Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)

1947-03-22 / 1468. szám

BUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under_the Act of March 3, 1879 VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1947 MARCH 22 NO. 1468 SZÁM Merénylet a gondolatsza­badság ellen AZ AMERIKAI TÖRVÉNYHOZÓK EL AKARJÁK TILTANI A KOMMUNISTA MOZGALMAT. — KÉT TÖRVÉNYJAVASLAT A KONGRESSZUS ALSÓHÁZA ELŐTT. HETT KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . WASHINGTON — Az általános “vörös hisztéria” emelésére az alsóház “Un-American Activities Committee” (a régi Dies Bi­zottság) ajánlatára programba vették, hogy törvényt hoznak a kommunista párt eltiltására, illetőleg törvényellenessé nyilvání­tására. Miután a republikánusok a múlt évben sok szavazatot kaptak a vörös veszedelemmel való »■ ijesztgetéssel, most még széle­sebb alapokra akarják fektetni a vörös hisztériához vezető pro­pagandájukat és ennek megfe­lelőleg az alsóház elé már két javaslatot is nyújtottak be, me­lyek, ha elfogadják, a kommu­nista pártot törvényellenesnek minősítenék. Ezen javaslatok elfogadása tehát eltiltaná az amerikaiaktól a gondolatszabadságot, mert előírná, hogy csak a többség ál­tal megengedett politikai párto­kat alakíthatnak a polgárok, igy az ellenzéknek nem adnak helyet. Az egyik javaslatot a leghirhedtebb reakciós kong- ressman, a Mississippi államba való Rankin képviselő nyújtot­ta be, a másikat pedig a cali- fomiai Sheppard kongressman. A DEMOKRATÁK IS A vörös hisztéria annyira ki­fizető a politikusoknak, hogy abból már a demokraták is ki akarják venni a részüket és az­ért a demokrata politikusok is egymásután szólalnak fel helye­selve a gondolatszabadság eltil­tását. Például úgy Clark igaz­ságügyminiszter, mint Schwel­lenbach munkaügyi miniszter tapsoltak a javaslatnak. A Rankin javaslat nemcsak azt tiltaná el, hogy a kommunis­ták bármely államban is a sza­vazólapra kerüljenek, hanem még a kommunizmusnak, mint eszmének az iskolában való is­mertetését is. Ugyancsak eltil­taná a kommunizmussal foglal­kozó mindennemű irodalomnak, újságnak a postai szállítását. A Sheppard javaslat pedig a kom­munista párton kívül eltilt min­den “olyan mozgalmat, amely hasonlít a kommunista mozga­lomhoz”. Jellemző ezen képviselőkre, hogy az Un-American Activities Committee elnöke, J. Parnell Thomas képviselő máris kije­lentette, hogy e hó végén, ami­kor a bizottság tárgyalni fogja az említett két javaslatot, ott nem adnak szót a kommunis­táknak, mert “azoktól úgyis csak egy csomó hazugságot le­het hallani.” Ha ezen javaslatokat elfogad­ják, akkor bárkit bebörtönöz­hetnek, mert az amerikaiak so­ha sem adtak határozott definí­ciót a kommunizmusról és min­denre ráfoghatják, hogy kom­munista. Egész bizonyos, hogy ha ezen javaslatból törvény lesz, akkor annak élét első sorban is a szervezett munkások ellen irá­nyítják, mert bérharcok esetén máris kommunistának neveznek mindenkit, aki magasabb bére­ket és jobb munkaviszonyokat mer követelni. SZTRÁ JK MELLETT SZAVAZ­TAK A GUMI GYÁRI MUNKÁSOK CLEVELAND, O. — A Nagy Négy és a gumi munkások unió­ja között folyó tanácskozások a béremelésre eredménytelenek maradtak. A unió megbizottai- nak jelentése után a munkások ez elmúlt vasárnap nagy több­séggel a sztrájk mellett szavaz­tak. Ha szombatig sem jön létre egyezség 100 ezer gumigyári munkás teszi le a munkát hét­főn reggel. AZ AUTOMOBIL MUNKÁSOK BÉRKÖVETELÉSE DETROIT — A United Auto­mobil Workers Union (CIO) tu­datta a General Motors Corpo- rationnal, hogy az uj bérszerző­désben 23 és fél cent órabér ja­vítást követel. VÉGÉTÉRT A HOSSZÚ SZTRÁJK RACINE, Wis. — A. J. Case mezőgazdasági gépgyárban vé­gétért a hosszú sztrájk, amely 438 napig tartott. A sztrájk 1945 december 26-án vette kez­detét, amikor a United Automo­bil Workers Union (CIO) szer­vezethez tartozó munkások ki­vonultak a cégnek Racine, Bur­lington, Rockford és Rock Islan- don fekvő gyáraiból. A sztrájk í több ezer munkást érintett. Bármennyire is szeretném mellőzni, hogy Truman elnök múlt heti beszédjéről Írjak, va­lahogy ki kívánkozik belőlem és inkább azt sajnálom, hogy úgy magyarosan nem lehet illően ki­káromkodni magam. Mennyivel jobb helyzetben vannak azok, akik Truman elnök, görög és török tervének elolvasása után nyomban kifejezhették pillanat­nyi érzelmeiket. Ha ezzel nem tették azt a beszédet értelmes és tudományos bírálat alá, vi­szont a beszéd erkölcsi nívójá­hoz alaposan beilleszkedtek Mert az államfők beszédének is a múltban voltak olyan részle­tei, melyekben néptömegek in telligenciájához appelláltak. De Truman elnök beszédénél ilyes­mit a legszélesebb kutatással sem lehet fölfedezni. Az ilyen nagy vezetők beszédeinek a bí­rálatánál aztán nem csak a lé­nyeget szokták figyelembe ven­ni, hanem az alkalmi helyzetet amikor elmondták. Nos viszont az alkalmi helyzet pedig ennél á beszédnél az utcasarki prostitú­cióra hasonlít, ahol az egyik vendéget rúgják kifelé, mig a másikat simogatják befelé. Mert éppen a moszkvai kon­ferencia megnyitása idején egy ilyen nagyhangú beszédben be­jelenteni, hogy négyszáz milliós pénzeszsákkal bevonulni kell az Egyesült Államok hadseregé­nek Görögországba rendet csi­nálni, hát erre a legenyhébb ki­fejezés, hogy ez nem egyéb, mint a konferencia csúfos arcul- csapása. Az egész biztos, hogy ez a beszéd nem egyetlen éjsza­kai álmában fogamzott meg az elnök agyában, hanem arra már régebben készülődött. A görög kérdés a háború óta, a legké­nyesebb elintézendő kérdésnek maradt meg, mely állandóan ott volt az államfők asztalán. A fegyverek állandóan dörögnek Görögországban, még a nagy demokratikus szavazás óta is és az angol hadsereg urai, már ré­gebben tudják, hogy nincs elég fegyveres erejük arra, hogy a mesterségesen beszavazott gö­rög királyt biztonságban a tró­non tudják tartani. Hát ezen egyszerű oknál fog­va, Truman elnök várhatott volna még egy pár hétig a gö­rög üggyel, vagy ha annyira sürgős volt neki, visszajöhetett volna előbb a vakációjáról és nem pontosan a moszkvai kon­ferencia megnyitási idejét kivá­lasztani erre a célra. így tehát Truman ur, nagyon is nyíltan belekerült abba a helyzetbe, melyre nyugodtan lehet rámon­dani, mint terhelő körülményt arra, hogy zavarosban halászik. S igy aztán nagyon könnyű be­szédének lényegére ráolvasni, hogy semmi egyéb mint a terv­be vett világbékének az aláásá- sa még az esetleges megegye­zés előtt. Mert az aztán egész biztos, hogy Truman beszédé­ből csakis azt lehet megállapíta­ni, hogy nem a görög nép éhe­zése fáj neki, hanem a görög uralkodó osztály a király kirú­gásával az élén. Fájdalom és fé­lelem környékezi az uralkodó osztályt képviselő szolgalelke- ket annak elképzelésében, hogy az orosz cár és társainak sorsá­ra kerülhetnek. Különben is csak egyszerű sá­fárkodásnak minősíthető Tru­man elnök ezen lépése. Habár azt mondja, hogy Amerika nem szándékszik beavatkozni a gö­rög nép belügyeibe, eszük ágá­ban sincs. Nem is azért akarnak ők katonai haderőt oda küldeni, óh nem, a világért sem. Ök csak állami szakértőket szándékoz­nak a négyszáz millió dollárral átküldeni, vagyis inkább ipari szakértőket, mérnököket stb. a görögök összerombolt vasutai- nak és az ipartelepeinek vala­mint a kikötőinek a felépítésére. Ezeken kívül adószakértőket küldenek ki, mert a görögök egyáltalán nem értenek ahoz, hogy a nép zsírjából hogyan le­het adót kisajtolni. A nép jogai­ba nem avatkoznak bele, kivéve ha olyasféle kormányrendszert akarnának, mint Oroszország­ban van, ezzel szemben aztán megvédelmeznék a görög de­mokráciát. Máskülönben az amerikai hadsereg az amerikai négyszáz millió dollár védelmé­re menne át Görögországba. Amikor ilyenformán fülünk­be cseng Truman ur beszéde, akaratlanul is eszünkbe jut, hogy a spanyol nép demokráciá­jának védelmére, miért nem küldtek át egy kis védelmet és miért éppen ellenkezőleg még a mai napig is Francoék fasiszta diktatúrájának a védelmét szol­gálják hol nyíltan, hol titokban. Utóvégre azt még talán Truman is tudja, hogy Franco nem a szavazó urnán keresztül foglal­ta el diktatórikus hivatalát, ha­nem a spanyol demokráciáért harcoló spanyol nép tízezreinek a legyilkolása nyomán, össze­rombolt spanyol falvak és váro­sok romhalmazán keresztül. Mi­ért éppen csak az orosz kor­mányzati rendszertől akarják (Folytatás az 5-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents