Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)

1947-02-15 / 1463. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1947. február 15. Történelmi események JEGYEZD MEG Ajánlja: St. Visi.­McArthur generális az ameri­kai demokrácia fővédnöke, szi­gorúan megtiltotta a japán munkásoknak a sztrájkolást. Most még csak az kell, hogy a napkeltét is betiltsa Japán fö­lött. Mert az sem sokkal nehe­zebb, mint az éhező munkások­nak a sztrájkját betiltani. Jugoszlávia kormánya azzal vádolja a Vatikánt, hogy több háborús gonosztevőt, olyanokat akiket társaikkal halálra itélte’i és az angol-amerikai kormány is kiadásukat Ígérte, a Vatikán rejteget és már kettőt kicsusz- tattak Argentínába. Megint Herbert Hoovert kül­dik Németországba, hogy a ke­nyéradagolást ő ellenőrizze. A múlt háborúban azt olyan jól csinálta, hogy képes volt a tő­kés rendszert megmenteni egész Európában. De most nem hisz- szük, hogy megint olyan sikere­sen működjön, de mindent meg fog tenni, hogy kenyeret csak is azok kapjanak, akik az osz­tályharcot letagadják és min­denben alávetik magukat a tő­kés rendszer szabályainak. Az Egyesült Nemzetek taná­csában megint az emberi jogok­ról tárgyalnak, de az amerikai­ak emberi jognak veszik azt, hogy egyik ember kizsákmá­nyolhassa a másikat. De már sok más országban, a proletári- átus tagadja ezen jogokat. Va­lamint Amerika a tulajdon jo­gát helyezi az emberi jogok fö­lé, ezt is tagadjuk, hogy helyes, így még sok évekig fognak az emberi jogok fölött tárgyalni, mert a tőkéseknek egészen más fölfogásuk van arról, mint a munkásoknak. Még az öreg Baruch is azt hi­szi, hogy az oroszok megszerez­ték az atombomba titkát. De az­ért még mindég azt tanácsolja, hogy csak tartsuk meg ezt a titkot és ne adják át az Egye­sült Nemzetek tanácsának, mig az oroszokat az amerikai szabá­lyok és határozatok elfogadásá­ra nem bírják. Egy pár bizonyíték, hogy a politika legnagyobb úri huncut­ság: a nebraskai szenátor, Hugh Buttler érdekelve van egy nagy szeszgyárban és mostan olyan törvényeket akar csinál­tatni, hogy ezen nagy gyár ne csak szeszt, hanem más ipari cikkeket csinálhasson. Ezt a gyárat a háború alatt, az adófi­zetők pénzén építették és a sze­nátor ur segítségével, potom áron megkapták. És mostan a törvényeket akarja úgy idomí­tani, hogy mentői több hasznot csinálhassanak. May, Kentucky volt képvise­lőjének a bűnösségét megerősí­tette a bíróság, a Garsson test­vérek háborús csalásaival kap­csolatosan. Bilbo, Talmadge és sok más politikus mellett, ezek a minta demokraták. A kapitalista sajtó jelentése szerint, nem csak az amerikai I sztrájkokat, de a gyarmati né- I pék forradalmát is legújabban az indo-kinai és az indoázsiai lá­zadásokat is a kommunistákra fogják. Tehát nem az alacsony munkabér, a mértéktelen ki- zsáknyolás, hanem a kommu­nisták az okai ezeknek a láza­dásoknak . . . ? Az Egyesült Nemzetek ame­rikai képviselője, Warren Aus­tin úgy igyekszik a békét előse­gíteni, hogy a kényszer sorozás mellett, nagyobb hadsereg és haditengerészet mellett van és az atombombához való ragasz­kodással. Valamint nem csak a már meglevő hadibázisokat, ha­nem azoknak az egész világra való kiterjesztését szorgalmaz­za. Nem csoda, hogy az oroszok nem hisznek Amerika békés szándékaiban. De mi sem. Most már Peront, az argentí­nai diktátort megint keblökre ölelik az amerikai politikusok. Messerschmidtnek sikerült Pe­ront megszerettetni a vezető amerikai diplomatákkal, akár csak Hitlert, Mussolinit, Hor­thy t. Nem csak azok a diploma­ták, de még a munkásság sem tanult ezen a véres leckén, me­lyet csak most fizetett. A diplo­matáknak nem kell olyan nagy árat fizetni, így azok még ke­vésbé tanulnak. ÜZEN A SZERKESZTŐ: Balogh “Tuta” István, Chica­go — A budapesti Népszava 75- ik jubileumi számában a lap P. B. jelzésű munkatársa megin­terjúvolja a lap régi terjesztőit. Ebben a cikkben találtuk az alábbi szakaszt: “Bodnár József elvtárs azt meséli, hogy ő a Népszava ter­jesztését örökölte az édesanyjá­tól, mint ahogyan más házat örököl, vagy családi ékszereket. Már az édesanyja a Népszava terjesztésével foglalk o z o 11, 1905-ben kezdte, amikor a Nép­szavából napilap lett. — Tizennégyéves koromban kapcsolódtam a mozgalomba, — mondotta — s attól kezdve a Népszava terjesztése úgy nőtt velem, mint a kezem, vagy a lá­bam. Együtt dolgoztam Balogh Istvánnal, akit “Tuta” néven is­mertek a mozgalomban. Ez a Balog István rengeteg ötlettel, találékonysággal terjesztette a Népszavát. Cipész munkás volt s szinte legendás hírre tett szert, mint Népszava agitátor. Nem akarom most felsorolni azokat a nehéz időket, amelye­ket átéltünk, amikor rendőrök között csempésztük ki a Nép­szavát s mindenféle ravasz fon­dorlattal túljártunk a hatóság eszén.” Nos, Balog munkástárs, ne mondja, hogy elfelejtették oda­át! P.S. Hát abból a rengeteg sok ötletből nem maradt meg valami? Üdvözlet. Minden uj olvasó, a forrada­lom reg-rutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse­regébe? (a.l.) Igen fontos események játszódnak le ma. Az emberiség nagy tömege most is ép olyan közömbösen siklik végig saját jö­vőjének kialakulása fölött, mintha nem is történne semmi a tár­sadalomban. Természetesen csak akkor fognak kissé feljajdúlni, amikor az élet nehézségei elviselhetetlenné válnak. A nemtörő­dömség már régi betegség és mindig a munkásosztályt érinti a legsúlyosabban. A ma embere egy teljes társadalmi változás kö­zepette vajúdik. Sokan ezt nem látják. Mások erélyes harcot folytatnak. A haladás kerekeit azonban nem lehet útjában föltartóztatni. Ha­bár ma azok a legálhatatosabb kerékkötői a ’ fejlődésnek, akik egyáltalában nem törődnek azzal, hogy a világesemények hová fejlődnek. Sokan nem látják a közvetlen körülöttük folyó esemé­nyeket. Ma például a második világháború befejezése után, sok­kal bonyolultabb a helyzet, mint bármikor volt. Két homlokegyenest ellenkező világnézet képviselői azt mondják, hogy állandó világbékét akarnak biztosítani. Mindegyik fél a maga igazát tartja a legjobbnak és ebben merül ki az egész béketárgyalás. Ha nem tévedek, én ugylátom, hogy mindenki “demokráciát” akart (?). Hogy azután mindegyik fél mit tart demokráciának, az most náluk más lapra tartozik. Mi azonban csak egyféle de­mokrácia elemezést tudunk. Ez a demokrácia a nép uralmán alap­szik. Itt aztán éles ellentétek vannak a különböző fogalmak kö­zött. Természetesen nem elegendő csak a demokrácia elnevezést egészen az émelygésig hangoztatni, vagy azt tartani demokráciá­nak, ha a népeknek valamilyen polgári jogokat biztosítunk. Az emberiség legfontosabb problémája a megélhetési lehetőség. Ab­ban az országban ahol a megélhetési lehetőséget egyes csoportok, vagy osztályok tartják birtokukba, ott a demokráciával való kér­kedés csak megcsúfolása az igazi demokráciának. Ebbe a csoportba tartoznak mindazon országok, ahol a ma­gántulajdon rendszerére épült kapitalizmus létezik. Gazdasági demokrácia hiányában, akár hogyan próbálják is azt bizonyítani, hogy demokratikus társadalom van, csak azt fe­lelhetjük rá, hogy ténylegesen osztályuralom van, vagy ha úgy tetszik, hát nevezhetjük egyszerűen gazdasági (kapitalista) diktatúrának. Mert ott, ahol egy bizonyos csoport tartja birtoká­ban az élet összes javait, ott nincs demokrácia. Igen, ma történelmi időket élünk, mert a magántulajdon rendszerén épijlt társadalom hallani sem akar arról, hogy gazda­sági demokráciát biztosítson az emberiség számára. Azt hangoz­tatják, hogy a népek nagy többsége visszaél az általuk olyan na­gyon hangoztatott demokráciával amikor kommunista vagy szo­cialista elméletet valló elemekre adják le szavazataikat. Amint ma több európai államban tették. Most azután hangosabbak lettek a kapitalista rendszer vám­szedői. Minden ténykedésük abban nyilvánul meg, hogy lekicsi­nyeljék azon országok gazdasági teljesítményét, amelyek már el­tértek a kapitalista elmélettől. Például az Egyesült Államok ipari fejedelmei éppen most a rabszolgaság kényszerzubbonyát akarják ráhúzni a dolgozó mil­liókra. Nem elégszenek meg csupán a munkások végletekig való kizsákmányolásával, hanem a munkások legelemibb jogát, a szó­lás és szervezkedési szabadságát akarják guzsbakötni. Szép kis demokrácia, ezzel ugyan lehet az egész világ előtt kérkedni! Hogy az átlagos emberek, különösen itt az Egyesült Álla­mokban mennyire vissza vannak maradva a társadalmi esemé­nyek bírálatától, hiszen legtöbben elhiszik amit a megfizetett, a nagy tőke által kitartott sajtó, a kapitalista osztály védelmére ki­színez. Minden utógondolat nélkül elhiszik, hogy ebben az ország­ban demokrácia van, még akkor is, ha 60 millió munkástól elve­szik a szervezkedési jogot. Sajnos, de igy van. A munkások nagy tömegét nem érdeklik a napjainkban közvetlen közelükbe történő világesemények. Pe­dig ezek mind történelmi események. Egészen bizonyos, hogy na­gyon hosszú ideig kihatással lesznek az emberi társadalomra. Hogy éppen ma például az itteni sajtó, meg a rádió állandó­an a kommunizmus lekicsinyelésétől hangos, mi megtudjuk ér­teni. Kizárólag csak azért van, mert a kapitalizmus már jó előre a falon látja az Írást, a kapitalista rendszer nem állhat fen egy országban, ha a körülötte levő államok társadalmi változáson mennek át, amely társadalmi változás már többé nem fogja szol­gálni a magántulajdon rendszerére épült kapitalizmust. Azért van a nagy sirás és ellenvetés. Azt azonban be kell látni- ok a kapitalista rendszer csökönyös védőinek, hogy éppen úgy, mint maga a feudális jobbágy rendszernek ideje lejárt és ha a fe­udális földbirtokos osztálynak nem is tetszett, hogy rendszerét feladja, de a gazdasági fejlődés utat tört magának és a feudális rendszer helyét a bérrendszerre alapozott kapitalista rendszer váltotta fel. Magának a kapitalista osztálynak és hü védelmező­iknek be kell látniok, hogy a társadalmi fejlődést nem lehet visz- szatartani. Azért kár minden felháborodás vagy erőszakoskodás a kapitalizmus részéről, mert a magántulajdon rendszerre épült kizsákmányolási termelés nem lehet maradandó, különösen ott, ahol a tömegtermelés a legmagasabb termelési fokát érte el és a világpiacoktól elesik. Nem is lehet más ut számára, mint rend­szerét feladni. Akár hogy is fog végbemenni társadalmi átalaku­lás, annyi bizonyos, hogy éppen most nagyon fontos történelmi eseményeken megy át az emberi társadalom.

Next

/
Thumbnails
Contents