Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)
1947-06-21 / 1481. szám
6 oidai BÉRMUNKÁS 1947. junius 21. HÍREK magyarorszagbol — SZEMELVÉNYEK A MAGYARORSZÁGI LAPOKBÓL — MILYEN A VETÉS MAGYAR- ORSZÁGON Magyarországon a tavasz szárazsággal kezdődött, ami hátráltatta a vetést. Azonban végre május 6-án megjött az első eső, amit szórványosan más csapadékok is követtek úgy, hogy a vetést be lehetett fejezni. Az előirányzott vetésterületet nem csak elérték, hanem mindenütt túlhaladták. Árpából elvetettek 675 ezer holdat, az előirányzott terület 116 százalékát; zabból 346 ezer holdat, 3 százalékkal többet az előirányzottnál; cukorrépából 152 ezer holdat 120.000 helyett; burgonyából 500 ezer holdat 375 ezer helyett. A fagy és a szárazságok körülbelül átlagos 6 százalékos kárt okoztak. A bundásbogár és a cserebogár sem okoztak különösebb nagy károkat az idén. BESZAKADT A TRIBÜN Budapesten május 4-én az üllőuti futbal pályán az osztrákmagyar válogatott mérkőzésen, amelyet 45.000 ember nézett, beszakadt az álló tribün egy része. A szerencsétlenségnek egy halott és 282 sebesültje volt. A sebesülteket a Szent István, a Szent László és a Rókus kórházakba szállították. Mint a vizsgálat megállapította, hamisított jegyekkel igen sokan szöktek be a pályára és túlterhelték a még 1912-ben épített tribünt. A TELJES TEJ CSODA- RECEPTE Több bejelentés érkezett a gazdasági rendőrségre a Korona tejüzem kocsisai ellen, akik a tejeskannákat, a plombák megsértése nélkül, felnyitották és azokból tejet öntöttek ki, majd azt vízzel pótolták. Szappan Pál, Csömör Pál és Bártfai Vendel kocsisok azzal védekeztek, hogy igazgatójuk, Szécsi Dezső is hamisítja a tejet. Még pontos receptjét is imerték. Szécsi 85 kilogramm túróból, 300 liter tejből és 500 liter vízből gyártott mintegy ezer liter “teljes tejet”. A példán felbuzdulva a kocsisok az uccán folytatták a direktor ur munkáját. Kiderült, hogy a tejhamisitásban a Bezerédi ucca 8, a Ráday ucca 44 és a Berzenczey ucca 34 sz. alatt levő füszerüzletek tulajdonosai is résztvettek. A fűszereseket, a kocsisokat és Szécsi igazgatót a gazdasági rendőrség őrizetbe vette. elvtársam megengedi én is fogok egy kis cikket imi az önök részére szives közlés végett, az értelmiségi dolgozók helyzetéről a szociálista társadalomban. Szeretettel várom nagybecsű lapjuk további számait, (mi pedig a beígért cikket, — Szerk.) az eddigiekért pedig hálás köszönetét mondok. Elvtársi üdvözlettel barátság Habrik József Budapst, 1947 ápr. 20. FELAVATTÁK A WEISS MANFRÉD-GYÁR UJ ELEKTROMOS KEMENCÉJÉT Bán Antal iparügyi miniszter a csepeli Weiss Manfréd gyárban felavatta a németek által felrobbantott és a roncsból újjáépített elektró-kemencét. A kemence felavatása után Bán Antal beszédet mondott az egybe- gyült munkásság előtt. Hangoztatta a miniszter, hogy az újjáépítése jól halad előre, de meg kell állapítani azt is, hogy már a továbbépítés vette kezdetét. — Különös megelégedéssel tölt el az a tudat — folytatta Bán Antal —, hogy ez a kemence a gyár munkásainak teljesen sajátkezű munkája s az elsőt több is követi majd. Az újjáépítés és a továbbfejlesztés ilyen állomásai azt jelentik, hogy már benne vagyunk a hároméves terv előkészítő munkálataiban s annak részeredményeit már augusztus elseje előtt elkészíthetjük. Nemcsak itt, a WM- gyárban, másutt is vannak már ilyen eredmények s igy nagyfokú optimizmussal nézhetünk a magyar jövő elé. A magyar dolgozók saját erejükben bízva, a maguk képére formálják át Magyarországot s ezért fog sikerülni a stabilizáció után a hároméves terv is. TÁRSADALMI BIZTOSÍTÁS A MAGYAR PARASZTSÁG RÉSZÉRE Magyorországon április elsején életbelépett a mezőgazdasági társadalombiztosítást. A törvény értelmében minden mező- gazdasági munkás “társadalom- biztosítási igazolványt” kap, amelybe a munkáltató a napimunka után bizonyos értékű bélyeget ragaszt. Férfi napszámos részére minden napra 70 filléres, vagy pedig egész hétre 4 forintos bélyeget ragasztanak. A nők és a 18 éven aluli munkások naponként 50 filléres, hetenként pedig 3 forintos bélyeget kapnak az igazolványba. A hónapos cselédek, mezőőrök, halőrök, halászok, állatgondozók, pásztorok, stb. — a férfiak havonként 15 forint, a nők és kiskorúak pedig 10 forint értékű bélyeget kapnak. Ezen összegek ellenében a munkások az Országos Társadalombiztosító Intézettől (OTI) orvosi vizsgálatot, orvosi kezelést, gyógyszereket és szükség esetén kórházi beutalást kapnak, valamint munkaképtelenség esetén táppénzben részesülnek. A táppénz kivételével mindezen előnyöket megkapják a munkás felesége és gyermekei is, sőt az öreg szülők is, ha a biztosított munkás tartja el őket. Ezenkívül a biztosított munkás kaphat szanatóriumi ápolást. Szükség esetén gyógyvizet, gyógyfürdőt, gyógyászati segédeszközöket (mankó, lúdtalpbetét, szemüveg, sérvkötő, stb.) fogkezelést, fogpótlást, szülés esetén anyasági segélyt, elhalálozás esetén temetkezési segélyt. Munkában való megrokkanás esetén rokkantsági járadékot (segélyt), baleset esetén baleseti járadékot, 60, illetve 65 éves kor után öregségi járadékot (segélyt). Az elhalt biztosított özvegye és árván ugyancsak kapnak járadékot. Az öregségi, rokkantsági, özvegyi és árva-járadékosok, valamint az igényjogosult családtagjaik betegség esetén betegségi igazolványt kapnak és az azon feltüntetett szolgáltatásokat vehetik igénybe. Ezenkívül azok a mezőgazda- sági munkások, akiknek a biztosítási könyvükbe 13 db. egyhetes bélyeg van beragasztva, november 1-től február 28-ig orvost, gyógyszert, kórházi kezelést kaphatnak. Azok a mező- gazdasági munkások, akiknek a biztosítási igazolványuk bélyeglapjába 18 db. egyhetes bélyeg van beragasztva, tekintet nélkül arra, hogy mikor hagyták abba a munkát, következő év március 31-ig orvosi kezelésben, gyógyszer és kórházi ellátásban részesülhetnek. Viszont akinek 25 db. bélyeg van a biztosítási könyvükbe beragasztva, azok tekintet nélkül arra, hogy mikor hagyták abba a munkát, a következő év április 30-ig részesülnek az előbb említett szolgáltatásokban. TANONCOTTHONOK BUDAPESTEN A Ságvári Endréről elnevezett tanoncotthont adták át ünnepélyes keretek között hivatásának. Tildy Zoltán köztársasági elnök bevezető beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar ipari munkásság bárhol a világon megállja a helyét a minőségi munka területén. Ha megfelelő otthonuk lesz a tanoneok- nak, még fokozottabb mértékben törekedhetnek a minőségre és soha nem fogja őket innen elűzni sem a szabadság hiánya, sem pedig nehéz sorsuk. Schiffer Pál arra mutatott rá, hogy a 130 tanoncotthon felépítése csak hosszas, szívós, lelkes munkának lehetett eredménye. A 130 tanoncotthon azzal biztat, hogy valami uj kezdődik, hogy olyan szakmunkásgenerációt nevelünk ezután, amely egy ma- gasabbrendü társadalomnak az alapját képezi. Antos Istvánná a Ságvári Endre-tanoncotthon életrehivója, Kossá István, a Szakszervezeti Tanács főtitkára, végül a Ságvári-otthon legfiatalabb lakója mondottak beszédet, hangsulyózva, hogy a tanoncotthonokat a demokrácia hozta létre a szakszervezetek támogatásával. ÜZEN A SZERKESZTŐ: J. N. Akron O. — Munkástárs felvilágosítást kér arra, hogy mit is értünk mi az elvinyilatkozatunk ezen mondatával; “A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert.” Mint munkástárs Írja, ön nem érti ezt a mondatot, mert hiszen más rendszerekben is fizetik a napszámosokat. De megírja azt is. hogy ön nem “bolsheviki”, sokat olvas, amikből vannak olyasmik, amiket jóváhagy, de van sok olyan, amit nem hisz el. És azonkívül azt is tapasztalta, hogy van ott olyan “bolsheviki” érzelmű, de az sem mondja, hogy a “mienk”, hanem csak mindig azt, hogy az “enyém”. Leveléből azt értjük ki, hogy munkástárs nem járatos a munkásmozgalmi irodalomban és igy nem ismeri az ott igen sokat használt egyes kifejezések értelmét. így a kérdésére azzal a nagyon elemi magyarázattal kell felelnünk, hogy azt a módszert, aminővel ma itt, Amerikában előállítjuk a megélhetéshez, a neveléshez és szórakozáshoz szükséges összes dolgokat, tőkés termelési rendszernek nevezzük. Ennek a rendszernek az a jellemzője, hogy a munkások, akik a termelést végzik, nem tulajdonosai azon szerszámoknak, amelyekkel dolgoznak. Ezt, úgy véljük látja az önmaga esetében is. Ön is bemegy a gyárba dolgozni, ahol minden gép, a nyersanyag, amit feldolgoznak és a termelt áru is nem az önöké, munkásoké, hanem a gyár tulajdonosaié lesz. önök csak bért kapnak a munkájukért, melyen a gyártulajdonosok hasznot, profitot csinálnak. A termelésnél a fődolog a PROFIT és nem az önök bére. Másszóval nem azért dolgoztatják önöket, hogy bért kapjanak, vagy keressenek, hanem azért, hogy a tulajdonosoknak profitot termeljenek. Ezért ezt a rendszert még PROFIT rendszernek is nevezik. Viszont, ha a munkások oldaláról nézzük, akkor BÉRRENDSZERNEK is nevezhetjük. így tehát ez a három kifejezés: Tőkés termelési rendszer, profit rendszer és bérrendszer ugyanazt jelentik. A RÉSZESEDÉS NEM BÉR Az elvinyilatkozatunk jelzett pontja tehát azt jelenti, hogy a munkásság a fejlődés folyamatán meg fogja szüntetni ezt a tőkés termelési rendszert. Ha ezt a kifejezést használnánk, akkor nem adna okot félreértésre. így azonban sokan azt vélik kimagyarázni, — nagyon tévesen, — hogy valami olyan ködös rendszerről beszélünk, amelyben nem lesz fizetés, nem lesz pénz, stb. Vannak, akik rosszakaratulag úgy értelmezik ezt a mondatot, hogy vissza akarunk térni a “csere” rendszerre, amelynél mindenki a munkája eredményét elcseréli olyasmiért, amire szüksége van. Erről beszélni ma már nevetséges dolog, mert a legtöbb munkásember a termelvénynek csak egy igen pici részét készíti. Az automobil gyárban például ezer és ezer ember dolgozik egy-egy automobilon. így melyik vihetné el, hogy kicserélje, mondjuk ruháért? Ha pedig csak azt a munkarészt vinné el, amin dolgozott, ami nem kész áru, az nem kellene senkinek sem. És végre gondoljuk meg, hogy például azon munkások, akik állandóan csak a fúrógépeken dolgoznak és csak lyukakat fúrnak, mit csinálnának az ily lyukakkal?! Szóval, a cserebere rendszer letűnt örökre. A munkásoknak mindenkor valamilyen értékmérővel fizetnek, ami PÉNZ lesz, bármilyen formát adnak is neki. Akkor tehát megmarad a
