Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)

1947-01-25 / 1460. szám

1947. január 25. BÉRMUNKÁS 3 oldal A piros hajnalhasadás (Vi.) Vandenberg és sok más reakciós politikus és újságíró, a napokban sokat siránkoznak afelett, hogyvDél Amerikában is mind erősebbé fejlődik a szoci- álista-kommunista mozgalom, Cubában és Chilében a vörösök már olyan erősek, hogy a kor­mányban is helyet adtak nekik. De aihitől legjobban megijed­tek, hogy minden délamerikai államban erősödnek és már at­tól félnek, hogy több helyen ha­talomra kerülnek, rendes válasz­tási, tehát olyan utón, mely el­len még a demokratikus Van- denbergek és Rankinok se igen tiltakozhatnának, ha hinnének a demokrátikus választásokban. A politikusok nem, de az új­ságírók között sokan vannak, akik megírják, hogy miért erő­södnek a vörösök és miért gyen­gül az amerikai tőkésosztály befolyása ezen délamerikai álla­mokban. Ugyanis, azt minden gondlokozó munkás tudja, hogy Dél Amerika volt a legjobb va­dászterület az amerikai tőké­seknek. Éppen úgy gyarmati sorsra és viszonyok közé szorí­tották a délamerikai államok­nak legnagyobb részét, mint az angolok tették Burma, India és más gyarmati országokkal. Min­den főbb ipart ezek uraltak és sokkal többet vittek ki az or­szágból, mint amennyit otthagy­tak a népnek. Az olajat és tro­pikus éghajlati terményeket po­tom áron igyekeztek onnan ki­hozni. A munkásoknak kulikhoz hasonló béreket fizettek, igy azok nagy nyomorban vannak állandóan. Ezzel szemben éppen úgy mint Indiában, egy marok­nyi ember, akik az angol és amerikaiakkal összemüködtek a saját népük kizsákmányolásá­ban, nagyon meggazdagodtak. A háborús haszon harácsolok ottan is szabadon garázdálkod­hatnak. A megélhetés még ne­hezebb lett a munkásság részé­re. , De mi más bajokat is látunk, melyeket ha a polgári újságí­rók meg is írnának, de kivágják cikkeikből a délamerikai álla­mokban, éppen úgy, mint leg­több európai államban, sőt még sok ázsiai országban is. Amig a fasizmus és nácizmus által fejlesztett sötétség beta­karta az egész világot, nagyon is könnyű volt a délamerikai, mint az európai politikusoknak a népeket megzabolázni és a tő­kés rendszer szekere elé fogni őket. De a világégés, mely Euró­pa és Ázsia földrészeit felper­zselte, nem csak az érintett te­rületeket világította be, oszlat­ta szét a sötétséget, de a fénye áthatolt a délamerikai elnyo­mott, kizsákmányolt népekhez is. Mussolini, Hitler, Horthy, Chamberlain, Hoover csillagai letűntek, a sötétség szétoszlott. Amint az angol, francia, hol­land gyarmatokról nem akarnak lemondani azok, akiknek nagy hasznuk van ezen népek kizsák­mányolásában, úgy az amerikai tőkések sem mondanak le a dél­amerikai népek kizsákmányolá­si lehetőségéről egykönnyen, vagy harc nélkül. Hiszen ez volt nekik a legjövedelmezőbb ha­szon forrás. Most ehhez még görcsösebben ragaszkodnak, mi­vel az európai, sőt némely ázsi­ai ország is kicsúszik a körmeik közül. Azért jaj dúltak fel Van- denbergék. Azonban a tőkésosztály nem képes helyes és azáltal a rend­szerét megvédő határozatokra, engedmények adására. Nem ké­pes olyan társakat találni ele­gendő számban ezen kizsákmá­nyolt országokban, akik elég erősek lennének, hogy lenne ele­gendő befolyásuk a kizsákmá­nyolt, elnyomott tömeget féken tartani, vagy a fasiszta terrort megteremteni, amint a múltban tették külföldi segítséggel. Csak azon néhány dúsgazdag család és esetleg egynéhány magasabb rangú katonatiszt, leginkább ezen dúsgazdag családok fiai volnának hajlandók az olyan terror megvalósítására, melyet már megint szükségesnek tarta­nak az úgynevezett magánva­gyon és a tőkés rendszer meg­védésére. De ezeket a saját né­peik is gyűlölik, mert együtt­működtek a külföldi kizsákmá- nyolókkal és irgalmatlanul ki­zsákmányolták, régebben ter­rorizálták saját népeiket. Minden országban, minden földrészen csak is azokra szá­míthatnak, akik a külföldi ban­károk, iparfejedelmekkel való együttműködés következtéb e n dúsgazdagok lettek és nyütan együttműködnek a külföldi tő­késekkel, folytatták, védték a korlátlan kizsákmányolást. így nem csak munkásszervezeteket, melyeknek napirenden voltak és vannak a harcaik az ilyen tőkés ügynökökkel, hanem a liberális­nak nevezett egyének, intellek- tuellek a tőkés rendszer meg- foltozására, reformjára hajla­mos egyéneknek sem engedik meg, vagy teszik lehetővé, hogy ezen féktelen, kegyetlen kizsák­mányoló rendszer mellé állja­nak, mivel azok már enyhíteni akarnák a terhet, saját népeik részére, mert csak is úgy látják lehetőnek hatalomra kerülni és ottan megmaradni. De az elva­kult tőkés, osztálynak még az ilyen reformok sem kellenek, nem találják szükségesnek meg­alkudni, hanem mindenfelé a nyílt reakciós, a terrorisztikus rendszernek a híveit támogat­ják, azokat igyekeznek hatalom­ra juttatni és ha kell azokat kül­földi fegyverek segítségével is ottan megtartani. Amint itt, úgy más országok­ban is a New Deal-en keresztül a liberálisok, a reformerek, a foldozók igyekeztek egy kis áta­lakítással megmenteni a tőkés rendszert. De az amerikai kapi­talizmus, nem csak itt, de min­den országban megveti az ilyen liberálisokat. Inkább azon ele­meket támogatják az egész vi­lágon, akik az általuk kipróbált és eddig bevált terror eszközök, elnyomatás eszközét hajlandók használni. Nem csak Görög, Ki­na, India, hanem a Dél Ameriká­ban is csak az ilyen terror szer­vezeteket és híveit hajlandók támogatni. Mert csak azokban bíznak. Olcsóbbnak találják a fegyvert, a golyót, mint a refor­mokat, az engedményeket, na­gyobb munkabéreket és jobb fnunkaviszonyokat. így minden országban két ter­mészetes csoportra oszlik a tö­meg, az akció, mely forradalmi és a reakció, mely azt megakar­ja minden eszközzel akadályoz­ni. A középutnak nincs talaja, nincsennek támogatói, még itt az Egyesült Államokban is el­maradtak a társaik segítsége, biztatása, itt is elvannak foglal­va önön magukat megvédeni, hogy felszínen maradjanak. Itt is kikoptak és az ócska, elhasz­nált eszközök közzé lettek dob­va. Éppen Vandenbergék és ha­sonló reakciós társaik azok, akik könnyebbé tették,- hogy Már előző lapszámunkban is említettük, hogy az osztálytu­datra nevelő harcias Bérmunkás milyen nagy feltűnést kelt Ma­gyarországon. Ezt bizonyítja az a levél is, amit Gulyás munkás­társunk kapott a napokban egy olyan értelmes magyar munkás­tól, aki véletlenül hozzájutott lapunk egy-két példányához. A levél megértéséhez tudnunk kell, hogy a magyar kommunis­ta párt budapesti tagjai úgyne­vezett “roham-munkás csapato­kat” szerveznek, amelyek meg­látogatják a falvakat és a pa­rasztság meg az ipari munkások szolidaritásának éleszté s é r e megjavítják a földművelők szer­számait, kultur előadásokat tar­tanak részükre, vagy valami másféle szolgálatot végeznek. Többek között a csepeli Weiss Manfréd gyár munkásainak is van egy ilyen “roham és kultur brigádja”, amely ellátogatott Kisláng községbe, ahol a csapat vezetője véletlenül két Bér­munkást kapott Gulyás mun­kástárs barátjától. Innen ered az a levél, amelyben többek kö­zött ezt írja: Tisztel Gulyás elvtárs: Mi, csepeli kommunis t a munkások szeptember 7 és 8-án 38 főből álló csapatban Kislángra mentünk, hogy ott olyan roham munkát végez­zünk és kultur előadást tart­sunk, mint amilyet előbb Pá­rádon végeztünk, amiről a mellékelt “Uj Szó” cikke szá­mol be. Kislángon nem végeztünk annyi roham munkát, mint szerettünk volna, mert nem volt hozzá anyagunk, amit a piszkos tőkésektől még min­dig nagyon nehéz megszerez­ni. Kislángon kaptam egy régi elvtárstól a Bérmunkás cimü újság két számát. Ezt az újságot úgy én, mint a párt tagjai is nagy örömmel olvastuk s nagyon szívesen olvasnánk továbbra is. Le­gyen szabad megkérnem Gu­lyás elvtársat, hogy küldje részünkre ennek a lapnak folytatólagos példány száma­it. Gulyás munkástárs természe­tesen intézkedett, hogy lapun­kat hetenként küldjük az adott címre. Ezen levél közlésével in­kább azt akarjuk mutatni, hogy milyen örömmel veszik otthon lapunkat és azért olvasóinkat újból kérjük, hogy rendeljék meg a Bérmunkást haza roko­naik vagy ismerőseik részére. A Bérmunkás külföldi előfizetési I mindenfelé csak két csoportra váljanak a népek. A nagy mun­kás tömeg balra, a forradalom felé, a kizsákmányolás ellen és a tőkés rendszer hívei meg jobb­ra a reakciós, a terror haszná­lata felé. És a középen állókat mindkét részről pusztítják, ta- szigálják jobbra-ballra, vagy le­gázolják a nagy tolakodásban. A munkások mindenfelé tudják, hogy “madarat tolláról, embert barátjáról” lehet felismerni és- Vandenbergnek és barátainak már befellegzett mindenfelé, nem csak Dél Amerikában. ára csak két és fél dollár éven­ként. Természetesnek tartjuk, hogy a maradandó értékű olvasmá­nyokat tartalmazó naptárunkat is éppen olyan szeretettel fogad­ják otthon, mint lapunkat. Ezt fejezi ki ez a levél is: Kedves Lefkovits mtárs.: Tudatom önökkel, hogy a naptárt megkaptam itt kül­dök öt dollárt a költségek fe­dezésére és arra, hogy egy naptárt küldjenek az alant adott budapesti címre. Meg vagyok győződve róla, hogy odahaza is nagyon fognak örülni az ilyen munkának. L. Földi, Chicago, 111. Számítva arra, hogy olvasó­ink, ha a naptárt már átnézték, éppen úgy, mint Földi munkás­társ is, rendelni fognak belőle otthoni barátaik részére, igy a szokott mennyiségnél valamivel többet nyomattunk. Reméljük, hogy olvasóink élni fognak ez­zel az alkalommal s amig a kész­letből tart a lappal együtt egy naptár elküldését is kérni fog­ják, mert láthatják, hogy a Bér­munkás Naptára által végzett nevelő munkára ma nagy szük­ség van Magyarországon. ÉPITŐGÁRD A 1946-47-ik évre J. Bercsa, Los Ang.............. 2.00 Birtalan L., Cleveland .... 3.00 Buzay J. Cleveland ............ 4.00 L. Decsi, Akron ............... 5.00 Farkas J., Akron ............. 1.00 Feczkó J., New York....... 2.00 Fodor J., Cuy. Falls ....... 7.00 L. Gáncs, Carolina ..........12.00 Gáncs Lajosné, Carolina 12.00 Geréb J., Cleveland .......... 6.00 Hering P., Buffalo ............ 4.00 Kollár J., Cleveland........... 2.00 Kucher A., Pittsburgh .... 5.00 Kovách E., Cleveland....... 2.00 Lelkó A,, Pittsburgh ....... 3.00 Lefkovits Lajos, Cleveland 4.00 Mary Mayer, Pittsburgh 3.00 Mácsai J., Detroit ............. 1.00 Molnár A., Cleveland....... 3.00 Mogor J., Cleveland ......... 1.00 Munczi J., Cleveland ........ 2.00 Pika P., Chicago ............... 3.00 Páll L., Ambridge ............ 6.00 Székely A., Cleveland .. _ 1.00 Szigeti E., New York....... 2.00 St. Visi, Detroit _____ 2.00 Vizi J., Akron .........._....... 2.00 Zára J., Chicago ........:...... 4.00 A Bérmunkás Magyarországon

Next

/
Thumbnails
Contents