínűtlen, hogy a kelet európai országok elfogadták a nyugati országok kihívását és ily módon igyekeznek ellensúlyozni a “Truman Doktrína” és “Marshall terevezet” rájuk nézve romboló hatását, illetve ezen “doktrína” és “tervezet” káros propagandáját, amely a kelet és nyugat között a szakadékot mélyíti. A TÖRTÉNTEK csak természetes következményei1 a jelen európai viszonyoknak. A “Marshall terv” végrehajtására 16 ország küldötteiből alakult bizottság nem a kimondott, hanem a burkolt célt szolgálja és tevékenysége leginkább abban merül ki, hogy a keleti országok ellen, — amelyek nem vállalkoztak a terv végrehajtására, melynek szerintük célja a kapitalizmus talpraállitása Európában — gyűlöletet szítson. Ezen gyűlölet hadjárat ellensúlyozására alakult a belgrádi információs testület, melyet az amerikai hírszolgálat úgy tüntet fel, mint a “kommunista in- ternacionálét” melynek hivatása, a kelet európai országokat csatasorba állítani “Amerika ellen”. AZONBAN, ha alakult volna ilyen “Nemzetközi Testület” mi semmi esetre sem tiltakoznánk az ellen, sőt örömmel üdvözölnénk azt, amely súlyos hiányt pótolna. Végzetes mulasztás terheli a világ különböző országainak munkásmozgalmait, hogy semmiféle szerves nemzetközi kapcsolat nincs közöttük és sokszor úgy tűnik fel, mintha az osztályharc nemzetközi jellegét szemelől tévesztették volna. Ezen súlyos mulasztásnak a következménye, hogy a kapitalizmus egyik ország munkásságát felhasználhatja a másik ország munkássága ellen. Pedig a munkásság kizsákmányolása az egész világon egyformán történik és annak megszüntetése csakis nemzetközi méretekben lehetséges. A kapitalizmus és a háború rémétől addig nincs biztonságba a munkásság a föld egyik részén sem, amig a másik részen a kapitalizmus uralkodik. Ennek megszüntetésére, pedig feltétlen szükség van az egész világ munkásságának szolidaritására, amelynek elengedhetetlen feltétele az Intemacionálé. HARC A SZERVEZKEDÉS JOGÁÉRT FRESNO, Cal. — A Kern megyei Di Georgia 10,000 akeros farmját az AFL szervezet napok óta piketeli, mert a tulajdonos nem akarja a szervezetet elismerni a munkások képviselőjének. %
