Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)

1947-03-15 / 1467. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1947. március 15. Tiz év története (Vi.) Az autómunkások szer­vezete, mely összetételében ipa­ri, csak tiz éve, hogy megnyerte az első nagy csatáját és éppen az iparfejedelmek legnagyobb- jával, valamint olyan helyen, Flinten, ahol a General Motors minden tisztviselőt, rendőrt, po­litikust a zsebében hordott. E sorok Írója emlékszik, mennyi­szer kizavarták a szervezőket ezen korporáció által bitorolt városból. Már úgy látszott és sokan mondták is, hogy Fiintet nem lehet lesz megszervezni, kompánia ügynök, kémek és a rendőrség, mindenkor a kompá­nia rendelkezésére állt. Talán régi módszerü sztrájk­kal nem is igen értek volna el sikert, de az IWW által régeb­ben tanított és kipróbált módon “sztrájk a munkán’’ most tiz éve, azaz 1936 decemberben az összes Fisher Body, később a Buick munkások leültek a mun­kán és nem engedték, hogy a kompániához hü emberek, vagy sztrájktörők termeljenek. Ez a taktika akkor még a nagy ipa­rokban uj és sikere után Ítélve, kapós volt. Mert habár le is zárták a fűtést az ilyen ülő munkásoktól, de még akkor is jobb volt, mint az utcát róni és látni, hogy a sztrájktörők bent- ről a meleg gyárból röhögnek, gúnyolódnak, már mint a régi modu sztrájkoknál szokott len­ni. Ez a General Motors-nál még nagyobb mértékben meg lett volna, ha kimennek a gyár­ból és átadják a teret a sztrájk­törőknek és a kompánia ügynö­keinek. A General Motors elleni harc Atlanta, Georgiában kezdődött még 1936 november hónapjá­ban. Onnan terjedt mindenfelé, de leginkább a flintieket érin­tette leggyorsabban, mivel ahol legnagyobb az elnyomatás, ott legszükségesebb a szervezkedés és bizony Flint sem sokkal volt jobb, mint Atlanta. Január 3- ikán, már Flinten tiltóparancsot adtak ki a fiinti sztrájkolok el­len. Megpróbálták a hűséges rendőrséggel azt végrehajtani, de nem voltak elég erősek és Murphy, akkori kormányzó nem volt hajlandó a katonaságot ki­rendelni, a munkásokat kido­bálni a gyárakból. A General Motors megszervezte a “Fiinti Szövetség” címen a sztrájktörő szervezetet. Többször megindí­tották “vissza a munkába” moz­galmat, a Fisher Body kettes számú telepén, könnyeztető gáz­zal és puskákkal akarták ki­zavarni a munkásokat, de az sem sikerült. Február 11-ikén már belátták Sloanék, hogy nem lehet a uni- ont megtörni, igy részben az ál­lami, részben a federal kormány Nyomására tárgyalásba kezdtek és gyorsan meg is egyeztek, mert már nagyon kellett az automobil és még akkor verseny állt fen a kevés kocsik eladása terén, mivel kevesen bírtak autókat venni azon években. A General Motors fölötti első győzelem, megindította a mun­kások győzedelmes harcát. Ha Flinten, a General Motors fő­részkében és birodalmában ké­pesek voltak megnyerni' a uni­on elismerését, akkor úgy gon­dolták, hogy máshol is lehetsé­ges még könnyebben mint Flin­ten. így a Chrysler, Dodge, majd 1940-ben a Ford rabszolga telepe is kiment sztrájkra és ki­vívták a union elismerését. Úgy a fiinti, mint minden sztrájk megmutatta a munká­soknak, hogy a gazdasági szer-, vezetben van az erő. Ha ottan elég erősek, akkor a rendőrség, állami hatalom és a sztrájktö­rők hadserege csak erőtlen bá­bu, mellyel csak játszani tud­nak az uralkodók, de a termelni nem. Most már nehéz lenne ezt a felismerést letörni'. Miután a munkások megismerték ezt a tényt és ha bár nem is a legna­gyobb mértékben használták és nem mindég öntudatosan a gaz­dasági szervezeteiket, de mégis védelmet ad nekik, sok olyan visszaélések ellen, melyeket aze­lőtt lekellett nekik nyelni, ha meg is akadt a torkukon. Most már nem dobálják ki a negyven­öt éves embereket, nem kell ne­kik minden nap megjelenni a munkán, ha egyetlen órát sem fizettek nekik, hazaküldték őket egy pár órai várakozás után. Sok, sok előnyt élveznek, még a mai és amint mi tisztán látjuk hiányos szervezet, de leginkább hiányos tanítás mellett is, me­lyeit nem fognak tudni, most már újabb elnyomó törvények­kel elszedni tőlük. Már nem lesz nehezebb megvédeni ami van, mint kivívni tiz évvel ezelőtt, ami még soha nem volt a mun­kásoknak, szervezeti erejük, vé­delem és sokkal jobb munkavi­szonyokat. Tiz év hosszú idő és sokat haladt a szervezkedés, ta­nulás és a világ folyása ahoz, hogy a korporációk ügynökei, a szenátorok, politikusok vissza­tolják az időt, az 1936-ot mege­lőző évekre. A KOMMUNISTÁK SZÁMA? • LONDON — Az angol kom­munista párt kongresszusán ki­függesztett táblák szerint ezi- dőszerint 67 országnak van kommunista pártja. Ezekből 57 beküldte tagságának a számát is; ami összesen 18,500,000-t tesz ki. A táblázat szerint a taglét­szám igy oszlik meg: Szovjet Union 6 millió, Franciaország 1,300,000, Olaszország 2,200,- 000, Egyesült Államok 74,000, Anglia 43,000. Délamerikában 16 államban van kommunista párt, összesen 491,000 taggal, amiből Brazíliában van 130,000. FOKOZNI AKARJÁK A MUNKAEGYSÉGET MOSZKVA — A. G. Zverev pénzügyminiszter a költségve­tést magyarázó beszédében ki­jelentette, hogy a legtöbb ipar­ban a termelést emelni kell s ennek egyik módja az, hogy emelik az individuális munkás termelőképességét, a “munka normát”. V. V. Kuznetzov, a szakszer­vezetek központi, tanácsának az elnöke, mintegy kiegészítésül a pénzügyminiszter kijelentésére, azt magyarázta, hogy a szerszá­moknak, gépeknek és módsze­reknek az utóbbi években elért fejlődése lehetővé teszi a*mun­ka “norma” emelését s azt aján­lotta, hogy a “norma” megálla­pításánál minden iparban tudo­mányos módszert kell követni. Azt állította, hogy az ily rend­szert az orosz gyáriparnak leg­feljebb csak 5 százalékában al­kalmazták eddig. PAPÉN 8 ÉVET KAPOTT NÜRENBERG — Franz Pa­pén, Hitler legjobb diplomatá­ja, akit dacára a náciknak tett nagy szolgálatainak, a Nemzet­közi Bíróság felmentette, most 8 évi börtönbüntetést kapott a német denazifikáló bíróságtól. Papén ellen az volt a vád, hogy segítette a náci uralmat és ki­tartott mellette egész az utolsó percekig. PROSTITÚCIÓ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN NEW YORK —r- Az American Social Hygiene Association je­lentése szerint az Egyesült Ál­lamokban az utolsó két évben a prostitúció 25 százalékkal nö­vekedett. Az amerikai prostitú­ció gócpontjait Galveston, Tex. és Wheeling, W. Va. városok­ban nevezték meg az egyesület szakértői. FEGYVERSZÜNETET JAVASOLNAK WASHINGTON — Néhány congressman, a texasi Sam Rayburn vezetése alatt nyüat- kozatot adott ki, amelyben az “oroszokkali fegyverszünetet” ajánlanák arra az időre, amig a külügyminiszterek tárgyalása tart. Ezen képviselők szerint Marshall külügyminisztert za­varba hozná, ha itt, Ameriká­ban még akkor is folyna a tul- ságba vitt oroszellenes propa­ganda, mig ő és kísérete Moszk­vában időznek. Azért ezen kép­viselők azt ajánlják, hogy az oroszellenes propagandát és gyalázkodást erre az időre be kell szüntetni. AZ OROSZ MEGSZÁLLÓ SEREG BERLIN — Joseph T. Mc- Narney amerikai parancsnok je­lentése szerint az oroszok nagy­mértékben leszállították a Né­metországot megszállva tartó orosz hadsereg létszámát. Az orosz haderő leszállításáról So­kolovsky marshal, az orosz pa­rancsnok, hivatalosan értesítet­te az amerikai és az angol had­vezetőséget. Berlini megfigye­lők szerint az orosz megszálló hadsereg körülbelül azonos az amerikai haderővel, amely 200,- 000 emberből áll. KOMMUNISTA-ELLENES ISKOLA NEW YORK — Az American Legion brooklyni osztálya John J. McNaboe, volt állami szená­tor vezetése alatt “anti-kom- munista” iskolát nyit. A terv szerint a hírhedt reakciós politi­kus, McNaboe, hét előadást fog tartani arról, hogy miként kell küzdeni “a kommunizmus el­len”. McNaboe kijelentése sze­rint szemmel kell tartani a libe­rálisokat is, mert azokból lesz­nek a kommunisták. A KAPITALIZMUS VÉDŐI PRINCETON, N.J. — A Prin­ceton Egyetem diákjai “Save Capitalism” egyesületet alakí­tottak. A kapitalizmust védő egyesület eszméje Arthur Dunn, new yorki ügyvédtől származik, aki azt mondotta, hogy már csak azért is érdemes beállni eb­be az egyesületbe, mert annak a tagjaira nem foghatják rá, hogy kommunisták. Másrészről viszont a kapitalizmus még min­dig nagy jövedelmeket hajt egyesek részére és igy valószí­nű, hogy azok a védelemért haj­landók jól megfizetni. — Szóval a kapitalizmus védelme most már élethivatás is lehet. (Bár eddig is igen sokan éltek abból, de nem ismerték el ilyen ciniku­san, — Szerk.) MOSZKVA SOKAT VÁR A KÜLÜGYMINISZTEREK GYŰLÉSÉTŐL MOSZKVA — A moszkvai la­pok nagymérvű optimizmussal tekintenek a most összeülő kül­ügyminiszterek tárgyalása elé. Azt írják, hogy a külügyminisz­terek sokat tanultak az eddigi tárgyalásaikból és azokat érvé­nyesítve a moszkvai tárgyalás valószínűleg eredményes lesz. A “Pravda” szerint egy kis jó­akarattal az egyöntetű döntése­ket könnyen el lehet érni. MELYIKNEK VAN IGAZA? LONDON — Az angol kor­mány azon javaslata, hogy az egyes törvénycikkek feletti tár­gyalási időt előre meg kell szab­ni, olyan nagy vihart váltott ki az országgyűlés ülésén, aminő­re a legöregebb képviselők sem emlékeznek. A Winston Church- hill vezetése alatt álló ellenzéki képviselők a “demokrácia meg­fojtásával” vádolták a Labor Party tagjait. Mindkét részről a “fasiszta” vagy “náci” jelzők­kel illették egymást. A javasla­tot a mérges tárgyalás után a képviselők 289 szavazattal 150 ellenében elfogadták. ÉPITŐGÁRD A 1946-47-ik évre J. Bercsa, Los Ang.............. 2.00 Birtalan L., Cleveland .... 3.00 Buzay J. Cleveland........... 4.00 L. Decsi, Akron ............... 5.00 Farkas J., Akron ............. 1.00 Feczkó J., New York ....... 2.00 Fodor J., Cuy. Falls ....... 7.00 L. Gáncs, Carolina ............12.00 Gáncs Lajosné, Carolina 12.00 Geréb J., Cleveland ............. 6.00 Hering P., Buffalo ............ 4.00 Kollár J., Cleveland........... 2.00 Kucher A., Pittsburgh .... 5.00 Kovách E., Cleveland....... 2.00 Lelkó A., Pittsburgh ........ 5.00 Lefkovits Lajos, Cleveland 4.00 Mácsay J., Detroit ............ 4.00 Mogor J., Cleveland ......... 3.00 Mary Mayer, Pittsburgh 3.00 Molnár A., Cleveland ....... 3.00 Munczi J., Cleveland ....... 2.00 Bika P., Chicago ............... 3.00 Páll L., Ambridge ........... 6.00 J. P.olicsányi, Elm Grove .. 5.00 J. Reppman, Detroit____ 6.00 Z. Revesz, Hollywood.......12.00 Szigeti E., New York ....... 2.00 A. Székely, Cleveland___ 6.25 St. Visi, Detroit................ 6.00 Vizi J., Akron .................... 7.00 Zára J., Chicago ................ 4.00

Next

/
Thumbnails
Contents