Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)

1947-10-11 / 1497. szám

1947. október 11. BÉRMUNKÁS 3 oldal A magyarországi kollektív szerződések A MAGYARORSZÁGI MUNKÁSOK ÉS MUNKÁLTATÓK KOL­LEKTIV SZERZŐDÉSEINEK IRÁNYELVEI Az uj kollektiv keretszerző­dés az ország összes gyáripari és bányaipari munkáltatóira és munkavállalóira kötelező, tekin­tet nélkül arra, hogy a munka- vállaló, illetve a munkáltató tag­ja-e a kollektiv szerződéseket megkötő valamelyik érdekkép­viseletnek. A szakmai kollektiv szerződések aláírása után a gyáripar és a bányaipar egyes iparágaira az illetékes munkál­tató egyesületek és szakszerve­zetek haladéktalanul megkötik az iparág kollektiv szerződéseit. Az egyes iparágak kollektiv szerződése a keretszerződés ren­delkezéseitől csak akkor térhet el, ha a szerződést a csucsérdek- képviseletek jóváhagyják. MUNKAIDŐ A fizikai munkavállalók ren­des munkaideje heti 48 óra. A fizikai s szellemi munkavállalók napi munkaidő beosztását a munkáltató az üzemi bizottság­gal (bizalmival) együttesen ál­lapítja meg. A munkavállalót azon a napon, amelyen legalább két és félórát dolgozott, félórás fizetett étkezési és tisztálkodási idő illeti meg. A napi nyolcórás munkaidőben tehát félórai fize­tett étkezési és tisztálkodási idő is benne van. A szellemi munka- vállalók munkaideje ugyancsak 48 óra; 44 órás csak ott lehet, ahol a szellemi munkavállalók jelenléte nélkül is akadály nél­kül folytatható a termelés. A heti rendes 48 órás munkaidőn túl végzett munkát túlórapótlék­kal kell díjazni. A keretszerző­dés részletesen ismerteti a túl­órapótlék kiszámításának módo­zatait is. MUNKABÉREK ÉS FIZETÉSEK A béreket három területi cso­port szerint állapítják meg. A csoportokat az Országos Mun- kabérmegállapitó Bizottság je­löli ki. A fizikai munkavállalók idő- és teljesítménybérét a három csoportnak megfelelően állapít­ják meg a szakmunkás-, betaní­tott munkás és segédmunkás ka­tegóriákban. A tanoncok bére tanulási idejüktől függ. Minden szakmai, iparági, illetve üzemi kollektív szerződésben pontosan meg kell határozni, kit kell szak­munkásnak, illetve betanított munkásnak tekinteni. Azok az órabéres szak-, illetve betanított munkások, kik különleges szak­tudással rendelkeznek, vagy kü­lönleges munkakörben dolgoz­nak. a megállapítottnál maga­sabb óradiiban részesülhetnek. A magánalkalmazottak és miio-7í>ki alkalmazottak havi fi­zetését ugyancsak a három te­rületi eeoportnak megfelelően állanitiék meg. A különleges szaktudású vas~v különleges jjjurkí' körben foglalkoztatott iflor-án-. illetőleg műszaki alkal­mazottakat ugyancsak maga­sabb díjazásban lehet részesíte­ni. Kimondja a keretszerződés, hogy minden olyan munkát, amely teljesítmény-bérrendszer­ben végezhető el, teljesítmény- bérrendszerben kell elvégeztetni. A teljesítmény-bérrendszert a lehetőség szerint kiterjesztik. Részletesen leírja a keretszerző­dés, hogyan kell a normál telje­sítményeket megállapítani. A t a noncokat teljesitmény-bér- rendszerben csak tanulási ide­jüknek utolsó félévében szabad foglalkoztatni. Jutalmazni kell az üzemben bevezetett újításo­kat és gazdaságosabb munka- módszereket, amelyek a terme­lést mennyiségileg és minőségi­leg növelik, a munkavállalók testi épségét szolgálják, általá­ban a munkafolyamatot meg­könnyítik. ADÓTERHEK A kollektiv szerződések alap­ján kifizetendő munkabérek, il­letőleg keresetek és természet­beni juttatások után az illet­ményadót, OTI-, MABI- és csa­ládipótlék j árulékokat, valamint a közmunkaváltságot a mun­káltató fizeti. Külön pontban szabályozza a keretszerződés a szabadságidő terjedelmét. A 18 éven felüli if­júmunkások szabadságidejére vonatkozólag továbbra is a M.E. rendelet az irányadó. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZKEDÉSEK A munkáltató köteles gondos­kodni a megfelelő egészségügyi berendezkedésekről, a létszám­nak megfelelő, kellően felszerelt mosdó, fürdő, öltöző és ebédlő­helyiségekről. Amennyiben a végzett munka a munkavállalók egészségét veszélyezteti, a mun­káltatónak gondoskodnia kell a munkakörülmények előirássze- rinti megváltoztatásáról. Bizo­nyos létszámon felül az üzemek­ben a munkáltatónak gyárgon­dozónőket kell alkalmaznia. KULTURÁLIS SZÜKSÉGLETEK Mindazokban az üzemekben, ahol egy munkahelyen legalább ötven munkavállaló dolgozik a munkáltatónak megfelelő helyi­ségről kell gondoskodni, ame­lyet az üzemi alkalmazottak ön­képzés, szakmai továbbképzés, társas összejövetelek és érte­kezletek céljára használhatnak. Szabályozza a keretszerződés a tanoncok alkalmaztatását, vala­mint a bér- és kifizetési kimuta­tások módozatait is. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A kollektiv szerződés alkal­mazásának kérdésében a mun­káltató és munkavállaló között felmerülő vitás kérdéseket a le­hetőség szerint az üzemi bizott­ság (bizalmi) és a munkáltató oldja meg. Amennyiben a vitás kérdés általános érdekű és elin­tézése a munkahelyen belül nem sikerül, a kérdésben az egyezte­tő bizottságok döntenek. A keretszerződésben a Szak­tanács és a GYOSZ megállapo­dott abban is, hogy a gazdasági helyzetben előálló változások esetén a bértételek felülvizsgá­lása bármelyik szerződő fél kí­vánságára, a keretszerződés le­járta előtt is megtörténhet. Az esetleges módosítások azonban csak a csucsérdekképviseletek hozzájárulásával érvényesek. A szerződés 1947 augusztus 1-én lép érvénybe és 1948 julius 31-ig bezárólag marad hatályban. A szerződés felmondási ideje egy hónap. Ha a szerződést 1948 jú­nius 30-án déli 12 óráig a szer­ződő felek nem mondják fel, a keretszerződés további egy év* re érvényes. A Szaktanács a keretszerző­désben lehetővé kívánja tenni, hogy az egyes iparágakra és üzemekre külön kollektiv szer­ződést kössenek. A GYOSZ eh­hez csak azzal a kikötéssel akart hozzájárulni, hogy ezek a külön szerződések csak a fizikai munkavállalókra vonatkozza­nak. A Szaktanács egyaránt képviseli a fizikai és szellemi munkavállalók érdekeit és nem szolgáltatja ki a szellemi mun­kásokat a tőkések önkényének. Nézeteltérések mutatkoztak a teljesítmény-bérrendszer kiszé­lesítésének kérdésében, valamint az egészségügyi és szociális ki­kötéseknél is. A vitás kérdése­ket is letárgyaalja a Gazdasági Főtanács", majd pedig a kor­mány és igy rövid időn belül aláírják az ipari munkavállalók keretszerződését is. (Népszava) JEGYEZD MEG---------------------------Ajánlja: St. Visi,----------------------------------­A két társadalmi rendszer kö­zötti harcot — az osztályharcot az amerikaiakkal csak úgy le­het megértetni, ha sport nyel­vezettel, elnevzésekkel magya­rázzuk azt meg. így remélve, hogy talán a magyar munkások sportoló fiai is jobban meg­értik. Mostan ilyen sport nyel­vezettel jelentjük a megjegyzés­re méltő eseményeket. Az oroszok újabb csapatokat küldenek Magyarországra. A legjobb labdarugó csapataikat. A koreai mérkőzésnél, az ame­rikai csapatok a kapu védelmét rábízták a japán-barát urakra akik azokkal együttműködve jól meggazdagodtak. Mivel az oro­szok nem akarnak ilyen kapu­sokkal játszani, igy azt taná­csolták, hogy mindkét csapatot vonják ki onnan. Az amerikai State Depart- mentban, mint minden Free Enterprise vállalkozásnál, van­nak pártolók — sponsors —, barátok akik tapsolnak minden jóirányitott rúgásnál. A lapja­ikban dicsérik a saját csapatu­kat. Az amerikai sportemberek nagy megrökönyödésére, Vis- hinsky ragadta meg a labdát és jó messzire szaladt vele, amig eltudták gáncsolni. Minden labdarugó csapatnál a kapusok végzik a védelmi funkciót, igy az amerikai csa­pat tulajdonosa a Wall Street igyekszik általuk megbízható kapusokat beállítani. Chiang, De Gaspari, Bedault, Zarvas, stb. Csak Magyarországról ló­gott meg a kapusuk, Mr. Nagy. Ott kirántották a kaput a háta mögül nem volt mihez támasz­kodni. Szeretnék látni egy mérkőzést a Wall Street urai és a budapes­ti vasasok között. Vájjon kik tudnának erősebben rúgni? Az amerikai ka'sztok között legerősebb és legnagyobb bőség­ben élnek a sik-kasztok. Azért nagyon erősen pártolják a kaszt rendszert. t ' Most, hogy egy dollár egy tu­cat tojás, érdemes megtudni, hogy a Truman kormánya, ami­kor nekünk azt mondja, hogy ne pazaroljunk, összevásárolt , 60 millió font tojást és hónapok óta raktáron tartja, hogy az árakat le ne verjék vele — pro­fit az első. Majd pár hónap múl­va ezt is eladják 5 centért ládá­ját, mert már csak a disznók­nak lesz jó, mint 1944-ben tet­ték. Charles Lipow, egy bronxi fi­út elfogtak s tiz napig már bör­tönben tartottak az amerikai csapatok Triestben, mert volt bátorsága elmenni a prágai if­júsági konferenciára, onnan pe­dig egy néhány heti munkára Jugoszláviába a nemzetközi va­sút építéséhez. Ez nagyon szi­gorúan tiltva volt és ahogyan az amerikai hatóság kezeibe ke­rült, azonnal letartóztatták. Franciaországból éppen úgy, mint Olaszországból rémhíreket hoznak és Írnak az ujságtudósi- tók. Mindent vörösnek látnak ott. Az amerikai megszálló csapa­tok Németországban is kiakar­ják pucolni a vörösket, a polgá­ri hivatalokból is, amint itten tették, mert az amerikai de­mokrácia — Wall Street — úgy követeli. A magyarországi hároméves tervben az is benne foglaltatik, hogy minden köztisztviselőt, még a minisztereket is ellenőriz­nek, hogy mennyi vagyona van és milyen utón, valamint meny­nyi bevétele van és lesz a három év alatt. Ezáltal legsikereseb­ben megakadályozhatják az esetleges visszaéléseket, pana- mázásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents