Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)
1947-06-07 / 1479. szám
1947. junius 7. BÉRMUNKÁS 7 oldal Újabb kormányválság Magyarországon (Folytatás az 1-sö oldalról) A könyörgés nem segít (a.l.) Amikor tényleges osztályérdek megvédéséről van szó, különösen a kapitalisták részéről, azok sohasem törődnek a nagy tömegek vélményével. A forradalmi munkások, akik tisztán látják a társadalmi eseményeket, sohasem várnak a kapitalizmustól üdvös újításokat. Hiszen az osztályharc megtanított bennünket arra, hogy a munkásosztálynak állandó harcot kell folytatni minden legkisebb elért eredményért. Most, amikor olyan világosan nyer bebizonyi- tást az a tény, hogy a munkásosztály érdekeit és célkitűzéseit a tényleges osztálytudatos forradalmárokon kivül mindenki elitéli. De nem csak, hogy elitélik, hanem nyílt harcot folytatnak ellene a liberálisok, munkás pártiak, sőt mindenhol első sorban találjuk az úgynevezett “szociálistákat”. Nem tudjuk megérteni, hogy úgy a francia szociálisták, akik ma úgyszólván uralják az országot, miért nevezik magukat szociálistáknak, amikor a munkások ellen olyan drasztikus törvényeket léptetnek életbe, mint az amerikai kapitalista parlamentben. A sztrájkra készülődő munkások harcát katonasággal akarják megtörni, éppen úgy, amint azt az angol “munkáskormány” tette és alkalmazza mindig a munkások ellen. Mindazon országokban, ahol a munkások szervezeteinek ve- zéri tisztségeit politikusok töltik be, a munkások gigászi harcai rendesen megalkuvással végződnek. Mindig találnak valamilyen kibúvót, megalkuvásuk igazolására. A politikusok által irányított munkásszervezetek tagsága, a vezérek imádására van építve, azokban a munkásokban soha sincsen meg a tényleges önállóság az osztályharc megvívására. Azonban ilyen esetek megtörténnek mindazon munkásszervezeteknél, ahol nem maga a tagság irányítja saját harcát. Most éppen itten az Egyesült Államokban, ahol tényleg készitik a nyaktillót a szervezett munkások részére. Ebben az országban a munkásoknak egyáltalában nincsen semmilyen számottevő politikai pártja, sem a szervezetein kivül, sem belül. Az amerikai munkások nagy tömege távol állott a tényleges osztályharc felismerésétől, még akkor is, ha ténylegesen nagyon sokszor elszánt harcokat vívtak jobb viszonyokért. A meglevő két nagy politikai párt, mindig eltudta hitetni a nagy tömegekkel, hogy az összes! népesség érdekeit egyformán képviselik. Most azután világossá vált, hogy a munkásosztályon kivül állókat képviselik. Tegyük föl, hogy lenne ebben az országban is egy számottevő munkáspárt, vagy szociálista párt, éppen ott volnánk, mint azoknak az országoknak munkásai, ahol, mindenféle jelszóval ellátott politikai pártok vannak. Azért aztán a munkások könyörgése nem segít! Nem pedig azért, mert a kapitalizmus üzleti alapokon nyugszik és ha valakik meg akarják bármilyen módon zavarni üzleti dolgaikat, akkor minden rendelkezésükre álló eszközökkel igyekeznek osztályérdekeiket megvédeni. Tudjuk, hogy a szenátus éppen úgy, mint a kongresszus nagy többsége már elfogadta a szigorú munkásellenes törvényeket. Hiába mentek az ezres tiltakozások, könyörgő petíciók. A honatyák nem vették tudomásul a munkások sóhaját. Nem pedig azért, mert ők a kapitalista érdekeket vannak hivatva szolgálni. Most azután, hogy mindkét ház bizottsága összeült, hogy az elfogadott törvényeket egybehangzóan vigyék vissza úgy a szenátus, mint a kongresszus elé, végleges elfogadás végett, úgy a CIO, mint az AFL megint csak könyörögni akarnak petíciókkal, kérik a kapitalizmusnak hü képviselőit, hogy legyenek könyörületesek a munkásokkal szembe és szavazzanak azok ellen a törvények ellen, amelyeknek megszavazása már olyan régi vágyuk volt, hogy megmutassák uraiknak, hűséges szolgálataikat. Ezek a munkásszervezetek, amelyek még most sem ismerték fel, hogy könyörgéssel nem lehet a munkásosztály érdekeit előbbrevinni. Sok idő kell amig az amerikai munkások nagy tömege rá fog jönni arra, hogy az IWW tanítása gyökeret kell, hogy verjen a tömegekbe, — ha célját elakarja érni. Harcra van szükség, igazi osztályharcra! Meg kell tanulni nem csak az amerikai munkásoknak, hanem a világ összes dolgozóinak, hogy a kizsákmányolás rabszolga láncait önmagának kell, hogy szétzúzza. Erős, forradalmi ipari szervezetre van szüksége a munkásosztálynak, amely szervezet nem ismer megalkuvást. Kizárólag a megszervezett forradalmi munkások azok, akik ténylegesen a munkások célkitűzéséért harcolnak megalkuvás és könyörgés nélkül. VÉDI A NÉMET DIÁKOKAT BERLIN — Dr. Thomas Richard Alexander, a Columbia egyetem tanára, aki 40 évvel ezelőtt Heidelbergben végezte tanulmányait és a háborút megelőzőleg előadásokat tartott német egyetemeken, az Amerikai Katonai Kormányzat megbízásából átvizsgálta az amerikai zóna magasabb iskoláit és úgy találta, hogy az az állítás, hogy a német diákok náci érzelmüek, nem felel meg a valóságnak. Dr. Alexander állítása szerint a német diákok most csak a tanulással törődnek. Az amerikai zónában most sokkal több a főiskolai diák, mint a háború előtti években volt, de még sokkal több lenne, ha az iskolák betudnák fogadni az összes jelentkezőket.. A diákok 40 százaléka a lányok közül kerül ki. Azonban dacára annak a nyilatkozatnak, hogy a német diá- kik nem náci érzelmüek, Dr. Alexander mégis megjegyzi, hogy az amerikai zónában 235 egyetemi tanárt kellett eltávolítani náci érzelmeik miatt. Nagyon különös dolog lenne, hogy ennyi náci tanár mellett a diá- | kokra nem ragadt volna semmi 1 a náci pestisből. cat képviselőt letartóztattak. Később az oroszok kérték, hogy Kovács Béla képviselő és a Kisgazda Párt titkárának mentelmi jogát is függesszék fel, amit a képviselőház megtagadott. Az oroszok ennek dacára is letartóztatták Kovácsot és emiatt az amerikai kormány jegyzéket is küldött a Szovjet kormánynak. Azóta Kovácsot fogva tartják és senki sem érintkezhetik vele. A krízis újból akuttá lett tíz nappal ezelőtt. Az oroszok újabb gazdasági koncessziót követelnek Magyarországtól. A békeszerződés értelmében Magyarországnak 300 millió dollár jóvátételt kell fizetnie. Ez azonban több mint kétszeresére nőtt azért, mert az oroszok az 1938- as arany dollár értékét számítják és azonkívül teljesen önkényesen szabják meg azon árucikkek árait, amit a jóvátételre dolgozó gyárakban készítenek számukra. KÜLÖNÖS OKOSKODÁS Ezen uj jegyzékben az oroszok követelik a magyarokon azt a 220 millió dollár adósságot is, amivel a magyarok a németeknek tartoznak. Ezt az adósságot a Szovjet hadizsákmánynak tekinti és követeli a magyaroktól, hogy fizessék azt meg. Ugyanakkor a magyarok kimutatják, hogy ez a németeknek járó tartozás csak látszólagos, mert ugyanakkor a németektől sokkal több járt volna a magyaroknak. Az oroszok azonban azt mondják, hogy ők nem törődnek a német adóságokkal, hanem csak a követeléseikkel. Két nappal Nagy Ferenc távozása előtt a magyar pénzügy- miniszter Moszkvába utazott az újabb gazdasági egyezség tárgyalására. Ugyanakkor a kommunisták megkezdték a vezető bankok szocializálásának a követelését, amit most végre is hajtottak. Állami tulajdonba vettek 13 bankot, köztük a Kereskedelmi bankot, a Nemzeti bankot, a Hitel bankot és a Leszámítoló bankokat is. Ezt a követelést állítólag még a szocialisták is ellenezték, mert ezen bankok a magyar ipar 60 százalékát kontrolálják. Magyarországnak nincs nagy kapitalista osztálya és igy a bankok kezében igen nagy gazdasági hatalom van. A bankok nemzeti tulajdonba vétele egyben azt is jelenti, hogy ezen pénzintézetek igazgatóit és minden fontosabb tisztviselőjét kicserélik. És ha az ily állásokba kommunistákat raknak be, akkor a kommunisták domináló helyzetbe kerülnek. Ennek a felismerése késztette Nagy Ferencet a távozásra és arra, hogy lemondjon állásáról. Valószínű ugyan, hogy a magyar kormánynak nem kom- 1 munista tagjai Washington se- 1 gitségét fogják kérni s már is j vannak jelek arra, hogy Amerika újabb jegyzéket fog intézni a Szovjet kormányhoz ebben az ügyben. AZ UJ MINSZTERELNÖK A Budapestről érkező legújabb hírek szerint nagy nyomást gyakorolnak Tildy Zoltán köztársasági elnökre, hogy fogadja el Nagy Ferenc lemondását és helyébe a kommunistákkal barátkozó Oltványi Imrét nevezze ki. Oltványi szintén a Kisgazda Párt tagja. Beavatottak szerint, ha Oltványi lesz a miniszterelnök, akkor Gyöngyösi János külügyminiszternek is távoznia kell, valamint a 300 fontot nyomó Father Balogh Istvánnak is, aki Nagy Ferenc államtitkárja és akit a legravaszabb nem-kommunista magyar politikusnak tartanak. Az események ily gyors fordulata csaknem pánikot okozott a magyar üzleti életben. A tőzsde szünetelt egyideig. Az embereket nagy félelem fogta el, hogy visszajön az infláció, amely a múlt nyáron szédületes magasságot ért el. Akkor Amerika segített hitellel és a németek által elrabolt magyar arany visszaadásával. Most azonban nem sok kilátás van arra, hogy Amerika segítséget nyújtson. Ugyancsak hir érkezett arról is, hogy Nagy Ferenc irodáját a politikai rendőrség átkutatta és hogy a titkárát őrizetbe vették. Lapzártakor vesszük a hirt, hogy Tildy Zoltán köztársasági elnök Dinnyés Lajost a Kisgaz- ga Párt tagját nevezte ki Magyarország miniszterelnökének. ÉP1TŐGÁRD A 1946-47-ik évre J. Bercsa, Los. Ang. ___12.00 Birtalan L., Cleveland __ 5.00 Buzay J. Cleveland ........... 9.00 L. Decsi, Akron ............... 5.00 Farkas J., Akron ............. 7.00 Feczkó J., New York___ 4.00 Fodor J., Cuy. Falls .......„12.00 L. Gáncs, Carolina ............12.00 Gáncs Lajosné, Carolina 12.00 Geréb J., Cleveland........... 6.00 Hering P., Buffalo ........... 8.00 Kollár J., Cleveland ____ 6.00 Kovách E., Cleveland ....... 2.00 Kucher A., Pittsburgh __ 9.00 Lelkó A., Pittsburgh ....... 7.00 Lefkovits Lajos, Cleveland 6.00 Mácsay J., Detroit ........... 6.00 Mogor J., Cleveland ......... 3.00 Mary Mayer, Pittsburgh 3.00 Molnár A., Cleveland ___ 5.00 Munczi J., Cleveland ...... 2.00 Pika P., Chicago ............... 5.00 Páll L., Ambridge ........... 6.00 J. Policsányi, Elm Grove .. 5.00 J. Reppman, Detroit......... 6.00 Z. Revesz, Hollywood.......12.00 Szigeti E., New York ....... 2.00 A. Székely, Cleveland ....... 6.25 St. Visi, Detroit ..... 8.00 j Vizi J., Akron ............... 7.00 Zára J., Chicago ............... 6.00
