Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-10-18 / 1498. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1947 OCT. 18 NO. 1498 SZÁM Hogyan olvassunk New York város egyik legismertebb tanitézetében, a New York University nevelésügyi osztályán a most kezdődő tanévben egy egészen uj tanfolyamot nyitottak meg. A tanfolyam uj, dacára annak, hogy nevéből következtetve azt hinnénk, hogy a legrégibbek közé tartozik, mert az olvasás tanítással kezdik magát az iskoláztatást is. Ez az egyetemi tanfolyam ezt a különös nevet viseli: “Hogyan olvassunk?” Miután egyetemi tanfolyamról van szó, annyit mindjárt gondolhatunk, hogy ezen a tanfolyamon már nem azt tanítják, hogy miként kell a betűkből álló szavakat elolvasni és a szavakat mondatokká alakítani. Az irás-olvasás tanítását már az elemi iskolákban elvégzjk és magától értetendő, hogy aki az elemi és a középiskolákon át eljut az egyetemekig, az már tud olvasni. A New York University tanárai azonban úgy találták, hogy ez az általános hiedelem téves. Mert az elemi és a középiskolák, sőt még az egyetemek elvégzése után is sokan nem tudnak olvasni, — legalább is nem tudnak úgy olvasni, mint kellene. És itt megint nem az olvasás hangsu- i lyozásáról, vagy színezéséről van szó, hanem, mint azt ezen fakultás Milton Stem nevű tanárától halljuk: “Nagyon sokan, dacára annak, hogy formálisan elvégezték az iskolákat, keresztülmentek mindenféle vizsgákon, megszerezték a diplomákat, sőt még doktori és egyéb címeket is kaptak, nem tudnak olvasni, jobban mondva nem gondolkodnak logikusan, nem gondolkodnak tisztán és racionálisan. Ennélfogva egyszer kritika nélkül fogadnak el mindent, amit Írásban látnak, máskor pedig elutasítják maguktól még a legtermészetesebbnek látszó gondolatokat is.” Jelen sorok Írója a Bérmunkás hasábjain már évek óta hangoztatja, hogy a modern iskoláztatás legnagyobb hibája, hogy a tanítványokat nem oktatják a logikus gondolkozásra. Még szerencse, hogy a természet beléplántálja a gyermekbe a kíváncsiságot és annak kielégítésére tanul meg bizonyos dolgokat. Egyes kiváltságos eseteket leszámítva ez a kíváncsiság oly mértékben apad, amily mértékben növekszik a gyerek és bizony később a tanulás már (Folytatás az 5-ik oldalon) KÉPVISELETET KAPOTT A MAGYAR NÉP WASHINGTONBAN Amerika magyarsága előtt nem kell mélyreható bizonyítékokat felsorakoztatni, hogy Magyarország tulajdon joga 1945- ig egy kis számú család birtoka volt. Az ország közigazgatásában csak ezek jöttek számításba. Ezeknek az érdekeit képviselték és szorgalmazták a külföldi képviseletek is. Washingtonban és a világ más részében levő magyar képviseletek minden esetben a magyar grófok, bárók és magyar földesurak Magyarországa szolgálatában állottak. Jólesőleg regisztráljuk, hogy Magyarországon az elmúlt év végén leleplezett és csirájában megsemmisített katonai és^ polgári összeesküvés eredményeként a washingtoni magyar posztra a demokrácia szellemében a magyar nép igazi képviselete került Vámbéry Rusztcm Magyarország washingtoni nagykövetét a Bérmunkás olvasói jólismerik eddigi közszerepléseiből is. Az első világháború után. a fehér1 terroristák gyilkos karjai közül, I mint az ország jeles jogtudósa számos embert mentett ki, mely tevékenységéért menekülni kellett Magyarországról. Emigrációjából kilenc évet itt töltött az az Egyesült Államokban, ahol fáradhatatlan harcot folytatott a Horthy-Hitler rezsim és minden erőszakosság ellen, amely útját állta a magyar nemzet demokratizálódásának. A kilenc esztendő nagy részét az amerikai egyetemek előadói katedráin töltötte, ahol több barátot szerzett Magyarországnak, mint washingtoni elődjei együttvéve a diplomáciai esték megrendezésével. Amikor a magyar kormány kinevezését vette, első feladatának tartotta, hogy hosszú esztendők után személyesen beszélje meg a hivatásával járó ügyeket az illetékesekkel, Magyarországra utazott, ahol az elsők között kereste fel a munkások képviseleteit. Vámbéry Rusztem eddigi munkásságát ismerve, joggal állapíthassuk meg, hogy nagykövetté való kinevezésével a I magyar nép nyert képviseletet Washingtonban. ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . ■talán túlsókat hangoztatjuk, hogy a harmadik háborúra való felkészülés erős lendülettel folyamatban van. A világesemények egyes jelenségeit tüzetesen figyelve, mindig több és több bizonyítékot találunk ily irányban, ha tehát a harmadik világháborúra való figyelmeztetéseink gyakoriak, úgy annak oka nem egyéb mint az, hogy az ilyen jelenségek gyakran mutatkoznak. Ezt láttuk a múlt napokban azon jelenségben, mely a Harmadik Internationale újjáélesztéséről adott információt. Voltak ezzel az eseménnyel kü- lönfajta jelentések, még olyan is, mely csak a számtani mód szerint bírálta az eseményt és az újjáalakított Harmadik In- ternacionalet egyszerűen negyediknek nevezte meg. Ezek tévedtek a legjobban, mert számsze- rint bírálva ötödiknek, sőt talán hatodiknak kellett volna nevezni. A Negyedik Internacionale megalakult mindjárt a Harmadik megszüntetése után, melyet a Trotzkyisták alakítottak meg, sőt ezek között egy másik csó- port is alakított egy Internacio- nalet, igy tehát két negyedik Internacionale már volt és talán van is, igy tehát az ilyen számtani szabály szerint, a most alakult Internacionalet hatodiknak kéne minősíteni. Ami régebben alakított és a most alakult International között, a világszenzációt jelenti, adja meg azt a bizonyítékot, hogy az újjáalakult Internacionale háború védekezés céljából alakult meg. A régebbi időben csak akkor szerezhettünk tudomást arról, hogy Internacionale alakult és létezik, ha valamilyen munkás újságot vettünk a kezünkbe. Most azonban az egész kapitalista sajtó, a rádió, mint valami világdöngető eseményt kürtölték világgá. A régi Harmadik Internacionale működésével elég sokat találkoztunk, még pedig olyanformában, hogy annak fölosztásáról igazán nemzetközi érzéssel rendelkező munkásembeí n e k nem igen kellett siránkoznia. Kezdetben amig a Harmadik Internacionale a virágkorát érte, a nemzetközi egység helyett, a nemzetközi széthúzást istápolta. Eleinte a programjuk főleg oda irányult, hogy elnyelni minden olyan munkásfrakciót, mely a Harmadik Internacionale diktá- lását nem fogadja el. Mikor ez nem sikerült, akkor likvidálni akartak minden olyan mozgalmat, mely a hatáskörükön kívül állt. A munkásmozgalom történetében soha nem volt ádázabb korszak, mint az az időszak, mikor az ilyen intézkedéssel az ellentéteket annyira fölkorbácsolták a munkásszervezetek és pártok között, hogy olyan hévvel harcoltak egymás ellen, hogy jóformán az uralkodó osztály elleni harcot csaknem elfelejtették. Mint a legnagyobb kérdőjel maradt meg, ha ez a széthuzási folyamat nem lett volna meg, vájjon megszülethetett volna a fasiszta nácizmus és vájjon lehetett volna-e az emberiségre ily véres korszakot rázuditani ? Hogy mi lett volna azt biztosan nem tudjuk, elég sajnos, hogy tudjuk, hogy mi volt, melynek oka a nemzetközi egység és szervezetlenség hiánya volt a munkásosztály soraiban. A napokban újjáalakult Internacionale uj téziseit részben már ismerjük, melyből tisztán látjuk azt, hogy a jelenlegi legfontosabb céljuk, a Szovjet mögé csoportosult országokat talpraállítani, az angol és amerikai imperialista érdekeltségek esetleges uj háborús céljainak megakadályozására. Ennek a célnak viszont az egyik tézise főleg az is, hogy a Szovjet Uniót segíteni terjeszkedni, hogy egy ilyen harmadik világháború esetén, minél több hadibázisokkal rendelkezzék, érdekeinek a megvédésére. Szóval az uj International mögött, mindenfélekép háborús cél rejlik, az egyik oldalról és különösen most határozottan elfogadhatjuk, hogy háborús védelmi cél, mig a másik oldalon, ha nem most, de később határozottan háborús védő és támadó cél. Ez a legfontosabb körvonala az újból papírra vetett Internacionalenak és minden más politikai avagy gazdasági kitételei csak másod és harmadrendű fontosságot jelentenek. Egyszóval most mi reánk nézve nem az fontos, hogy vájjon mennyiben helyes-e vagy nem, a világ népeit a Szovjet Unió által elképzelt politikai vázlatba egységesíteni, hanem kizárólag az a tény, hogy mennvire fontos az uj harmadik világháborút megakadályozni. Mint már megírtuk. hogy két világhatalmi tényező áll egymással ellentétben, nemcsak politikailag mint elvi ellentét, hanem gazdaságilag, mint létérdeki ellentét. Lehetséges, hogy csak ideig-óráig, de az is lehet, hogv hosszabb ideig is letudják simítani az ellentéteket, de az biztos, hogy véglegesen megoldani nem tudják. A Harmadik Internacionale újjáH E Ti- K R Ó N IK A
