Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)

1947-10-11 / 1497. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Fust Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1947 OCT. 11 NO. 1497 SZÄM Egy józan hang HETI KRÓNIKA (Vi.) Mint a inegittasodott emberek, dobálják egymást sár­ral a diplomaták, újságírók. Ezek között legújabban az ame­rikaiakat az bosszantja, hogy moszkvai lapokban Trumant, Hitlerhez hasonlították, mely éppen találó, abból a szempont­ból, hogy Hitler is mint Truman a vörösök elleni szövetség meg­szervezését célozta, hirdette, csinálta. Ezt annyira sajnálják az amerikaiak, hogy a State De- partmenten keresztül tiltakoz­tak ez ellen. De melyikünk ne olvasta vol­na az amerikai nagy lapokban legalább hetenként egyszer azt, hogy Stalin éppen olyan mint Hitler volt és hogy a kommuniz­mus és nácizmus között semmi különbség nincsen. Ezzel kap­csolatosan a Detroiti Newsban volt egy kis józaneszü vezércikk, melyben a következőket ismerik be: “Stalin Hitlerhez való hason­lítása nem ritka dolog a mi sa­ját napi beszélgetéseinkben és újságjainkban. Sok közéleti em­berünk úgy elitélte őt, mint na­gyobb veszedelmet, mint az el­hunyt, de nem sajnált német félistent.” A Szovjetek szempontjából, mi voltunk az első támadók és csak természetes ösztön vissza­vágni minden rendelkezésükre álló propagandával. Ugyanez történik a választá­soknál is. A politikusok minden rosszat kiabáljak egymásra és legyenek azok bármilyen nagy hazugságok, a nagy lapok leköz- lik már csak azért is, hogy szen­zációt keltselek és evvel inge­reljék a népet az uj háborúra. Hát éppen Trumannak, vagy az amerikai State Department- nak volna legkevesebb oka meg­haragudni, amikor Trumant Hitlerhez hasonlították. A Tru­man doktrína a tengelyhatalom ujjáébresztése volt, ezt nem mi mondjuk, hanem sok polgári po­litikus és ujságiró is. HA KENYERET LOPOTT VOLNA? Lapunkban is szóvátettük azt a hazafiságot, amely jellemzi a chicagói Garsson municiógyá- rat, amely sok millió dolláros rendeléshez jutott a háború alatt J. May képviselőn keresz­tül. A vizsgálat megállapította, hogy a gyár részéről sok vissza­élés történt különösen a szám­lák kiállításánál. Egy darab ke­nyeret eltulajdonító éhes em­bert hónapokra börtönbe zár­ják, a Garsson gyárat a sok mil­lióból hatnak a visszafizetésére ítélték. Ez is demokrácia. Nagy Ferenc újabb veresége Az Amerikába menekült volt magyar miniszterelnök, Nagy Ferenc, akinek az országot meg­szálló oroszok ellen akkor let­tek vádjai, amikor a régi rend embereivel való összejátszását leleplezték, hazugságait nem tudta eddig kellően elplántálni az amerikai magyarság között, annak dacára sem, hogy az Amerikai Magyar Szövetség ehez minden támogatását fela­jánlotta. Híradással voltunk a Perth Amboy, N. J.-i “népgyülés” si­kertelenségéről, de nem sikerült Nagy Ferencnek amerikai terü­leten sem Magyarország elleni rágalom hadjárata, amelyet a amerikai magazinon keresztül Saturday Evening Post, nagy kísérelt meg. Mindezek után, hogy megszol­gálja Nagy Ferenc annak a re­akciónak a segítségét, amely őt Magyarországból kimentette, Svájcon keresztül az Egyesült Államokba hozatta és állítólag itt már birtokhoz is juttatta, a Nemzetek Tanácsához egy ter­jedelmes beadványt intézett ha­zája ellen. Mint a nagy lapok közlik, az 57 nemzet képviselői közül egyetlen egy sem akadt, aki pártolta volna, hogy a szö­kött miniszterelnök vádjai a Ta­nács előtt napirendre kerülje­nek. Nagy Ferenc és az amerikai magyar reakció talán ennyi ku­darc után belátja, hogy a volt miniszterelnök nem alkalmas amerikai területen sem, hogy hazugságait elfogadják, meg­hallgassák, hogy a Nemzetek Tanácsa tisztább szemmel nézi és látja Magyarország küzdel­mét az újjászületéséért, mint a Habsburg Károlyt, Horthyt és Hitlert üdvözlő Amerikai Ma­gyar Szövetség vezetői. Ha Nagy Ferencnek a tehenek és disznók nevelésében is üyen si­kerei lesznek, újabb tehertétel­ként hallunk róla az Amerikai Magyar Szövetség évi jelentésén keresztül. ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . Tovább folynak a U.N. ta­nácskozásai ugyanolyan meder­ben, ahogyan megkezdődött pár héttel ezelőtt, amelyről már je­lentéssel szolgáltunk. Az első napokban élesen kidomborodott az ellentét, a Szovjet Union és különösen az Egyesült Államok érdekei között és már-már úgy nézett ki, hogy az egész U.N. fölboritása következik be. Hogy ez milyen katasztrófát jelentett volna az emberiségre azt fölbi- rálni lehetetlen, mert csak ar­ra lehetne számítani, hogy a harmadik világháború árnyéka vetődött közelünkbe. A világha­talmi tényezőket, nem tudják egyenlően elosztani s vagy az egyik vagy a másik félnek töb­bet nyújt és már is készen van­nak az ellentétek. Addig amig a fasizmus világ­veszélye fenyegetett minden nemzetet, könnyű volt a meg­egyezés a közös ellenséggel szemben, amelynek nyomán ün­nepélyesen megszülethetett a U.N. és reményteljesen bonto­gathatta a béke olaj ágait. Akár­csak a Wilsoni Nemzetek Ligá­ja az első világháború után, mint békeangyal csak a papíron volt meg, ellenben a második vi­lágháború szülőanyjának ke­resztelték el. Remélve, hogy ta­nultak a nagyvezérek a múltak hibáin és nem fogják azt meg­ismételni, mert jól tudják azt, bármilyen nagy gazdasági ellen­tét győzelmes háborúval való el­intézése, végeredményben bor­zalmas veszteséget jelent. Különösen ha jól megfontol­ták, a U.N.-hez is elért jelen­tést, mely szerint az úgyneve­zett “bacillus” háborút,“a hatá­lyon kívül számítják helyezni. Ez a bacillus háború, a nagy tu­dósok szerint még az atombom­bánál is borzalmasabb. Épület­beli rombolást nem visz végbe ellenben, egy gyüszünyi valóval, 20 millió emberi lelket lehet ki­oltani és előállítása az atombom­bához arányitva, nem igényel nagy költséget. S hozzá számí­tandó még az is, hogy egyálta­lán nem képez olyan titkos tu­dományt, melyet bármely nem­zet is saját magáénak vallhat­na. Tehát az 57 nemzet képvise­lőinek alább kell hagyni a hety­ke viselkedéssel és a helyzetet úgy kell elbírálni a valóságban ahogyan van. Az ellentéteket megoldani ha nem is tudják, de tanácskozni azt tudnak. És le­hetséges, hogy a U.N. megala­pítói talán maguk is jól tudták, ha másra nem, hát tanácskozás­ra jó lesz a U.N. és addig mig tanácskoznak egymás között a nemzetek vezérei, legalább any- nyi ^előnyük van a nemzetek fi­ainak, hogy sem atombomba, sem bacillus nem fog hullni a fe­jükre. A múlt héten Magyarorszá­got illetőleg is volt tanácskozás a U.N.-ben. Azt a kérvényt tár­gyalták, melyben Magyarország fölvételét kérték a U.N. sorai­ba. A tárgyalás előtt való na­pon, Nagy Ferencz és hozzá ha­sonló társai, egy memorandu­mot nyújtottak be, melyben azo­kat az okokat sorolták föl, ami miatt a jelenlegi Magyarország nem érdemli meg, hogy az Egye­sült Nemzetek tagja legyen. Van egy igazán találó magyar közmondás, “csúnya madár, mely a fészkébe piszkit” mintha csali pontosan olyan jellemet akartak volna ezzel illusztrálni, mint Nagy Ferencz. Mert te­gyük föl ha még mind igaz vol­na is, amit abban a beadvány­ban leírtak, még akkor sem Ma­gyarország volt miniszterelnö­kének volna szabad azt aláírni. Mi azonban ismerjük az ilyen firmákat mint Nagy Ferencz a régi időkből, amikor mint Hor­thy legények, csinálták a rendet Magyarországon. Amikor Nagy Ferenczre pontosan hasonlító előde Horthy Miklós cseh és ro­mán szuronyok között lovagolt be a királyi palotába. Erről már hiába ábrándoznak Nagy Fe­rencz és társai, ez a történelem nem fog többé megismétlődni, akár fölveszik Magyarországot a U.N. soraiba, akár nem. A magyar üggyel kapcsolatban tárgyalták más volt csatlós or­szágok fölvételét is, többek kö­zött Olaszországét, melyet vi­szont a Szovjet Unió delegátusa megvétózott. Állítólag akartak megegyezni abban, hogy ha Ma­gyarországot fölveszik, akkor a Szovjet Unió nem fogja ellenez­ni Olaszország fölvételét sem. Ilyen egyezség azonban nem jött létre, igy Magyarország és Olaszország fölvétele is elesett. Tudnunk kell azt, hogy osz­tályharcos munkás szempont­ból vajmi keveset számit, hogy fölveszik e Magyarországot vagy sem, sőt általában az egész U.N. vázlata és ténykedése nem mér semmit azon a mérlegen, mely a társadalmi kérdéseket az egyetlen helyes alapon az ipari szervezkedéssel akarja megoldani. Figyelve azonban a U.N. tanácskozását és látva a

Next

/
Thumbnails
Contents