Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-10-18 / 1498. szám
1947. október 18. BÉRMUNKÁS 3 oldal Lesz-e háború? (Vi.) Ezt a kérdést teszik fel mindenfelé. Sőt még Magyarországról is majdnem minden levélben ezt kérdezik. Ámbár mi nem akarunk próféták lenni és jósolni, de most ezen legfontosabb kérdésnek mi is adunk választ, az osztályharc szemüvegén megvizsgálva. Az egész kérdés most össze van zavarva, igy választ nehezebb adni és több választ adhatunk, melyek részben mind megfelelnek az igazságnak, de csak is az a válasz helyes, mely nem azt kérdezi, hogy lesz-e háború? Hanem lesz-e béke? Mert a háború, nem csak az osztályhábo- ru, hanem még a nemzetek közötti harcok sem szűntek meg. És mi csak idézhetünk az IWW alapelvéből, hogy “Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói közöt s az élet összes javait ama kevesek bitorolják, akikből a munkáltató osztály áll”. Ha nincs béke, akkor háború van és volt a két világháborúnak nevezett tömeg öldöklés között is. Most Kina, Görög, Spanyolország, Palesztina, stb. polgárháborúk szerves részei ennek a háborúnak, mely azért folyik, mivel az élet javait azon kevesek bitorolják, akikből a munkáltató osztály áll. Emellett a diplomáciai harc, melyet most egyszerűen “hideg háborúnak” neveznek, szintén szerves része ezen osztályharcnak. Az amerikai State Depart- mentot megragadta a Wall Street, Lovett, Draper, Forres- tall, Harriman, Snyder nemzetközi bankárokon keresztül és most ezek vívják az osztályharcot azon közép európai országok ellen, melyek nemzeti tulajdonba vették a nagyiparokat, bányákat, természeti kincseket és széjjelosztották a nagybirtokokat. Ezek tervezték ki a Marshall tervezetet, mely szerint olyan embereket segítenek és tartanak hatalmon, akik a szocializmus ellen vannak és azt minden áron megakadályozzák, vagy legalább elszabotálják. Megint felakarnak építeni “vasöklü” Horthykat, Mannerheimokat, Hitlereket és esetleg De Gaulle- kat, akik vérbefojtanák megint a munkáskormányokat, szervezeteket. Visszaállítanák a nemzetközi bankárok uralmát. Ezért adnak billiókat Francia, Német és Olaszországoknak és minden országnak, mely ezen háborúban a Wall Street oldalára áll. A NÉPTŐL FÜGG MINDEN HÁBORÚ Tehát az úgynevezett “hideg háború” már folyik és a néptől függ mindenfelé, hogy őket is érinteni fogja-e majd a tüzes háború. Mert ha nem képes a Wall Street elegendő támaszpontot szerezni egyes országokban, akkor oda nem terjed át sem a hideg, sem a tüzes háború. Azért igyekszik a Wall St. az amerikai State Depart- menton keresztül feállitani De Gasparikat, Nagy Ferenceket, hogy támaszpontokat kapjon mindenfelé. Azért támogatják Zarvast Görögországban, Chiangot Kínában és szeretnének hasonló mészárosokat felállítani több országban is, akiktől elvárják, hogy kiirtsák a munkás pártokat, szervezeteket és a vezetőket éppen úgy, mint Hitler, Horthy, Mussoliniék megtették. Ha a nép nem engedi meg azt, hogy görög, kínai spanyol reakcióhoz hasonló egyéneket segítsen a Wall Street hatalomra, amely nagy csoportokban öli le a munkásokat, százezrével dobja koncentrációs táborokba, éhségbe és nyomorba. Kenyér és élelem helyett golyót, ágyút, repülőgépet kap, hogy leverje a lázadó munkásságot és enni is csak azoknak ad, akik mint jámbor ökrök, tovább húzzák az igát, tovább szolgálják a nemzetközi tőkéseket, akkor nem lesz tüzes háború, nem sokáig fog még a hideg háború sem tartani. Nem terjed át a polgárháború más határokra és még ahol ma van, ottan is hamarosan kiégi magát, nem lesz elegendő ágyutöltelék a nemzetközi bankárok csapataiban, hiába is lenne elegendő ágyú, emberek nélkül nem sokat érnek, amint a kínai helyzet is szépen bizonyítja. VILÁGHÁBORÚ Persze a népek csak azt tartják háborúnak, mely őket nagyon is közelről érinti. Nem bírják megérteni, hogy háború lehet és amint most is van, nagyobb mértékben gazdasági háború, mely miatt nekik is sokat kell éhezni, nyomorogni, sőt ha tehetné az ellenség agyon éhez- tetné őket. Csak azt tartják háborúnak, amikor fiait viszik a mészárszékre, de azt nem, ha a kínai, görög, holland anyák gyerekeit lövik, robbantják darabokra. Azt a tényt, hogy az amerikai bombákkal, ágyukkal, repülőgépekkel felszerelt görög, hollandi, kínai reakciós csapatok röpítik embertársainkat a levegőbe, égetik, robbantják fel otthonaikat, nem tartják háborúnak. Pedig ez is világháború, vagy egy része a világháborúnak és ha ezt távol akarják tartani saját otthonaiktól, akkor nem szabad nekik megengedni, hogy a Wall Street ügynökei ottan is megerősödjenek, elég erősnek érezzék magukat, megkezdeni a világháború rájuk eső fejezetét. PÉLDÁK Hogy mennyire a néptől függ, hogy a világháború őket is elsodorja, legjobban megláthatjuk a görög példából, ahol az angol toryk csapataikkal segítették a reakciót, a fasiszta brigantikat hatalomra és most az amerikai Wall Street pénzeli, segíti fegyverezni fel, hogy kiirtsák azokat akik ottan is nemzeti tulajdonba akarják venni a nagybirtokokat és felosztani a földet a munkások között, mint a szomszédos Bulgária, Jugoszlávia és Magyarország tette. Valamint a magyarok még nagyon jól emlékezhetnek arra, hogy 1919-ben ez a Wall Street felhasználta a román és csehszlovák reakciót arra, hogy a magyar szocialista ! törekvéseket vérbefoitsa és ha most is volna elegendő reakciós szomszédja Magyarországnak, akkor ismét megpróbálkoznának azzal. Tehát mentői mesz- szebb tartják a Wall Street csapatait a magyar határtól, annál biztosabb a béke részükre. Másik szemlélhető példa most leginkább Olaszország, ahol nem engedik a föld szétosztását a munkásság között. Nem engedik meg a nagy gyárak, bányák, természeti kincsenk nemzeti tulajdonba való vételét, mivel annak nagyrésze a Wall Street tulajdona, vagy azokkal társultak, így minden igyekezete a Wall Streetnek, hogy olyan kormányt tartson fenn, amely ezt megteszi neki és amely esetleg nyers erőszakkal is megakadályozza, a nagybirtokok felosztását, még akkor is, ha azok parlagon hevertek, mivel a volt tulajdonosai mint hü fasiszták elmenekültek. Vagy bosszúból nem engedik a földjeiket művelni, dacára, hogy nagy éhség van az egész országban és nagyon segítenének az ott termelt élelmiszerek. Ugyanez történik Franciaországban, ott is az amerikai Wall Street parancsára, a legtöbb szavazatot kapó Kommunista Pártot kirekesztették a kormányból és a kormányzást átadták a harmadik helyen álló sárga szocialista pártnak, amig nekik megfelelő reakciós alakulatot találhatnak mint Németországban is tették az első világháború után. Mert azt még a sárga szocialista vezérek barátai is elismerték, hogy csak addig maradnak, vagy engedik őket kormányon maradni, amig elég erős, vasöklü vezért találnak, aki megkezdené a nyílt harcot a vörösök ellen, melyek közzé az ilyen sárga szocialistákat is soroznak, amint Hitler is tette, nem hálálta meg, hogy megtartották részére a hatalmat, amig őt felszerelték a külföldi tőkések. Most csak azért nem merik megkezdeni a munkások üldözését még, mert attól félnek, hogy nagyon erősek, sok fegyver lett eldugva a háború ideje- beli földalatti mozgalomból. Még mostan kétséges volna a görögökhöz hasonló polgárháború kimenetele Francia és Olaszországokban. Azért remélik a reakciós kormányokon keresztül ezeket a szocialista törekvéseket, vezéreket, csoportokat legyengíteni, leszerelni és ha lehet egymás ellen uszítani, mint Franciaországban tették, hogy igy legyengülve, megindíthassák ellenük az irtó háborút, a fehér terrort. LESZ-E HÁBORÚ? Azt most már a Wall Street urai is elismerik, hogy ezen két ország népétől függ, hogy Európát is újból lángbaborithatják-e, mint Ázsiát, vagy nem. Ahoz, hogy Európában nagymértékben meginduljon a harc a tőkés és a szocialista rendszerek között és azt pártoló országok között, ezen két nagy és népes országra szüksége van Amerikának. A németek mellett leginkább Franciaországra föltétien szükségük volna. Ugyancsak, hogy a görögországi hadibázisokhoz vezető utat megvédjék, Olaszországra is nagy szükségük van. Ha ez a két ország népe, megint megengedné. hoe:y harctérré változtassák, akkor lehetséges, hogy hosszú és nagyon romboló háború fog végig- dulni megint Európán. De ha ezen két nemzet népe nem hajlandó csatatérré válni, nem engedi meg, hogy a Wall Street szolgájává tegyék a reakciós uraik, akkor nem terjed át a világháború Európára is. Mert egy modern háborúhoz nagy terep kell. Ezen két fontos ország nélkül az nem lenne meg. Németországra még évekig nem számíthatnak és még akkor is bizonytalan társ lenne. Tehát nagyon fontos, hogy mi történik majd ezen két nagyobb országban a következő két év alatt. Nagyon fontos az, hogy De Gaulle vagy esetleg más ilyen nagyvezér megragadja-e a hatalmat. Elég erősnek érzik-e magukat majd a Wall Street segítsége és támogatása mellett, megindítani a fehér terrort, a munkásszervezetek ellen, melyeknek a létezése legjobb j garancia arra, hogy nem lehetne újabb háború. De ha szétverik, legyengítik, akkor szabadkezet kapnának úgy tenni, ahogyan ők akarnák. Francia és Olaszországokat átalakítani csataterekké, ütköző pontnak. Eszközöket akarnak belőle a szocialista célok leverésére, amint tették azt 1919-ben, csak más nemzeteket, más csapatokat és esetleg sokkal kevesebb sikerrel próbálnának felhasználni. De minden ország munkásságától is nagyban függ, hogy lesz-e háború, nekünk kell szervezkedni, harcolni azt megakadályozni. A NAGYKERESKEDŐK NEM ADNAK ÁRUT A CO-OPERATIVE ÜZLETEKNEK Az egész vonalon nem okozott meglepetést, hogy a munkás co- operativák ' népszerűségét a nagykereskedők nem nézik jó szemmel és felsőbb nyomásra megtagadják az áruk szállítását ezeknek a haszonnélkül dolgozó üzleteknek. Az uniók, amelyek támogatják a co-operativákat, esetleg maguk létesítenek gyárakat az üzletek áruval való ellátására. DEMOKRÁCIA SZELLEMÉBEN A pest megyei Vác városa megkereséssel fordult a Magyar Művészeti Tanácshoz, amelyben az 1848-as váci harcok emlékére felállítani szándékozott emlékműre nézve kéri a' Tanács javaslatát. Az építőművészed szaktanács, melynek tagjai : Dr. Borbiró Virgil, Fishcher József, Garanasztói Pál, Kaesz Gyula, Kozma Lajos, Kis Tibor és Major Máté javaslatára a Művészeti Tanács azt az elvi határozatot hozta, hogy a 48-as szabadságharc 100 éves évfordulója alkalmával a barokkos szellemiségű, csak díszítő szándékú, tudatosan, vagy szándék nélküli militarista szellemet terjesztő emlékművek helyett, célszerű és közhasználatú építkezések történjenek. Például: kórházak, gyermeküdülők, kultur- házak, sportpályák, stb. Ezeket az épületeket lássák el megfelelő emléktáblával. A Tanácsnak ez az elvi határozata természetesen a mostani háború emlékműveire is vonatkozik. (Alkotás)