Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)

1947-10-18 / 1498. szám

1947. október 18. BÉRMUNKÁS 3 oldal Lesz-e háború? (Vi.) Ezt a kérdést teszik fel mindenfelé. Sőt még Magyaror­szágról is majdnem minden le­vélben ezt kérdezik. Ámbár mi nem akarunk próféták lenni és jósolni, de most ezen legfonto­sabb kérdésnek mi is adunk vá­laszt, az osztályharc szemüve­gén megvizsgálva. Az egész kérdés most össze van zavarva, igy választ nehe­zebb adni és több választ adha­tunk, melyek részben mind meg­felelnek az igazságnak, de csak is az a válasz helyes, mely nem azt kérdezi, hogy lesz-e háború? Hanem lesz-e béke? Mert a há­ború, nem csak az osztályhábo- ru, hanem még a nemzetek kö­zötti harcok sem szűntek meg. És mi csak idézhetünk az IWW alapelvéből, hogy “Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói közöt s az élet összes javait ama kevesek bito­rolják, akikből a munkáltató osztály áll”. Ha nincs béke, akkor háború van és volt a két világháború­nak nevezett tömeg öldöklés kö­zött is. Most Kina, Görög, Spa­nyolország, Palesztina, stb. pol­gárháborúk szerves részei ennek a háborúnak, mely azért folyik, mivel az élet javait azon keve­sek bitorolják, akikből a mun­káltató osztály áll. Emellett a diplomáciai harc, melyet most egyszerűen “hideg háborúnak” neveznek, szintén szerves része ezen osztályharcnak. Az amerikai State Depart- mentot megragadta a Wall Street, Lovett, Draper, Forres- tall, Harriman, Snyder nemzet­közi bankárokon keresztül és most ezek vívják az osztályhar­cot azon közép európai orszá­gok ellen, melyek nemzeti tulaj­donba vették a nagyiparokat, bányákat, természeti kincseket és széjjelosztották a nagybirto­kokat. Ezek tervezték ki a Marshall tervezetet, mely szerint olyan embereket segítenek és tarta­nak hatalmon, akik a szocializ­mus ellen vannak és azt minden áron megakadályozzák, vagy legalább elszabotálják. Megint felakarnak építeni “vasöklü” Horthykat, Mannerheimokat, Hitlereket és esetleg De Gaulle- kat, akik vérbefojtanák megint a munkáskormányokat, szerve­zeteket. Visszaállítanák a nem­zetközi bankárok uralmát. Ez­ért adnak billiókat Francia, Né­met és Olaszországoknak és minden országnak, mely ezen háborúban a Wall Street olda­lára áll. A NÉPTŐL FÜGG MINDEN HÁBORÚ Tehát az úgynevezett “hideg háború” már folyik és a néptől függ mindenfelé, hogy őket is érinteni fogja-e majd a tüzes háború. Mert ha nem képes a Wall Street elegendő támasz­pontot szerezni egyes országok­ban, akkor oda nem terjed át sem a hideg, sem a tüzes hábo­rú. Azért igyekszik a Wall St. az amerikai State Depart- menton keresztül feállitani De Gasparikat, Nagy Ferenceket, hogy támaszpontokat kapjon mindenfelé. Azért támogatják Zarvast Görögországban, Chi­angot Kínában és szeretnének hasonló mészárosokat felállíta­ni több országban is, akiktől el­várják, hogy kiirtsák a munkás pártokat, szervezeteket és a ve­zetőket éppen úgy, mint Hitler, Horthy, Mussoliniék megtették. Ha a nép nem engedi meg azt, hogy görög, kínai spanyol reak­cióhoz hasonló egyéneket segít­sen a Wall Street hatalomra, amely nagy csoportokban öli le a munkásokat, százezrével dob­ja koncentrációs táborokba, éh­ségbe és nyomorba. Kenyér és élelem helyett golyót, ágyút, re­pülőgépet kap, hogy leverje a lázadó munkásságot és enni is csak azoknak ad, akik mint jám­bor ökrök, tovább húzzák az igát, tovább szolgálják a nem­zetközi tőkéseket, akkor nem lesz tüzes háború, nem sokáig fog még a hideg háború sem tartani. Nem terjed át a polgár­háború más határokra és még ahol ma van, ottan is hamaro­san kiégi magát, nem lesz ele­gendő ágyutöltelék a nemzetközi bankárok csapataiban, hiába is lenne elegendő ágyú, emberek nélkül nem sokat érnek, amint a kínai helyzet is szépen bizo­nyítja. VILÁGHÁBORÚ Persze a népek csak azt tart­ják háborúnak, mely őket na­gyon is közelről érinti. Nem bír­ják megérteni, hogy háború lehet és amint most is van, na­gyobb mértékben gazdasági há­ború, mely miatt nekik is sokat kell éhezni, nyomorogni, sőt ha tehetné az ellenség agyon éhez- tetné őket. Csak azt tartják há­borúnak, amikor fiait viszik a mészárszékre, de azt nem, ha a kínai, görög, holland anyák gye­rekeit lövik, robbantják dara­bokra. Azt a tényt, hogy az ame­rikai bombákkal, ágyukkal, re­pülőgépekkel felszerelt görög, hollandi, kínai reakciós csapa­tok röpítik embertársainkat a levegőbe, égetik, robbantják fel otthonaikat, nem tartják hábo­rúnak. Pedig ez is világháború, vagy egy része a világháborúnak és ha ezt távol akarják tartani sa­ját otthonaiktól, akkor nem sza­bad nekik megengedni, hogy a Wall Street ügynökei ottan is megerősödjenek, elég erősnek érezzék magukat, megkezdeni a világháború rájuk eső fejezetét. PÉLDÁK Hogy mennyire a néptől függ, hogy a világháború őket is elso­dorja, legjobban megláthatjuk a görög példából, ahol az angol toryk csapataikkal segítették a reakciót, a fasiszta brigantikat hatalomra és most az amerikai Wall Street pénzeli, segíti fegy­verezni fel, hogy kiirtsák azokat akik ottan is nemzeti tulajdon­ba akarják venni a nagybirtoko­kat és felosztani a földet a mun­kások között, mint a szomszé­dos Bulgária, Jugoszlávia és Ma­gyarország tette. Valamint a magyarok még nagyon jól emlé­kezhetnek arra, hogy 1919-ben ez a Wall Street felhasználta a román és csehszlovák reakciót arra, hogy a magyar szocialista ! törekvéseket vérbefoitsa és ha most is volna elegendő reakciós szomszédja Magyarországnak, akkor ismét megpróbálkozná­nak azzal. Tehát mentői mesz- szebb tartják a Wall Street csa­patait a magyar határtól, annál biztosabb a béke részükre. Másik szemlélhető példa most leginkább Olaszország, ahol nem engedik a föld szétosztását a munkásság között. Nem enge­dik meg a nagy gyárak, bányák, természeti kincsenk nemzeti tu­lajdonba való vételét, mivel an­nak nagyrésze a Wall Street tu­lajdona, vagy azokkal társultak, így minden igyekezete a Wall Streetnek, hogy olyan kormányt tartson fenn, amely ezt megte­szi neki és amely esetleg nyers erőszakkal is megakadályozza, a nagybirtokok felosztását, még akkor is, ha azok parlagon he­vertek, mivel a volt tulajdono­sai mint hü fasiszták elmene­kültek. Vagy bosszúból nem en­gedik a földjeiket művelni, da­cára, hogy nagy éhség van az egész országban és nagyon se­gítenének az ott termelt élelmi­szerek. Ugyanez történik Franciaor­szágban, ott is az amerikai Wall Street parancsára, a legtöbb szavazatot kapó Kommunista Pártot kirekesztették a kor­mányból és a kormányzást át­adták a harmadik helyen álló sárga szocialista pártnak, amig nekik megfelelő reakciós alaku­latot találhatnak mint Németor­szágban is tették az első világ­háború után. Mert azt még a sárga szocialista vezérek bará­tai is elismerték, hogy csak ad­dig maradnak, vagy engedik őket kormányon maradni, amig elég erős, vasöklü vezért talál­nak, aki megkezdené a nyílt har­cot a vörösök ellen, melyek köz­zé az ilyen sárga szocialistákat is soroznak, amint Hitler is tet­te, nem hálálta meg, hogy meg­tartották részére a hatalmat, amig őt felszerelték a külföldi tőkések. Most csak azért nem merik megkezdeni a munkások üldö­zését még, mert attól félnek, hogy nagyon erősek, sok fegy­ver lett eldugva a háború ideje- beli földalatti mozgalomból. Még mostan kétséges volna a görögökhöz hasonló polgárhá­ború kimenetele Francia és Olaszországokban. Azért remé­lik a reakciós kormányokon ke­resztül ezeket a szocialista tö­rekvéseket, vezéreket, csoporto­kat legyengíteni, leszerelni és ha lehet egymás ellen uszítani, mint Franciaországban tették, hogy igy legyengülve, megindít­hassák ellenük az irtó háborút, a fehér terrort. LESZ-E HÁBORÚ? Azt most már a Wall Street urai is elismerik, hogy ezen két ország népétől függ, hogy Euró­pát is újból lángbaborithatják-e, mint Ázsiát, vagy nem. Ahoz, hogy Európában nagymérték­ben meginduljon a harc a tőkés és a szocialista rendszerek kö­zött és azt pártoló országok kö­zött, ezen két nagy és népes or­szágra szüksége van Ameriká­nak. A németek mellett legin­kább Franciaországra föltétien szükségük volna. Ugyancsak, hogy a görögországi hadibázi­sokhoz vezető utat megvédjék, Olaszországra is nagy szük­ségük van. Ha ez a két ország népe, megint megengedné. hoe:y harctérré változtassák, akkor le­hetséges, hogy hosszú és na­gyon romboló háború fog végig- dulni megint Európán. De ha ezen két nemzet népe nem haj­landó csatatérré válni, nem en­gedi meg, hogy a Wall Street szolgájává tegyék a reakciós uraik, akkor nem terjed át a vi­lágháború Európára is. Mert egy modern háborúhoz nagy te­rep kell. Ezen két fontos ország nélkül az nem lenne meg. Né­metországra még évekig nem számíthatnak és még akkor is bizonytalan társ lenne. Tehát nagyon fontos, hogy mi történik majd ezen két na­gyobb országban a következő két év alatt. Nagyon fontos az, hogy De Gaulle vagy esetleg más ilyen nagyvezér megragad­ja-e a hatalmat. Elég erősnek érzik-e magukat majd a Wall Street segítsége és támogatása mellett, megindítani a fehér ter­rort, a munkásszervezetek ellen, melyeknek a létezése legjobb j garancia arra, hogy nem lehet­ne újabb háború. De ha szétve­rik, legyengítik, akkor szabad­kezet kapnának úgy tenni, aho­gyan ők akarnák. Francia és Olaszországokat átalakítani csa­taterekké, ütköző pontnak. Esz­közöket akarnak belőle a szoci­alista célok leverésére, amint tették azt 1919-ben, csak más nemzeteket, más csapatokat és esetleg sokkal kevesebb sikerrel próbálnának felhasználni. De minden ország munkássá­gától is nagyban függ, hogy lesz-e háború, nekünk kell szer­vezkedni, harcolni azt megaka­dályozni. A NAGYKERESKEDŐK NEM ADNAK ÁRUT A CO-OPERA­TIVE ÜZLETEKNEK Az egész vonalon nem okozott meglepetést, hogy a munkás co- operativák ' népszerűségét a nagykereskedők nem nézik jó szemmel és felsőbb nyomásra megtagadják az áruk szállítását ezeknek a haszonnélkül dolgozó üzleteknek. Az uniók, amelyek támogatják a co-operativákat, esetleg maguk létesítenek gyá­rakat az üzletek áruval való el­látására. DEMOKRÁCIA SZELLEMÉ­BEN A pest megyei Vác városa megkereséssel fordult a Ma­gyar Művészeti Tanácshoz, amelyben az 1848-as váci har­cok emlékére felállítani szándé­kozott emlékműre nézve kéri a' Tanács javaslatát. Az építőmű­vészed szaktanács, melynek tag­jai : Dr. Borbiró Virgil, Fishcher József, Garanasztói Pál, Kaesz Gyula, Kozma Lajos, Kis Tibor és Major Máté javaslatára a Mű­vészeti Tanács azt az elvi ha­tározatot hozta, hogy a 48-as szabadságharc 100 éves évfor­dulója alkalmával a barokkos szellemiségű, csak díszítő szán­dékú, tudatosan, vagy szándék nélküli militarista szellemet ter­jesztő emlékművek helyett, cél­szerű és közhasználatú építkezé­sek történjenek. Például: kór­házak, gyermeküdülők, kultur- házak, sportpályák, stb. Ezeket az épületeket lássák el megfele­lő emléktáblával. A Tanácsnak ez az elvi határozata természe­tesen a mostani háború emlék­műveire is vonatkozik. (Alkotás)

Next

/
Thumbnails
Contents