Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)

1947-10-11 / 1497. szám

8 oldai H ÉRMUNKÁS 1947. október 11. Káros nagy hazugságok (Vi.) Minden háborúnak, egy- másközötti harcoknak, legin­kább olyan hazugságok az alap­jai melyekkel egymás ellen tudják uszitani a népeket. így megemlíthetünk egy néhányat, melyekkel most is mint sokszor, egy újabb háborút akarnak el­kezdeni, vagy a népeket, mun­kásokat egymás ellen uszitani. Az egyik az a hazug állítás, hogy Oroszország támadta Len­gyelországot 1939-ben. A tény az, hogy csak azt a területet szállta meg, melyet még 1919- ben nekiadtak az angol-ameri­kai és francia urak. Akik éppen úgy nem szerették akkor a bol- shevikieket, amint Mr. Truman nem szereti őket most, de a Courzon vonalat megállapítot­ták, mivel attól keletnek a la­kosság 73 százaléka orosz nem­zetiségű volt. Az oroszok csak ezt vették vissza és egy lépéssel sem mentek túl, vagy is nem mentek be Lengyelországba. Ezt a Courzon vonaltól keletre levő területet Pilsudsky vette el az oroszoktól erőszakkal 1921-ben. Másik kedves hazugság, hogy Finnország volt az egyedüli, amely az első világháborús adós­ságát fizette. Elsősorban Finn­ország nem volt mint ország az első világháború alatt elismer­ve, tehát nem lehetett háborús adóssága, másodszor azt a pénzt az amerikai bankárok 1920-ban adták nekik, amikor Manner- heim megszervezte a fehér ter­rort és leverte a szocialista tö­rekvéseket. Tehát az is, mint legtöbb ilyen államadósság a háború után, leginkább a vörö­sök leveretésére lett kölcsönbe adva, sok más országban is. De némely országban nem tartot­ták kötelezőnek az ilyen veszte­getési összegeket visszafizetni. Harmadik még most is köz­szájon forgó hazugság, hogy még most is az oroszoknak szál­lítanak sok mindent és nekünk azért nincs elegendő és olcsóbb szükségleti cikk. Már két éve múlt, vagyis mióta a háború be­fejeződött, hogy Oroszország­nak még készpénzért megren­delt dolgokat sem szállítottak. Ezek között két olajfinomító ké­szüléket, mely már készen is volt, de inkább a törököknek ad­ták ingyen. Valamint két millió dollár értékű vascsöveket, me­lyeket hónapokig tartottak visz- sza és végeredményben közép­nyugatra szállították azon kifo­gással, hogy az amerikai farme­roknak kellett. A hivatalos jelentés szerint, az oroszoknak szállított áru az utolsó évben 60 százalékkal csökkent, mint 1946-ban volt. A hazugságok között nagyon STATEMENT OF THE OWNER­SHIP, MANAGEMENT, CIRCULA­TION, ETC., REQUIRED BY THE ACTS OF CONGRESS OF AUGUST 24, 1912 AND MARCH 3, 1933. Of Bérmunkás, published weekly, at Cleveland, Ohio for Oct. 1, 1947. State of Ohio, County of Cuyaho­ga. Before me, a Notary Public in and for the State and county aforesaid, personally appeared Louis Lefkovits. who, having been duly sworn accord­ing to law, deposes and says that he is the Business manager of the Bérmunkás and that the following is, to the best of his knowledge and belief, a true statement of the own­ership, management (and if a daily paper, the circulation, etc. of the aforesaid , publication for the date shown in the above caption, required by the Act of August 24, 1912, as amended by the Act of March 3, 1933 embodied in section 537, Postal Laws and Regulations, printed on the re­verse of this form, to wit: 1. That the names and addresses of the publisher, editor, and business managers are: Publisher Bérmun­kás Press Committee^ 8618 Bucke­ye Road, Cleveland, O- Editor Joseph Gereb, 8618 Buckeye Road., Cleve­land, Ohio, Managing Editor Louis Lefkovits, 8618 Buckeye Rd. Busi­ness Manager Louis Lefkovits, 8618 Buckeye Rd. 2. That the owner is: (if owned by a corporation, its name and ad­dress must be stated and also im­mediately thereunder the names and addresses of stockholders owning or holding one per cent or more of total amount of stock. If not owned by a corporation, the names and ad­dresses of the individual owners must be given. If owned by a firm, company, or other unincorporated concern, its name and address, as well as those of each individual member must be given.) Bermunkqs Press Committee, 8618 Buckeye Rd., Cleveland, 0. Louis Lefkovits sec’y.-Treas., 8618 Buc­keye Road, Cleveland, O. 3. That the known bondholders, mortgagees, and other security hold­ers owning or holding 1 per cent or more of total amount of bonds, mort­gages, or other securities are: (If there are none, so state.) None. 4. That the two paragraps next above, giving names of the owners, stock holders, and security Folders, if any, contain not only the list of stockholders and security holders as they appear upon the books of the company but also, in cases where the stockholders or security holder ap­pears upon the books of the com­pany as trustee or in any other fi­duciary relation, the name of the person or corporation for whom such trustee is acting, is given; also that the said two paragraphs contain statements embracing affiant’s full knowledge and belief as to the cir­cumstances and conditions under which stockholders and security holders who do not, appear upon the books of the company as trustees, hold stock and securities in a capa­city other than that of a bona fide owner; and this affiant has no rea­son to believe that any other person, association, or corporation has any interest direct or indirect in the said stock, bonds, or other securities than as so stated by him. 5. That the average number of copies of each issue of this publica­tion sold or distributed, through the mails or otherwise, to paid subscrib­ers during the twelve months pre- ciding the date shown above is 2,175. Louis Lefkovits, business manager Sworn to and subscribed before ( me this 29th day of Sept. 1947. Paul P. Hrapshaw Notary Public (My commission expires July 23, I 1949.) romboló hatással van az a ha­mis állítás, hogy az amerikai I munkásszervezetek a vörösök, vagy a kommunisták uralma alatt van. Ezzel sok amerikai munkást is a szervezetek ellen lovaltak, pedig hazugság az egész. Mert ha egy-két kommu­nista akad is a sok ezer szerve­zeti vezér vagy hivatalnok kö­zött, de nagyon kevesen vannak ahoz, hogy rálehetne fogni, hogy a szervezetek azoknak a hatal­ma alatt áll. Amint nem foghat­nánk rá az egyházakra sem, hogy a rabló és csalók vezetése alatt áll, mert egynéhányszor elfognak és elitéinek a vezetők közül egyéneket sikkasztásért, vagy más visszaélésekért. Nagy csalás, hazuság, amikor a politikusok azt akarják bizo­nyítani és majdnem az összes nagy lapok segédkeznek nekik, hogy ez a munkásellenes Hart- ley-Taft törvény nem veszedel­mes a munkások részére. Ezt sok szenátorral, vezércikkezők­kel igyekeznek lehazudni. De bármennyi ilyen hazug cikket olvasunk is, a két legveszedel­mesebb pontot nem boncolgat­ták. A 90 napos váró időszakot és azt a tényt, hogy a gyárosok kártérítésért perelhetik az uni- ónokat mely esetben ha nem is nyernék meg a pert, de évekre, leköthetik az unionnak minden centjét. Azt minden termelést ismerő ember tudja, hogy ki­lencven nap alatt legtöbb gyár olyan nagymennyiségű árut tud­na elkészíteni, hogy lezárhat akár egy hónapra. A kilencven napi időszak, mint figyelmezte­tés csak arra lenne jó, hogy ezt megtegyék és akkor hazame­hetnek a munkások, nem kelle­nek úgy sem. A gyár haszna nem csökkenne. Az ilyen káros hazugságokkal tévesztik meg a munkásokat, uszítják egymás ellen és kezde­nek háborúkat. Vigyázzatok em­berek! Ne higyjetek, hanem tudjatok. A postások paradicsoma A biztositó társaságok sta­tisztikája, amely kérlelhetetle­nül állapítja meg mindenkiről, hogy még hány évig élhet, azt mutatja, hogy aránylag sokan halnak meg rövid idővel azután, hogy egy tevékeny élet után nyugalomba vonultak. Úgy lát­szik, az emberi szervezet nincs arra berendezve, hogy a hosz- szu éveken át folytatott egyfor­ma és intenzív tevékenységet hirtelen a semmittevéssel cserél­je fel. A nyugdíjba vonulás át­kán most az amerikai postahiva­talnokok egyrésze segíteni sze­retne. Ernest Denslow, ohioi levél­hordó, még 1923-ban jött arra a gondolatra, hogy azután, hogy a postás aki 30-40 évig-hor­dozta a levéltáskát és lelkiisme­retesen ügyelt arra, hogy a le­veleket és a csomagokat a cím­zettek meg is kapják, többet ér­demel, mint azt, hogy a halálo­zási statisztika adatait szaporít­sa. Olyan helyről álmodozott, ahol a nyugalomba vonult pos­tás virágoskertben, pálmafák, árnyékában töltheti el hátrale­vő éveit, ugyanakkor kellemes és változatos elfoglaltságban. Több társával együtt beutazta Floridát, amig csak meg nem találta Clermont városkát, -mely Florida belsejében terül el, Or- landótól nyugatra. A kiimát ott megfelelőnek, a földárakat meg- fizethetőknek találták és letele­pedtek. * A terv az volt, hogy nyuga­lomba vonult postások részére telepet létesítsenek; mindenki 5 holdra kiterjedő gyümölcsöst kapjon, amelyen narancs, gra­pefruit, tangerine terem. A fák megművelése és a gyümölcsök leszedése kellemes foglalkozást nyújt s a jövedelem kiegészíti a kormánytól kapott támogatást. Kétezeregyszáz hold területtel kezdték el és már az első évben 150 holdat müveitek meg belő- j!e. A közelben vad és ki nem ak­názott területek vannak, ahol vadászni és halászni lehet. Cler­mont maga szép nagy tavak kö­zelében terül el, amelyek halá­szatra és haj ókázásra alkalma­sak. A telepen klubházat állítot­tak fel, ahol az idősebb embe­rek, élettársaikkal együtt szóra­kozhatnak. A Nyugalmazott Postások Szövetsége és a Pos­tásnők Klubja fiókokat állítot­tak itt fel. A tervből nagy szövetkezeti vállalkozás fejlődött ki. Az 1946 évi zárszámadások szerint, a szervezet több mint egy millió dollárt fizetett ki a gyümölcs- termelőknek haszonrészesedés fejében. Mr. Denslow, aki 1923-ban a telepet megalapította s aki jó egészségben szolgáló elnöke a szövetkezetnek ma is, igy nyilat­kozik : “Clermont községét fel­virágoztattuk, a nyugalomba vonult postásoknak örömteljes hasznos és egészséges életet biz­tosítottunk; az aktiv postások­nak pedig egy reménységet ar­ra, hogy nyugalomba vonulásuk után, kellemes és produktív éle­tük lesz. Minden évben több és több társunk csatlakozik hoz­zánk, hogy az itteni nagyszerű tél napsugaraiban élvezze az életét.” Tavaly már gyári csomagoló telepet is állítottak fel és hirde­tések utján, közvetlenül a fo­gyasztóknak adják el cikkeiket. Common Council. EZT HALLOTTUK . . . A világ legnagyobb képkiál- litását tárták fel Peruban. Egy félreeső magaslati fennsik szik­lás talajára rajzolták a gigászi nagyságú madarakat, pókokat, kígyókat, növényeket, geomet­riai figurákat és titokzatos jele­ket. Egy-egy rajz sokszor száz­méteres területet ölel fel. Az ál­lati és növényi jeleket rejtélyes vonalak keresztezik. A Long Is- land-i egyetem professzora: Pa­ul Kosok fedezte fel az eddig merőben ismeretlen kultúrának ezeket a páratlanul érdekes nyo­mait. A professzor véleménye szerint a rajzokat keresztező vo­nalak a nap pályáját jelzik, az egész rajztömeg egy gigászi asztronómiai atlasz.

Next

/
Thumbnails
Contents