Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)

1947-06-28 / 1482. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1947. junius 28. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL BUDAPESTI ÉLETKÉP Az 1945-46-os évek infláció­jának tombolása közepette a magyar dolgozók heti munka­bére oly mélyre sülyedt, hogy annak vásárló értéke hétről- hétre csökkent és a végén egyenlő volt 1-2 kilogram bur­gonya árával. A forint és a sta­bilizáció lényeges változást oko­zott, de a pillanatnyi helyzet az. hogy a magyar munkásság az 1938-as keresetének csak a 20- 25 százalékát keresi meg. Ha­bár pénzbelileg a békebeli kere­setének majdnem a teljes egé­szét megkapja, de ennek vásár­ló értéke a 6-8-19-szeres árak mellett nagyon csekély. De, dolgozni, termelni, ujjá- épiteni és az életet továbbvinni kell! A romokon uj életet te­remtett a magyar dolgozók he­roikus munkája. Ez a munka teljes erővel folyik, habár a nél­külözések és gondok állandóan gyötrik a magyar dolgozókat. A budapesti dolgozók jelen­legi életnivó j ának szemlélteté­sére álljon itt a következő hite­les kimutatás. Ipari munkabérek: Ipari órabérek: Segédmunkás ........... 1.10-1.20 Betanított munkás .... 1.30-1.40 Szakmunkás ............. 1.50-1.80 Magánalkalmazott havi bére: Ipar és keresk. ......... 400-800 Bankban ................... 400-1.000 Szak és pártszerv...... 500-1.000 Városi alkalmazottak havi bére: Polgármester - 1.160 Alpolgármester .............. 960 Tanácsnok ..................— 850 Főtanácsos .... 550 Tanácsos ..................-.... 450 Igazgató ____________ 400 Főtiszt ............................. 270 Tiszt ............................... 240 Altiszt ............................. 200 Lakbérpótlék családtagon­ként 15 forint. Közlekedési segély 30 forint. Minden munkakategóriában családi segély 40 éven felüli fe­leség vagy kis gyemekkel biró feleség után és 16 éven aluli gyermek után havi 18 forint. Élelmiszer árak: 1 kg. cukor jegyre-------- 7.40 1 kg. cukor szabadon ..... 11.40 1 kg. margarin jegyre — 8.00 1 kg. liszt jegyre ........... 1.80 1 kg. liszt feketén ......... 6.00 1 kg. kenyér .........................92 1 kg. kenyér feketén ..... 4.00 1 kg. só ..........................., 1-60 1 kg. hús .......................... 9-06 1 kg. hús feketén .......... 14.00 1 kg. zsir _________ 16.00 1 kg. szalonna ---- 12.00 1 kg. rizsa ...................... 12.00 1 kg. savanyu káposzta 3.50 1 kg. lekvár .............-...... 6.00 1 kg. méz ........................ 14.00 1 kg. sajt ...............-........ 12.00 1 kg. mák ....................... 18.00 1 kg. tehéntúró ---------- 3.60 1 kg. pucolt dió---------- 32.00 1 kg. szappan jegyre... 7.20 1 liter tej jegyre ........... 1.60 1 liter tej szabadon ....... 3.00 1 liter tejfel ............... 6.50 1 drb. tojás ..........................54 100 kg. fa jegyre............. 28.00 100 kg. fa szabadon....... 32.00 Jegyre adott élelmicikkek: kenyér napi 15 dkgr., testi mun­kások és 10 éven aluli gyerme­kek külön napi 5 dkgr.., nehéz­testi munkások, terhes és szop­tatós anyák külön napi 10 dkgr. liszt havonta és személyenként 30 dkgr., száraztészta szintén 30 dkgr., margarin ugyanúgy 45 dkgr., szappan 25 dkgr. Te­jet gyermekek 1 éves korig na­pi 4 deci, 1-3 éves korig napi 3 deci, 3-6 éves korig napi 2 deci és 60 éven felüliek részére napi 2 deci. Fa egy évre háztartá­sonként 16 q. Ruházati cikkek: Férfiruha ................... 350-700 Férficipő ......... 120-220 Férfi ing ..................... 24- 70 Férfi kalap ................. 50-140 Női ruha....................... 50-300 Női cipő ....................... 90-200 Gyermek cipő ....... 60-150 Lakás: Az ostrom és a bombázások következtében 100 nagy bérház teljesen megsemmisült és 30.000 lakás teljesen lakhatatlanná vált. Ebből kifolyólag a lakos­ság összeköltöztetése vált szük­ségessé (társbérletek). Buda­pesten jelenleg a lakáskérdés a legnagyobb probléma. Átlago­san egyszobás lakásban 4-5 sze­mély lakik. A romos lakásokat bárki kiigényelheti, ha annak újjáépítését vállalja, de mivel egy ilyen lakás lakhatóvá téte­le 3.000-10.000 forintba kerül, igy igénylő gyéren akad. Budapest lakosainak száma 1946 év végén 1,054.000 volt, ebből férfi 461.000 és nő 593.- 000. Nőtöblet 133.000. Közsegélyben, ebédeltetésben, UNRRA, Joint, svér, dán és svájci és a különböző egyházi akciókban részesülő öregek, be­tegek, gyermekek, hadiözve­gyek, hadiárvák, hadifoglyok hozzátartozói és a deportáltak száma: 250.000. Budapest népe az elmúlt 2 évben külföldi segítség nélkül némileg rendbejönni és a teljes éhezést elkerülni nem tudta vol­na. A legnagyobb segítséget az Egyesült Államok magyarsága adta. De jelentősek voltak az UNRRA, Joint, a svájci, svéd és dán segélyek is, valamint a világ minden részében élő ma­gyarok kisebb-nagyobb adomá­nyai is. Egyedül az Egyesült Államokból 6 millió kilogram súlyú élelmiszer és ruhanemű és ez év 5 hónapjában 3 és fél mil­lió dollár értékű segély érkezett. Ezek a szürke számok és szá­raz tények között él Budapest dolgozó népe, abban a remény­ben, hogy munkája által állan­dóan javuló gazdasági eredmé­nyeket fog elérni. Kővári Mihály MÁJUS ELSEJE BUDA­PESTEN Noha a Magyarországról ér­kezett munkáslapokból már ol­vastuk, hogy május elsején Bu­dapest népe milyen impozáns felvonulást rendezett, mégis le- 1 közlünk itt egy hazulról érke- ' zett levelet, amelyet egy mun- 1 kásnő irt Amerikában lakó ba­rátnőjének, mert szépen mutat­ja, hogy a munkások nemzetkö­zi ünnepnapjának ily nagymére­tű megünneplése milyen lelkesí­tő hatást gyakorol az egyszerű munkásokra. Átugorva a levél­nek személyi ügyekre vonatko­zó részét, a májusi felvonulás­ról az alábbiakat olvastuk: Kedves Annus, gondolom, még biztosan visszaemlékszik az 1919 május 1-re. Nos, most me­gint tartottunk egy ilyen ünne­pet. Már az előző estén lehetett látni, hogy a város ünnepségre készülődik. A kapukat és az ab­lakokat piros szalagokkal, zöld ágakkal, egyes kimagasló egyé­nek arcképeivel és zászlókkal díszítették fel, szinte versenyez­tek, hogy ki tud szebbet produ­kálni. Május elsején aztán pompás örömnapra ébredtünk. Az idő meglehetős hűvös volt, amikor háromnegyed hét órakor a gyü­lekező helyekre siettünk. Ne­gyed nyolckor találkoztak a TTE tagok a Nyugati pályaud­varnál, a mostani Marx téren, onnan aztán az ifjúsággal az élén a Terézkőruton, az And- rássy utón át a Városligetbe ve­zetett a mi irányunk. Ezt az utat körülbelül 3 óra alatt tet­tük meg, mert a csatlakozókat mindenütt be kellett várni. Kü­lönösen szép látványosság volt ez. A menetben a gyárak munká­sai üzem szerint vettek részt; a katonaság zenekarral, a bányá­szok díszruhában, a diákok, — férfi és női kar külön-külön, de mind Petőfi-gallérral és mind zászlókkal. De nem is lehet min­dent felsorolni! Délután két órakor még mindig jöttek, rész­ben gyalog, vagy feldíszített autókon, amiken a gyárak a kü­lönböző gépeket és gyártmánya­ikat hozták bemutatni. Megint más teherautókon jöt­tek a falusiruhájuak, akik éne­keltek és különböző táncokat mutattak be. örömben úszott az egész Budapest dolgozó népe. Igazi ünnepnap volt ez és éle- | tem végéig meg fog maradni emlékezetemben. Aranka az üzemi személyzet­tel ment a ligetbe, ahol kaptak sajtot, kenyeret s egy fél liter bort, szóval jó ozsonnát és a többi gyárak is úgy tettek. De azonkívül a munkabért sem von­ták le. Az üzletek is mind zárva voltak. Délután melegebb lett, akkor elmentünk az állatkertbe, ahol néztük a “Tavaszi Vásári”. Rengeteg nép nézte végig a fel­vonulást és egyes csoportokat nagy tapsai fogadtak. Késő este értünk haza, igazán fáradtak voltunk, de nem bántuk meg, mert nagy élménnyel lettünk gazdagabbak. Szeretettel csókolja számta­lanszor a “lusta” Arankája ARANYBÁNYA EGY ÚJPES­TI PINCÉBEN Demecs Béla, az újpesti Tán­csics Mihály ucca 1. szám alatti ház pincéjében 1946 októberé­ben aranygyűrűt talált. Az épü­let 1944-ben csillagos ház volt, Demecs feltételezte tehát, hogy az aranygyűrű nem az egyetlen kincs ,amit a pincében elrejtet­tek. Másfél hónapon keresztül ásta a pincét és különböző he­lyeken összesen több mint ezer gramm súlyú aranyékszert ta­lált. Ez év áprilisában megbízást adott Nagy László nevű barát­jának, hogy értékesítse az ék­szereket. Nagy két esetben ta­lálkozott vevőjelöltekkel a Sa- baria-sörözőben, a második esetben már a gazdasági rendőr­ség is tudott az eladó aranyról és őrizetbe vette Nagy Lászlót. Vallomása alapján Demecs is előkerült és a valutaügyészség most mindkettőjük ellen vádira­tot adott ki. ELÍTÉLTÉK “JÓZSEF” APÁNKAT” BUDAPEST — Habsburg Jó­zsef főherceget, akit a régi kor­szakban a hízelgő talpnyalói csak “József apánk” néven em­lítettek, a nyilasokkal való együttműködés vétsége alapján elitélte a népbiróság. Habsburg József, aki a Hor­thy uralom idején főrendiházi tag volt, a háború továbbfoly­tatása mellett kardoskodott még akkor is, amikor már maga Horthy is látta, hogy a háborút a németek és csatlósaik elvesz­tették. A 74 éves áltudós és ál­politikus jelenleg Ausztriában tartózkodik az amerikai övezet­ben. Pesti Humor — Könnyű magának, Markó ur! Magának nincs nagy vagyo­na s nem kell olyan rettenetes nagy adókat fizetnie, mint ne­kem. — Ugyan már, hogy mondhat ilyet? Hiszen maga sem fizet nagy adót, mert letagadja a va­gyonát az adóbevallásnál. — Az igaz, de azután mindig attól kell rettegnem, hogy rá­jönnek. — Nohát szégyélhetik magu­kat azok a németek! Hetven mil­lió között 20 millió náci akadt! — Hát szégyelik is a dolgot, de mentségül azt hozták fel, hogy nem vették fel az összes jelentkezőket. — Jenő, fizessen nekem egy fagylaltot. — Hová gondol, Mancika! A hideg megárthat a torkának. — Akkor igyunk egy forró feketét. — Azt már nem. Fagylalt után közvetlenül forró feketét akar inni? Ez már igazán na­gyon veszélyes lenne. — Mondja csak pincér, van maguknak teknősbékaleves? Én még sohasem ettem, szeret­ném megkóstolni. —Ha csakugyan még soha

Next

/
Thumbnails
Contents