Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)
1947-06-28 / 1482. szám
1947. junius 28. BÉRMUNKÁS 7 oldal , munkásszervezeteknek az a jelszava “Tisztességes munkáért, tisztességes fizetést.” Maga a kizsákmányolás már nem tisztességes folyamat és addig, amig a kizsákmányoláson alapuló bérrendszer létezik, a munkásosztálynak állandóan harcot kell folytatni a kizsákmányolás megszüntetésére. Mig az itteni munkások nagy tömege mély álmát alussza, addig a kapitalizmus már jóelőre hatalmas propagandát folytat saját rendszerének további fentartá- sára. Az amerikai munkások majd későn arra a tudatra fognak ébredni, hogy már régen kellett volna felismerni az IWW által nyiltan hirdetett igazságot, hogy a munkásosztály és a munkáltató osztály között semilyen érdekközösség nincsen. “A két osztály között harcnak kell folyni mindaddig, amig a kizsákmányolásra alapozott bérrendszert meg nem szüntessük.” MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI NAGY A FÉLELEM (a.l.) Mintha valami volna a levegőben, mert mást sem hallunk, csak a szociálista törekvések ócsárlását. Misem bizonyítja jobban a kapitalizmus félelmét, mint az a rettenetes propaganda, amit ma a kommunizmustól való félelmükben kifejtenek. Ha ténylegesen igazságosak és demokratikusak akarnak lenni, a nagyon földicsért kapitalizmussal szemben, akkor nem kellene mást cselekedniük, mint egy tényleg igazságos párhuzamot vonni a kapitalista és a szociálista társadalmi rendszer között. A cél azonban egészen más a kapitalista osztály részéről arról természetesen hallani sem akarnak, hogy a magántulajdon rendszerére épült kapitalista rendszerben, egy kiváltságos gazdasági csoport uralja a társadalmat. Helytelennek és erőszakos megnyilvánulásnak tartják azt, amit a szociálizmus akar tényleg érvényre juttatni a társadalom részére, hogy az élet javai fölött ne egyes csoportok, hanem a közösség egyformán rendelkezzen. A kapitalista társadalom és annak minden intézménye a képmutatás megtestesitője. Nincsen a mai társadalomnak semilyen intézménye, amelyre nem lehetne rábizonyítani, hogy nem egy gazdaságilag kiváltságos osztály érdekeit van hivatva szolgálni. A szociálista társadalom már sokkal igazságosabb, mert nem az egyes kiváltságos csoport érdekeit szolgálja, hanem az összeségét. Ez a legborzasztóbb elgondolás azok részére, akik mások munkája által mindig jómód közepette éltek. Mi történne ma, ha egy ténylegesen igazságos párhuzamot vonnának a két különböző társadalmi rendszer bemutatására. Ma éppen az ellenkezőjét teszik, dicsérik a magántulajdonra épült kapitalista rendszerüket és minden elképzelhető mesterségesen kieszelt elrettentő hazugságokkal akarják az ellenszenvet a nagy tömegekbe beleojtani a szocializmus ellen. Tudja a kapitalizmus, hogy a társadalmi átalakulásnak jönni kell. Mámoros félelmükben mindent elkövetnek, hogy rendszerüket még valameddig biztosítsák. Azért van ma az a rettenetes propaganda. Mást sem hallunk a rádión, a lapok pedig hasábokon elrémitő kommunista ellenes dolgokkal traktálják az olvasó közönséget. Mindenért Oroszországot teszik felelőssé. Azt sohasem akarják elismerni, hogy még azokban az országokban is, ahol az átlagos néptömegek éheznek, az uralkodó osztály még mindig jómódban él. Az éhező tömegek törvényt nem ismernek és szembetűnő nekik a kiváltságos osztály jóléte. Azért akarnak azután egy olyan társadalmat létesíteni, amely társadalomban az élet összes javait az összesség egyformán élvezze. Ez a szociálizmus! Ez ellen folytatja ma a kapitalizmus azt a rettenetes nagy propagandát. Ma, amikor a felsőbb iskolákban, az egyetemeken az évzáró ünnepélyeket tartják, itten, az Egyesült Államokban azt látjuk, hogy mindenhol magasrangu katonatisztek tartják az ünnepi szónoklatokat és mindegyike nyiltan propagandát fejt ki a kommunizmus vagy a szocializmus lekicsinyítésére. Valahogy a kapitalista osztály nem érzi uralmát már teljesen biztonságban, azért próbálkoznak mindenfelé gyűlöletet szítani azok ellen, akik a mai igazságtalan kapitalista rendszer helyett a mainál sokkal igazságosabb gazdasági rendszert akarnak építeni.. Ez a mérgező propaganda azonban nagyon sokszor rosz- szul sül el. Azok, akik talán sohasem hallottak komunizmusról vagy szociálizmusról, a sok ellenpropaganda révén felfigyelnek és valóságban megakarnak győződni arról, hogy tulajdonképpen mi is az a szociálizmus. Az amerikai kapitalizmus ma még tovább megy. A legutóbbi napokban egy propaganda lapot adtak ki a hadsereg részére, amely kizárólag a kommunizmus lekicsinylésére irányul. Sőt még azt is elakarják hitetni a katonasággal, hogy az oroszok, akik eddig szövetségesek voltak, most már ellenségek. így építi fel a kapitalizmus a gyűlöletet azok ellen, akik már nem hívei a kizsákmányolásra épült kapitalista társadalmi rendszernek. Mi tudjuk, hogy a kapitalista osztály minden propagandája kizárólag arra irányul, hogy a gazdaságilag kiváltságos osztálynak uralmát védje. Ennek a propagandának eredményeképen várhatjuk, hogy itt, ebben az országban minden olyan megmozdulást, amely a munkások életszínvonalának emelésére fog irányulni, az uralkodó osztály minden rendelkezésére álló eszközzel elfogja nyomni. Ilyen állapotok elé került ma az amerikai munkás. A múltban természetesen mindig ellehetett velük hitetni, hogy itten tényleg “demokrácia” van. És ezzel még az egyszerű munkások is úgyszólván kihívóan büszkélkedtek. Nem is csoda, hiszen az itteni munkásszervezetek állandóan a tőke és munka barátságos viszonyát hirdették és hirdetik ma is az IWW-n kívül. Tudatában vannak, hogy a mai kapitalista rendszer a kizsákmányoláson alapszik, azért sohasem állta meg a helyét az itteni sem evett, akkor szolgálhatunk vele. — A statisztikusok kiszámították, hogy valahányszor lélegzetet veszel, meghal a földön egy ember. — Igazán sajnálom őket, de ha nem vennék lélegzetet, akkor meg én halnék meg. — Elhatároztam, hogy ezentúl nem járok fácánvadászatra. — És miért? — Mert eddig sem jártam és ha eddig megvoltam fácán nélkül, most már minek törjem magam utána. Tisztelt Munkástársak: A magyarországi ügyekkel kapcsolatban igazán jól láthatjuk, hogy a tőkések mennyire öltögetik nyelveiket, ha a gaz- gasági hatalmukat valami veszély fenyegeti. Ugylátszik, hogy már a feledés homályába tűnt az a jelszó, hogy minden nemzet olyan kormányt választhat magának, amely neki tetszik. Ez az ígéret csak addig tartott, amig a háború véget nem ért, de most, amikor a népek élni is akarnak vele, nem engedik érvényesülni. Kitűnt, hogy csak az az ország és az a kormány demokratikus, amelyik a tőkések gazdasági érdekeit elősegíti, de ahol ezt bármennyiben is akadályozzák, ott mindjárt kiáltani kezdik a “feszítsd meg-et”. Lám a vérrel áztatott magyar földön, — de más földeken is, — már megunták a sok csalódást, a szegénységet és nélkülözést s azért olyan kormányt akarnak, amely korlátozza egy kicsit a tőkések mohó étvágyát, megnyirbálja kiváltságaikat. Ez fáj a tőkés uraknak és nem az, hogy a miniszterelnököt elmozdították állásából, avagy, hogy a kormányban “vörösek” is vannak. Az fáj nagyon a tőkéseknek, hogy elvesztik a piacaikat, elvesztik azon helyeket, ahol portékáikon túladhatnak. Mert az orosz “vörös bogarak” már ellepik egész Európát, sőt Ázsiát is. Az ettől való nagy félelem és rettegés készteti őket a nagy kapkodásra és kiabálásra. Félelmükben mindenütt vöröset látnak, noha valójában sehol sem találnak. Úgy tesznek, mint az a kártya-trükk mutató, aki leteszi a kártyáit és kiabál: “Itt a vörös, ott a vörös, hol a vörös?” Mi, az IWW öreg harcosai már régen felismertük a tőkések hamis fogásait. Tudjuk, hogy a tőkések csak akkor jaj- dulnak fel, ha a zsebeikre ütnek. Most is ezt érzik. Látják, hogy a talaj a talpuk alatt csu- szamlóban van. Félnek a gazdasági káosztól. ígérnek is a munkásságnak egy morzsával többet, hogy nagy profitjaikat így megtarthassák. De mint a közmondás tartja, egyszer csak ennek is vége lesz és megszűnik a tőkések uralma nem csak Európában, hanem az egész világon. Igaz, hogy a tőkések nem fogják feladni kiváltságos jogaikat küzdelem nélkül és azért a mun- | kásságnak rá kell eszmélni, hogy akarva, vagy nem akarva, fel kell venniők a tőkésekkel a nyílt harcot. És be kell látniok a.zt is, hogy csak egységben rejlik az erő s azért egyesíteni kell erejüket, hogy megszüntessék ezt a mai termelési rendszert, amelyben mint posványbán fetrengenek a népmilliók. A munkás az alkotó, a teremtő! Miért nem teremt tehát a földből menyországot a pokol helyett? Azért, mert nem ismerte fel hatalmát és ember helyett csak igavonóvá lett. Szégyene ez az emberiségnek. És most láthatjuk, hogy a tőkések mennyire kiabálnak azok ellen, akik már összefogtak arra, hogy lefoglalják a bankokat, a földeket, — szóval az összes termelőeszközöket, hogy saját maguknak termeljenek és igy megalakítsák az ipari demokráciát. G. Bakos Los Angeles, Cal. A “Committee for Constitutional Government” nevű bizottság, amelynek elnöke Gannett újságkiadó, 137,910 dollárt költött arra, hogy az amerikai kormányt “alkotmányositsa”. Ez ugyan rossz szó, de ez a banda is csak rosszat akar. ÉP1TŐGÁRDA 1946-47-ik évre J. Bercsa, Los. Ang..........12.00 Birtalan L., Cleveland ..... 5.00 Buzay J. Cleveland ........... 9.00 L. Decsi, Akron ............... 5.00 Farkas J., Akron ___ 9.00 Feczkó J., New York ....... 4.00 Fodor J., Cuy. Falls ..........12.00 L. Gáncs, Carolina ...........12.00 Gáncs Lajosné, Carolina 12.00 Geréb J., Cleveland........... 6.00 Hering P., Buffalo ........... 8.00 Kollár J., Cleveland ......... 6.00 Kovách E., Cleveland ....... 2.00 Kucher A., Pittsburgh __10.00 Lelkó A., Pittsburgh ....... 7.00 Lefkovits Lajos, Cleveland 9.00 Mácsay J., Detroit ...... 6.00 Mogor J., Cleveland ......... 3.00 Mary Mayer, Pittsburgh 3.00 Molnár A., Cleveland ___ 8.00 Munczi J., Cleveland ...... 2.00 Pika P., Chicago ............... 5.00 Páll L., Ambridge ........... 6.00 J. Policsányi, Elm Grove .. 5.00 J. Reppman, Detroit____12.00 Z. Revesz, Hollywood.......12.00 Szigeti E. New York ........ 3.00 A. Székely, Cleveland ....... 6.25 St. Visi, Detroit............. 8.00 I Vizi J., Akron ....................10.00 Zára J., Chicago ............... 6.00
