Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-10-11 / 1497. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Fust Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1947 OCT. 11 NO. 1497 SZÄM Egy józan hang HETI KRÓNIKA (Vi.) Mint a inegittasodott emberek, dobálják egymást sárral a diplomaták, újságírók. Ezek között legújabban az amerikaiakat az bosszantja, hogy moszkvai lapokban Trumant, Hitlerhez hasonlították, mely éppen találó, abból a szempontból, hogy Hitler is mint Truman a vörösök elleni szövetség megszervezését célozta, hirdette, csinálta. Ezt annyira sajnálják az amerikaiak, hogy a State De- partmenten keresztül tiltakoztak ez ellen. De melyikünk ne olvasta volna az amerikai nagy lapokban legalább hetenként egyszer azt, hogy Stalin éppen olyan mint Hitler volt és hogy a kommunizmus és nácizmus között semmi különbség nincsen. Ezzel kapcsolatosan a Detroiti Newsban volt egy kis józaneszü vezércikk, melyben a következőket ismerik be: “Stalin Hitlerhez való hasonlítása nem ritka dolog a mi saját napi beszélgetéseinkben és újságjainkban. Sok közéleti emberünk úgy elitélte őt, mint nagyobb veszedelmet, mint az elhunyt, de nem sajnált német félistent.” A Szovjetek szempontjából, mi voltunk az első támadók és csak természetes ösztön visszavágni minden rendelkezésükre álló propagandával. Ugyanez történik a választásoknál is. A politikusok minden rosszat kiabáljak egymásra és legyenek azok bármilyen nagy hazugságok, a nagy lapok leköz- lik már csak azért is, hogy szenzációt keltselek és evvel ingereljék a népet az uj háborúra. Hát éppen Trumannak, vagy az amerikai State Department- nak volna legkevesebb oka megharagudni, amikor Trumant Hitlerhez hasonlították. A Truman doktrína a tengelyhatalom ujjáébresztése volt, ezt nem mi mondjuk, hanem sok polgári politikus és ujságiró is. HA KENYERET LOPOTT VOLNA? Lapunkban is szóvátettük azt a hazafiságot, amely jellemzi a chicagói Garsson municiógyá- rat, amely sok millió dolláros rendeléshez jutott a háború alatt J. May képviselőn keresztül. A vizsgálat megállapította, hogy a gyár részéről sok visszaélés történt különösen a számlák kiállításánál. Egy darab kenyeret eltulajdonító éhes embert hónapokra börtönbe zárják, a Garsson gyárat a sok millióból hatnak a visszafizetésére ítélték. Ez is demokrácia. Nagy Ferenc újabb veresége Az Amerikába menekült volt magyar miniszterelnök, Nagy Ferenc, akinek az országot megszálló oroszok ellen akkor lettek vádjai, amikor a régi rend embereivel való összejátszását leleplezték, hazugságait nem tudta eddig kellően elplántálni az amerikai magyarság között, annak dacára sem, hogy az Amerikai Magyar Szövetség ehez minden támogatását felajánlotta. Híradással voltunk a Perth Amboy, N. J.-i “népgyülés” sikertelenségéről, de nem sikerült Nagy Ferencnek amerikai területen sem Magyarország elleni rágalom hadjárata, amelyet a amerikai magazinon keresztül Saturday Evening Post, nagy kísérelt meg. Mindezek után, hogy megszolgálja Nagy Ferenc annak a reakciónak a segítségét, amely őt Magyarországból kimentette, Svájcon keresztül az Egyesült Államokba hozatta és állítólag itt már birtokhoz is juttatta, a Nemzetek Tanácsához egy terjedelmes beadványt intézett hazája ellen. Mint a nagy lapok közlik, az 57 nemzet képviselői közül egyetlen egy sem akadt, aki pártolta volna, hogy a szökött miniszterelnök vádjai a Tanács előtt napirendre kerüljenek. Nagy Ferenc és az amerikai magyar reakció talán ennyi kudarc után belátja, hogy a volt miniszterelnök nem alkalmas amerikai területen sem, hogy hazugságait elfogadják, meghallgassák, hogy a Nemzetek Tanácsa tisztább szemmel nézi és látja Magyarország küzdelmét az újjászületéséért, mint a Habsburg Károlyt, Horthyt és Hitlert üdvözlő Amerikai Magyar Szövetség vezetői. Ha Nagy Ferencnek a tehenek és disznók nevelésében is üyen sikerei lesznek, újabb tehertételként hallunk róla az Amerikai Magyar Szövetség évi jelentésén keresztül. ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . Tovább folynak a U.N. tanácskozásai ugyanolyan mederben, ahogyan megkezdődött pár héttel ezelőtt, amelyről már jelentéssel szolgáltunk. Az első napokban élesen kidomborodott az ellentét, a Szovjet Union és különösen az Egyesült Államok érdekei között és már-már úgy nézett ki, hogy az egész U.N. fölboritása következik be. Hogy ez milyen katasztrófát jelentett volna az emberiségre azt fölbi- rálni lehetetlen, mert csak arra lehetne számítani, hogy a harmadik világháború árnyéka vetődött közelünkbe. A világhatalmi tényezőket, nem tudják egyenlően elosztani s vagy az egyik vagy a másik félnek többet nyújt és már is készen vannak az ellentétek. Addig amig a fasizmus világveszélye fenyegetett minden nemzetet, könnyű volt a megegyezés a közös ellenséggel szemben, amelynek nyomán ünnepélyesen megszülethetett a U.N. és reményteljesen bontogathatta a béke olaj ágait. Akárcsak a Wilsoni Nemzetek Ligája az első világháború után, mint békeangyal csak a papíron volt meg, ellenben a második világháború szülőanyjának keresztelték el. Remélve, hogy tanultak a nagyvezérek a múltak hibáin és nem fogják azt megismételni, mert jól tudják azt, bármilyen nagy gazdasági ellentét győzelmes háborúval való elintézése, végeredményben borzalmas veszteséget jelent. Különösen ha jól megfontolták, a U.N.-hez is elért jelentést, mely szerint az úgynevezett “bacillus” háborút,“a hatályon kívül számítják helyezni. Ez a bacillus háború, a nagy tudósok szerint még az atombombánál is borzalmasabb. Épületbeli rombolást nem visz végbe ellenben, egy gyüszünyi valóval, 20 millió emberi lelket lehet kioltani és előállítása az atombombához arányitva, nem igényel nagy költséget. S hozzá számítandó még az is, hogy egyáltalán nem képez olyan titkos tudományt, melyet bármely nemzet is saját magáénak vallhatna. Tehát az 57 nemzet képviselőinek alább kell hagyni a hetyke viselkedéssel és a helyzetet úgy kell elbírálni a valóságban ahogyan van. Az ellentéteket megoldani ha nem is tudják, de tanácskozni azt tudnak. És lehetséges, hogy a U.N. megalapítói talán maguk is jól tudták, ha másra nem, hát tanácskozásra jó lesz a U.N. és addig mig tanácskoznak egymás között a nemzetek vezérei, legalább any- nyi ^előnyük van a nemzetek fiainak, hogy sem atombomba, sem bacillus nem fog hullni a fejükre. A múlt héten Magyarországot illetőleg is volt tanácskozás a U.N.-ben. Azt a kérvényt tárgyalták, melyben Magyarország fölvételét kérték a U.N. soraiba. A tárgyalás előtt való napon, Nagy Ferencz és hozzá hasonló társai, egy memorandumot nyújtottak be, melyben azokat az okokat sorolták föl, ami miatt a jelenlegi Magyarország nem érdemli meg, hogy az Egyesült Nemzetek tagja legyen. Van egy igazán találó magyar közmondás, “csúnya madár, mely a fészkébe piszkit” mintha csali pontosan olyan jellemet akartak volna ezzel illusztrálni, mint Nagy Ferencz. Mert tegyük föl ha még mind igaz volna is, amit abban a beadványban leírtak, még akkor sem Magyarország volt miniszterelnökének volna szabad azt aláírni. Mi azonban ismerjük az ilyen firmákat mint Nagy Ferencz a régi időkből, amikor mint Horthy legények, csinálták a rendet Magyarországon. Amikor Nagy Ferenczre pontosan hasonlító előde Horthy Miklós cseh és román szuronyok között lovagolt be a királyi palotába. Erről már hiába ábrándoznak Nagy Ferencz és társai, ez a történelem nem fog többé megismétlődni, akár fölveszik Magyarországot a U.N. soraiba, akár nem. A magyar üggyel kapcsolatban tárgyalták más volt csatlós országok fölvételét is, többek között Olaszországét, melyet viszont a Szovjet Unió delegátusa megvétózott. Állítólag akartak megegyezni abban, hogy ha Magyarországot fölveszik, akkor a Szovjet Unió nem fogja ellenezni Olaszország fölvételét sem. Ilyen egyezség azonban nem jött létre, igy Magyarország és Olaszország fölvétele is elesett. Tudnunk kell azt, hogy osztályharcos munkás szempontból vajmi keveset számit, hogy fölveszik e Magyarországot vagy sem, sőt általában az egész U.N. vázlata és ténykedése nem mér semmit azon a mérlegen, mely a társadalmi kérdéseket az egyetlen helyes alapon az ipari szervezkedéssel akarja megoldani. Figyelve azonban a U.N. tanácskozását és látva a
