Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)

1947-10-11 / 1497. szám

16 oidai BÉRMUNKÁS 1947. október 11. Mentési akció HÍREK MAGYARORSZÄGB0L (a.l.) A nemzetközi bonyodalom %nost kezd csak igazán azzá válni, amit a háború befej zése után azonnal megállapítottunk. Nem is történhetett másképpen. Nem pedig azért, mert a győztes (?) felek különböző gazdasági berendezkedést képvisel­nek. Ebből azután nagyon könnyen megállapíthatja minden józa­nul gondolkodó ember, hogy valóságban minden háborúnak gaz­dasági alapja van. Minden esetben a fejlett ipari államok kény­szerítik ki a háborút, azon egyszerű oknál fogva, mert egy ipari­lag féjlett kapitalista ország mindig sokkal többet tud termelni, mint a saját országában a bérért dolgozók nagy tömege vissza tud vásárolni. Ezért tehát minden ország fejlett kapitalizmusa terjeszkedni akar az ország határain kívül, mert hiszen rendszerét csak úgy tudja továbbra biztosítani, ha kevésbé fejlett országokra rátud­ja kényszeríteni kész áruit. Ma például az amerikai kapitalizmus­nak a legnagyobb félelme egy hosszantartó ipari pangás. A Truman doktrína vagy a Marshall tervezet, mind odairá­nyul, hogy az Egyesült Államok bármilyen áldozatok árán, de megmentsék Európában a kapitalizmust. A Páris-i gazdasági kon­ferencia felületesen megállapította, hogy körülbelül 19 billió dol­lárra volna szükség Nyugat Európában a kapitalizmust annyira alátámasztani, hogy elhárítsák a kommunisták hatalomra jutá­sát. A 19 billió dollárnak legnagyobb része Ausztria, Franciaor­szág és Olaszország megmentésére lenne fordítva. Tulajdonkép­pen csak azért, mert a kapitalizmus csődje ezeket az országokat fenyegeti legjobban. Minden jel arra mutat, hogy az Egyesült Államok meg is fog­ja hozni ezen pénzáldozatot. Elsősorban, hogy a csődbement ka­pitalizmust alátámasszák úgy, hogy az amerikai dollárokért ame­rikai árucikkeket vásároljanak. Ezáltal az Egyesült Államok sa­ját kapitalista rendszerüket védik meg egy hamarosan eljövendő ipari pangástól, ami egy időre elbizakodottságukat fedezni fogja. Mindezek dacára igen kockázatos vállalkozás, mert, ha a fent- nevezett országok csak a horibilis kölcsönöket fogják itten elköl­teni, saját országuk újjáépítése visszaesést fog szenvedni. Egy másik igen szembetűnő esemény, a Marshall tervvel szemben, hogy a kelet európai országok, amelyekbe beleértődnek Albánia, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország és Románia, ezen országok a nemzetközi banknál bejelentették, hogy összesen egy billió 105 millió dollárra volna szükségük a tervszerű gazdál­kodás módozata szerint az újjáépítéshez. Mivel a kapitalista osztály semilyen körülmények között sem hive a tervszerű gazdálkodásnak, mert hiszen az homlokegyenest ellenkezik a kapitalizmus korlátlan szabad kereskedelmével, ami természetesen nem az általános köznépnek az érdekeit szolgálja, sőt ellenkezőleg a dolgozók munkaerejének mennél jobban való kizsákmányolására. Azok az országok, amelyek csak egy billió és 105 milliót kér­nek az újjáépítésre, azok szenvedték a legnagyobb anyagi káro­kat a háború alatt. De mivel tervszerű gazdálkodással akarják az országaikat újjáépíteni, már nem a minden tekintetben idejét múl­ta kapitalizmus mintájára, hanem egy fejlettebb és igazságosabb gazdasági rendszer alapján. Ilyen fajta újjáépítésre a kapitaliz­mus nem hajlandó áldozatot hozni. Hogy azután mi az igazság, az már ma bebizonyítást nyert. Ugyanis Lengyelország már beadványt állított ki a nemzetközi banknál 350 millió kölcsönre. Ezzel kapcsolatban az Egyesült Ál­lamok mindjárt kinyilatkoztatták, hogy Lengyelország csak is úgy számíthat kölcsönre, ha teljes egészében elfogadja a Marshall tervezetet. Természetesen a Marshall tervezet kizárólag á kapita­lizmus megmentésére irányul és azok az országok, amelyek más alapon akarják újjáépíteni az országot, nem számíthatnak kapita­lista segítségre. Az egész mentési akció nyíltan csak arra irányul, hogy a profitra épült kapitalista rendszert minden intézményével továbbra nyeregben tartsa. A fentiek szemelőtt tartása bizonyítékot szolgál arra, hogy miért folynak a béketárgyalások olyan eredménytelenül. Minda­zok, akik eredményes munkát várnak az Egyesült Nemzetektől nagy tévedésben vannak, mert nem politikai külömbözetek okoz­zák a vita tárgyát, hanem a különböző gazdasági törekvések. A háború befejezése után mindjárt megkezdődtek nem csak a viták, hanem a veszekedések és állandóan folynak, napról-napra kiéle­sednek. Az egész béketárgyalások és az Egyesült Nemzetek (U.N.) tárgyalásai jobban hasonlítanak a harmadik világháborúra való készülődésre. A kapitalizmus élet-halál harcot viv további ural­mának megtartásáért. Hallani sem akarnak arról, hogy a gazda­sági berendezkedésen bármilyen újítást eszközöljenek. Mivel a kapitalizmus nem az emberszeretetre épült, nem törő­dik azzal, hogy esetleg egy tervszerű gazdasági beosztással emel­ni lehet a nagy tömegek életszínvonalát és az újjáépítés alatt nem egy gazdaságilag kiváltságos osztály szénáját rendbe hozni. Az Egyesült Államok nagylelkűsége ténylegesen tervszerű, nem hiá­ba akarnak 19 billiót föláldozni Ausztria, Franciaország és Olasz­ország mentésére. Ezzel a cselekedetükkel a kapitalizmust akar­ják Európában életbe tartani, mert ettől van függővé téve saját további létezésük. — KŐVÁRI MIHÁLY TUDÓSÍTÁSA — A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG ÚJJÁÉPÍTÉSE Magyarország három éves terve az összes beruházandó 6.585 millióból 2.000 millió fo­rintot az egész összegnek 30 szá­zalékát juttatja a mezőgazda­ság újjáépítésére, illetve to­vábbfejlesztésére. E beruházá- közül közvetlenül a mezőgazda- sági termelés tovább fejleszté­sére 912 millió forint, falusi la­kások építésére 272 millió, falu­si iskolák, ovódák, orvosi és ta- nitólakások létesítésére 170 mil­lió, a faluk villamosítására 250 ezer, faluk, tanyák villanyvilá­gítás juttatására'1 100 millió, 1.400 kilométer hosszú bekötő­út építésére 747 községnek és tanyaközpontnak a közúti for­galomba való bekapcsolására 112 millió forint. CSÖKKENTETTÉK A KE­NYÉRADAGOT Október 1-től a kormány a kenyéradagot napi 20 dekában állapította meg. Napi 15 deka kenyeret kapnak az üzlettulaj­donosok, kereskedők, az önálló foglalkozást űzők, továbbá akik egynél több alkalmazottat fog­lalkoztatnak vagy egynél több háztartási alkalmazottat tarta­nak. A havi cukoradagot felemel­ték. Havi 40 deka cukrot kap­nak 12-65 évesek, a 12 éven alu­li gyermekek és a 65 éven felü­liek, valamint a terhes és szop­tatós anyák 65 deka cukrot kap­nak. A jegyre adott cukor árát csökkentették 7.20 forintra, a szabadcukor árát felemelték 14.40 forintra. ' • MEGJAVÍTJÁK AZ OTI SZOL­GÁLTATÁSOKAT Az Országos Társadalombiz­tosító Intézet igazgatósága több fontos határozatot fogadott el, amelyek szerint az OTI szolgál­tatásokat lényegesen megjavít­ják. Az öregségi járadékot 30, 40, 50, illetve 60 forintról 60, 65, 75, illetve 85 forintra emelik. A baleseti kártalanítás összegét 64 százalékkal emelik. Az eddigi 42 nap helyett 60 napi kórházi kezelést kaphat a biztosított családtagja. A tüdőbetegek egy év helyett két évi kórházi, illet­ve szanatóriumi kezelésben ré­szesülnek. A BÉKESZERZŐDÉS PARANCSA Magyarországnak a békeszer­ződés értelmében a ratifikációs okmányok letétbe helyezésétől számított 60 napon belül át kell adni Csehszlovákiának Orosz­vár, Horvátfalu és Dunacsun községeket. Ez a terminus no­vember 15-én jár le. A magyar hatóságok már megkezdték az előkészületeket az átadásra. Az állam tulajdonában levő vagyon­tárgyakat elszállito+ták. HADIFOGLYOK ÉRKEZÉSE Foksáni felől újabb hadifog­lyok érkeztek Debrecenbe. A ha­zaérkezettek között egy tiszt, 68 tiszthelyettes, két munka­szolgálatos, két nő, 280 inter­nált és 1.150 legénységi állomá­nyú egyén van. KÜLFÖLDI LEVELEK KEZELÉSE A közlekedésügyi miniszter az Amerikából és több más kül­földi országból érkező levélpos­tai küldemények különleges ke­zelését október elsejétől kezdve megszüntette. Ettől az időpont­tól az Amerikából és általában az összes tengenrentuli orszá­gokból, valamint Svájcból és Svédországból érkező levélpos­tai küldeményeket is az általá­nos szabályok szerint kell kezel­ni. A miniszter utasította a pos­tahivatalokat, hogy az ilyen le­vélpostai anyag pontos és biz­tonságos kezeléséről és továbbí­tásáról is minden körülmények között gondoskodjanak. NÉPBIRÓSÁGI ÍTÉLETEK A Népbiróságok Országos Ta­nácsa tárgyalta Bruckner Nán­dor 18 éves volt volksbundista bünperét. Bruckner 14 éves ko­rában belépett a Hitler Jugend tagjai közé, volt volkbundista vezető és náci katona. A legem- bertelenbbül bánt a munkaszol­gálatosokkal, öt üldözöttet le­lőtt, többeket megsebesített. Rá­lőtt egy munkaszolgálatosra, mert az lehajolt egy répáért, hogy éhségét csillapítsa. A NOT helybenhagyta a kötéláltali ha­lálra szóló ítéletet. A győri népbiróság 2 évi bör­tönre ítélte Gáborj áni Szabó László volt utászfőhadnagyot, akit Ukrajnában erőditményi munkálatok vezetésével bíztak meg és a hoz^á beosztott mun­kaszolgálatosokkal kegyetlen- kedett. Nézze meg a lapot csomagoló előfizetése lejáratban van-e. Ha igen ne várja lapkezelőnket, hanem az önnél levő barna bo­rítékban küldje el az előfizeté­sét is. DRÁGASÁGI PŐTLÉKKAL JÁRULTAK A BÉRMUNKÁS FENTARTÁSÁHOZ október 4-ig: M. Krieger, New York__ 1.00 J. Simon, Los Angeles ...... 5.00 J. Baksa, Philadelphia __ 1.00 St. Szilágyi, New York __ 3.00 Anna Haas, New York__ 3.00 F. Kelemen, McKees Rocks 1.00 Bérmunkás olv. New York.,30.60 Bérmunkás olv. Akron ....43.00 J. A. King, Lombard ___ 3.00 J. Strohmayer, Chicago .... 3.00 J. Bozváry, Schenectady .. 2.00 A. Lőrincz, Philadelphia __ 3.00 A. Forizs, Bayside .................50 J. Pfeifer, Akron ............. 1.00 J. Polgár, Pittsburgh ....... 1.00

Next

/
Thumbnails
Contents